Új Néplap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-12 / 10. szám

A kormány közleménye a hatósági fogyasztóiár-emelésekről, egyes pénzügyi és szociálpolitikai intézkedésekről Pedagógusbér­emelés várható márciustól (Folytatás az I. oldalról) intézmények fenntartásáról a hé­ten tárgyaltak a megyei közgyű­lés elnökével. Működésüket ab­ból a szempontból vizsgálják, hogy el lehessen dönteni, fenn­tartásukhoz mekkora támogatást ad majd a megyei jogú város és a m§gye. A kórházat - többek között jogszabályi iránymutatá­sok hiányában - egyelőre nem veszi át a szolnoki önkormány­zat, mint ahogy a Szigligeti Szín­házat sem. Bizottság vizsgálja a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ átvételének módját. \ Elkezdték a polgármesteri hi­vatal szervezeti és működési sza­bályzatának kidolgozását. Feb­ruár közepére kialakul az egysé­ges igazgatási szervezet. Ezzel egy időben több, korábban taná­csi irányítás alatt álló intézmény jogi helyzete is megváltozik. Változások rendszámtábla­csere ügyben (Folytatás az 1. oldalról) (január 1-től már nem 100 fo­rint),- kitöltött adatlap,- forgalmi engedély és sze­mélyazonossági igazolvány fel­mutatásával. A régi rendszám- táblákat le kell adni, a rögzítő­csavarokat kiszerelve belőle. Igaz, hogy tempósan halad az új táblák kiadása - átlagosan 5 perc jut egy ügyfélre -, mivel azonban csak egy ügyintéző fog­lalkozik e munkával, hosszabb, esetenként egy-két órás várako­zásra kell felkészülnie annak, aki a még önkéntes rendszámtábla- cserére vállalkozik. Még egy in­formáció. Az Autóklub tagjainak 100 forintos egységáron fel is szereli az új rendszámtáblákat. (Folytatás az 1. oldalról) rekszik a munkavállalói érdekkép­viseletekkel, a társadalom vala­mennyi rétegének és csoportjának képviselőivel. II. A piacgazdaság gyakorlatát kö­vetve az árakat általában a piaci viszonyok alakítják. Az árak meg­állapításáról szóló törvény szerint a hatósági árak már csak a lakos­sági vásárlások mintegy egytize- dére terjednek ki. A hatósági árak körében a ter­melési költségek emelkedése, a tá­mogatások csökkentése miatt, az erőforrásokkal való takarékosság elősegítése érdekében a következő intézkedésekre kerül sor. Az élelmiszerek közül január 14-étől a 2,8 százalékos zsírtartal­mú pasztőrözött tej legmagasabb (maximált) ára literenként 18,20 forintról 22,00 forintra, a normál fehér kenyér kilogrammonkénti ára pedig 14,80 forintról 20,40 fo­rintra nő. A forgalmazók termé­szetesen ennél alacsonyabb árat is megállapíthatnak. A hatósági áras postai szolgálta­tások díjai január 14-étől átlagosan 40 százalékkal emelkednek. így például a szabvány levél helyi to­vábbítása 5 forintról 7 forintra, vi­dékre továbbítása pedig 8 forintról 12 forintra nő. Ugyancsak január 14-étől az ivóvíz- és csatornaszolgáltatások lakossági díjai a költségek növeke­désével és a támogatások mérsék­lésével összefüggésben átlagosan 100 százalékkal emelkednek. A dí­jak emelésére a területileg jelentős mértékben eltérő ráfordításokat tükröző tarifákhoz igazodóan ke­rül sor. A vasúti személyszállítás díjai február 1-jén átlagosan 80 száza­lékkal, a távolsági autóbusz-közle­kedésé 55 százalékkal emelked­nek. A nemzetközi gyakorlathoz igazodóan és gazdaságossági megfontolások alapján megszűnik a személy- és gyorsvonati díjak közötti különbség, ami a személy- vonatoknál átlagosan 110 százalé­kos, a gyorsvonatoknál átlagosan 50 százalékos díjemelést jelent. Az iskolai kirándulásokra, ifjúsági rendezvényekre igénybe vett kü­lönjárati autóbuszok díja február 1-től 55 százalékkal emelkedik. A távolsági közlekedésben a szociál­politikai kedvezmények fennma­radnak. A vasútnál a nagycsaládo­sok ismét kedvezményt élveznek, ugyanakkor a vállalatoknak nyúj­tott, nem szociálpolitikai indítékú kedvezmények megszűnnek. A távbeszélő-szolgáltatások