Új Néplap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-30 / 25. szám
1991. JANUÁR 30. I 3 A Csanádi nem akar házasodni Fújtak a fúziónak. A társadalmi változásokból természetesen nem maradhatnak ki az iskolák sem. Szinte minden intézmény valami újat, valami jobbat, mást szeretne tenni, mint amit eddig. Éppen lapunkban tette közzé elképzeléseit még tavaly szeptemberben Kovács Libor, a szolnoki Vízügyi és Építőipari Szakközépiskola igazgatója a, .reáltanodáról ”. Hogy miért térünk most, hónapok múltán vissza erre a cikkre? A nyilatkozatban szerepelt egy mondat, amelyben arról volt szó, hogy az elképzelések megvalósításához a Csanádi Körúti Általános Iskolával való együttműködés (fúzió?) lehetne egyféle megoldás. Az „elejtett” mondatra már a cikk megjelenése napján hozták tiltakozó levelüket az általános iskola pedagógusai, amelyben kifejtették, hogy az ő jövőt érintő elgondolásukban nem szerepel a „fúzió”. Az ügy azonban ezzel nem ért véget. A városban azóta is beszédtéma, hogy a „Vízügyi bekebelezi a Csanádit”. Egyesek azt is tudni vélik, hogy a középiskola igazgatója már az illetékes minisztériumokat is megjárta a reáltanoda ügyében. Majd kiderül, hogy igaz-e a pletyka - gondoltam, amikor meghívás nélkül elmentem hétfőn este az általános iskola rendkívüli szülői értekezletére. A pletyka tekintetében persze nem lettem okosabb, Kovács Líbor sem szerepelt ugyanis a meghívottak között. Ott volt viszont a város két alpolgármestere is, Várhegyi Attila és Buday György. Annyi mindenesetre kiderült, hogy az általános iskolát hivatalosan senki sem kereste meg a fúzió ügyében. Az esetleges „házasságnak” azonban még a gondolatát is elvetették az értekezleten a szülők. Valamennyi felszólaló annak adott hangot, hogy szeretné, ha a „Csanádi” megmaradna továbbra is általános iskolának, elégedettek a pedagógusok munkájával, s szinte egyként ítélték el Kovács Líbor tavaly szeptemberi nyilatkozatát. „Ez éppen olyan volt - jegyezte meg az egyik szülő -, mintha a szomszédasszonyom az újságból tudná meg, hogy pályázom a lakására.” Az értekezleten végül is csak annyi dőlt el, hogy nem akarják sem a pedagógusok, sem a szülők a leendő reáltanodával való fúziót, bár senki sem vitatta az önkormányzat azon törekvését, mely szerint szükség van a városban az iskolaszerkezet átalakítására. „Hiszen jelenleg ugyanannyi a középiskolás Szolnokon, mint az általános iskolás, miközben a középfokú intézmények száma jóval alacsonyabb - hangsúlyozta Várhegyi Attila de hozzátette, semmiképpen sem ismétlődhet meg az Achim- ügy”. (Mint ismeretes, pár éve hatalmi szóval szűnt meg az Áchim Úti Általános Iskola, s lett a helyén középfokú oktatási intézmény - a szerk.) A szerkezetátalakítás csakis az érdekek egyeztetésével történhet meg - szögezte le. Tulajdonképpen hasonlóan vélekedett Kovács Líbor is, amikor másnap felhívtam telefonon. Természetesen nagyon sajnálja, hogy nem hívták meg az értekezletre, így nem volt alkalma megismertetni a jelenlévőkkel a „reáltanoda’ ’ programját, amely egy valódi vita alapját képezhette volna, s amelyet egyébként a minisztériumokban jónak tartottak. De hogy „ráerőltesse” a „piros iskolára”(?), erről szó sincs, a szeptemberi cikkben csak mint esetleges, lehetséges partnerként említette meg a „Csanádit”. Mindez tisztázódhatott volna az értekezleten, s persze még jóval előbb is, ha... Ha nem most kellene még’ megtanulnunk a demokráciát, a kulturált párbeszédet. T. G. A kultúra széthullása című írásáért Madách-díjat kapott A közel egy évtizede minden esztendőben meghirdetett Ma- dách-pályázat díjainak átadására pénteken került sor Balassagyarmaton. Madách neve kötelez: a pályázatoknak filozófiai, szociológiai indíttatásúnak kell lenniük, melyeken belül két kategóriát jelöltek meg: szép- irodalmit és tudományost: esszé vagy tanulmány jellegüt. A szépirodalmi kategóriában Turczi István, az esszé kategóriában Kerékgyártó T. István szociológus nyerte az első díjat. Kerékgyártó T. Istvánt olvasóink is ismerik az általa írott Látlelet c. rovatunkból. A pénteken átvett díjról munkatársunk beszélgetett vele, akinek az alábbiakat mondotta el díjnyertes pályaművével kapcsolatosan:- A pályázatra A kultúra széthullása c. írásomat küldtem be, amely az azonos című, készülő könyvem két fejezete. Abból indultam ki a tanulmányban, hogy a kultúra válsága nem megmagyarázhatatlan válság, hanem kifejezője a társadalmi válságnak, mert - véleményem szerint - a kultúra a társadalmi létviszonyok kötőszövete, így válik a szétroncsolt társadalom megjelenítőjévé az a tény, hogy a kultúra, mint kötőszövet nem tölti be a megfelelő szerepet. A tanulmányomban kísérletet teszek annak bemutatására is, milyen okai vannak ennek. A politikai okok között említem például, hogy az államszocializmus tudatosan szétzilálta, megfojtotta a civil társadalmat. Ennek következményeként a kultúra is agyonpolitizálódott területként jelenhetett meg. Élt és hatott sajnos az a hamis tudat, miszerint az állam úgy véli, hogy ha a magasabb kultúrát központilag meghatározott adagokban adagolják, akkor az embereknek megjön a kedvük a művelődéshez, és természetesen művelődni is fognak. Ezt én - pályamunkámban is - tagadom, ugyanis szerintem, ha az embernek a körülményei következtében nincs belső szüksége a művelődésre, nem is fog művelődni, s akkor nincs kultúra. A szociális okok között említem az autonómia- és szolidaritástudat hiányát. Ez utóbbi látszólag, de csak látszólag, szlogenekben, ideológiákban jelen volt ugyan egy hamis közösségtudat formájában, de a bolsevizmus diktatúrája következtében sohasem realizálódott, sőt a kultúra ezzel kapcsolatos szerves fejlődése is megszakadt. A pályaművemben ezenkívül foglalkozom a mit jelentett az egyenlősítés elve a kultúrában kérdésével is. Erről röviden csak annyit: a „mindenhová eljuttatni minden}’ ’ elve véleményem szerint nemcsak hogy fölöslegesedé lefele nivellálódást jelent. így vált a kultúra a politika szolgáló- leányává, egy sajátos ízlésdiktatúrává, főleg a Kádár-rezsim ideológusának, Aczél Györgynek a kezei között. Végül a mai helyzetről néhány gondolatot. Arról, hogy miként homogenizál a piac és nivellál lefele a rendszerváltás után? Véleményem szerint úgy, hogy a kultúra is áruként jelenik meg,' ami maga után vonja annak kon- zumálódását. Itt még egy dilemmával szembekerültem, melyet tanulmányomban is kifejtettem: hogy mit jelent a kultúra költségvetési támogatása egy bizonyos rangsorolásban. Szerintem ez ismét a széthullást, szétzilálódást segíti elő - egy kvázipiaci formában, amikor a kérdés úgy merül fel: mi áll fontosabb helyen a ranglétrán, a kultúra vagy teszem azt, a városi csatornahálózat bővítése? Végül, de nem utolsósorban legveszélyesebb dolog e területen, ha a kultúra ideologizálódik. Mindegy, hogy milyen irányban: kommunista vagy bármilyen más irányban, hiszen a kultúra szabadságát bűn különböző ideológiák keretei közé besorvasztani. Ezek voltak Kerékgyártó T. István pályamunkájának főbb gondolatai. Az első díjhoz, melyet Német G. Béla akadémikus adott át, mi is gratulálunk. K. SZ. Pénz, money, das Geld Tudnivalók a lakáshitelekről A kedvezményes kamatozási hitelek visszafizetési feltételeinek megváltoztatása az emberek jelentős részét megmozgatta. Sokakat csak a gondolkodás szintjén, sokakat fizikailag is, látva a hosszú sp- rokat az OTP-k irodái előtt. Az Új Néplap levelezési rovatához is rengeteg levél érkezik. Ennek egy része az említett rendelethez kapcsolódik, más része a lakásszerzés feltételeihez. Szóbeszédek keringenek, félreértések sokaságával lehet találkozni. Ezért is célszerű az érvényes feltételeket, lehetőségeket áttekinteni. Segítségünkre dr. LévyZoltánné, az OTP Megyei Igazgatóságának igazgatóhelyettese volt. Természetesen mindenre most sem tudunk válaszolni. Segíthet az önkormányzat A lakosságot leginkább az 1500 forinttal kapcsolatos problémák foglalkoztatják. Ezek nagy része abból fakad, hogy sokan nem tudják fizetni ezt a kiegészítő terhet. Ehhez az OTP kevés segítséget tud adni. Néhány speciálisnak tűnő lakossági kérdésre azért válaszolhatunk. Az egyik kérdés arra vonatkozik, hogy mi történik azokkal, akik rendes lakáscélú kedvezményes kölcsönt vettek igénybe és hozzá ifjúsági kölcsönt. Minthogy itt a hitelcél azonos, az 1500 forintot csak egyszer kell fizetni. Van olyan eset, amikor az adós meghalt, az örökös pedig még nincs olyan helyzetben, hogy dönthessen. Náluk automatikusan életbe lép a 15 százalékos variáció, és amikor a hagyatéki végzés meglesz, lehet nyilatkozni január 31-e után is. Igazából csak az-önkormányzatok rendelkeznek bizonyos pénzösszegekkel, amelyből segíthetnek. Ez az összeg 200 Ft/fő, amelyből az önkormányzat átvállalhatja részben vagy egészében az 1500 forint törlesztését. Célszerű egy kérvényt már most megfogalmazni, eljuttatni az illetékes önkormányzatokhoz. Emellett javasolható az is, hogy érdeklődjenek afelől, mikor várható döntés. Gond itt az, hogy a pénz korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre. Az OTP az önkormányzati támogatást beszámítja. Ezt azért említjük, mert a munkáltatói kölcsönt nem lehet itt beszámítani. Szóbeszéd és a valóság A második nagy kérdéskör, amely az olvasókat érdekli, a lakásszerzés feltételeiben bekövetkezett változások, illetve az érvényes rendelkezések. Elterjedt a hír arról például, hogy az általános törlesztési támogatás megszűnt. Nos, ez nem igaz. Mindenki megkaphatja, aki vagy az OTP-nél vagy szabadforgalomban vásárol lakást. Ez utóbbit csak 5 évre lehet igénybe venni, a kedvezmény mértéke 30 százalék. Az OTP-től vásárolt lakások esetében 15 évre lehet hitelt kapni. Az első öt évben a törlesztési támogatás itt is 30 százalék, a hátralévő időszakban 15 százalék. Nem szűnt meg a kiemelt törlesztési támogatás sem a gyermekes családoknál. A támogatás mértéke a gyermekszámtól függ. Az első öt évben itt is a legnagyobb a támogatás mértéke, de itt van egy közbülső sáv, a második 5 éves időszak, míg végül a támogatási összeg eléri itt is a 15 százalékot. A hitel nagysága azonban, amelyekre ez a kedvezmény vonatkozik, behatárolt, s ez is a gyermekszámtól függ. A lakáscélú megtakarítások utáni külön kölcsön igénybevételi lehetőség is él még, ahol szintén van törlesztési támogatás. A törlesztés első öt évében, 70 százalék, a következőben a havi törlesztőrészlet 40 százalékig, végül itt is 15 százalék. Ezek után nézzük meg, mi az, ami változott a lakásépítés és vásárlás pénzügyi feltételeiben 1991. január 1-től kezdődően. Átfogó módosítás, mint láttuk, nem volt. Néhány területen azonban jelentős változtatásra került sor. A lakásvásárlók és építők részére talán a legjelentősebb változás az, hogy január 1 -tői ismét van lehetőség szociálpolitikai kedvezménykülönbözet nyújtására. Ez a feltételek megléte esetén akkor számolható el, ha a kedvezmény összege időközben emelkedett. Éz azt jelenti, hogy a kedvezmény összege az újabb lakás építéséhez, vásárlásához nyújtható, és a korábban elszámolt összeg különbözeiéig terjedhet. Három gyerek esetén ez ma igen jelentős összeg is lehet, hiszen itt ma már 600.000 forint kedvezmény nyújtható. Érdemes a három- vagy többgyermekes családoknak az OTP-nél érdeklődni, mert ők lakásbővítés esetén is kaphatnak szociálpolitikai kedvezményt. Igaz, nem minden esetben. De érdemes utánanézni. Január 1 - tői a mozgáskorlátozottakra isyo- natkoznak új kedvezmények. Ők a Mozgáskorlátozottak Területi Szövetségénél érdeklődjenek. A törlesztés mérséklését kérhetik a sorkatonák is január 1-től. Némi reménysugár Fiatal házaspárok első lakás- szerzéséhez állami támogatást a pénzintézetek útján január 1-től nem lehet nyújtani. Feladatukat a helyi önkormányzatok vették át. Ennek egy része lehet hitel is, de ez utóbbit nem csak az első lakáshoz jutók kaphatják. Viszont a szociális szempontokat itt figyelembe veszik. A vállalatok is adhatnak támogatást, ami lehet hitel vagy vissza nem térítendő támogatás. A közmű-, út- és járdaépítési hozzájárulás megfizetéséhez bevezetett 50 százalékos törlesztési támogatás rendszere megszűnik. Helyette általános törlesztési támogatású hitel adható, maximum öt évre. Füle István NYERJE wieg vagy legalább a a KONZUMBANK t;| letéti jegyének. A bank 1990. neptemfaer 3-án, 500000 000« Icafti jegyek« bocefamU. 5 000.10000,30000,100 000R A Knuenbeek lei« jegyek Un 10 000 000 R eMnékikeaeaoeAlaM jegy ko« UMzáen. Az első sorsoláson, A második sorsoláson, emriynek Mfpoetfe mi. Hjee ÍJ, már ez cteAeanntáene Is ito reale«* jegyeken kl«B ez t99Uek«ár mg megYkeáeol.. te e eorecüe eeyjáig rlnre enn riUoaheén jegyek leerercteck A harmadik sorsoláson, ezctzőéeenkeodUt *ee 1991. nepmaber 3„ í> rfen reel kett jegyeken Urll ez 1991. ipilb l-tgeicgráelrott. J * (9 (9 Ha szaencaéje van, letéti jegyének énékét akár meg is hánzanxchatja. HA NEM NYER, AKKOR IS NYER, BÍi30%ifiSi Konzumbank letéti jegy Egy nyerő hofcktrléa KONZUMBANK KE