Új Néplap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-30 / 25. szám

Néplap 1991. JANUÁR 30. A parlament határozata után Társult tagként a NATO-parlamentben Agrárpiaci koordinációs bizottság alakult Határozatképtelennek bizo­nyult kedden reggel, röviddel 9 óra után az Országgyűlés, mivel a képviselőknek csupán 44 szá­zaléka tartózkodott az üléste­remben. Az elnöklő Szűrös Má­tyás kérte a folyosón tartózkodó­kat, hogy foglalják el helyüket, s így - a harmadik jelenlét-ellenőr­zésre - már 191 képviselővel ha­tározatképessé vált a plénum, megkezdődhetett a munka. Elsőként Horn Gyula, a kül­ügyi bizottság elnöke kapott szót, és bejelentette: hétfőn este az alkotmányügyi és a külügyi bizottság együttesen megtár­gyalta a Vilniusban, illetőleg Budapesten felállítandó magyar- balti parlamentközi irodákról szóló országgyűlési határozati javaslatot. A két bizottság úgy döntött, hogy az indítványt - te­kintettel a nemzetközi jogi és külpolitkai problémákra - egye­lőre visszavonja, és azt átdolgo­zott formában egy későbbi idő­pontban terjeszti majd elő. A megyei földművelésügyi hivatalok létesítéséről kezdődő vitának - hogy tárgyalható-e egyáltalán érdemben a törvény- javaslat - végül is Gergátz Ele­mér földművelésügyi miniszter bejelentése vetett véget, misze­rint visszavonják a tervezetet. Az Országgyűlés még a dél­előtti órákban határozatot hozott arról, hogy a parlament elfogad­ja az Észak-atlanti Közgyűlés legutóbbi, londoni értekezletén felajánlott társult tagi státuszt. Ennek megfelelően a magyar törvényhozás delegációja a jö­vőben részt vesz a NATO-parla- ment tanácskozásain, a plenáris üléseken csakúgy, mint a bizott­sági munkában. Az országgyűlési határozat a magyar döntést indokolva hang­súlyozza: a törvényhozás nagyra értékeli az Észak-atlanti^ Köz­gyűlés hozzájárulását az Észak­atlanti Szövetség, valamint a kö­zép- és kelet-európai új demok­ráciák közötti együttműködés fejlesztéséhez, a degnokratikus intézmények és a piacgazdaság kialakításához. Az Országgyűlés délután in­terpellációk és kérdések tárgya­lásával folytatta munkáját. Ká­dár Péter (SZDSZ) és Pásztor Gyula (FKgP) 13 Békés megyei képviselőtársa nevében az állat- tenyésztés ellehetetlenülése ügyében fordult a földművelés- ügyi, a pénzügyi és a külgazda­sági tárca vezetőjéhez. Az inter­pelláló képviselők érdeklődtek: milyen gazdaságdiplomáciai lé­pések történtek Magyarország kelet-európai piacainak biztosí­tása érdekében; elképzelhető-e védővámok átmeneti bevezeté­se; van-e intervenciós alap az át­meneti nehézségek áthidalására; miként kívánják segíteni a me­zőgazdaság kényszerű profilvál­tását - egyáltalán, van-e még szükség a gazdaságokra? Gergátz Elemér földművelés- ügyi miniszter elismerte, hogy belföldön és külföldön egyaránt jelentős értékesítési gondokkal küszködik a mezőgazdaság. Bel­földön a lakossági fogyasztás nagyarányú csökkenése, illetve a termelési költségek dinamikus növekedése fogja ollóba a ter­melőket. Kedvezőtlen tendenci­ák tapasztalhatók a külpiacokon is; egyelőre nem működik a vál­tozó piaci viszonyokhoz való al­kalmazkodás intézményes rend­szere. A miniszter szerint is sür­gető feladat az új agrárpolitika kialakítása. Ez irányba tett lépés, hogy megkezdi tevékenységét az agrárpiaci rendtartást koordi­náló bizottság. Emellett tárgya­lások folynak a Szovjetunióval, illetve Nyugat-Európával a ma­gyar mezőgazdasági áruk foga­dásáról. A parlamentben - szo­katlanul korai időpontban - rö­viddel három óra után befejező­dött a keddi plenáris ülés. (MTI) MSZP-vélemény: Politikai provokáció! A „levélbomba” nem robbant Az elmúlt héten nagy alakú, vastag borítékot kézbesített a posta az MSZP néhány megyei és kerü­leti irodája, parlamenti képviselője és egyes közéleti személyiségei számára. A boríték tartalmazott egy négyoldalas levelet, amelyben a párt belső - a küldemény szerint kuszáit - életének leírásán túl anya­gi manipulációkkal és jogtalan egyéni haszonszerzéssel vádolja a Szocialista Párt vezetőit, elsősor­ban Horn Gyula elnököt és Máté László kincstárnokot. A boríték ezenkívül dokumentumokat is tar­talmazott: ülések jegyzőkönyveit, leveleket, pénztári bizonylatokat, nyugati bankok befizetési igazolá­sait. A levélen aláírás nem volt, szerzőként „a Magyar Szocialista Párt apparátusának néhány mun­katársa” volt megjelölve. Ilyen küldemény az MSZP me­gyei szövetségi tanácsához is érke­zett. Elek Sándor ügyvezető alel- nököt megkérdeztük: robbant-e náluk a levélbomba? Az ügyveze­tő alelnök határozott válasza, hogy nem. Mint elmondta, a küldemény már ránézésre is gyanús volt. Ugyanis a levél olyan borítékban érkezett, ami már rég nem haszná­latos az MSZP-ben. A címzés sem volt pontos, még a régi pártház utca-házszáma szerepelt rajta. Ezenkívül az MSZP Szolnok Me­gyei Elnöksége nevet írták rá, ilyen elnevezés pedig sohasem volt. A levélben közölt adatok va­lótlanságát többek között a tények időbeli eltérése tette nyilvánvaló­vá - pl. Hóm Gyula az állítólagos manipuláció időszakában még nem volt a párt elnöke. A doku­mentumokról - amelyeknek egy része valós, a másik része, pl. a bankigazolások hamisítványok voltak - hiányoztak a bélyegzők. A levél felbontása után - úgy tudják, hogy a megyébe csak ez az egy érkezett - értesítették az ügyről az országos vezetést. A szövetségi ta­nács képviselőit pedig szombaton tájékoztatták az eseményről. A ta­nács képviselői hiteltelennek és politikai provokációnak minősí­tették az esetet.- Vajon mi lehet a háttérben, és mi az akció célja? - tettük fel a kérdést Elek Sándornak. Az ügy­vezető alelnök egyéni véleménye szerint biztosra vehető, hogy nem a párton belüli erők állnak a háttér­ben - bár bizonyos dokumentumok csak onnan kerülhettek ki. Cél pe­dig a Szocialista Párt tekintélyé­nek rombolása, a párt erősödésé­nek megakadályozása lehetett. Feltételezése szerint az akció összefüggésben van a közeljövő­ben több helyen esedékes időközi választással is.- Ha valaki hasonló vádakkal illetné az MSZP megyei vagyon­kezelését, akkor bátran állnának elébe? - hangzott második kérdé­sünk.- Igen - válaszolt az alelnök. - Mindenről tételesen el tudunk szá­molni, a gazdálkodás nem zsebből megy. Elek Sándor a beszélgetés során újfajta szerveződési formát, szö­vetségi tanácsot emlegetett. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szövetségi Tanácsa az elmúlt szombaton alakult meg. Szentandrás az „ablak” innenső és túlsó oldalán (2.) Béluska mást mondott a kamerának, mint a jegyzettömbnek Körbejártuk az ominózus Ili­as tanyát. Nem mintha a tévések­hez hasonlóan nem kerülhettem volna beljebb a kerítésen, de én tiszteletben tartottam, hogy lakat van a bejárati kapun. Gondol­tam, a helyszínen lesz a legalkal­masabb rákérdeznem a szakve­zetők közül az arra legilletéke­sebbre:- Doktor úr, a riportban gyom­rot forgató képsorokat láttunk: trágyadomb oldalában rothadó, hígtrágyagödörből kiálló sertés- és más állattetemeket. Mi erről a véleménye?- Örülök, hogy ön is, remélhe­tőleg más is látta, nemcsak ser­téstetemekről van szó. Mert ugye azt csak elhiszik nekem, hogy se baromfifélét, se nyulat, se kiskérődzőt nem tartunk a ser­téstelepen. Decemberben, ami­kor az utolsó hízót kivágtuk in­nen, a III-as tanyáról, lelakatol­tuk a telepet. A lakat azóta is, mint látja, érintetlen, csak hát két helyen is földön fekszik a kerí­tésoszlop, a drótfonat. Ahogyan a tévéseknek nem volt kunszt be­menniük, ugyanúgy az állathul­lákat is, rosszindulatúan vagy éppen csak trehányságból, bárki bedobálhatta a trágyába. Nagy Bélát a téesz Il-es tele­pén találtam meg. Mondtam, hogy a riport miatt keresem, amit a tévések készítettek.- Tudom - csillant föl a tekin­tete -, én is szerepeltem.- Azt mondta a riportban, a vezetők utasították, hogy a trá­gyába kell dobni az állathullákat.- Hát én nem tudom, kérem, én egyáltalán nem tudom, hogy ke­rültek oda.- Nem messzire van a házuk a teleptől, miért ott éltek hát a fele­ségével, abban a kis melegedő­helyiségben?- Hát, tudja, én éjjeliőr voltam, a feleségem meg félt egyedül odahaza. Minek ment volna ha­za?- Most, hogy nincsenek hízók a Bl-as tanyán, mit dolgozik?- Hát, söprögetek.- Ezzel persze kevesebbet ke­res, mint az éjjeliőrködéssel.- Hát, kevesebbet.- Mégis mennyivel? Harmad­annyit, feleannyit?-Hát, feleannyit. Én már akkor pontosan tud­tam, hogy mennyit. Megnéztem ugyanis Nagy Béla és a felesége bérkartonját. Azokban a hóna­pokban, amikor elvállalták a hí­zók gondozását a III-as tanyán, 8-13 ezer forint között kerestek fejenként. Olyan körülmények között ugyan, amilyenek a III-as tanyán vannak, de csak 400-500 jószágot kellett ezért a pénzért gondozniuk. Ugyanennyiért ezer sertés ellátása jut egy-egy téesztagra a másik sertéstelepen. A tévének azt a bizonyos levelet író Vizdákné is néhány háznyira lakik a helyszíntől. Felkerestem, merthogy a Nagy Bélával folyta­tott beszélgetésem a riportot is, Vizdáknét is meghazudtolni lát­szik.- Erre csak azt tudom mondani - próbált magyarázattal szolgálni -, hogy Béluskát azóta alaposan megfenyegethették. Azért mon­dott mást a tévéseknek, és azért nem mert őszinte lenni magához. Nekem rengeteget panaszkodott Béluska is, meg Marika is, a fe­lesége, hogy milyen embertelen körülmények között kell dolgoz­niuk. Azért is hívtam ki a tévét. Hogy a levelemben még nem ír­tam a malachullákról?'Arról ad­dig nekem se beszéltek Béluská- ék, tulajdonképpen a tévékame­ratalált rá arra az ocsmányságra. (Folytatjuk) T. F. „A tej élet, erő, szegénység?! 99 A megyében 50 ezer litert adnak ingyen (Folytatás az 1. oldalról)- Ezzel a lépéssel rá akarjuk irá­nyítani a lakosság figyelmét az agrárgazdaság súlyos gondjaira - hangsúlyozta Sípos Zsigmond, a Tejdemonstráció Előkészítő Bi­zottság megyei elnöke. A jelen­legi agrárpolitika elleni tiltako­zást az összefogás példájaként a téeszek, állami gazdaságok és a kistermelők közösen szervezik, és a tejipari vállalatok is támo­gatják a megmozdulásokat. A megyeszékhelyen á Kos­suth téren, a piacon és a Széche­nyi lakótelepen délelőtt 11 óra­kor kezdődik az ingyenes tejosz­tás, míg a Vegyiművek főbejára­tánál a kora délutáni műszakvál­táskor ugyancsak a legegészsé­gesebb ital várja az ott dolgozó­kat.-Iz­Parlamenti jegyzet Segítség, győztünk! - avagy ellenzékiként könnyebb volt Beke Kata, az MDF országgyűlési képvi­selője ellenzékiként bátor szókimondásáról, virtuóz íráskészségéről és az oktatásügy irán­ti elkötelezettségéről volt nevezetes. Aztán győzött a pártja a képviselői választásokon, és ő a parlament faragott széksorában találta magát. A pályája itt is tovább ívelt, politikai államtitkára lett a Közoktatási és Kulturális Minisztériumnak. Egy ember alighanem ezen a ponton válik elégedetté, és leteszi a fegyvert: szinte mindent elért, amit a politi­kai pályafutás címszó alatt álmodhatott. Aztán a közelmúltban Beke Kata lemon­dott az államtitkári tisztéről, s most talán elégedetlenebb, mint ellenzéki korában.- Mi a magyarázata? - kérdeztem tőle hét­főn délután a plenáris ülés előtt az Országház büféjében.- Nézze, állandó lelkiismeret-furdalás gyötör. Miközben a művelődés - és ide értem most a közművelődést is széles értelemben - kilátástalan helyzetbe került, nem tehetek úgy, mintha rendjén mennének a dolgok. A pedagógusok nem kapták meg azt, amit ígér­tek számukra, így joggal mondhatják egykori kollégáim: neked könnyű, te bekerültél a mi­nisztériumba, felveszed az államtitkári meg a képviselői fizetésedet, de velünk mi lesz? Hát én ezt az életérzést nem tudtam elviselni.- Kivel volt személyes konfliktusa?- Alapvetően a helyzettel nem voltam elé­gedett. Pedig megtehettem volna, hogy ál­lamtitkárként hetente egyszer bemegyek a minisztériumi ülésekre, és a lázas semmitte­vést imitálom. Ez viszont nem az én stílusom. / A mminiszter szerintem gyenge kezű, a hát­térből Timkó Iván irányít, méghozzá a leg- drasztikusabb kézi vezérléssel. Amikor a fel­gyülemlett problémáimat el próbáltam mon­dani, Antall József miniszterelnök sokáig nem fogadott, csak ígéreteket kaptam a vele való találkozásra. Amikor elfogyott a türel­mem, és a lemondásommal bombát robban­tottam, másnap már tudtam vele beszélni. Beke Kata mindig is a türelmetlen rend­szerváltók közé tartozott. Most, amikor úgy látja, hogy a változások nem hozták meg a kívánt fordulatot, ismét a régi elégedetlenke­dő. Indulataival úgy a parlamentben, mint a ház falain kívül nincs egyedül. Mert a rend­szerváltás bizony sokunknak csalódást oko­zott. Torgyán József igazi adok-kapok csatát vív a közélet frontján. Vasárnap este a tele­vízió HÉT műsorában egy gusztustalanul személyeskedő, végig nem gondolt kísérlet­nek volt az áldozata. Két riporter fogta tűz közé, és a revolvere- ző újságírás legelítélendőbb hagyományait követve próbálták lehetetlenné tenni ország­világ előtt. Közben elfeledkeztek arról az ügybuzgó „közvádlók”, hogy a képviselőt még itt és ilyen minőségében is megilleti bizonyosfajta mentelmi jog. Már amennyi­ben komolyan vesszük és tiszteljük a saját törvényhozó testületünket, amely amúgy kü- lön-külön Torgyánhoz hasonló, esendő em­berekből áll. Nem tudom, ki hogy van vele, de én - anélkül, hogy különösebben rajongója lennék a kisgazdapárti szenátornak - megelé­gedéssel vettem tudomásul, hogy a balsikerű tévészereplésért tisztes elégtételt kapott. A két túlfűtött kérdezőt alighanem lehiggasztja az elmarasztalás. Hétfőn délután viszont újabb sebet kapott Torgyán József. Felszólalni kívánt a parla­mentben, néhány földfoglalással kapcsolatos véleményre óhajtott reflektálni, ám a ház el­nöke nem adta meg neki a szót. A dolog plenáris szavazásig fajult, és a ház egésze is úgy döntött - igaz, nem túlzott szótöbbséggel -, hogy maradjon ezúttal veszteg, és nem voltak kíváncsiak a véleményére. Ismerve az agilis képviselőt, biztos, hogy hamarosan megtalálja a módját, hogy fórumot találjon a felgyülemlett mondandójának. És elképzel­hető, hogy ezúttal ő fog nyolc napon túl gyógyuló lelki sérülést okozni valakinek.-pb­FALEMEZÁRUT IS az ^ERDÉRTk­telepről! Farostlemez, enyvezett lemez, faforgácslap, laminált faforgácslap kapható az A ÉRDÉRT^ telepén Szolnok, Körösi u. 55. Te­lefon: 33-094 *45555/ 1* í >: A Karcagi Városgazdálkodási Vállalat pályázatot hirdet a nyugdíjazás miatt megüresedő FŐKÖNYVELŐ-GAZDASÁGI IGAZGATÓI munkakör betöltésére. Pályázati feltételek:- felsőfokú szakirányú végzettség- legalább ötéves szakmai és vezetői gyakorlat- 35-45 év közötti életkor A részletes - szakmai önéletrajzot is tartalmazó - pályázatot a- jelenlegi munkahely, továbbá- bér- és jövedelemigény megjelölésével 1991. február 15-ig a vállalat igazgatójához lehet benyújtani. Cím: 5301 Karcag, Villamos u. 109. Pf. 22 *45303/1* L I •) 1 Mint belső fotónk is tanúsítja, a telep jelenleg is lakat alatt, de hát a kidőlt kerítésoszlop meg a földön fekvő drótfonat kinek jelent akadályt?

Next

/
Oldalképek
Tartalom