Új Néplap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-17 / 14. szám
2 1991. JANUÁR 17. „A józan ész útja lezárult”(?) (Folytatás áz 1. oldalról) Javier Pérez de Cuéllar, az ENSZ főtitkára közép-európai idő szerint szerdára virradó éjjel a BT- ultimátum lejárta előtt, utolsó felhívással fordult Szaddám Húszéin iraki elnökhöz: kezdje meg csapatainak visszavonását, és így őrizze meg a békét. A főtitkár biztosította az iraki vezetőt, hogy ha visszavonul, az érintett hatalmak készek átfogóan foglalkozni az arab-izraeli konfliktussal, beleértve a palesztin kérdést - azaz megrendezik a közel-keleti békekonferenciát. A főtitkár személyes felhívásának főként jelképes jelentősége volt, miután az ENSZT BT tagjai nem tudtak megállapodni közös nyilatkozatban. Hoszni Mubarak egyiptomi államfő drámai hangú utolsó felhívásában fordult kedden este Szaddám Húszéin iraki elnökhöz, arra kérve őt, hogy válassza a békét. Husszein jordániai király úgy értékelte a térség helyzetét, hogy „küszöbön áll a katasztrófa”. Husszein hangoztatta, hogy „a térség a szakadék szélén áll, a józan ész és a párbeszéd útja lezárult”. A szaúdi uralkodó kedden este „bátor döntésre”, az azonnali kuvaiti kivonulás bejelentésére sürgette Szaddám Húszéin iraki elnököt. Huszeint „hazugsággal” és a „legaljasabb bűn elkövetésével” vádolta Kuvait ügyében. A magyar Külügyminisztérium illetékeseinek vezetésével tárcaközi testület alakult, amely figyelemmel kíséri az Öböl-válsággal kapcsolatos események alakulását, a térségben tartózkodó magyar állampolgárok helyzetét, illetve javaslatot tesz konkrét magyar lépésekre. Jelenleg még sok magyar állampolgár tartózkodik a veszélyeztetett térségben, így Izraelben több mint százan, az Egyesült Arab Emirátusokban 88-an, Szíriában 69-en, Katarban heten. Sza- úd-Arábiában pedig a 37 tagú magyar egészségügyi csoport tartózkodik. A Külügyminisztérium utasítására nagykövetségeink fokozott gondossággal ellenőrzik a hazánkba utazni készülők számára a vízumkiadást, s szigorúan betartják az erre vonatkozó előírásokat. Vilnius halottait temeti (Folytatás az 1. oldalról) teszi felelőssé a hét végi véres litvániai „leszámolásért” - közölte kedden Washingtonban a külügyminisztérium szóvivője. Margaret Tutwiler azonban kijelentette: az amerikai illetékesek nem tudják, hogy maga Mihail Gorbacsov államfő adott-e utasítást a szovjet hadsereg támadására. A szovjet hadsereg a lengyelszovjet határ lezárására készül- vélte a varsói Gazeta Wyborcza című újság. A következtetést abból vonta le a lap, hogy információi szerint drótakadályokat készítenek a határ túloldalán. E- melett 120 kommandóssal erősítették meg a litván határszakasz eddigi 700 határőrét. Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország vezetői a jövő héten megbeszélést tartanak, és feltehetőleg szóba kerül az is, hogy a három állam összehangolt választ adjon a litvániai fejleményekre.- Természetesen minél szélesebb körű fellépésről van szó - mondta el erről véleményét a Szabad-Európa Rádiónak Jeszenszky Géza külügyminiszter -, minél több ország fejez ki egy azonos vagy nagyon közel álló álláspontot, annál nagyobb a súlya nemzetközileg - annál inkább figyel erre a Szovjetunió is. Ez a három ország - amely a közelmúltban vagy az elmúlt fél évszázadban agresszió áldozata volt, vagy nagyon közel állt ehhez - természetesen közelebb érzi magához a litván nép és a többi balti nép sorsát, az őket fenyegető veszélyeket, és - földrajzi helyzetéből fakadóan is - úgy érzi, hogy rendszeres konzultáció, szükség esetén a közös fellépés - indokolt. De mi természetesen az európai államokkal összhangban végrehajtott lépéseket részesítjük előnyben - fűzte hozzá a magyar diplomácia vezetője. Cuéllar nem hosszabbít Javier Pérez de Cuéllar, az ENSZ főtitkára kedden, a Biztonsági Tanács ülésén bejelentette: mandátuma lejártával nem vállalja további öt évre a világszervezet irányítását. A 71 éves perui diplomata egyelőre nem közölte elhatározása okát. Cuéllar 1982. január 1-je óta áll a világszervezet élén. A világszervezet első számú vezetőjének tisztét az elmúlt négy évtizedben mindig olyan politikusok töltötték be, akiknek hazája nem tartozott sem a keleti, sem a nyugati tömbhöz. (Cuéllar közvetlen elődje Kurt Waldheim jelenlegi osztrák államfő volt, korábban Dag Hammarksjöld és U Thant töltötte be a nagy diplomáciai érzéket követelő, korántsem nyugdíjas állást.) A főtitkárt a Biztonsági Tanács Választja meg. Személyében mina d i ot állandó tagjának (Egyesült Államok, Szovjetunió, Franciaország, Kína és Nagy-Britannia) kell egyetértésre jutnia, hiszen bármelyikük ellen- véleménye egyben feltételezi a vétót, ami megakadályozhatja a jelölt megválasztását. Ami a jövőt illeti, döntő lehet, hogy a világszervezetnek eddig nem volt afrikai származású vezetője. Megfigyelők három fekete bőrű politikust is az esélyesek között emlegetnek: Olusegun Obasanjo volt nigériai elnököt, Bernard Chidzero zimbabvei pénzügyminisztert és Olara Otunnut, Uganda volt ENSZ-képviselőjét. Pályázik még a főtitkári tisztségre - többek között - Martti Ahtisaari finn, Ali Alatas indonéz külügyminiszter. A jászkiséri Vas- és Fémipari Kisszövetkezet mindent elkövet, hogy dolgozóit ellássa munkával. Bár ez egyre nehezebb, így sokszor csak hetekre, hónapokra elegendő bérmunkájuk van. Jelenleg a budapesti FERRUNICO- OP Kissszövetkezetnek összecsukható konténereket, illetve az Ikladi Műszer- gyár részére motorburkolatokat gyártanak. (T. Z.) Új szabályok nyugdíjra, családi pótlékra (Folytatás az I. oldalról) A Társadalombiztosítási Alap idei költségvetése450 milliárd 150 millió forint bevétellel és ugyanennyi kiadással számol. A bevétel nagy részét, 96,3 százalékát a társadalombiztosítási és nyugdíjjáru- lék-befizetés teszi ki. A szavazást követően elrendelt szünetben ült össze az ügyrendi bizottság, amely hosszas ülésezés után úgy határozott: önálló módosító indítványként szavazásra bocsátható a költségvetési bizottság módosító javaslata, amelyet a társadalombiztosítási és a nyugdíjjárulékkal kapcsolatban nyújtottak be. A módosítást Surján László támogatása mellett szavazták meg a képviselők. A testület a szavazás során úgy határozott, hogy a 10 és 20 év közötti szolgálati idővel rendelkező, a nyugdíjkorhatárt elért személyek résznyugdíjra jogosultak. Nyugdíjuk annyiszor két százalékkal csökken, ahány évvel a szolgálati idejük 20 évnél kevesebb. A képviselők elfogadták azt az indítványt, hogy amennyiben az öregségi nyugdíj összegének alapját képező havi átlagkereset 12.000 forintnál több, akkor a 12.001- 14.000 forint közötti átlagkeresetrész 80 százalékát, 14.001- től 16.000-ig 70, 16.001- től 30.000-ig 60 százalékát kell figyelembe venni. 30.001 forinttól 10 ezer forintonkénti nagyságrendben további 10-10 százalékkal csökken a megállapítás alapjául szolgáló keresetrész. A 80 ezer forint feletti átlagkeresetrész 5 százalékát kell az öregségi nyugdíj megállapításánál figyelembe venni. Döntöttek arról is, hogy a különféle ellátások emeléséről, illetve a havi átlagkereset legnagyobb összegéről a kormány csak az Országgyűlés határozata alapján intézkedhessen. Ugyancsak elfogadták azt a módosító indítványt, hogy az 1968 előtt gyermeket szülő nők szolgálatiidő-kedvezményben részesüljenek. Az egészséges gyermeket felnevelő anyák szolgálati ideje egy, a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket felnevelő szülőké másfél évvel növekedjen. A képviselők egy másik határozatukkal hatályon kívül helyezték azt a rendelkezést, amely a munkás- mozgalomban 1945 előtt eltöltött éveket szolgálati időként vette figyelembe. Az Országgyűlés a kora esti órákban 243 igen, 2 nem szavazat ellenében, 4 tartózkodással fogadta el a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításával foglalkozó törvényjavaslatot. Következő napirendként a nyugdíjemelésekről döntött a törvény- hozás. A négy alternatíva közül nagy többséggel a kombinált, úgynevezett „C” változat mellett voksoltak a kéviselők. Ennek értelmében a nyugdíj- emelésnél alapvetően a szolgálati idő érvényesül, de figyelembe veszik - a szociális szempontok mellett - a nyugdíjban eltöltött évek számát is. Mégpedig oly módon, hogy aki 5 éven belül ment nyugdíjba, annak 8 százalékkal, 5-15 éven belül 9 százalékkal, és aki több mint 15 éve ment nyugdíjba, annak 11 százalékkal növelik járadékát. A nyugdíj-megállapítás alapjául szolgáló munkaviszony időtartama szerint a következőképpen differenciál a határozat: 10-19 év közötti szolgálati időnél 13 százalékkal, 20-29 év között 14 százalékkal, 30-39 év között 16 százalékkal, míg 40 év feletti munkaviszonynál 18 százalékkal emelkedik a nyugdíj összege. Az országgyűlési határozat értelmében a nyugdíjemelés mértéke nem haladhatja meg a havi 3000 forintot, ugyanakkor nem is lehet kevesebb havi 1000 forintnál. Az elfogadott határozat rendezi a gyermekgondozási segély kiegészítésének kérdését is. E szerint a gyermekgondozási segélyhez folyósított jövedelempótlék összege, valamint a gyermekgondozási díj minimuma havi 900 forinttal emelkedik a jövőben. A plénum utolsóként a családi pótlékról szóló törvény módosításáról döntött. A döntés szerint a családi pótlék havi összege egygyermekes családnak 2170, egygyermekes egyedülállónak 2570, kétgyermekes családnak ugyancsak 2570, kétgyermekes egyedülállónak 2900, három- és több- gyermekes családnak ugyancsak 2900, valamint a három és több- gyermekes egyedülállónak 3000 forint gyermekenként. Családi pótlék az után a gyermek után jár, aki 16 évesnél fiatalabb, 16 évesnél idősebb, de húsz évesnél fiatalabb és alap- vagy középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán, illetve a dolgozók általános vagy középiskolájában tanul, tartósan beteg, illetőleg testi vagy értelmi fogyatékos. A plénum döntése szerint a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek után 3900 forint családi pótlék jár, akkor is, ha nevelőszülő gondozza. A törvény szerint a nevelőszülőnél elhelyezett gyermek után a nevelőszülő, ideiglenes hatályú beutalt, intézeti vagy állami nevelésben részesülő gyermek után az intézet vezetője, javítóintézetben lévő gyermek után a javítóintézet vezetője, a jogerős szabadságvesztés büntetését töltő személy után a büntetés-végrehajtási intézet jogosult a családi pótlékra. Egészségügyi gyermekotthonban, szociális otthonban vagy szociális intézetben elhelyezett gyermek után az intézmény vezetője jogosult a családi pótlékra, ha a szülő ehhez hozzájárul, illetve ha nincs családi pótlékra jogosult személy. A parlament - amely a jövő héten folytatja munkáját - ezt a törvény- javaslatot 244 egyetértő, 2 ellenző szavazattal, egy tartózkodással fogadta el. Adóteher és bérkorlátozás Együtt nem megy (Folytatás az 1. oldalról) Ilyen mértékű ár- és adóte- her-növelés mellett tarthatatlan a béremelés szigorú korlátozása. Ma már nem csupán az alacsony keresetűek, kisnyugdíjasok, nagycsaládosok, de a középrétegek nagy tömegei is a perifériára szorulnak. Az MSZOSZ-hez tartozó szak- szervezetek ezért a teljes mértékű bérliberalizáció bevezetéséért szállnak síkra, s már az idén is elengedhetetlennek tartják legalább a részleges bérliberalizációt, a kormányzt a bérliberalizáció elutasításakor figyelmen kívül hagyja, hogy a munkáltatók és a munkavállalók szabad bértárgyalásai színterei lehetnének a tényleges érdekegyeztetés megkezdésének.- Nem hagyható szó nélkül az sem, hogy miközben a tömegektől ilyen rendkívüli áldozatokat vár el a kormányzat, a központi irányítás területén új hivatalokat létesít, s elmaradnak a takarékossági ÍfltP7lfpHóc’al' ian.vuivv>u^/öv/iv cuucii ci KurDcn, illetve a háttérintézményeknél. A szakszervezetek megítélése szerint a vállalkozói körre is az indokoltnál aránytalanul kisebb teher nehezedik - mutatott rá az MSZOSZ elnökhelyettese. I ■ f Győzelem és vereség után MDF-sajtótájékoztató Szolnokon Az utóbbi néhány hét „pártszilenciuma” után először az MDF törte meg a csendet: tegnap sajtótájékoztatót tartottak a megyei irodájukban. Az újságírókat Tóth István megyei elnök tájékoztatta a párt közelmúltban lezajlott eseményeiről. Elmondta, hogy a múlt szombaton megtartott megyegyűlés fontos döntéseket hozott a további munkát illetően. A választások után - amely az MDF számára győzelmet és vereséget hozott - új módszerekre, új tevékenységi formák kialakítására van szükség. A megyegyűlés álláspontja értelmében a hangsúly a mozgalmi munkára, a szervezetek megerősítésére, a tömegbázis, a lakossági kapcsolatok szélesítésére kerül. így többek között gondolkodnak Szolnokon egy úgynevezett demokrata klub létrehozásán, amely hetenként valamilyen jelentősebb fórummal állna az érdeklődők rendelkezésére. Tervezik az MDF-piacok felelevenítését is. A „kampány utáni” időszak tevékenységének megalapozására - ahogy elhangzott - a közeli napokban felmérik, hogy a szervezetek milyen erőállapotban vannak a megyében, a helyhatósági választások eredménye hogyan befolyásolta a taglétszám alakulását. A megyei elnök szólt azokról a személyi változásokról is, amelyekben a megyegyűlés döntött. Az MDF megyei elnöke ismét Tóth István lett, alelnöke pedig dr. Horváth József karcagi MDF-tag. Az országos választmányba - eddigi tevékenységük és a területi elv alapján - négy személyt delegáltak: a Jászságból dr. Borbély Eleket, a Kunságból dr. Horváth Józsefet,^Tiszazugból dr. Szabó Jánost, Szolnokról Tóth Istvánt. A jövőben főállású irodavezetőjük is lesz dr. Zalahegyi Tivadar kisújszállási MDF-tag személyében - feladatát bruttó 20 ezer forintért látja el. B. I. A KUNHEGYESI ÁFÉSZ bérleményes üzemeltetési formára az alábbi IWTY/Cpppkpt dionlio* 11. sz. büfé, Kunhegyes; Róna presszó, Kunhegyes; Fürdő büfé, Kunhegyes; 7. sz. italbolt, Tiszaroff; Camping büfé, Abád- szalók. Versenytárgyalás időpontja: 1991. február 1., 9 óra Helye: Kunhegyes, Áfész központi iroda, Kossuth Lajos út 41. szám Telefonszám: 26-552, telexszám: 23-723 *44993/ 3* t t r 1 • y ' ,0‘
