Új Néplap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-26 / 22. szám

Néplap 1991. JANUÁR 26. Reutlingen-Szolnok: bővülő kapcsolatok A munkaerőpiac súlyosbodása közepette (Folytatás az 1. oldalról) A tapasztalatszerző „körút” so­rán, mely felölelte az élet különbö­ző területeit, a gazdaságit épp úgy, mint a kulturálisát, Ostberg úr el­jutotta Varga Katalin Gimnázium­ba, találkozott oktatási és művelő­dési szakemberekkel a Technika Házában, ahol színes képet festett élénk érdeklődés mellett a német közoktatás mai állapotáról; prog­ramjának részét alkotta egy mű­vésztelepi randevú és az épülő Szigligeti Színház megtekintése is. Ugyanakkor Jörg König a vá­rosüzemeltetés témakörében cse­rélt gondolatokat helyszíni benyo­mások alapján a Titásznál, a Víz- és Csatornamű Vállalatnál - oda­haza egyébként ő a város „ivóvíz­felelőse”, - továbbá az ingat­lankezelő vállalatnál. Mindezeket koronázta meg az említett tájékoz­tató, amelyen a vendégek szíves szavakkal szóltak kellemes élmé­nyeik között az útjuk során tapasz­talt nyíltságról, és kérdésekre vála­szolván, részletesen is beszéltek a kapcsolatok szélesítésének, erősí­tésének tényleges, azaz konkrét le­hetőségeiről. Kiemelve közülük: igen rokonszenvesen mindkét vá­ros vezetői vállalják a jövőben akár családok egymásra találásá­nak az áldozatos feladatát is, a partnerkapcsolatokra épülő „népi diplomácia” gondolatának gya­korlati megvalósítását. Továbbá figyelemre méltó újdonság az itte­ni és az ottani iparosemberek, vál­lalkozók közötti kapcsolatok szor­galmazása, közelebb vitele egy­máshoz, hisz a kisiparosság tevé­kenysége a német testvérvárosban a gazdasági élet középpontjában áll, és jelentős, számunkra is hasz­nosítható hagyományokkal ren­delkezik. A vendégek „házi fel­adatként” viszik magukkal az e téren gyümölcsöztethető együtt­működés kereteinek kimunkálá­sát. Természetesen a művészet, a kultúra területén is kínálkoznak újabb lehetőségek művészek cse­réjére, esetleg színházi vendégjá­tékra, és a népi kultúra, de akár a popzene is színesítheti a találkozá­sok palettáját. Külön öröm, hogy a vendégek a kapcsolatok területi bővítésére is szívesen gondolnak - a hivatalos eszmecserébe a megyei önkor­mányzat elnöke, Boros Lajos is bekapcsolódott, - azaz Reutlingen járása magával a megyével is épít­heti kapcsolatait. Azt váltván, hogy az élet nem állhat meg a vá­ros határainál. „Mi Kőnigek” jól megértjük egymást, mondotta a német polgármester. Az elhang­zottak igazolhatják, hogy a munka is „felséges”, amit a küldöttség tagjai vendéglátásuk során végez­tek házigazdájukkal. Tiltakozó demonstráció készül Te(l)jes káosz (Folytatás az 7. oldalról) A hetvenes évek elejétől kezdő­dően az állam közgazdasági szabá­lyozókkal támogatta, ösztönözte a tejtermelés növelését. Az utóbbi két évben a lakosság életszínvona­lának hanyatlása miatt jelentősen csökkent a belföldi fogyasztás, de a kedvező világpiaci árak és a ma­gas exportszubvenciók mellett a többlettejet sikerült a külpiacokon jövedelmezően értékesíteni. Ta­valy a belföldi fogyasztás vissza­esése és az exporttámogatások csökkenése viszont már olyan mértékű volt, hogy a tejipar tájé­koztatta a termelőket a várható ter­mékfeleslegről és felbontotta a több évre szóló értékesítési szerző- déseket. A pillanatnyi 500-700 millió li­ter többlettej legfőbb oka a hazai fizetőképes kereslet hiánya, a la­kosság elszegényedése. Ezért a ter­melők rendkívül súlyos helyzetbe kerültek, hiszen ha piaci szereplő­ként viselkednek, úgy a tejfelesleg megszüntetése 100-140 ezer tehén levágását követeli meg. A tejfron­ton kialakult mérhetetlen gondok pedig az egész élelmiszer-gazda­ságra bénítóan hatnak. A termelés korszerűsítésére felvett nagyüzemi hitelek, illetve kistermelői újrakez­dési kölcsönök törlesztése lehetet­lenné válik. A nagyarányú állatle­vágás következményeként az istál­lóépületek, berendezések