Új Néplap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-16 / 13. szám

2 1991. JANUÁR 16. Talán csak egy nap a béke A megye segít - de pénzt nem tud adni Boros Lajos a megyei közgyűlés szerepköréről (Folytatás az l. oldalról) A jemeni államfő hétfőn ismer­tette hatpontos tervét, a terv nem váltott ki nagy visszhangot. Nem tudni, hogy a jemeni miniszterel­nök Bagdadban megszerezte-e hozzá Szaddám Húszéin támogatá­sát. James Baker amerikai külügy­miniszter csak annyit mondott róla, hogy „az Egyesült Államok támo­gat minden béketervet’ ’. Egyiptom burkoltan elutasította, Líbia hatá­rozottan kiállt mellette. Franciaország az ENSZ Bizton­sági Tanácsának keddi tanácskozá­sára készített szintén hatpontos bé­ketervet. A francia béketervet fenntartással fogadta az Egyesült Államok és Nagy-Britannia. Izrael elutasította. A Szovjetunió érde­(Folytatás az 1. oldalról) E tervezet az Érdekegyeztető Tanács ellenállásába ütközött. Az inflációt követő nyugdíjakkal szemben Soós Károly Attila (SZDSZ) azt hangsúlyozta, hogy annak bevezetése „a jelen pillanat­ra érvényes igazságtalanságot örö­kítené meg”. E téma lezárása után a Társada­lombiztosítási Alap ez évi költség- vetéséről tárgyalt a plénum. A részletes vitában több képviselő azt szorgalmazta, nogy a társada­lombiztosítás önkormányzati tör­vényjavaslatát a kormány május 31 -éig terjessze a parlament elé. Ezt követően - néhány perces tárgyalás után - lezárták a nyugel­látások emeléséről és a gyermek- gondozási segély kiegészítéséről szóló országgyűlési határozati ja­vaslat, valamint a családi pótlékról szóló 1990. évi törvény módosítá­sáról szóló törvényjavaslat részle­tes vitáját. Mindkét tervezetről a szerdai ülésnapon döntenek majd a képviselők. Valami készül Lettországban is ( Folytatás az 1. oldalról) a Szovjetuniónak szánt segélyeit, ha folytatódik a szovjet hadsereg be­avatkozása Litvániában - mondta kedden a brit külügyminisztérium szóvivője. A párizsi külügyminisztérium vé­leménye szerint az Európai Közössé­gek minisztereinek közös állásfogla­lása megfelel a francia álláspontnak is, és egyelőre nem terveznek semmi­féle változást a Szovjetuniónak nyúj­tandó segélyekről. Elindult Litvániába a Magyar Vö­röskereszt gyorssegélye kedden, a kora délelőtti órákban. A küldemény mintegy 200 ezer forint értékű, első­segélynyújtáshoz alapvetően szüksé­ges anyagokat - orvosi felszerelése­ket, gyógyszereket, kötszereket -, to­vábbá takarókat és élelmiszereket tar­talmaz. késnék tartja, Spanyolország, Olaszország, Belgium, Egyiptom és Algéria támogatja. Dániel Ortega volt nicaragua ál­lamfő kedden Rómában közölte, hogy közel-keleti béketervet akar ismertetni Giulio Andreotti olasz miniszterelnökkel. A terv részle­teiről nem nyilatkozott. Hétfőn Washingtonban a Fehér Ház előtt tízezrek tüntettek „Ne folyjon vér az olajért!” feliratú transzparensekkel, virágokkal és gyertyákkal. Háborúellenes jelsza­vakkal vonultak fel Washington központjában is: a menetben ötez­ren voltak. Londonban kedden a „Liga az Öböl-háború Megelőzéséért” kép­viselői levelet adtak át John Major A keddi ülésnap befejezte előtt Surján László népjóléti miniszter röviden reagált a társada­lombiztosítással kapcsolatos tör­vénytervezetekkel, illetve a nyug­díjemeléssel összefüggésben el­hangzottakra. A miniszter elismerte, hogy a társadalombiztosítás még távolról sem hasonlít egy valódi biztosítási rendszerre, nem ilyen alaptokon működik. Emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi rendszer - miszerint az utolsó három év átlagbérét veszik alapul a nyugdíj megállapításánál - ugyancsak nem tükrözi a biztosí­tási szisztémát, s ennek megváltoz­tatása nyilvánvalóan hátrányosan érintené mindazokat, akik a követ­kező években mennek nyugdíjba. A népjóléti tárca vezetője egyetér­tett azzal, hogy maximálni kell a nyugdíjak felső határát, de sietett hozzátenni: ezzel egyidejűleg a já­rulékplafont is be kell vezetni. A miniszter annak a reményének adott hangot, hogy az új - várható­an jövőre életbe lép» - nyugdíj­Megegyezni nem tudtak a tár­gyalófelek az idei bérszabályo­zásról, de az álláspontok kismér­tékben közeledtek az Érdeke­gyeztető Tanács keddi, szakértői ülésén. A kormány képviselői ragasz­kodtak a béremelések 1991-es vállalkozási nyereségadó szerin­ti adóztatásához, mert állításuk szerint enélkül elviselhetetlen inflációval követhetnék csak a korlátlan bérnövelést. A munka- vállalók (a Liga, valamint az Ér­telmiségi Szakszervezeti Tömö­rülés kivételével, amelyek 1991- re elfogadják az infláció megfé­brit miniszterelnöknek. A levél szerzői azt írták: - „A világ lakos­sága nagy részének a szemében a brit háborús politika Szaddám Hú­széin diktátorból hőst csinált”. Párizsban a rendőrség betiltott egy békefelvonulást. Ez volt az el­ső ilyen jellegű rendőrségi akció az Öböl-válság kezdete óta. Olaszországban húszmillió dol­gozó tartott kedden délelőtt ötper­ces jelképes munkabeszüntetést a kitömi készülő Öböl-háború ellen. Spanyolországban 100.000 ember vett részt a tüntetéseken, a főisko­lák és egyetemek hallgatói pedig sztrájkot helyeztek kilátásba az ira­ki kivonulás határideje lejártának a napján. rendszerbe már szervesen beépül­nek ezek az elemek. A szerdai plenáris tanácskozás­ra maradt a határozathozatal a tár­sadalombiztosítással kapesolatos törvénytervezetekről, valamint a nyugdíjak emeléséről és a családi ptótlékok rendezéséről. (MTI) kezését szolgáló bérszabályo­zást) a munkáltatókkal együtt teljes körű bérliberációt követel­tek. Az ülésen nem született meg­egyezés, bár a munkavállalók és a munkadók számottevően köze­ledtek a kedvezményes béreme­lés kormány által javasolt mérté­kéhez. Elsőként a munkavállalók a teljes bérliberalizáció igénye után egy 30 százalékos adómen­tes, 30-38 százalék közötti ked­vezményes adózású és 38 száza­lék feletti teljes adózású béreme­lést tekintették tárgyalási alap­nak. A munkadók hasonló mér­Boros Lajost, a volt megyei ta­nács terv- és munkaügyi osztá­lyának vezetőjét a megyei közgyű­lés december 14-i alakuló ülésén választották meg a testület elnöké­vé. A 49 éves elnök közgazdásze­gyetemi végzettséggel rendelke­zik, 1979 óta dolgozik az állami­gazgatásban. Arra kértük, hogy tá­jékoztasson bennünket az új be­osztásában eddig végzett tevé­kenységéről és a megyei közgyű­lés körvonalazódó szerepköréről.- Az első naprok egy része ismer­kedéssel, személyes tájékozódás­sal telt el - kezdi a beszélgetést Boros Lajos. - Ezen túl termé­szetesen meg kellen tenni az első lépréseket is a középszintű önkor­mányzat struktúrájának kialakítá­sára. A megyei közgyűlés megörö­költe a tanács mintegy 180 fős sze­mélyi állományát, ilyen nagy lét­számra nem lesz szükségünk, a je­lenlegi elképzelések szerint csak kb. negyven emberre. Tehát több kollégának majd máshol kell állást keresnie. Az úgynevezett alapx>zó munká­latok sorába tartozik a megyei ön­tékeket tartottak tárgyalási alap>- nak, de ők az inflációhoz igazí­tották igényeiket. E mértékekhez képest az egyeztetések után mindkét fél elfogadhatónak tar­totta, hogy az adómentes bér­emelés mértékét 1991 -re 25 szá­zalékban, a kedvezményes adó­zási sávot 25-35 százalékban, a teljes adózásút 35 százalék felett határozzák meg. A vélemények, álláspontok nem közeledtek a kívánt mérték­ben a tárgyalás során, így a jelen­legi előkészítettséggel kerül a té­ma az Érdekegyeztető Tanács pénteki, plenáris ülése elé. (MTI) kormányzati hivatal és a közgyű­lés működési, szervezeti szabály­zatának összeállítása is. Most fo­lyik az idei költégvetési terv ösz- szeállítása.- Tehát megválasztásom óta már eddig is sok teendőm volt, és ez minden valószínűség szerint így lesz a jövőben is - folytatja az el­nök. - Az előbbiekhez még hozzá­teszem: a hivatali munkához rész­letes útmutatások még nincsenek, csak a kontúrok ismertek. Tudniil­lik még nem tisztázottak az önkor­mányzati hatáskörök, szerepkö­rök.- A jelenlegi ismeretek szerint a megyei önkormányzat nem ható­ság. A helyi önkormányzatokkal egyenrangú viszonyban van, utasí­tási, ellenőrzési joga nincs. Fel­adatai közé tartozik a középfokú ellátást biztosító intézmények - pl. kórház, művelődési közptont, stb. - fenntartása, működtetése, hiszen ezek széles lakossági kör számára nyújtanak szolgáltatást. A megyei önkormányzat segíti a helyi önkor­mányzatokat - jól értelmezett köz­vetett eszközökkel: koordináció­A Magyar Pedagógiai Társaság Szolnoki Tagozata tegnap délutá­ni ülésére meghívta Várhegyi At­tilát, a város alpolgármesterét, hogy tájékoztassa a társaság tagja­it az önkormányzat oktatáspoliti­kai elképzeléseiről. Az ülésen nemcsak a társaság tagjai vettek részt, s ez is azt iga­zolja, hogy a város nevelőit igen- estik foglalkoztatja az intézmé­nyek jövője, s „első kézből” sze­retnék hallani a terveket, kicsit okulva a korábbi félreértésből is. Mint emlékezetes, a közelmúltban az óvodák összevonásáról terjedt el téves és alaptalan információ. Az alpolgármester elsősorban gazdasági elképzelésekről szá­molt be, a tartalmi munkában ugyanis az önkormányzat nem akarja a korábbi évtizedek „kézi vezérlésű” gyakorlatát alkalmaz­val, az érdekek feltárásával és ha­sonlókkal. Pénzújraelosztó szere­pűink nem lesz! De tervezzük azt, hogy bevételeinkből - hiszen je­lentős vagyonnal tudunk gazdál­kodni - rövid lejáratú hiteleket nyújtunk a helyi önkormányzatok­nak.- A megyei önkormányzat egye­lőre keresi a helyét az államigaz­gatás rendszerében - hangsúlyozza Boros Lajos. Később válik el, hogy szerepre erősödik vagy csök­ken a struktúrában. Végezetül egy napi aktualitást érintő kérdést is feltettünk az el­nöknek:- Bármelyik pillanatban kitörhet az Öböl-háború, amelynek hatása közvetve nálunk is jelentkezhet, pl. üzemanyaghiányban, stb. A krízis- helyzetek kezelésében van a me­gyei önkormányzatnak szerepe?- Ilyen téren nincsenek jogosít­ványaink. A korábbi úgynevezett válságstáb megszűnt, funkcióját a polgári védelem vette át, amit a köztársasági megbízott felügyel - válaszolta Boros Lajos. ni. Ha a közgyűlés a legközelebbi ülésén, január 22-én úgy határoz, az oktatási intézmények idén szeptember 1-től gazdaságilag is önállóan működnek. Az önállóso­dást egyszerre kell végrehajtani, de az iskolák döntenek, hogy tár­sulnak-e egymással, vagy képresek lesznek már szeptembertől is önál­lóan gazdálkodni költségvetésük­kel. Az anyagi lehetőségek termé­szetesen befolyásolják az intéz­mények tartalmi munkáját is. Az oprtimális működéshez nincs elég pénz még úgy sem, hogy a város költségvetésének több mint a felét fordítja az ágazatra. Az önkor­mányzat a közeljövőben oktatási alapot hoz létre, amelyet bárki tá­mogathat anyagi lehetőségeihez mérten, s amiből pályázat útján ré­szesedhetnek az iskolák. In memóriám dr. Horváth Károly A túrkevei mezőgazdasági termelőszövetkezet megvételre felajánlja az elsősorban vendéglátás céljára alkalmas, teljesen felújított VENDÉGHÁZÁT, annak összes berendezésével együtt. A vendégházhoz 6882 négyzetméteres nagyságú, parkosított földterület tartozik. Az ingatlan a Türkeve-Kisújszállás országút mellett, Túrkevétől 5 km-re található. Az ingatlanra vonatkozó vételi ajánlatokat 1991. január 31-ig a téesz központi irodájába (5420 Iúrkeve, Széchenyi út 8. sz„ tel: 3) kérjük eljuttatni. *44614/ 1* A parlamentben mára maradtak a határozathozatalok B. i. A politika megint csak magára figyelt A Magyar Közgazdasági Társaság első Igazgatói Klub-összejövetelét tegnap rendezték meg Szolnokon, a Tudomány és Technika Házában. Az esemény meghívott vendége Vértess András, a Gazdaságkutató Intézet igazgatója volt, aki gondolatébresztő előadást tartott