dí­jai február 1-jével emelkednek. A helyi beszélgetések díja 2 forintról 5 forintra, a lakossági előfizetési díj főállomásoknál 100 forintról 250 forintra, ikerállomásoknál 80 forintról 220 forintra emelkedik. A felemelt előfizetési díjak 20 helyi beszélgetést is magukban foglal­nak. A belföldi távolsági beszélge­tési díjak átlagosan 46 százalék­kal, a nyugat-európai országokba irányuló beszélgetések díjai 15-20 százalékkal emelkednek. Ez a nagymértékű emelés kisebb rész­ben a költségek növekedésével áll összefüggésben, nagyobb részt azonban a távközlés fejlesztéséhez szolgál forrásul. A távíró-szolgál­tatások díjai átlagosan 60 száza­lékkal emelkednek. Február 1-jétől 50 százalékkal drágul a villamosenergia-szolgál- tatás. Anappali áram lakossági díja kilovattóránként 2,45 forintról 3,70 forintra, az éjszakai áramé pe­dig 1,30 forintról 1,90 forintra vál­tozik. Az emelt áramdíjat az április 1-jét követő első leolvasás szerinti számlázáskor (június 1 -jétől) kell fizetni. A PB-gáz ára 80 százalék - kal lesz magasabb. A tv-előfizetés havi díja szintén február 1-jétől 130 forintról 200 forintra emelkedik. A tankönyvek árai a közeljövő­ben körülbelül 80 százalékkal emelkednek, de ez számottevően csak az 1991/92-es tanév elején jelentkezik. A hatósági árak egy részénél az árak megállapítása a helyi önkor­mányzatok hatáskörébe került. Az önkormányzati szándékokról ren­delkezésre álló információk sze­rint a helyi tömegközlekedési dí­jak - átlagosan mintegy 50-100 százalék közötti - emelésére leg­korábban február 1-jével, de leg­több helyen csak március 1-jével emelkednek. A helyi tömegközle­kedés szociálpolitikai kedvezmé­nyeit a kormány határozza meg. Ennek megfelelően továbbra is 75 százalékos kedvezményes helyi bérletet vásárolhatnak a tanulók és a nyugdíjasok, a 70 éven felüliek pedig ingyen utazhatnak. A kieső bevételt központi költségvetésből adott fogyasztóiár-kiegészítés el­lentételezi. A lakbérek emelésére az önkor­mányzatok döntésétől függően el­térő mértékben és időpontokban, április 1-jét követően kerülhet sor. Az év elején a vállalatok dönté­se szerint emelkedik néhány olyan fontos termék ára is, amely az ár­törvény alapján ugyan január 1-jé­től már szabadáras, de az áremel­kedés mértékét lényegesen befo­lyásolják az adózási-támogatási feltételek változásai. Az üzemanyagoknál január 14- ét követően az Országgyűlés által jóváhagyott fogyasztási adóeme­lés hatására - az útalap némi mér­séklése ellenére - az üzemanyag- árak emelkednek. Az új árakat a forgalmazó vállalatok közlik. Ezt követően az üzemanyagárak a vi­lágpiaci áralakulás függvényében változnak. A szabad árformába ke­rült háztartási tüzelőolaj (HTO) ára fokozatosan emelkedik. A gépkocsiárakat 1991-től alap­vetően a beszerzési árak alakítják. AvoltKGST-országokból szárma­zó típusoknál a konvertibilis elszá­molásra való áttérés és a vámköte­lezettség hatására a fogyasztói árait jelentősebben emelkednek. A katalizátoros típusoknál - a kör­nyezetvédelem érdekében - vám- kedvezmény érvényesül, és meg­szűnik e gépkocsik fogyasztási adója. Az eddigi előjegyzési­előlegfizetési rendszer módosul, erről külön tájékoztatás jelenik meg. A gyermekintézményi térítési díjak központi szabályozása válto­zik. A javaslat szerint a térítési dí­jakat a helyi önkormányzatok a szolgáltatóval és a szolgáltatást igénybe vevővel közösen határoz­zák meg. Központi szabályozást csak a térítési díj maximumára és a kötelező kedvezményekre tervez a kormány. A nyersanyagköltség­normák előírása helyett a népjóléti miniszter szakmai iránynormákat ad ki. Az élelmiszerár-változások következtében a nyersanyagkölt­ségek emelkednek, és várhatóan az önkormányzatok emelik a térí­tési díjat is. A szolgáltatásoknál a díjakat és tarifákat érintő változásokról és az azok alkalmazásával kapcsolatos egyéb feltételekről részletesebben az illetékes minisztériumok, vala­mint a helyi önkormányzatok a be­vezetést megelőzően külön tájé­koztatást adnak. A gyógyszerek térítési díja - előreláthatóan áprilistól - emelke­dik. A termelői árak emelkedését és az import gyógyszerek nagy­mértékű drágulását kizárólag a tár­sadalombiztosítási támogatás to­vábbi növelésével már nem lehet ellensúlyozni. A fűtési szezont követően a ter­melői és az import beszerzési árak emelkedése és a támogatások vég­leges megszüntetése miatt nagy mértékben emelni kell a tüzelő­anyagok (szén, brikett, koksz, tű­zifa) árát, a vezetékes gáz és a táv­hőszolgáltatás díját. Ezt követően már ilyen mértékű áremelésre nem kell számítani, a fogyasztói árak a termelői árakat követik. A kormány azzal számol, hogy a múlt év végére és az ez év elejére koncentrálódó külgazdasági és pénzügyi változások hatásait a ha­tósági árakban átvezetve és a sza­bad árak emelkedését is figyelem­be véve, az év első harmadában viszonylag nagy, mintegy 18-20 százalékos árszintnövekedés való­színűsíthető 1990 decemberéhez képest. Ezt követően az infláció üteme már mérséklődik, és az ár­szintemelkedés visszatér az 1990. év azonos időszakát jellemző, havi 1-1,5 százalékos mértékre. III. Az év első harmadára számított árszintemelkedés a lakosság havi kiadásait átlagosan egy főre vetít­ve 850-900 forinttal növeli. A köz­ponti indíttatású intézkedések kö­vetkeztében egy négytagú család havi többletkiadása - fogyasztási struktúrától függően - 2500-4500 forint között változhat. A kiadási többletek közel két­harmad része alapvető fogyasztási termékkörben jelentkezik. Az átla­gosnál nagyobb a nyugdíjasok és a fővárosban élők kiadási többlete. Az áremeléseken kívül a lakos­ság terheit növeli még a lakáska­mat, a biztosítási díjak emelkedé­se, valamint az év későbbi hónap­jaiban belépő, az önkormányzatok döntésétől függő helyi adók. A központi árintézkedésekhez közvetlenül nem kapcsolódnak té­teles jövedelemkompenzációk. A kormány úgy véli, hogy az áremel­kedések hatására bekövetkező la­kossági többletkiadásokat az éves jövedelemképződési folyamatok részben ellentételezik. így a több­letkiadások nagyobb részét fedezi- a gazdasági szférában tevé­kenykedőknél a gazdasági teljesít­ménnyel összhangban álló bér­emelés; a költségvetési intézmé­nyeknél átlagosan 20 százalékos bémövelési lehetőség, kiegészítve az egészségügyi, oktatási, közmű­velődési, igazságügyi intézmé­nyek dolgozóinál előirányzott központi bérpolitikai intézkedés­sel;- elsősorban az alacsony és kö­zepes jövedeleműeknél a személyi jövedelemadó-feltételek módosí­tása és a gyermekkedvezmények bővítése is hozzájárul a többletki­adások fedezetéhez. 1991. január 1-jétől a havi 1000 forint adóalap­kedvezmény kiterjed az 1 és 2 gyermekes családokra is, a gyer­mek 6 éves koráig. A szociális intézkedési javasla­tok kialakításánál a kormány azt a felfogást vallotta, hogy a növekvő terheket az aktív és az inaktív réte­gek arányosan viseljék, s támoga­tásban, kompenzációban a szociá­lisan leginkább rászoruló rétegek részesüljenek. 1/ A kormány javaslata a nyug­díjak éves szintű, a nettó átlagke­resetekhez igazodó 24 százalékos emelése; ez biztosítja, hogy az ak­tív és a nyugdíjas lakosság jöve­delmi helyzete közel azonos mér­tékben változzon, a nyugdíjak át­lagos értékvesztése ne haladja meg az aktív keresők jövedelmének át­lagos reálérték-csökkenését. A nyugdíjemelés módjára két­lépcsős, differenciált intézkedési javaslata van a kormánynak, év elejétől az emelés kétharmad ré­sze, s az év második felében a fennmaradó - az esetleges többlet- bevétellel növelt - rész kerülne fel- használásra. A januári ütemezés át­lagosan mintegy 950 forint nyug­díjemelést tenne ki. Az Érdek­egyeztető Tanács állásfoglalását is figyelembe véve, a kormány há­romféle konkrét intézkedési válto­zatot nyújtott be az Ország- gyűlésnek. 