Új Néplap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-17 / 14. szám
1991. JANUÁR 17. 3 Vállalkozó állami gazdaság Stratégia helyett taktika Hamarosan a műszaki vizsgáztatás is beindul a gazdaság mintegy 24 millió forintos beruházásában létesült korszerű autószerviz-bázisán. Képünkön a kor követelményeinek megfelelő festőkamra látható A mezőgazdaságban eddig is sokszor kémlelték az eget az életet adó csapadékot várva. Ma viszont már nemcsak a még mindig hiányzó esőért kiáltanak, hanem az általános bizonytalanságot megszüntető törvények mielőbbi megszületéséért is fohászkodnak. A termelést alapvetően meghatározó jogi keretek nélkül ugyanis rendkívül nehéz okosnak lenni, s csak megjósolni lehet, merre tart az agrárágazat. Az évtized aszálya és a kellően át nem gondolt központi intézkedések bizony jócskán éreztették hatásukat a Mezőtúri Állami Gazdaságban is. A szárazság 22,5 millió forinttól szabadította meg a nagyüzemet, a támogatások megnyirbálása pedig további 6 milliós kiesést okozott. Ezért, ha sikerül minimális nyereségre szert tennünk, jól dolgoztunk - értékelik a tavalyi év előzetes eredményeit a gazdaságban. Várhatóan az idei esztendő is sok „meglepetést” tartogat. A költségkalkulációkhoz elengedhetetlenül szükséges árak jó része még ismeretlen, és a gazdálkodást lényegesen befolyásoló szabályozók sem láttak napvilágot, ezért a vállalati tervezés nem ment zökkenőmentesen. - A stratégiát fel kell váltanunk a taktikával - fogalmazta meg erről a véleményét Nagypál Ferenc, a gazdaság igazgatója. Más lehetőség egyelőre nem lévén, a piac irányába való elmozdulás és a racionális költséggazdálkodás jegyében kezdődött az új év Mezőtúron. Mivel azonban az agrártermékek valódi piacáról nem igazán beszélhetünk, ezért a ráfordítások csökkentése tűnik a könnyebben kivitelezhető megoldásnak. Ennek keretében korszerűsítik a vállalat szervezeti felépítését, és a privatizáció első lépcsőjeként szigorúbb költséggazdálkodásra bírják az önelszámoló egységeket. Kismértékben módosul a vetés- szerkezet, csökken a búza területe, és növekszik az úgynevezett árunövények jelentősége. Az állattenyésztésben az állami szubvenciók megszűnésével nehéz helyzetbe került a mindeddig sikeres hús- marhaágazat. A feszítő értékesítési gondok miatt a gazdaság vezetése ezért az állatállomány csökkentése mellett döntött. Megkezdődött a vállalkozásfejlesztési osztály szervezése is, mely elsősorban hatékonyabb marketingmunkával járulhat hozzá a gazdaság eredményének javításához. L. Z. Rekonstrukció a TIGÁZ-nál Megfelelő a gáz fűtőértéke ( Folytatás az 1. oldalról) Az idén ismét nagyszabású rekonstrukciókat tervez a TIGÁZ városi üzemigazgatósága. Erre a célra a tavalyinál lényegesen több pénz, 30 millió forint áll a rendelkezésükre. A felújítási munkákat a megyében ez évtől már kizárólag a szolnoki üzemigazgatóság végzi, ebben a TIGÁZ más szervezeti egységei nem vesznek részt. A pénzügyi keret összesen 5 ezer méter elöregedett, korrodált vezeték cseréjét teszi lehetővé. A legnagyobb volumenű munkálatok a megyeszékhelyen, a Kassai úton és a Baross úton kezdődnek meg hamarosan, melyek minden bizonnyal fennakadásokat fognak okozni a közúti forgalomban. Ezért megkezdődtek az egyeztető tárgyalások annak érdekében, hogy minél kisebb forgalmi zavarok forduljanak elő a rekonstrukció alatt. A beruházások között a gépjárművekre, gépekre és üzem- zavar-elhárító berendezésekre az idén 17 millió forintot fordít az üzemigazgatóság. Az utóbbi hónapokban gyakran érkeztek a gáz gyenge fűtőértékével kapcsolatos észrevételek a vállalathoz. Nos, mint Kakuk József főmérnöktől megtudtuk, egy elektronikus berendezés 8 percenként méri a gáz fűtőértékét, majd az adatokból napi, heti és havi átlagot számolnak. A jelenleg érvényben lévő rendelet szerint, ha a településenként külön-külön meghatározott fűtőértéken belül 5 százaléknál nagyobb eltérés tapasztalható egy hónap alatt, akkor a gázszolgáltató ezt köteles bejelenteni a Pénzügyminisztériumnak. A szolgáltató vállalat viszont csak akkor változtathat a szolgáltatás díjain, ha ezt a PM jóváhagyta. Tavaly azonban minden hónapban biztosította a TIGÁZ a megfelelő fűtőértéket, amit a mérési adatok bizonyítanak. L. Nem lesz üres a kassza Kényszerszabadság, majd munkásfelvétel A Jászapáti Fém-, Elektromos-, Műanyagipari Szövetkezet a 60 milliós termelési tervétől 5 millióval marad el, a nyereségről azonban Tajti Csaba elnök egyelőre nem nyilatkozik. Szeptember végén 830 ezer forintnál tartottak, mondja, s azt még'az utolsó 3 hónapban bizonyosan sikerült növelni, de az évközi áremelkedések miatt messze elmaradnak a tervezett 3 milliótól. Ennek ellenére elégedett lehet, mert nem lesz üres a kassza, s a mai világban már ez is reménykeltő évkezdet. A múlt év első negyedévében zavartalanul tudtak termelni, de feltehetőleg az itthoni politikai változások (választás, új kormányalakítás) következtében áprilisban, májusban csökkent, majd nem is érkezett megrendelés nyugatról. Árbevételük felét pedig tőkés piacon kívánták elérni. Munkáért kilincseltek országszerte a vezetők, s júniustól sikerült is megrendeléshez jutni; bérmunkába faipari csiszolást vállaltak. Addig azonban néhány hetes kényszerszabadságon volt a dolgozók egy része. A második félévtől azután ismét megmozdult a nyugati piac. A szerszámosládákból az angol, olasz, francia megrendeléseket nem győzték kielégíteni. A túlórázások mellé még munkásokat is kellett felvenniük. Az igény tovább nő, erre az évre az előzetes tájékozódás alapján a múlt évi kétszeresére, 200 ezer db különböző típusú szerszámosládára (Black and Decker, Felisatti) van igény. Belföldre pénzkazettákat, bú- torvasalatokat gyártottak, és készítettek ezer db gyermektriciklit is (régi hagyományos terméküket). Idén a volumen hasonló lesz itthon, vagyis január elején a tavalyinál összességében több munkára számít 1991-ben a 130 dolgozót foglalkoztató szövetkezet.-IpTöbbletköltség a papírgyárnál Cellulózt dollárért Amint az közismert, a Szolnoki Papírgyár a szovjetunióbeli Uszty- Ilimszkből kapja a fehérített szulfát fenyőcellulózt. Az új beruházás is ennek kapcsán indult be, azzal a céllal, hogy a nagy léptékben fejlődő nyomdaipart utolérjék. A cellulóz szállításával 1988-ig nem volt alapvető gond. 1989-ben már voltak fennakadások. Erről akkor mi is beszámoltunk. A tavalyi év kifejezetten zűrös volt - húzta alá Kovács József, az anyagellátási iroda vezetője. A magyar papíriparnak 1990-ben szerződés szerint 43 ezer tonna cellulóz járt volna, és ebből Szolnoké 16,5 ezer tonna lett volna. A feltételes mód sajnos nagyon helyén való, mert mindösszesen 8,4 ezer tonnához jutottak a szolnokiak. Mindez többletköltséget jelentett a gyárnak, hiszen dollár relációban 90 százalékkal drágábban lehetett beszerezni a nyersanyagot, ráadásul jórészt e miatt akadozott is a termelés. Rendkívüli intézkedéseket kellett megtenni azért, hogy legyen is cellulóz, de a készletállomány se legyen túl nagy. Ez utóbbit ugyanis hitelből kell finanszírozni, ennek kamatnagysága közismert. Ebben az évben az uszty-ilimsz- ki cellulóz iránt változatlan az igény, de ez már dollárelszámolást jelent. Mindez éves szinten 450- 500 millió forintos többletköltséget okoz. Az eddigi tárgyalásokból az már mindenesetre kiderült, hogy az igényeket a szovjet fél nem tudja kielégíteni. A papíripar 40-45 ezer tonnás szükségletéből az első negyedévre 6 ezer tonnás szerződésük van, amiből Szolnok 3,6 ezer tonnát kap. Ez az itteni igény 50-55 százaléka. Természetesen nem ez az egyetlen forrás. Közvetítők útján is hozzájutnak uszty-ilimszki cellulózhoz. Egy olasz cég például építkezési tevékenységéért kap nyersanyagot, amelyet a szolnokiaknak is értékesítenek. Más cellulózféleségekhez, fehérítetlen szul- fit és szulfát cellulózhoz, egyéb szovjet gyárakból is hozzájutnak. Bár itt csak negyedéves szerződéssel rendelkeznek. A szovjet piac nehézségeit jól jelzi, hogy a papíripari gyárak még nem mernek egyedül kereskedni ezen a területen. A közös kereskedelmi leány- vállalat képviseli őket, míg egyéb országokban a szolnokiak egyedül kereskednek. Az új elszámolási rendnek megfelelően az ügyletek forintfedezetét előre letétbe kell helyezni a magyar bankoknál. Ez további gond forrása, hiszen a szovjet szállítások ütemtelensége miatt nem lehet tudni, mikor érkezik be az anyag. Ráadásul a szovjet fél irányába illetéket is kell fizetni. Ez a bekerülési érték egy százalékát jelenti, tükrözve a szovjet-magyar kereskedelemben meglévő feszültségeket. Feltehetjük mindezek után a kérdést: érdemes-e a dollárelszámolás után a Szovjetunióból behozni a cellulózt? A válasz egyértelmű igen, hiszen ezt a minőséget még mindig a szovjet fél szállítja a legolcsóbban. A svéd, finn hasonló minőség 10-15 százalékkal drágább, ráadásul tonnánként 50-60 dollár plusz szállítási költség jelentkezik. A szovjet reláció 570-580 dolláros tonnánkénti ára ugyanis a szovjet-magyar határon értendő, az északiaké pedig valamely tengeri kikötőben. Külön probléma a forint leértékelése, amely az előzőekhez képest még mintegy 250-300 millió forint költségemelkedést jelent, begyűrűző hatások nélkül. Mindez azt is Túl nagyot lépett a Merkúr Pang az autópiac (Folytatás az 1. oldalról) A gépkocsiárak emelésének bejelentése után mik tapasztalhatók a visszalépések terén? Nos, az OTP illetékese szerint nincs különösebb „mozgás”, nem rohamozták meg őket az előfizetők az előleg visszakéréséért. Ennek feltehetően az az oka, hogy már régen benne volt a köztudatban az áremelés, legfeljebb a mértéke nem volt ismert - és csak azok hagyták meg befizetéseiket, akik a rebesgetett új árat is meg tudják fizetni. Biztosan vannak olyanok, akik - visszaigazolásuk későbbi időpontra szól - még várnak, hogy alakul a helyzet az autófronton. Majd döntenek akkor, amikor megérkezik az új kocsi. Egyébként friss tapasztalatai az OTP- nek azért sincsenek, mert mostanában nem nagyon érkezik kiutalás ügyfeleinek. Szétnéztünk a szabadpiacokon és a használtautó-telepeken is, ahol feltűnő a pangás. Mondják, hogy a január mindig ilyen, de mostanában a csend mintha nagyobb lenne. Várnak az eladók, várnak a vásárlók is. A telepeken mindössze 6-8 kocsi, többségük Trabant vár gazdára, új vagy újszerű állapotban lévő járgány szinte nincs köztük. Milyen áron kínálják a szép időt megélt benzinfalókat? Például egy PK rendszámú, tízéves Trabant kínálati ára 50 ezer forint, egy TF tizenegy évesé 43 ezer, a ZV rendszámú, tizennégy évesé 32 ezer forint. Jól tartják magukat a kis Polskik árai. TZ rendszámmal, kilencévesen kínálja magát az egyik 75 ezer forintért, de egy tizenöt évesért is elkérnek 53 ezret. Egy két és fél éves, TT rendszámú kis Polskit - több telepen ő a legfiatalabb -185 ezer forintért kínálnak, mondják, hogy néhány nappal ezelőtt még 160 ezer volt a szélvédőjére kiírva. Van még néhány öreg Lada, de a tíz éven felüliek ára is meghaladja a százezer forintot. Különben a veterán autók kínálati árai az emelés óta nem változtak, az egy-két fiatalabbé viszont igen. Az autópiac tehát pang, és a pangás tartósnak ígérkezik. Az új árakat csak kevesen tudják megfizetni. Tovább öregszik az autóparkunk, az egyébként is gyenge műszaki állapot még mélyebbre süllyed. Ebben a rossz helyzetben csak egy lehet a vigasztaló: gyalogolni jó! B. I. Az első közgyűlés: január 25-én Növényvédő mérnöki kamara alakul a megyében Gazdasági és környezetvédelmi szempontból egyaránt meglehetősen veszélyes üzemi tevékenységet folytatnak a növényvédők. Ebből adódóan nagy a felelősségük a munkájukat irányító, ellenőrző szakembereknek, hiszen a legkisebb szakmai mulasztás is tetemes kárt okozhat a jelentős anyagi ráfordítással megtermelt szántóföldi kultúrákban, a környezetben, a hal-, a vad- vagy a méhállo- mányban. Jóllehet, vannak jogszabályok, amelyek indokolt esetben elmarasztalják, vétlenség esetén megvédik a szakvezetőket, az utóbbi időben fokozott igény jelentkezik egy, a növényvédő üzem- és szakmérnökök, oktatók és kutatók szakmai, etikai és szociális érdekképviseletét - védelmét ellátó szervezet létrehozására. Országosan kamara megalakítása látszik célszerűnek, amit a gyakorló növényvédő szakemberek csakis alulról építkezve tartanak legitimnek. Az országban másodikként - Bács-Kiskun megyében tavaly november óta működik már hasonló szervezet - ezért is egyik kezdeményezője a Szolnoki Agro- ker Vállalat a Jász-Nagykun-Szol- nok Megyei Növényvédő Mérnöki Kamara létrehozásának. A megyében mintegy százhatvan növényvédő szakember érdekeit képviseli majd a szervezet - országosan ez a szám négyezerre tehető -, amely január 25-én tartja alakuló közgyűlését, Törökszentmiklóson. Eddig kilencvenötén nyilatkoztak, hogy az alapszabály-tervezet ismeretében tagjai kívánnak lenni a kamarának. A szakmai, etikai érdekvédelmen túl jó néhány, a közeljövőben megjelenő jogszabály előkészítésében is részt kíván venni a kamara. A mezőgazdasági termelés szerkezetében és a tulajdonviszonyokban várható változások szükségessé steszik - a humán és állatorvosláshoz hasonlóan - magánpraxis alapján működő növényorvosi szakma hazai megteremtését. A Gazdaképző Egyesület és a MAE szakbizottsága már kidolgozta az ennek engedélyeztetésével, beindításával kapcsolatos előterjesztést. A kamara a diagnózismegállapítás, a szaktanácsadás és a szolgáltatás tarifáinak egységesítésében, az új, speciális technológiák megismertetésében vállal majd feladatokat a növényorvosok körében. Az Európához, a Közös Piachoz való csatlakozás, a „piacosabb” mezőgazdasági termelés megvalósítása elengedhetetlenné teszi egy új növényvédelmi törvény megjelenését. Megalkotásának kezdeti időszakában, a törvénytervezet véleményezésével, kiegészítésével - a szervezethez tartozó gyakorló szakemberek gondjainak ismeretében - jó szolgálatot tehet a kamara. A mezőgazdasági tulajdonviszonyok változásai pedig azt az igényt erősítik, hogy az átalakuló nagyüzemek növényvédő szakapparátusai legyenek szolgáltatói és szaktanácsadó bázisai a kis- és középüzemeknek. Az ehhez szükségesjogszabályi keretek kidolgozásánál jól hasznosítható lesz a mérnöki kamara által összefogott szellemi tőke is. T.F.