a magyar gazdaság idei gondjairól és fejlődési lehetőségeiről. A jelenlegi gazdasági nehézségek okai - vélekedett Vértes András - nemcsak az elmúlt 40 évben keresendők. A rendszerváltást követően a politika háttérbe szorította a gazdaság alapkérdéseit. így elmaradt többek között az államháztartás, a szociális rendszer és az adórendszer „rendbetétele”, a vállalkozások élénkítése és nem utolsósorban a tulajdonviszonyok rendezése. A privatizációt a gazdaság szereplőire kell bízni - húzta alá az előadó -, ezért nagyon fontos, hogy a politika ne avatkozzon bele erőteljesen a gazdaságba. Óriási a veszélye annak - állította a Gazdaságkutató Intézet igazgatója -, hogy a hanyatló Kelet-Európa „ránk dől”, főként a szétzilálódó Szovjetunió. Éppen ezért a magyar gazdaság infrastrukturális rendszerét nyugat felé szélesíteni kell, hogy katasztrofális helyzetben is manőverezhessen az ország. Az új helyzetben jelentős mértékben növelni szükséges a devizatartalékokat, és ismét be kell tömi a kelet-európai, főként a Szovjetunió piacára. Nem sikerült megállapodni a bérszabályozásról Ha úgy dönt a közgyűlés Szeptembertől önállóan gazdálkodnak az iskolák Méltósággal viselt szenvedés után, január 14-én elhunyt dr. Horváth Károly, a Verseghy Könyvtár igazgatója. 52 éves volt, még hosszú évekig élhetett volna szívvel-lélekkel vállalt hi­vatásának, megérhette volna az ország - s vele a kultúra - helyze­tének jobbra fordulását az intéz­mény élén, amelyért felelősséget vállalt. A Vas megyei Vönöckről in­dult tehetséges ifjú az ELTE ma­gyar-orosz szakán Eötvös-kollé­gistaként végzett, majd Mezőtúr­ra került középiskolai tanárnak. A Teleki Blanka Gimnáziumban töltött időkre később is meleg szívvel emlékezett. 1967-től a DATE nyelvi lektorátusát vezet­te. Hat évvel ezelőtt eredményes pedagógusi pályafutását cserélte fel új küldetéssel, s jött Szolnok­ra „könyvtárat építeni”. Nem személyes karriervágy vezette. Már nem fiatalon végezte el az informatika szakot, mert hozzá­értéssel akart részt vállalni a könyvtár számítástechnikai bázi­sának megteremtésében. Mindig felkarolta a legjobb kezdemé­nyezéseket. Az ő érdeme, hogy megalakult Szolnokon a Finn­ugor Népiek Baráti Köre és az Anyanyelvápolók Szövetségé­nek megyei szervezete. Lelkes folytatója volt a könyvtár nemes hagyományként ápolt Verseghy- kultuszának. Számos, országo­san is elismert könyvtári kiad­vány megjelentetése fűződik ne­véhez. Tanári pályáját is végigkísérte a magyar irodalom szeretete és az új utak keresése. Tanítványaiból országosan jó hírű irodalmi szín­padot hozott létre. 1986 óta mint a TIT megyei szervezete irodal­mi szakosztályának vezetője irá­nyította a megye irodalmi életét. Szinte fanatikusan hitte, hogy igazgatása alatt újjászületik a megyei könyvtár, nemcsak szel­lemében, hanem fizikai valósá­gában is. Nem Horváth Károlyon múlt, hogy álmai csak töredékei­ben válhattak valóra, s most sorsa azt az elégtételt is megtagadta tő­le, hogy a gyermekkönyvtár és az audiovizuális részleg új épületét a naptokban c nyithassa meg. Pedig az utolsó hetekben már csak ez éltette. Mert hosszú be­tegsége alatt se vált közömbössé munkájával, munkatársaival szemben. Megrendítő volt látni testi gyöngeséget is legyőző aka­ratát, a fárasztó részletekkel is megbirkózó türelmét, ahogy em­berekre, eseményekre nyitottan a könyvtár életének minden moz­zanatával léprést tartott, beteg­ágyán is véleményt formált, ta­nácsot adott. Az utolsó percig emelt fővel élt, úgy, ahogyan ko­rábban tette. A mindennaptok­ban, a kritikus helyzetekben is tudott, akart helytállni, s másokat is helytállásra buzdítani. így őrizzük meg kollégánk, barátunk emlékét. 30% ENGEDMÉNNYEL JANUÁR 15-19-ig, AMÍG A KÉSZLET TART A SZOLNOKI SKÁLA TSZAVIDÉK ÁRUHÁZ VÁRJA SZÖVETKEZETI TAGJAIT ÉS KEDVES VÁSÁRLÓIT ««TUTI* (éawoéKa írész a iIShimmii

Next

/
Oldalképek
Tartalom