2/ A családi pótlékot - az 1991. évi állami költségvetésben jóváha­gyott összegből - gyermekenként átlagosan - a november havi 100 forint emelésen túl - havi 350 fo­rinttal (mintegy 15 százalékkal) le­het növelni. A kormányzati javas­lat az intézkedési keret felhaszná­lására 200-750 forintig teijedő dif­ferenciált emelést tartalmaz oly módon, hogy nagyobb emelést kapjanak a 3 és többgyermekesek és a tartósan beteg, továbbá az ál­lami gondozott gyermeket nevelő szülők, valamint az egyedülállók. 3/ A gyermekgondozási sza­badságon levők körében - a nyug­díjak emeléséhez igazodóan - szin­tén kétütemű intézkedésre kerülne sor. Januártól a gyermekgondozási díj legkisebb összege, valamint a gyermekgondozási segélyhez járó jövedelempótlék - a javaslat sze­rint - 600 forinttal lenne több. 4/ A munkanélküliség kezelé­sére, a foglalkoztatáspolitikai esz­közök finanszírozására az 1991. évj költségvetés 12,6 milliárd fo­rintot helyezett a Foglalkoztatási Alapba, s 9 milliárd forintot a Szo­lidaritási Alapba. A parlament ez év januárjában dönt a munkanél­küli-ellátások új rendszeréről, a foglalkoztatással összefüggő esz­köz- és intézményrendszerről. A szociális feladatok megoldá­sában, a piacgazdasági váltás ter­heinek megosztásában a kormány­zati intézkedések mellett fontos szerep hárul a munkaadókra, a munkavállalókra, az önkormány­zatokra és valamennyi társadalmi érdekképviseletre. Az önkormányzatok szociális feladatainak fokozottabb állami támogatása érdekében került be­vezetésre a szociális támogatások normatívája (egy aktív lakosra ve­títve éves szinten 3000 Ft), amely lehetővé teszi a szociális alapellá­tás körébe sorolt, kötelezően ellá­tandó feladatok teljesítését. Ezen túl 3,8 milliárd forint költségvetési céltámogatás áll az önkormányza­tok rendelkezésére az év folyamán a nevelési segélyezés forrásainak bővítésére. Ebből a leginkább rá­szoruló gyermekes családok diffe­renciált támogatását kívánja a kor­mány bővíteni. Az ő esetükben le­hetőség lesz a gyermek- intézményeken kedvezményes - akár ingyenességig terjedő - téríté­si díjak megállapítására. Az 1991. évi állami költségve­tés 5 milliárd forintot irányzott elő a helyi önkormányzatok részére saját forrásaik kiegészítésére, an­nak érdekében, hogy támogatást nyújtsanak a rászorultak részére a lakáscélú kölcsönök megemelke­dett törlesztőrészleteinek megfize­téséhez, és a fiatal házasoknak első lakásuk felépítéséhez vagy meg­vásárlásához. A kormány tudatában van an­nak, hogy a lakosság terhei 1991- ben jelentősen nőnek, a megélhe­tési feltételek még nehezebbé vál­nak, nehezülnek. Javuló életfelté­teleket azonban csak a gazdaság javuló teljesítményei alapozhat­nak meg. IV. A kormány kiemelt jelentőséget tulajdonít az inflációs várakozá­sok mérséklésének. Tisztában van azzal, hogy a mostani intézkedé­sek inflációs hatásúak, de ennek a lehetséges minimumra történő le­szorítását csak valamennyi társa­dalmi és gazdasági szereplő közös erőfeszítésével, önmérsékletével érheti el. Ezért készen áll egy olyan, munkaadókkal és munka- vállalókkal kötendő - meghatáro­zott időre szóló - kölcsönös köte­lezettségvállalásra, amelyben egy­felől a munkavállalók nem köve­telnek teljesíthetetlen béremelése­ket és a gazdálkodók nem emelik indokolatlanul az árakat, másrész­ről a kormány sem hoz további inflációt geijesztő intézkedéseket. Természetesen a kormány sem vállalhat garanciát arra, hogy a külgazdasági feltételek és a világ­piaci árak a gazdasági programban és az állami költségvetésben figye­lembe vett módon alakulnak. Az ettől való érdemi elmozdulás ese­tén készen áll arra, hogy a szüksé­ges gazdaságpolitikai intézkedé­seket és a lakossági jövede­lemalakulás kérdéseit ismételten megtárgyalja az érdekeltekkel. A kormány és a társadalmi, gaz­dasági szereplők eredményes együttműködéséhez megfelelő alapot szolgáltatnak az elmúlt év­től megindult kedvező folyama­tok, a javuló külkereskedelmi és fizetési mérleg, a vállalkozások számának rohamos gyarapodása, a külföldi tőke beáramlása, az ér­dekegyeztetés intézményrendsze­rének fejlődése, a gazdasági élet mindennapjaiban egyre erőtel­jesebben érvényesülő piacgazda­sági elemek. (MTI) KÖZLEMÉNY Tájékoztatjuk Tisztelt Fogyasztóinkat, hogy a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium 1991. január 14-én hatályba lépő rendelete a közüzemi ivóvíz- és csatornaszolgáltatás új hatósági termelői és lakossági díjait Jász-Nagykun-Szolnok megyében a következők szerint állapította meg: I. Termelői díj: Ivóvízdíj Ft/köbméter 27,40 Csatornadíj Ft/köbméter 15,20 A díjnövekedés - 1990. évhez képest - az ivóvíz-szolgáltatásnál 30,5 százalékos, a csatornázás-, szennyvíztisztítás-szolgáltatásnál 17,8 százalékos, az országos átlagnál alacsonyabb, a várható infláció mértékét sem éri el. Termelői ivóvíz- és csatornadíját kell fizetnie a közüzemi ivóvíz- és csatornaszolgáltatást igénybe vevő jogi személynek, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetnek, valamint az egyéni vállalkozónak. Mivel a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek és az egyéni vállalkozók 1991.1.14-ig az igénybe vett szolgáltatásokért lakossági díjat fizettek, ezért tőlük nyilatkozatot kérünk vállalko­zási tevékenységükre vonatkozóan, és amennyiben a vállalkozási célra igénybe vett szolgáltatás külön fogyasztásmérővel nem mérhető, a rendelet mellékletét képező átalánymennyiségek képezik az elszámolás alapját. A vállalkozás céljából igénybe vett szolgáltatások díját az egyéni vállalkozók adóalapjukból levonhatják. A szolgáltatott ivóvízért a nem lakossági vízfelhasználók - a termelői áras ivóvízdíjon felül -1,80 Ft/köbméter ivóvíz-használati pótdíjat kötelesek fizetni a rendelet alapján. n. Lakossági díj Ivóvízdíj Ft/köbméter 20,50 Csatornadíj Ft/köbméter 9,50 A díjnövekedés - 1990. évhez képest - az ivóvíz-szolgáltatásnál 81,4 százalékos, a csatornázás-, szennyvíztisztítás-szolgáltatásnál 79,2 százalékos. A termelői díjnövekedésnél magasabb mértékű lakossági díjnövekedés az eddig biztosított fogyasztói árkiegészítés lényeges csökkenése miatt következett be. ni. A díjak fizetésének alapjául szolgáló ivóvízmennyiség megállapítására, a díj kivetésére, megfi­zetésére és behajtására a 27/1975. (X. 30.) MT rendelet előírásai érvényesek. A csatornadíj alapja a csatornaműbe bekötött ingatlanon felhasznált teljes vízmennyiség, tekintet nélkül arra, hogy annak beszerzése honnan történt. Ez a vízmennyiség bedolgozás, párolgás, szivárgás, elfolyás, stb. címén nem csökkenthető. Ha hatósági intézkedés alapján az egyéni vállalkozó a gazdasági tevékenységéből keletkezett szennyvizet közcsatornába nem vezetheti be - annak káros szennyezése vagy egyéb okok miatt -, a gazdasági tevékenységéhez felhasznált vízmennyiséggel csökkenteni kell a termelői csatornadíj alapjául szolgáló vízmennyiséget. Az 1991. I. 14. előtt és ezen időpontot követő mérőleolvasások különbségeként fogyasztott mennyiségeket arányosítással az 1991.1. 14-i időpontig a régi díjjal, ezt követően pedig az új díjjal számoljuk el. Tájékoztatjuk Tisztelt Fogyasztóinkat, hogy a szolgáltatásainkhoz felhasználásra kerülő energia- és egyéb költségek lényegesen meghaladják a termelői díjak (30,5 %, illetve 17,8 %) növekedésének mértékét, ezért számos költségcsökkentő intézkedést teszünk. A lakossági díjak jelentős növekedése a fogyasztói árkiegészítés csökkenésének következménye, ami nem vállalati intézkedés, ezért szíves megértésüket kérjük. Jász-Nagykun Szolnok Megyei Víz- és Csatornamüvek *44617/1*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom