Új Néplap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-28 / 50. szám

10 Néplap 1991. FEBRUÁR 28. A tudomány világa j Lézer az ipáiban és az orvoslásban Bár az egyes gázok, folyadé­kok vagy szilárd anyagok ger­jesztésével létrehozható fénysu­gárzás - a lézersugárzás - száza­dunk találmánya, mégsem újke­letű ötlet a különféle anyagok fényenergiával történő felmele­gítése. Gondoljunk csak az Arkhimédész nevéhez fűződő ókori legendára, amikor a szira- kuzai csatában fókuszált napsu­garak segítségével gyújtották fel az ellenséges hajóhadat, vagy a gyermekekre, akik egyszerű na­gyító segítségével kis papírdara­bokat lobbantanak lángra. Nem meglepő tehát, hogy amikor elő­állították az első lézert, a szóba jöhető gyakorlati alkalmazások közül elsőként a különféle anya­gok felmelegítésére gondoltak. 1960-ban látott napvilágot az el­ső lézerberendezés, és azóta szá­mos ország kutatói és mérnökei foglalkoznak a technika fejlesz­tésével. Hazánkban a Központi Fizikai Kutatóintézetben igen je­lentős eredményeket értek el a lézerkutatásban. Tízmilliárd dollár lézerre 1964-ben készült el az első olyan lézerberendezés, amellyel már anyagátalakítást is lehetett végezni. Azóta az optika, az elektronika, a robottechnika te­rületén végbement nagyarányú fejlődés a lézert az ipari eszkö­zök rangjára emelte, s bevonult a hadiipartól kezdve a szórakoz­tatóiparon át egészen az egész­ségügyi felhasználások széles skálájáig. A lézertechnikát először az autógyártásban alkalmazták ipa­ri méretekben. Az ebben úttörő­nek számító General Motors napjainkban több száz lézertech­nológiái berendezést alkalmaz a termelésben. A példát sorra kö­vették Európában, Japánban az autó- és repülőgépgyártásban, valamint a textil- és bőriparban. Minden évben egyre újabb és újabb alkalmazási lehetőséget fedeznek fel a laboratóriumok­ban, amelyeket az ipar hamaro­san a gyakorlatban is hasznosít. A fejlődés mértékét a számok is jól érzékeltetik. 1983-ban 3,4, 1984-ben még csak 4,4 milliárd dollárt költöttek el lézerre, 1991- ben várhatóan már 10 milliárd dollárt fognak forgalmazni a lé­zerpiacon. A hagyományos eljárásokkal szemben a lézertechnika lénye­ges előnye, hogy nagy energia­sűrűséget képes szállítani a cél­tárgy igen kis felületéhez, s a lézer típusától és üzemmódjától függően elképzelhetetlenül rö­vid időtartamtól a folyamatos besugárzásig. Az energia optikai szálak vagy a lencsék-tükrök se­gítségével kényelmesen, lénye­ges veszteség nélkül juttatható el a munkadarab bármelyik, eset­leg nehezen hozzáférhető pont­jára. A lézer ipari alkalmazásai kö­zül talán a fúrás, vágás és a he­gesztés a legfontosabb. A lézer­rel történő fúrást rendszerint ak­kor alkalmazzák, amikor nagy keménységű anyagba kell kis méretű lyukat fúrni (repülőgép- és autógyártás), vagy éppen for­dítva, mikor érzékeny anyagokat kell átfúrni. (Például mikroelekt­ronikai kerámiák.) A lézerrel történő hegesztés során a lézernyaláb által szállí­tott nagy energiasűrűséget hasz­nálják fel, amely mintegy száz­szorosa az ívhegesztés során ke­letkezett energiának. Ez a kon­centrált és intenzív energiaforrás nagyon kicsi zóna megolvasztá­sát teszi lehetővé. így a nem kí­vánt deformációk és a hegesztési varratok jóval kisebbek, mint a hagyományos eljárásoknál, ami nagyon fontos, amikor érzékeny elektronikai egységeket kell összekapcsolni anélkül, hogy az áramköri elemek károsodást szenvedjenek. Gyógyítás lézerrel Az igen kis energiájú lézere­ket széles körben alkalmazzák ma már az orvostudományban il­letve a mindennapi gyógyítás­ban. Sokrétűen felhasználják a sebészetben ugyanúgy, mint a fül-orr-gégebetegségek gyógyí­tása területén. Kétségtelenül a lézer az orvosláson belüli leglát­ványosabb eredményeket a sze­mészeti alkalmazásokban mutat­ja, s amelyet többféle szembe­tegség gyógyítására használnak fel hazánkban is. Ilyen szemé­szeti lézerműtéteket használnak például a Semmelwis Orvostu­dományi Egyetem szemészeti klinikáján vagy a Pest megyei SemmelweisKórházbanis.Legy- gyakrabban a szürkehályog-mű- tét után alkalmazzák a lézeres terápiát. Minthogy a lézersugárnak minden egyéb beavatkozással szemben nagy előnye, hogy a su­gárnyaláb roppant pontosan irá­nyítható, a mikroszkópos ellen­őrzéssel végzett kezelés során csak akkora területet érintenek vele, amekkorára épp szükség van. Segítségével sokszor elke­rülhető a szem műtéti feltárása, és így kiküszöbölhető a műtéti kockázat is. Az iparban felhasznált nagy teljesítményű lézerek és a gyó­gyászati alkalmazású precíz be­rendezések képesek helyettesí­teni, illetve felülmúlni több már bevált, rutinszerűen alkalmazott technológiai eljárást, ipari szer­számot, vagy akár sebészkést is. (R.Zs.) Számítógépes útépítő jármű Egy francia vállalat gyártotta és forgalmazta azt a gépjármű­vet, amely fejlett technológiával készült, és útépítéseknél már ed­dig is beváltotta a hozzáfűzött reményeket. A jármű munkafo­lyamatait vezetőfülkében elhe­lyezett számítógép irányítja, így az automatizált bitumenadago­lást, a szórórámpa helyzetét, stb. A gépjármű hátsó részére szerelt szórórámpa emelhető és sül­lyeszthető, és oldalirányokban mozgatható. Az anyagot a bitu­menszivattyú segítségével szál­lítja a ráihpa szórófejeihez. A számítógépes vezérlőrendszer a szórás sebességét is beszabá­lyozza, valamint parancsot ad a szórási sáv szélesítésére vagy szűkítésére. 2,4 méter hosszúságban ösz- szesen 42 szórófej végzi a mun­kát, ezeken keresztül terül rá az anyag az épülő úttestre. A keze­lőszemélyzetnek nem szükséges az egyenletes terítésre ügyelni, mert ezt a számítógépes rendszer biztosítja. A szórórámpa emelése és le­engedése, valamint oldalirányú mozgatása hidraulikus emelő se­gítségével megy végbe A hidra­ulikát a vezetőkabinból a kezelő irányítja. A rámpa mozgatása a számí­tógép paraméterei alapján rádió­hullámokkal történik. Ily módon a szórófejeket külön-külön is nyitni-zámi, működtetni lehet. A számítógéphez kapcsolható nyomtató papírra rögzíti a mun­kafolyamat fontos adatait: az anyagsűrűséget, a szivattyú mű­ködését, a jármű sebességét, a bitumennel beterített útfelület nagyságát, a terítési időtartamot, stb. A francia számítógép-irányítású bitumenszóró jár mfi. Egy űrállomás halála 1991. február 7-én az Andok hegyei között, a chilei határ közelében csapódtak be a szovjet Szal- jut-7 űrállomásból és a Kozmosz-1686-ból álló űrkomplexum maradványai. A közel 40 tonnás szerkezet óránként mintegy 27 ezer kilométeres sebességgel, lakatlan területre vágódott be. A Szal- jut-7 űrállomást 1982. április 19-én bocsátották Föld körüli pályára egy Proton típusú hordozóraké­tával. Az elmúlt kilenc év alatt 10 személyszállító és 15 teherszállító űrhajó kapcsolódott az űrállomás­hoz. A Szaljut-7 fedélzetén járt az első francia űrhajós, Jean Loup Chrétien, az első indiai űrhajós, Rakesh Sharma is. Itt végzett kutatómunkát a má­sodik szovjet űrhajósnő, Szvetlána Szavickaja, aki második útja alkalmával végrehajtotta a világ első női űrsétáját. A Szaljut-7-hez több hosszú távú űrrepülés; 211 és 237 nap is kapcsolódott. Fedélzetén számtalan orvosbiológiai, csillagászati, légkörfizikai és tech­nológiai kísérletet hajtottak végre. 1985. október 2-án kapcsolódott hozzá a Koz­mosz- 1686. A komplexumot 1986-ban 500 kilomé­ter magasságú pályára emelték, hogy még legalább nyolc évig repüljön a pályáján. Sajnos Napunk közbeszólt. Központi csillagunk erőteljes tevé­A „lehullt” Szaljut űrállomás fénykorában. kenysége jelentősen megrövidítette az űrállomás élettartamát. A Nap az utóbbi két évben több űresz­közt taszított be a Föld légkörébe, amelyek ott felhevültek, majd elégtek. Most erre a sorsra jutott a Szaljut-7 is.-ozo­A jovo sütője A jövő sütőjének az egybeépí­tett készülékben két energiaforrása is van, és infravörös sugarakkal, túlnyomás nélküli gőzzel végzi a dolgát. A konyhakész ételeket, hú­sokat, más ínyencségeket különbö­ző fokozaton süti, de ettől függet­lenül párolni is képes. Közvetlen hővezetéssel, infra­vörös sugárzással és mozgásban lé­vő gázok segítségével lehet elké­szíteni segítségével az ételeket. -Mindhárom tényező egyidejűleg hat, ezek minden előnyével együtt. A túlnyomás nélküli vízgőzzel tör­ténő sütés-főzés gyors és dietetikus eljárás. A berendezés energiatakarékos, a készülék alsó és felső részén el­helyezett kapcsolók segítségével lehet a pároláshoz a vízadagolást szabályozni, illetve a fokozatokat állítani. Képünkön a francia gyárt­Bánjunk mértékletesen a vitaminokkal! Képes technika- történet Hidraulikus kovácsprés Hashwell hidraulikus kovácsprése a bécsi Technikai Múzeumban. A mai értelemben vett szer­számgépek kialakulásának kez­dete a múlt század második fe­lére esik. Az ipari termelés egyre növekvő igénye mind nagyobb teljesítményű gépek szerkeszté­sét követelte meg. Az egyik ilyen hatalmas gépet 130 évvel ezelőtt, 1861-ben az angol származású, de Bécsben dolgozó John Hash­well (1812-1897) mozdonyszer- kesztő készítette el, akit a Bécs- Győri Vasúttársaság a bécsi fő­műhelyének a vezetésével bízott meg. Ebből a műhelyből aztán Hashwell 1847-ben állami gép­gyárat szervezett, melynek halá­láig vezetője volt. A hidraulikus kovácsprés találmánya a szer­számtechnika területén a legfon­tosabb alkotása volt, amely lehe­tővé tette a nagyterjedelmű és nehéz kovácsolt alkatrészek pontos kivitelezését. K.A. Az őszi-téli hónapokban so­kan automatikusan szerzik be és adagolják önmaguknak, gyer­mekeiknek a vitaminkészítmé­nyeket. Ez érthető is lenne akkor, ha a kapható és vény nélkül is beszerezhető vitaminkészítmé­nyek mindegyike biztos hatású és teljesen ártalmatalan lenne. Ez azonban nem egészen így van. A legáltalánosabban vásá­rolt multivitamin-készítmény, a Polivitaplex 8 - mint a számjel­zés is utal erre - nyolc különféle vitamin kis adagját tartalmazza, a Polivitaplex 10 pedig tízfélét. E vitaminok közül a Bl, a B2, a B6, a B12, a C és a nikotinamid ily módon gyakorlatilag nem adagolható túl, azonban az egy- egy drazséban levő 3000 egység A-vitamin és 1000 egység D vi­tamin igen! Mindez kisebb mér­tékben vonatkozik a Polivitaplex 10 drazséra, mert ebben csak harmadannyi A- és feleannyi D- vitamin van szemenként, ugyan­akkor folsavat és pantoténsavas kálciumot (őszülés elleni faktor) is tartalmaz. Az A és D úgynevezett zsírban oldódó vitamin. Ez azt jelenti, hogy a fölösleges mennyiség nem távozik egykönnyen (mint a vízben oldódó vitaminok) az em­ber szervezetéből. így könnyen előállhat a D-vitamin túladago­lása, hiszen hazánkban a csecse­mőket, a kisgyermekeket is - a téli hónapokban - a szervezett egészségügyi szolgálat ellátja D- vitaminnal. E célra általában a D-vitamin drazsét vagy az olajat használják, melynek adagolásai általában a szülőre bízzák. Egy­éves kor alatt a nyári hónapok­ban is, később - kétéves korig - minden év szeptember elsejétől április 30-ig a hét meghatározott napjain 2x3, vagy 3 csepp olajat, vagy heti 2x1 szem 3000 egysé­ges drazsét, míg kettő-hat éves kor között - ugyancsak nyolc hó­napon át - heti 1 x3 csepp olajat vagy egy drazsét kell adni. Mivel egy drazsé hatóanyag­tartalma 3000 egység (és ez a két-hat éves kisgyermeknek a napfényszegény nyolc hónapban egy-egy hétre elég), bizony jócs­kán túladagolunk akkor, ha még napi egy-két szem Polivitaplex 8 (vagy 10) drazsét is adunk. A túl­adagolás tünetei nem elég jelleg­zetesek. Általában étvágytalan­sággal, székrekedéssel, hasi gör­csökkel járnak, ezek azonban több más betegségnél is jelent­kezhetnek. Kétségtelen, hogy a D-vita- min szükséglet egyénenként is változó, az egyéni érzékenységet is figyelembe kell venni. Más befolyásoló tényezők (például erősebb növekedés) is szerepet játszhatnak. Azonban a rend­szeres Polivitaplex-adagolást, vagy az olyan tápszer adását, mely ugyancsak D-vitamint tar­talmaz, feltétlenül meg kell be­szélni előzetesen a gyermekor­vossal. Megoldást jelenthet az, ha olyan multivitamin-készítményt használunk, amely egyáltalában nem tartalmaz D-vitamint. Ép­pen e célból hozták forgalomba a Vitacolan nevű, narancsízű fo­lyadékkal vegyített szert; mivel ez nem tartalmaz D-vitamint, így a felsorolt veszélyektől sem kell tartani. A D-vitamin fontos gyógy­szer az angolkór megelőzésében, túladagolása azonban káros. B.E. mányú, húsok sütésére és párolá­sára kiválóan alkalmas készülék látható, amely a - talán nem is oly távoli - jövő sütője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom