Új Néplap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-28 / 50. szám

1991. FEBRUÁR 28. Néplap 9 Az Új Néplap Jászberényben Újjászületik-e a Hqjta? Jászberény délnyugati határá­ban húzódik a több megyerészt is magában foglaló Hajta-mo- csár, természetvédelmi terület. Megyénk százötven hektárt mondhat magáénak a Hajtából. Az ide látogató turista szikes pusztát, tanyákat, fűzfákat, cse- nevész nádat adó, sekély vizű mocsarat talál. Az értő szemű kutatónak azonban jóval többet jelent és mutat. Buschmann Ferenc, a Jász Múzeum munkatársa, temészet- búvár mesél a Hajtárói: - Már 1972-ben kijártam oda lepkész- ni, s az évek során egyre kíván­csibb lettem a terület különle­gesnek ígérkező élővilágára. Fo­kozatosan feltérképeztem a Haj- ta növény- és állatvilágát, s munkám eredményeképpen szü­letett meg egy átfogó Hajta-ta- nulmány. Az eltelt harminc év alatt sajnos nagyon sokat válto­zott ez a vidék. Régebben rend­kívül gazdag növény- és állatvi­lága volt az akkor még élő, mo­csaras területnek. Vízi életének bőségéről árulkodik az a tizenöt évvel ezelőtti emlékem is, ami­kor még puszta kézzel lehetett fogni a vízből a hatalmas csuká­kat. Az itt élők mezőgazdasági tevékenységet, éppen a szikese- dés miatt, nem folytattak, de meg tudtak élni a hal- és nádgaz­dálkodásból. Hajtai barangolá­saim alkalmával több száz nö­vény- és állatfajtát, főleg mada­rakat sikerült itt megtalálnom. A növények közül például a szá­lanként (nem tövenként) ötezer forint eszmei értékű mocsári kosbort, valamint a harminc- ezret érő, csodálatosan szép gyurgyalogot, parti fecskék tár­saságában. A terület jelentősége nem is igazán változatos élővilágában, hanem a különleges társulások­ban rejlik. Vízi-mocsári, lösz­pusztai, szikesréti és homoki nö­vények mind fellelhetőek a Haj- tában, amelyek együttes előfor­dulása az Ős-Zagyva által össze­hordott, többféle talajtípussal magyarázhatók. Már 1976-ban javaslatot tettem az illetéke­seknek a védetté nyilvánításra, amely végül is ’87-ben valósult meg. Többek segítő együttmű­ködésére is támaszkodva, igen sokat tett a védetté nyilánításért a mostani területgazda, a Zagy­vamenti Termelőszövetkezet el­nöke, Bolla János.- Mi okozta a Hajta élővilá­gának elszegényesedését?- 1982-ben, az akkori tulajdo­nos, egy csatornát épített, amellyel elvezette - eléggé ille­gális módon - a mocsarat tápláló Almási-ér vizét a farmosi víztá­rozóba, és így tulajdonképpen halálra ítélte a Hajtát. Majd öt év múlva, mikor természetvédelmi területté lett, többünkben is fel­merült, hogy tulajdonképpen mit is óvunk mi egy kiszáradó- félben lévő mocsárban? Hosszú évekig tusakodtunk az érintettekkel, míg 1990 végén kezdetét vehette annak a tápcsa­tornának a kiépítése, amely le­hetővé teszi a folyamatos vízel­látást. Információim szerint or­szágos szinten, de legalábbis a megyében, ez az első vállalko­zás arra, hogy egy termé­szetvédelmi területen megpró­bálják visszaállítani az eredeti állapotokat.- Mit terveznek a Hajta jö­vőjével kapcsolatban? Kérdésemre a szövetkezet el­nöke, Bolla János válaszol.- Ez év március 31-ig befeje­ződik a tápcsatorna kialakítása, s ennek következeiében remél­hetőleg ismét meghonosodnak itt az egykori növény- és állat­fajok. Az új élet feltételeinek megteremtése mellett a termelő- szövetkezet számára az is fontos - természetesen a védettségre vonatkozó szabályok szem előtt tartásával -, hogy miként lehet hasznosítani a Hajtát. A vízho­zam megnövekedésével a most értéktelen, satnya nádak meg­erősödnek majd, és lehetővé vá­lik a számottevőbb nádgazdál­kodás. Terveinkben szerepel hajtai kutatóház kialakítása - egy helyi környezetvédő közös­séggel együttműködve -, amely helyet adna életmód- és környe­zetvédő táboroknak, a vidék élő­világának megismerését célzó tevékenységnek is. E célból a szövetkezet megvásárolt egy felújításra szoruló tanyát. A fel­fedezőturistákat is szívesen lát­juk e különös hangulatú tájré­szen, remélem azonban, hogy hozzánk hasonlóan ők is tudják majd tisztelni és szeretni az újjá­éledő Hajtát. Kerékgyártó Mónika Baranyi Adrienn Képek a zenedéből A jászberényi Palotásy János Zeneiskolá­nak 379 növendéke van. A hallgatók zongo­ra, fúvós, vonós, ütő- és magánének szako­kon tanulnak, huszonnégy tanár közremű­ködésével. Az iskolának fúvós- és kamara- zenekara van, az utóbbiban a tanárok is köz­reműködnek. Sisa Dániel he­gedű szakos ta­nulónak még el­kel a tanárnő, Bernhardt And- rásné segítsége A szolfézs min­denkinek köte­lező. Ocskó Magdolna ta­nárnő oktat, ta­nít, nevel« Technika és környezetvédelem Amíg egy biológia szakos tanártól elvár­juk, hogy a környe­zetvédelem élkötele­zettje legyen, addig, ha valaki technika szakos létére szervez természetvédő szak­kört, sőt mi több, nyolc-tízórás önálló modulként a technika tantárgy keretében oktat környezetvédel­mi ismereteket, az ma még - nálunk - szokat­lan. Pedig ez teljesen természetes dolog, vagy legalábbis an­nak kellene lennie - állítja Ilonka Zoltán, a Bercsényi úti iskola technikatanára, mert­hogy ő műveli a fen­tebb említett szokat­lan dolgokat. Ha elfogadjuk azt, hogy a ter­mészeti, a társadalmi és a techni­kai környezetünk egységes egész, akkor végső soron a kör­nyezetvédelemhez bármelyik irányból közelíthetünk.- Engem teljesen meggyőztél, de az azért érdekelne, hogy ho­gyan jutott eszedbe egy önálló tantárgyi blokkot kidolgozni?- Úgy gondolom, hogy a kör­nyezetvédelem végképp azok közé a nevelési területek közé tartozik, ahol nem elég ismerete­ket nyújtani, hanem egy viselke­dési formát kell kialakítani. Eh­hez persze kellenek ismeretek is, méghozzá saját tapasztalaton alapuló ismeretek. A viselkedést pedig az motiválja a legjobban, ha értik is az egyes történések közötti összefüggést.- De nem túlzottan elvontak ezek az összefüggések egy tizen- három-tizennégy éves gyerek számára?- Mondok egy olyan példát, ahol biztosan nem az. Ebben az évben a felszíni vizek állapotát és a levegő porszennyezését vizsgálgattuk a szakkörön. Ősszel, a vízminták gyűjtése so­rán megfigyeltük, hogy a mozi­val átellenben és a Csók-hídnál lévő befolyók környékén na­gyon gyakori volt az olaj. Elő­fordult, hogy tíz négyzetméteres olajfoltot is láttunk. Ha most ki­mész a városi Zagyvához, dél­után telis-tele ajég gyerekekkel. De ennek a két helynek a kör­nyékén egy lelket se találsz. Nem lehet rámenni a jégre. Ez gyerekszemmel nézve nagyon tanulságos összefüggés.- És mik a terveitek a jövő évadra?- Ha röviden akarok válaszol­ni: folytatjuk. Wirth Lajos ' ; x Erkölcsi jegyzetek Szavak... Egyre üresebben konganak - közönyösek, terméketlenek, fele­lőtlenek -, „csak szavak”?! Odavetettek, meggondolatla­nok, értelmetlenek. Szavak - talán már a levegő megrezdítésésére is alkalmatlanok, hiszen, úgy tűnik, a semmibe hullanak. Hadarva ki­lökött szavak - zajosan védeke­zők, sértőn támadók, az egyre megalázóbb emberi vereségek ar­tikulációi. Barátom! Mondd meg! Igaz szívvel, utoljára mikor beszéltél velem? Beszéltél-e mostanában a Társaddal, az emberekkel, egy­szerűséggel, nyílt tekintettel, ke­vés szóval - csak amennyivel kell?! Került-e már nálad a szó szoros ölelésbe a cselekvéssel? Valid be őszintén - nagyon szegé­nyes a mérleg! De ne szólj! Csak bólints! Csak bólints, és közben nézz rám - mert félek, ha kimon­dod, akkor már valami hibázni fog. Szórakoztak a népművelők Tizenegyedik alkalommal ren­dezték meg a hagyományos farsangi „népművelők hálják” a Jászberényi Déryné Művelődési Központban. 1980-ban Szolnokon volt az első rendezvény, s minden évben más­más városban, illetve községben ren­dezik meg. Nagyon jó és figyelmes házigazdának bizonyultak a herényi­ek. A művelődési ház nagytermében bokszokat alakítottak ki, s olyan ér­zése volt a résztvevőknek, mintha egy elegáns étterem vendégei lenné­nek. Finom, ízletes jászsági vacsora, valamint a Heppiend zenekar gon­doskodott a jó hangulatról. A közel 130 népművelő komoly elismeréssel és nagy tapssal fogadta a jászfény- szarui Fortuna irodalmi színpad mű­sorát - melynek vezetője Kovács Andrásné. Megválasztották a bál hercegét és hercegnőjét. E megtisz­teltetés Kökény Gábort - a jászapáti művelődési központ igazgatóját - és feleségét érte. Jövőre ők látják ven­dégül a népművelőket. A bálherceg feleségével eltáncolt egy keringőt, s ezzel kezdetét vette a népművelők „vigassága”, mely a hajnali órákig tartott. - nzs ­Az oldalt összeállította: Pethő László Fotó: Nagy Zsolt Nagy József gazdálkodó-vállal­kozó nehéz napokat él meg mosta­nában. ATőtevényen lévőtanyáján lévő több ezer liba manapság in­kább vinni akarja a pénzt, mintsem hozni.- Hogyan és miért kezdett el itt, ezen a tanyán állatokat tartani?- Egy országos hatáskörű tüze­léstechnikai szerviz vezetője vol­tam Szolnokon. 1981 -ben kezdődő infarktussal kórházba kerültem, s azt a tanácsot kaptam: keressek va­lami kevesebb feszültséggel járó munkát. Haverjaim tanácsára ta­nyát vettem, ahová először magam jöttem. Később pedig a családom is ide költözött a Széchenyi-lakó- telepről.- Ez egy ólakkal felszerelt, gaz­dálkodásra alkalmas tanya volt?- Ezt egyáltalán nem mondhat­nám, mert én egy válófélben lévő pesti orvos házaspártól vettem meg százezer forintért. Ők hétvégi pihenőházként használták ezt a Kisbalázs-tanyát. Nem kisebb me­részség kellett a gazdálkodáshoz sem, hiszen én egy aszfalton fel­nőtt, városi gyerek voltam.- Mindezek után hogyan kezdett el állatokkal foglalkozni?- Először az itt látottak alapján sertéseket és előnevelt csirkéket tartottam. Mindemellett a Zagyva­menti Téesz bedolgozója lettem, gyümölcsládaelemeket fűrészel­tem részükre. így kezdtem bele­jönni a tenyésztésbe, s ami még nehezebb, az értékesítés mestersé­gébe.- Eközben hogyan alakult az egészségi állapota?- A legutóbbi időkig nem volt különösebb panaszom. Öt éve leszoktam a dohányzásról, kezd­tem újra elfelejteni azt, hogy van gyomrom. Sajnos az utóbbi egy­másfél évről ez már nem mondható el.- Miért, mi történt?- Nem a rendszerváltás miatt, mert azt kevésbé érzékelem. Ahogy említettem, kezdtem bele­jönni az állattartásba. Egy állatte­nyésztő szakember biztatott: pró­bálkozz meg a libával, abban nagy pénz van! - Hallgattam rá, eladtam a szolnoki lakásunkat, és befektet­tem: naposlibával, előnevelt libá­val kezdtünk foglalatoskodni csa­ládommal együtt.- Ezek után megtalálta a számí­tását?- A korábbi években nem volt különösebb gondom, fejlesztet­tem, kazánokat telepítettem, igye­keztem mindent elkövetni a libák minél jobb tartása érdekében.- Amint látom, megtalálta szá­mítását, bővítette a tanyát, beépí­tette a tetőteret.- Amiért, mint engedély nélkül építkezőt, megbüntettek. Persze hiába kértem volna engedélyt, mert azt tanyára nem adtak. De sokkal nagyobb problémáim szár­maztak a libákból. Azt még csak lenyeltem, hogy a tápostól a felvá­sárlón át a toliátvevőig, majd min­denki tartotta a mátkát a borrava­lóért. Azt már viszont nehezebben vettem tudomásul, hogy az a nagy­üzem, amellyel szerződéses vi­szonyba kerültem, szintén rajtam akart meggazdagodni. Mindezek tetejébe jöttek az egyre lehetetle­nebb árak, és mint mondtam, visszatért a gyomorfájásom.- Hogyan kell most kalkulálnia?- Az indítótáp mázsája 570-ről 2300-ra, a hízótáp 300 tó! 1300 forintra ugrott. Eközben a! aárak visszaestek, sőt a korábban sok mindent korrigáló toll felvt .óriási ára 1700 helyett 350 forintra csök­kent kilónként. Higgye el, van min tömöm a fejem, de azért fel nem adom! Pethfi László á I«1 / Sm A / /

Next

/
Oldalképek
Tartalom