kapaci­tásának kihasználatlansága szintén újabb veszteségforrást jelentenek, valamint foglalkoztatási feszültsé­geket vetítenek előre. A tejipari vállalatok ez év januárjától nem kötöttek termeltetési szerződése­ket, több hónapos késéssel fizet­nek, így tehát a termelők még a feldolgozás költségeit is kénytele­nek előre finanszírozni. A fenti problémák ellenére nem volna szabad a felvásárlási és fo­gyasztói árakat emelni - vélik a termelők. A megoldást máshol kell keresni. A termelés 10 százalékos csökkentése elodázhatatlan, de a tehenek levágását az intervenciós alapból támogatni kellene. Át kell ütemezni az állatállomány bővíté­sére, a telepek korszerűsítésére fel­vett hiteleket, illetve fel kell füg­geszteni a magángazdák újrakez­dési kölcsöneinek visszafizetését. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy valamennyi termelőnek garantált minimumárat szükséges megálla­pítani a fogyasztói árak maximali­zálása mellett. A túltermelési vál­ság megszüntetéséig pedig átme­netileg fel kell emelni a tej és a kritikus termékek exporttámogatá­sát, és biztosítani a legjobban rá­szoruló rétegek kedvezményes el­látását. Szűkebb hazánk öt-hat települé­sén,- csatlakozva az országos de­monstrációhoz - ingyenes tejosz­tásra kerül sor január 31-én - tud­tuk meg Dékány Istvántól, a me­gyei állattenyésztési választmány titkárától. Emellett a megye termelői le­mondanak az aznap lefejt tej egy részéről, hogy a fővárosban is in­gyenesen szétosszák a rászorulók között. L.Z. A hatékony érdekvédelem a cél Növényvédői kamara alakult (Folytatás az 1. oldalról) mara tagjai óhajtanak lenni - kezdte megnyitó beszédében a közgyűlés levezető elnökeként Benyák József, a megyei NTA igazgatója. A megjelentek ezután egyhangúlag megszavazták a ka­mara megalakítását, majd a jelölő- bizottság elnöke előterjesztette a szervezet elnöki posztjára, illetve vezetőségi tagjaira tett javaslatot. Ezt követte a titkos szavazás, melynek eredményeképpen nagy többséggel dr. Herczeg Gyulát, a Szolnoki Agroker Vállalat főosz­tályvezetőjét bízták meg a kamara elnöki teendőinek ellátásával. Az eseményen részt vett dr. Eke István, a Földművelésügyi Mi­nisztérium osztályvezetője, aki tá­mogatásáról biztosította az új me­gyei szervezetet. Elmondta, hogy hosszú távon kívánnak támasz­kodni az alulról építkező, demok­ratikus szakmai érdekképviseletre, hiszen az egyre feszülő érdekel­lentéteket csak közösen lehet meg­oldani. A hattagú vezetőség meg­választása után a közgyűlésen megjelentek elfogadták az alap­szabály-tervezet módosítására tett javaslatokat, ezzel a kamara bíró­sági bejegyeztetése elől elhárultak az akadályok. Az ülés befejezése előtt a megválasztott elnök kért szót. Megköszönte a bizalmat, majd röviden ismertette az ország­ban az elsők között megalakult ka­mara célkitűzéseit, a szakmai ér­dekvédelem aktuális kérdéseit. Hangsúlyozta, a pillanatnyi hely­zetben két irányban képzelik el a szervezet tevékenységét. Az egyik, a megyében dolgozó mint­egy százhatvan növényvédő szak­ember szakmai, etikai és szociális érdekképviselete, a másik pedig a növényvédelem egészét érintő jogszabály-tervezetek véleménye­zése, így a magánpraxis alapján működő növényorvosi szakma fel­tételeinek mielőbbi megteremtése. Zuhanó árak a gabonapiacon (Folytatás az 7. oldalról) Az újtermésű búza már 7 000 Ft/t-ért sem kelendő, itt tűntek fel a legnagyobb mennyiségek, vevő azonban nem jelentkezett. Jelenleg az azonnali piac 7 000-7 200 Ft/t körül látszik stabilizálódni. Árpára 7 150 Ft/t árszinten azon­nali szállításra komolyabb piac ala­kult ki, több üzletet is kötöttek. Ezen a tőzsdenapon összesen 14 üzlet köttetett 26,88 millió forint értékben, ami az üzletek számát te­kintve jónak, az értéket tekintve átlagosnak mondható. Jelentősen romlott a közlekedés biztonsága Tavaly ezernél is több volt a baleset Legveszélyesebb helyek: Szolnok, Törökszentmiklós, Jászberény Országos és sajnos megyei ta­pasztalat is, hogy nemcsak a gép­járműállomány műszaki állapota romlik, hanem a közúti közleke­désben is meredeken emelkednek a durva szabálysértések. Mindez tegnap hangzott el a megyei közle­kedésbiztonsági tanács ülésén, ahol az elmúlt esztendő közleke­dési helyzetét értékelték. Kevés ki­vétellel általánosítható, hogy egy­re ingerültebbek, zaklatottabbak a dübörgő lóerők kormányosai, és különösen Szolnok, Törökszent­miklós és Jászberény területén, térségében szembetűnő a balese­tek emelkedése. A 4-es számú fő közlekedési útvonalnak változat­lanul a Szolnok-Törökszentmiklós szakasza a legveszélyesebb. Ami a baleseti statisztikát illeti, erre egyetlen minősítés a legtalá­lóbb: elszomorító. 1989-ben 651 baleset fordult elő a megyében, ta­valyelőtt már 873, tavaly pedig sajnos ezernél is több. Pontosab­ban mondva 1011, amely 15,8 szá­zalékos növekedést mutat. Míg évente átlagosan 40-55 halálos baleset súlyosbította a statisztikát, tavaly ez a szám 92-re nőtt. A gyermekbalesetek száma 57-ről 75-re módosult, viszont a tavaly- előtti három halálos gyermekbale­set 1990-ben egyre csökkent. Igaz, ebből egy is nagyon sok. Az is elhangzott, hogy Kunszentmárton kivételével minden városban emelkedett a balesetek száma. Ezeknek a fő oka a gyorshajtás, az elsőbbségadás elmulasztása, illet­ve a szabálytalan kanyarodás. No, meg a poharazgatás, hiszen az ittas vezetők aránya 16,9 százalékról 17,6 százalékra emelkedett. Hogy az idei évben a megyei és a városi KBT-k az önkormányzatokkal együtt a balesetek csökkenésé ér­dekében mit terveznek, arra febru­árban visszatérünk. D.Sz.M. Megtartotta előkészítő ülését a megyei érdekegyeztetés fóruma A Megyei Munkaügyi Tanács előkészítését célzó fórum először, dr. Szabó Rudolfné előadásában, a megye munkaerőpiaci helyzetéről hallgatott meg tájékoztatót. Ebből többek között a következőket lehet kiemelni. Az 1990. év gazdaság- politikai folyamatai a megye mun­kaerőpiaci helyzetének további súlyosbodását, a munkaerő keres­let-kínálat korábban is fennálló strukturális ellentmondásainak el­mélyülését idézték elő. Legfőbb jellemzővé vált a munkaerő-feles­leg ugrásszerű növekedése, a mun­ka nélkül maradók számának gyors emelkedése. Az 1990. év vé­gi adatok szerint országos szinten a munkanélküliség rátája 1,9 szá­zalék volt, a megyében viszont 2,6 százalék. A munkaerő-közvetítő­höz bejelentett betöltetlen álláshe­ítélét első fokon lyek száma az utóbbi két év távla­tában viszont fokozatosan csök­kent, és 1990. december 31-re ne­gatív rekordot ért el. A területi egyenlőtlenségek tovább erősöd­tek a megyében. Számottevő mun­kaerő-kereslet csak Szolnokon fi­gyelhető meg. Szellemi foglalko­zásúak és segédmunkások iránt a legtöbb körzetben egyáltalán nincs kereslet. A megye jövedelmi helyzetét jelzi viszont az a tény, hogy csak két megyében alacso­nyabb a munkanélküli-segély átla­gos összege. Ebben az évben to­vább romolhat a helyzet. Várható­an az említett ráta országosan 4- 4,5 százalékra nő, a megyében pe­dig 5-6 százalékot jósolnak. A Munkaügyi Központ januári for­galma mindenesetre ezt a növeke­dést sejteti. Talán a munkaerőpiac adatai is bizonyítják, hogy nagy szükség van a Megyei Munkaügyi Tanács létrejöttére. Ezen tanács feladata lesz dönteni a megyében foglal­koztatási célra rendelkezésre álló pénzügyi eszközök felhasználási elveiről, figyelemmel kísérni a Foglalkoztatási Alap megyei szin­tű felhasználását. Kezdeményezi és véleményezi a megye foglal­koztatási helyzetével kapcsolatos rövid és hosszú távú programokat. Véleményezi a megyei munkaerő­piaci szervezet működését, beszá­moltatja a Megyei Munkaügyi Központ vezetését. A fentieken kívül is sok kérdésben mondhat véleményt, dönthet adott esetben. Dr. Ábel József, a központ vezető­helyettese javaslatot tett a tegnapi előkészítő megbeszélésen a szer­vezet összetételére, működési el­veire. A jelenlévők véleményével kiegészítve várhatóan a három ol­dalt, a megyei és Szolnok város önkormányzatát, a munkavállaló­kat és munkaadókat 6-6 fő fogja képviselni. A tárgyalócsoportok 1 -1 szavazattal bírnak, tehát előze­tesen nekik meg kell egyezniük. A tanács konszenzus alapján dönt­het, ami a javaslatok elfogadása­kor minimum két igent és egy tar­tózkodást jelent. Megegyezés hiá­nyában el lehet napolni, vagy le lehet venni a napirendről a témát. További lehetőség, hogy az Or­szágos Érdekegyeztető Tanács il­letékes bizottságát kérik fel köz­vetítőként. A tanács szükség szerint, vár­hatóan kéthavonta fog ülésezni. Az alakuló ülést az egyes olda­lak létrejötte után, várhatóan február hónap második felére tervezik. F.I. Gázolt, tpvábbhajtott, elkapták Mint arról már hírt adtunk, Paulus Gábor 1990. október 9-én délután másfél liter bort ivott meg, majd úgy negyed öt tájban két üveg sörrel zárta a sort. Tizennyolc óra volt, amikor gépkocsiba szállt, és közepesen ittas állapotban a szolnoki Papírgyártól elindulva a TVM- lakótelepre kívánt eljutni Ladájával. A Cukorgyár előtti buszmegállóhoz 60 km-es sebességgel érkezett, ez ebben az állapotában túl sok volt neki, a kanyar­ban kisodródott, felhajtott a kiemelt buszmegállóba, és az utasok közül kilenc várakozót elütött. Ezután továbbhaladt, összeütközött egy szem­bejövőjárművel, de hősünk folytatta az ámokfutást. Többen utánamen­tek, és a helyszíntől több kilométerre megállásra kényszerítették, majd elfogták. A szerencsétlenül járt várakozók közül a 67 éves S.I. tószegi lakos életét vesztette, B.R.-né nyolc napon túl gyógyuló maradandó testi fogyatékosságot okozó sérülést szenvedett, négyen nyolc napon túl gyó­gyuló súlyos sérülést szenvedtek, egy férfit csonttöréses sérülés ért, míg ketten könnyebben sebesültek meg. A napokban dr. Gombos László tanácsa ítéletet hirdetett az ügyben, és első fokon Paulus Gábort négy év nyolc hónapi börtönre ítélték, négy esztendőre eltiltották a közügyek gyakorlásától és a gépjárművezetéstől is eltiltották hét évre. Az ügyész és a terhelt háromnapi gondolkodási időt kért, így a halált okozó ittas járművezetés bűntette és kilencrendbeli segélynyújtás elmulasztása bűn­tette miatt az ítélet nem jogerős. SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE PÁLYÁZATOT HIRDET a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek (irodák) VEZETŐI MUNKAKÖREIRE Pályázati feltételek:- büntetlen előélet,- legalább kétéves vezetői gyakorlat POLGÁRMESTERI IRODA: - szakvizsgával rendelkező jogász ÜGYFÉLSZOLGÁLATI IRODA: - szakvizsgával rendelkező jogász MŰVELŐDÉSI ÉS NÉPJÓLÉTI IRODA: - bölcsész vagy jogász VÁROSFEJLESZTÉSI ÉS ÜZEMELTETÉSI IRODA:- gazdasági mérnök,vagy mérnök-közgazdász (építő-, gépész-, közlekedésmérnök) PÉNZÜGYI IRODA: - közgazdász vagy pénzügyi szakos üzemgazdász VÁLLALKOZÁSI ÉS INFORMATIKAI IRODA:- közgazdász vagy pénzügyi szakos üzemgazdász vagy jogász képesítés Államigazgatási gyakorlattal és nyelvtudással rendelkező pályázó előnyben részesül. A pályázathoz csatolni kell:- szakmai tevékenységet is bemutató részletes önéletrajzot,- iskolai végzettséget tanúsító oklevélmásolatot,- erkölcsi bizonyítványt A pályázatokat Szolnok megyei jogú város polgármesteréhez címezve (5000 Szolnok, Kossuth tér 9.) 1991. február 7-ig kérjük eljuttatni. A pályázattal, valamint az ellátandó feladatokkal kapcsolatban felvilágosítást nyújt dr. Krizsa Sándor jegyző (személyesen Szolnok, Kossuth tér 9.1. em. 103. ajtó, vagy az 56/35- 805-ös telefonon). Az irodavezetőket 1991. február 15-től határozatlan időre a polgármester nevezi ki, a közgyűlés illetékes bizottsága, valamint a jegyző véleményének kikérésével. Az illetmény az érvényben lévő jogszabály figyelembevételével, megegyezés alapján. *45802/ 1*

Next

/
Oldalképek
Tartalom