Új Néplap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-12 / 10. szám

991. JANUÁR 12. 11 A pszichológus válaszol Kiszolgáltatottság idős korban Bababútor - barkácsolva A kiszolgáltatottság, a tehetet­lenség érzése borzasztó élmény bárki részére; mindenképpen olyan, melytől megszabadulni, melyet elkerülni igyekszik min­denáron. Az idős embert elsősorban a testi változásai (nehézkesebb mozgása, fogyatkozó testi ereje, betegségei) teszik kiszolgálta­tottá. Vagyis vele könnyebben elbánik egy támadó; mások se­gítségére szorul mindennapos ház körüli teendőiben; súlyo­sabb esetben ágyhoz kötötten a legalapvetőbb testi szükségletei kielégítésében is más személyek segítségére szorul. Ezek miatt eleve rossz szájízzel és félel­mekkel él. Mindehhez járulhat lelki, er­kölcsi kiszolgáltatottság is. Pél­dául gyengült érzékszervei, hiá­nyos tájékozottsága vagy hiszé­kenysége miatt könnyebben be­csaphatják az idős embert, az évek során elapadt bátorsága mi­att kevésbé mer saját védelmére kelni az idegenekkel való vitá­ban. Saját családtagjaival szem­ben pedig az tarthatja vissza jo­gos észrevételeitől, hogy fél sze- retetük és támogatásuk elveszté­sétől. Bizonyos fokig mindig és mindenhol kiszolgáltatott az idősebb korosztály társa­dalmilag is. Például nyugállo­mányba helyezhetik akkor is» ha ereje teljében érzi még magát, ami - mindenhol a világon - óha­tatlanul életmódváltást, anyagi és presztízsveszteséget jelent. Nyugdíjasként - ennek előnyei ellenére - el van zárva bizonyos lehetőségektől (elsősorban a szakmáját tekintve), és haszna­vehetetlen embernek érezheti magát. Számolnia kell a szintén mindenhol létező nemzedéki el­lentétekkel, a fiatalabbak lené­zésével, bosszantásaival. Ha nem nyilvánítják ki, akkor is ér­zi, hogy a társadalom hierarchi­ájában ő már a leszálló ágba ke­rült. Napjainkban az időskori ki­szolgáltatottság amúgy is szám­talan kínzó forrása egy újabbal gyarapodott. Ez az anyagi jelle­gű kiszolgáltatottság. Nemcsak méltatlanul megalá­zó érzés a nyugdíjas számára, hogy több évtizedes munkája után most „éhbérrel” szúrja ki a szemét a társadalom, hanem egyszerűen a legalapvetőbb lét- szükségletei kielégítése is koc­kán forog, hiszen lakásfenntar­tásra, fűtésre és megfelelő táp­lálkozásra egyidőben egyszerű­en nem futja abból a pénzből. Súlyosbítja a helyzetét, ha eze­ken felül még - testi bajai miatt - a segítségért is fizetnie kell. Nemcsak a nyugdíjasok vannak így, mondják sokan. Igen, a sok- gyermekes, illetve a kétgyerme­kes családok, sőt mondhatjuk, a középkorú dolgozó emberek is rosszul élnek. Az időseknél fo­kozza az anyagi gondokat, hogy életkoruk, gyengeségük, bajaik miatt nem, vagy csak korlátozot­tan tudnak különmunkát vállal­ni. A társadalom fontos erkölcsi kötelessége lenne, hogy leg­alább az anyagi bizonytalansá­got és veszélyérzést enyhítse. Annál is inkább, mivel ez az eg­zisztenciális szorongás már nemcsak a 60. életévvel kezdő­dik, hanem jóval előbb. A ma még aktív dolgozók tömegei is előrevetítik maguk számára ezt a majdani kiszolgáltatottságot. Az pedig pszichológiai tény, hogy a szorongás nemcsak a közérzetet, hanem magát a mun­kateljesítményt és a közösségi tevékenység hatásfokát is rontja, így végül mindenki veszít. Dr.Ignácz Piroska Télen több idő jut a lakásban való bíbelődésre, hobbira, barká­csolásra. Azok az apukák, akik fával szeretnek dolgozni, már most nekifoghatnak például a húsvéti ajándék elkészítéséhez, vagy a névnapi, születésnapi meglepetéshez. A babaszobát az 1. ábrán be­mutatott módon összeállított, há­rom fal határolja. A falak nagy helyet foglalnak el, ezért legjobb azokat összecsukható módon el­készíteni. Az így összeállított ba­baszoba falai játék után fiókban vagy polcon tárolhatók. Négyszög keresztmetszetű, 18x18 mm-es fenyőfa lécekből készítünk három derékszögű ke­retet. Az 1 és 2 vízszintes léceket a 3 és 4 lécekkel ereszték nélkül, csak egymáshoz illesztett állapo­tukban szögeljük össze (l.b.áb- ra). Az ilyen kötést még vékony furnérból vagy vastag kemény kartonlapból készült háromszö­gek (5 és 6) felragasztásával, fel- szögelésével is meg kell erősíte­nünk. Abba a keretben, amely a szobának a hátsó fala lesz, abla­kot építünk. Az ablak keretét a (3) és (4) függőleges léchez erő­sített (7) lécek alkotják. A falak öszekapcsolása előtt a keretekre külön-külön színes kartont ragasztunk. Legjobb va­lódi tapéta mintázatát utánzó kar­tont választani. A borítás készíté­sénél a szövet szélét a léckeret­hez ragasztjuk. A ragasztáshoz közönséges irodai enyvet hasz­nálunk. Az enyvvel a lécek hátsó és oldalsó részét kenjük be. A hátsó fal keretének beborítása után az ablak felületén a vásznat kivágjuk, és az ablak léckeretére (7) ragasztjuk. A falak összekapcsolásának módját az 1/c. ábra szemlélteti. A rajz a három falat felülnézetben mutatja. A bal oldali falat (8) két kis zsanér (10) kapcsolja a kö­zépső (9) falhoz. Azért, hogy a falakat az 1/c. ábra alján szemléltetett módon csukhassuk össze, a középső (9) falat a hátulról felszögeit két bőr­csíkkal (12) kell a jobb oldali falhoz (11) erősíteni. A bőrcsí­kok felszögelésekor ellenőriz­zük, hogy a falakat derékszögbe, illetve párhuzamosan lehessen hajlítani. A kis bútorokat vékony furnér­ból készíthetjük. A legegysze­rűbb asztalt vastag kartontárcsá­ból csinálhatjuk, amelyet egy na­gyobb cémaorsóhoz ragasztunk (2.-a. ábra). Az asztal lapja (1) lehet kerek, ovális, vagy négy- szögletes. A cémaorsó (2) alsó részét kivághatjuk lombfűrész- szel úgy, hogy a lábak (3) formá­ja kereszt alakú legyen. A széke­ket kisebb cémaorsóból készít­hetjük. A cémaorsó (4) felső ré­szére vékony lemezt szögelünk, és azt meghajlítjuk. A fémlemez­re filcet vagy szivacsot ragasz­tunk. A 2.b. ábra más megoldást il­lusztrál. A darabka furnérból vagy kartonból kivágott asztal- lapra (6) alulról felragasztunk négy parafadugót (7) és ezekbe vékony lécet vagy gyufaszálat (hurkapálcát) ütünk (8). Szöveg és rajz: Bányai Katalin Fáj a háta? Tornázzon! Gyermekvilág Szinte mindenki találkozott már azzal a kellemetlen érzéssel, hogy fájt a háta. Hosszan tartó ülés, rossz testhelyzetben vég­zett munka után jelentkezhetnek háti fájdalmak. A következő - akár munkahelyen is elvégezhe­tő - gyakorlatok e panaszok le­küzdéséhez nyújtanak segítsé- get. 1. Üljön egy székre úgy, hogy hátával támaszkodjon a szék támlájához. Fejét előrehajtva ke­resztezze a karokat a mell előtt, majd nyújtózzon oldalra, és fejét emelje fel. Ismételje a gyakorla­tot 5-ször. 2. Tegye mindkét kezét a tér­dére. Jobb karját nyújtózkodva emelje magasra, majd engedje el. Ugyanígy nyújtózzon bal kar­ral is. Váltva gyakorolja 10-szer. 3. Tegye a kezeket tarkóra, a könyököket húzza hátra. Ebben a tartásban forduljon törzzsel jobbra majd balra, 10-szer. 4. Nyújtva engedje le karjait a test mellé. Először jobbra, majd balra nyújtózzon a föld felé, 10- szer. 5. A kezek ismét a tarkón, egyenes háttal dőljön előre, mi­közben a karokkal a fül mellé nyújtózik. Gyakorolja 5-ször. 6. Végül fűzze össze az ujjait a test előtt, majd emelje karjait magasba, miközben a tenyereket fölfelé fordítja. így nyújtózzon 5-ször. Cs.N.A. Ha az ábra betűit megfelelő sorrendben olvassátok össze, egy ismert közmondást kaptok eredményül. Hogy szól ez a közmon­dás? Donkó László: Téli köd Miből is van a köd? téli pára, foszló leheletként leng a tájra. Pamutgombolyag tán, mit guringat decemberi égről rezge csillag... Nagy égi ablakon lenge fátyol, s mögüle az elmúlt nyár világot. Egészségünkért Mindennapi mérgeink Veszedelmes füstkarikák Kolumbusz és matrózai na­gyon meglepődtek, amikor az Újvilág partjaira lépve pöfé­kelő bennszülöttek fogadták őket. Nem tudták elképzelni, mi az, amit szívnak. Kipróbál­ták, és valószínűleg ízlett ne­kik, mert néhány zsák dohányt hazahoztak magukkal Euró­pába. Portugáliából egy fran cia diplomata, Jean Nicot (ne­vét a dohány súlyosan mérge­ző anyaga, a nikotin őrzi) vitte Franciaországba, kezdetben nemcsak élvezeti szerként, hanem különböző betegségek gyógyszereként. A dohányzás igen hamar el­terjedt, noha egyes országok ban egyházi kiátkozás, sőt ha­lálbüntetés fenyegette a füstö­lésnek hódolókat. Hazánkba:, is a 17. században parasztot és nemest egyaránt pénzbünte­téssel sújtottak, ha dohányzá­son kapták. De miért is olyan veszedel­mes a dohányzás? Aki életé­ben először gyújt rá, enyhe ni­kotinmérgezést kap. Tünetei: hányinger, hányás, szédülés, fejfájás, hasmenés, verejtéke­zés, stb. A nikotin hamar fel szívódik az emésztő- és légző­szervek nyálkahártyájából, de még a bőrről is. Elsősorban a tüdő, a szív, az érrendszer és az emésztőrendszer betegszik meg. A nikotin gyorsan ölő méreg! Tanúsítják - különö­sen a század elején - a dohány kifőtt levét megivó pngyilko- sok. Nemcsak nikotin, hanem még sok - egyes becslések szerint 500, mások szerint 3000 - vegyület lelhető fel a dohányfüstben (szén-mo- noxid, nitrogén-oxidok, stb.), közöttük mintegy 15 jól is­mert rákkeltő anyag. A dohányzás egyik legsú­lyosabb fenyegetése a légző­rendszer rákja. Sokan nem hi­szik el, mert vannak, akik egész életükben erős dohá­nyosok voltak, és mégsem tü­dőrákban haltak meg, míg má­sok, akik soha életükben nem dohányoztak, ebben a beteg­ségben pusztulnak el. Senki - egyetlen orvos - sem állítja, hogy minden dohányzó vala­milyen légzőszervi rákban fog meghalni. De azoknak, akik naponta húsz vagy ennél több cigarettát szívnak el, hússzor nagyobb az esélyük, hogy ilyen betegséget kapjanak, mint a nem dohányzóknak! Ezenkívül bizonyított, hogy a dohányzás súlyosbítja a már fennálló érelmeszesedést, elő­segíti a szív és a többi szerv ereinek szűkületét, görcsét vagy elzáródását; hozzájárul gyomorfekély keletkezésé­hez, garat-, gége- és hörghuru­tot, tüdőtágulást okoz. A dohányos azonban nem­csak önmagának árt, hanem a környezetében élő nem do­hányzóknak is, akik akaratuk ellenére szintén beszívják a füstben levő károsító anyago­kat. Azt tanácsoljuk tehát - fia­taloknak, középkorúaknak és időseknek egyaránt -, hogy próbáljanak leszokni a do­hányzásról! (Vagy legalább mérsékeljék az elszívott mennyiséget.) Soha nem késő szakítani ezzel az ártalmas, rossz szokással! Dr. Katona Edit Az oldaipárt összeállította: Rónai Erzsébet Közmondás

Next

/
Oldalképek
Tartalom