Új Néplap, 1990. december (1. évfolyam, 201-224. szám)

1990-12-11 / 209. szám

Néplap 1990. DECEMBER 11. Elfogadták az illetékekről szóló törvényjavaslatot (Folytatás az 1. oldalról) men benyújtott törvényjavaslat napirendre tűzését, annak sürgős tárgyalását nem támogatja, azt tárgyalási alapnak sem tekinti, mert erkölcsi, politikai és szak­mai okokból egyaránt elfogad­hatatlannak tartja. A kisgazda­­párti képviselő nem kevesebbet állított, mint azt: a Miniszterel­nöki Hivatal egyes munkatársai a közelmúltban, kompetenciáju­kat meghaladóan, olyan emlé­keztetőt készítettek és szivárog­tattak ki jogosulatlanul, amely alapvetően téves megvilágításba helyezte a miniszterelnöknél a három koalíciós párt elnökeinek és frakcióvezetőinek eszmecse­réjét, s azt a megalapozatlan fel­­tételezést sugallta, hogy a kis­gazdapárt eltért korábbi, a koalí­ciós pártokkal többszörösen egyeztetett programjától. Torgyán József kijelentette: pártja elnöke, frakcióvezetője és teljes képviselőcsoportja ragasz­kodik a föld és egyéb vagyontár­gyak reprivatizációjához. Annál is inkább, mert a beterjesztett tör­vényjavaslat - túl azon, hogy el­lentmond minden koalíciós meg­állapodásnak - nem biztosíthatja a privatizációtól várható gazda­sági eredményt, sőt geijesztené az inflációt. A magyar földeket jobbára olyan emberek tulajdo­nába adná, akiknek nem a föld megművelése és életfenntartó erejének biztosítása a céljuk, ha­nem az azzal való üzletelés, a megengedhetetlen haszonszer­zés, mások munkaerejének jog­talan kizsákmányolása. A kisgazdapárti nyilatkozatra Kónya Imre frakcióvezető rea­gált az MDF nevében, hangsú­lyozva: a Magyar Demokrata Fó­rum nem kevésbé elkötelezett az elmúlt 40 év igazságtalanságai­nak felszámolása mellett, mint a Független Kisgazdapárt. Összhang a privatizációval lenfelei legalább meghallgassák nyilatkozatát. E parázs vita után kapott szót Rajkai Zsolt, aki a bős-nagyma­rosi építkezés vizsgálatára létre­hozott különleges szakmai bi­zottság munkájáról tájékoztatta a plénumot. Beszámolójából új elemként emelhető ki, hogy en­nek az építkezésnek a megkezdé­séről már 1958-ban MSZMP KB határozat született, amely szerint 15 év alatt kellett volna megva­lósítani, akkor is, ha ez hazánk számára hátránnyal jár. A határo­zat aláírói között szerepel példá­ul Apró Antal, Biszku Béla, Fejér Lajos, Kádár János, Fock Jenő, Komócsin Zoltán, Nemes Dezső neve. Veszélyes tendencia Kijelentette: a koalíciós pár­tok mindent megtettek azért, hogy az ország jövőjét egyedül biztosító privatizációt összhang­ba hozzák az igazságtétel igé­nyeivel. Leszögezte: az MDF nem állítja, hogy a beterjesztett törvényjavaslat a legmegfele­lőbb megoldás, de a koalíciós megállapodások, egyeztető tár­gyalások után, az Alkotmánybí­róság döntését, a realitásokat és az ország érdekeit figyelembe véve kiindulópontnak tekinthe­tő. Az MDF nevében annak a reményének adott hangot: az FKgP továbbra is együttműkö­dik annak a közös törekvésnek a megvalósítása érdekében, hogy az ország érdekeit és a milliónyi igazságtalanság orvoslását ösz­­szeegyeztessék. Soós Károly Attila, a Szabad Demokraták Szövetségének képviselője e megnyilatkozáso­kat hallva visszautasította, hogy a kormányzó pártok az elmulasz­tott egyeztetést a napirend előtti felszólalásokkal pótolva rabol­ják a plénum idejét éppen akkor, amikor rendkívül fontos tör­vényjavaslatok megtárgyalása vár a képviselőházra. Torgyán József nem hagyhatta szó nélkül e megszólalást, fő­ként, hogy az elnöklő Szabad György is hasonló véleményé­nek hangot adva megjegyezte: a törvényjavaslat általános vitája még nem kezdődött meg. A kis­gazdapárti frakcióvezető úgy ítélte meg: eddig napirend előtt véleményt nem nyilvánító kép­viselőcsoportja nevében elvárja, hogy kellő tiszteletben tartsák megszólalási jogát, s politikai el­E beszámoló után kért szót Áder János (Fidesz), annak az aggodalmának adva hangot: mindkét napirend előtti felszóla­lás a parlament munkáját hátrál­tató veszélyes tendenciát tükröz. Torgyán Józsefé azért, mert poli­tikai gyűlésre szánt felszólalás főpróbájának tekinti a plénumot, Rajkai Zsolté azért, mert egy in­terpellációra adandó, s a megsza­bott időbe bele nem férő válasz egy része. Ezt a vádat mindkét felszólaló visszautasította. Végezetül Hor­váth Aladár (SZDSZ) bejelentet­te: megalakult a Magyarországi Roma Parlament, a cigány ki­sebbség érdekképviseleti és ér­dekegyeztető fóruma. A napirend előtti felszólalások után az Országgyűlés - elfoga­dott napirendjének megfelelően - folytatta a külföldiek magyar­­országi befektetéseiről szóló tör­vény módosításának vitáját. A tervezethez a néhány apróbb ész­revételt tevő Ungár Klára (Fi­desz) mellett csupán Szabó Lajos (FKgP) szólt hozzá, mégpedig bírálva a kormányzat koncepció­ját. Mint mondta: a kormány pri­vatizációs elképzelései és kár­pótlási tervei elriaszthatják a kül­földi tőkét, hiszen ellentétesek a tulajdon jogfolytonosságának el­vével. Ezzel le is zárult a törvényter­vezet általános vitája, s a képvi­selők döntése értelmében a rész­letes vitára a jövő héten kerül sor. Az Országgyűlés az esti órák­ban - két és fél órás vita után - a jóváhagyott módosító javasla­tokkal együtt, 239 szavazattal, 4 ellenében, 7 tartózkodás mellett elfogadta az illetékekről szóló törvényjavaslatot. A törvény a szektor- és versenysemlegesség elvét követve a lakosságot és a gazdálkodó szervezeteket egya­ránt érintő fizetési kötelezettsé­get állapít meg, megőrizve az il­letékek bevált tagozódását. A képviselők all fejezetből álló törvénytervezethez mintegy 150 módosító javaslatot nyújtot­tak be, nem vitatva, hogy a társa­dalomban, a gazdaságban, az in­tézményrendszerben bekövetke­zett alapvető változások szüksé­gessé teszik az illetékek átfogó újraszabályozását. A törvény a fizetési kötelezettség megállapí­tásával az állami és az önkor­mányzati feladatok teljesítését kívánja elősegíteni, illetve ará­nyos és méltányos hozzájárulást ír elő a közterhek viselésében a lakosság és a gazdálkodó szerve­zetek számára. A jogszabály egyebek között kimondja: a okiratba nem foglalt ajándék akkor illetékköteles, ha a forgalmi értéke a 150 ezer fo­rintot meghaladja. A képviselők egyetértettek azzal is, hogy szűn­jön meg a progresszív illeték, azaz értékhatártól függetlenül li­neáris legyen az illeték mértéke. Az öröklési és az ajándékozási illeték a három csoportnak meg­felelően 5, 8, illetve 10 százalék lesz. A gépjárművek átírási ille­téke is változik, korától és a hen­gerűrtartalomtól függően. A há­rom évnél fiatalabbak után köb­­centiméterenként 6, a három-hat év közöttiekért 4, a hat év felet­tiekért pedig köbcentiméteren­ként 3 forint az illeték. A legtöbb módosítás az örök­lési és ajándékozási illetékmen­tesség paragrafusaihoz érkezett. A tervezet az egy örökösnek jutó ingó örökség 150 ezer forint for­galmi értéket meg nem haladó részét kívánta kedvezményben részesíteni, s ezt az álláspontot képviselte Rabár Ferenc pénz­ügyminiszter is a szavazáskor. A képviselők ennek ellenére az öszeg dupláját, 300 ezer forintot szavaztak meg. Döntöttek arról is, hogy az értékhatár megállapí­tásánál a gépjármű és a pótkocsi értékét is figyelmen kívül kell hagyni. A képviselők ugyancsak egyetértettek azzal a módosító javaslattal, hogy a visszterhes vagyonátruházás illetékének mértéke ne hat, hanem öt száza­lék legyen. A törvény rendelke­zik az eljárási illetékek és az igazgatási, bírósági szolgáltatá­sok díjáról. Az illeték alapja a helyi bíróságnál indult eljárás­ban 100 ezer forint, ha az eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg. Ez az összeg a megyei és fővárosi bíróságnál 200 ezer fo­rint. A házassági bontóper ille­téke - jóllehet több képviselő fel­ére csökkentését javasolta - a ja­vaslatnak megfelelően ötezer fo­rint. A családi pótlék már november 1-jétöl növekszik Surján László népjóléti mi­niszter csupán emlékeztetett ar­ra, hogy az év utolsó két hónap­jára szánt, gyermekenkénti 100 forintos emeléssel az Érdeke­gyeztető Tanács is egyetért. A családi pótlék tehát 1990. no­vember 1-jétől egységesen 100 forinttal emelkedik. Surján Lász­ló felhívta a figyelmet arra, hogy ez az összeg nem azonos azzal, amelyet január 1 -jétől kívánnak majd bevezetni az új költségve­tés ismeretében. Az általános vita lezárásával az Országgyűlés hétfői munka­napja a tervezettnél korábban - este nyolc óra helyett már fél hét­kor - véget ért. A képviselőknek ezúttal nem kellett bizottsági vagy frakcióülésen folytatniuk a munkát, csupán a Házbizottság tartott rendkívüli ülést. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról) vagyis hogy 100 lakosra átlago­san 30 előfizető jusson. Az igaz­gatóság 3 megyéjében ennek a harmadánál sem tartanak, tehát igen intenzív fejlesztésre lesz szükség. Ennek részeként 3 évre részletezték is a feladatokat, mely szerint először a megye­­központokba elektronikus tele­fonközpontokat építenek ki, majd onnan kiindulva vidéken kihelyezett központok készülné­nek. így a vállalat saját pénzéből elérhető, hogy 1993 végére vala­mennyi vállalkozói (nem lakos­sági) igényt ki tudjanak elégíte­ni. A 3 éves fejlesztés fontos ré­sze a faluprogram, amely lehető­vé teszi, hogy a megyében vala­mennyi település éjjel-nappal el­érhető legyen. Ez természetesen csak a jelenlegi előfizetők részé­re tett ígéret, mert a hálózatfej­lesztés a korábbiaktól eltérően történik. Ehhez számítanak az önkormányzatok és a lakosság segítségére is. A jászsági polgármesterek en­nél konkrétabb tájékoztatást és mindenképpen gyorsabb javu­lást vártak, már csak azért is, mert évekkel ezelőtt korábbi ha­táridőkkel hasonló ígéretek már elhangzottak. Jászárokszálláson a közelmúltban 20 milliós befek­tetés hiúsult meg, holott az ígé­retek szerint már tavaly bekap­csolódhatott volna a település a távhívórendszerbe. Jászboldog­­házán a társulatot is megszervez­ték a hálózatfejlesztésre, még­sem haladtak előbbre. Sürgős ügyben Jászkisérről érdemes in­kább Szolnokra utazni, mint te­lefonra várni, Jászszentandrásról meg a szomszédos (megyében lévő) Hevesre ugranak át ha­laszthatatlan telefon esetén. A Jászság telefonellátottsága a jelenlegi gócközpontok leter­heltsége miatt a közeljövőben számottevően nem javulhat. Az 1992-93 fordulójára elkészülő szolnoki elektronikus helyközi központhoz kapcsolódhatnak csak az időközben Jászberény­ben és Jászapátin kiépülő kihe­lyezett központok. Ezek nélkül nem fejleszthető a községek el­őfizetői hálózata, és nem érhető el a távhívás sem. Megnyugtatá­sul azonban a távközlési igazga­tóság illetékesei annyit elmond­tak, hogy a külföldi befektetők soron kívül (természetesen ma­gasabb díjszabásért) hetek, de legfeljebb néhány hónap alatt most is a nemzetközi hálózatba kapcsolódó telefonvonalhoz jut­hatnak.-lp-Budapest nélkül nem lesz világkiállítás (Folytatás az 1. oldalról) mint javaslatot készített az Or­szággyűlés rendkívüli üléssza­kán megvitatandó napirendre. László Balázs kormányszóvi­vő a Magyar Rádió és az MTI munkatársainak elmondotta: a kormány megvitatta a Budapest- Bécs Világkiállítás megrendezé­sével összefüggő kérdéseket, kü­lönös tekintettel arra, hogy a Ki­állítások Nemzetközi Irodája (BIE) december 12-én tartandó párizsi ülésének napirendjére tűzte az 1995-re tervezett világ­­kiállítás ideiglenes bejegyzését. A kormány ülésén meghívott­ként részt vett Baráth Etele, a világkiállítás kormánybiztosa és Demszky Gábor budapesti fő­polgármester. A kormány úgy döntött: a Bu­dapesti Fővárosi Ónkormányzat egyetértése nélkül nem támogat­ja a világkiállítás megrendezé­sét. A főváros főpolgármestere a közgyűlés december 20-i ülése elé terjeszti döntésre a megren­dezés ügyét. A kormány közvet­len kapcsolatban áll az osztrák féllel annak érdekében, hogy a Fővárosi Közgyűlés december 20-i ülését megvárva hozhasson döntést. Amennyiben a tárgyalá­sok nem teszik lehetővé a halasz­tást a Fővárosi Közgyűlés ülésé­ig, a kormány feltételes bejegy­zési kérelmet nyújt be Párizsban, a Kiállítások Nemzetközi Irodá­jánál annak érdekében, hogy ne zárja ki a budapesti önkormány­zat döntési lehetőségét és a vi­lágkiállítás vállalkozói alapon történő megrendezését. A testület jóváhagyta a fővá­rosi és kerületi önkormányza­tokról szóló törvényjavaslatot. Ezt a törvénytervezetet a kor­mány már novemberben egyszer megtárgyalta, s azóta az érintet­tek javaslatai nyomán az több tekintetben módosult. A módosí­tások tovább növelik a kerületi, valamint a fővárosi önkormány­zatok autonómiáját. Végül a kormány összeállítot­ta javaslatát az Országgyűlés de­cember 17-én kezdődő rendkí­vüli ülésszakának napirendjére. Mintegy 15 törvényjavaslatról van szó. Köztük a jövő évi költ­ségvetés, a külföldiek magyaror­szági befektetéseit szabályozó törvény módosítása, az adótör­vények, a jövő évi vagyonpoliti­kai irányelvek, a helyi adókról szóló törvényjavaslat és a társa­dalombiztosítás jövő évi költ­ségvetése.. A kormány szerdán tartja leg­közelebbi ülését. (MTI) Az Ausztria Lottó nyeremeny­jegyzéke A Lottó Unió Kft. tájékoz­tatása szerint a 49. heti játékhét nyereményei a következők: 6 ta­­lálatos szelvény egy darab, nye­reménye 11,984.121 ATS 5 plusz 1 találatos 6 db, nyere­ményük egyenként 665.784 ATS az 5 találatosokra egyenként 18,268 schillinget a 4 találatosokra egyenként 456 schillinget a 3 találatosokra egyenként 32 schillinget fizetnek. A telitalálatos jokerszámra fi­zetett nyeremény: 2,614.130 schilling (MTI)_______________ Vegyes vállalatot alapít a fényszarui Eurocoop Kft. (Folytatás az 1. oldalról) megkapta a külkereskedelmi jo­got is, amivel nemcsak a közve­títői díjat tarthatják meg, hanem kiszélesíthetik tevékenységi kö­rüket is. Jelenleg újabb külföldi megrendeléseket keresnek. Munkájukkal elégedett az osztrák partner, ezért közös ve­gyesvállalat alapítását tervezik. Az előszerződést várhatóan már a napokban megkötik a felek, jö­vő márciusban pedig 20 millió forint közös tőkével létrejöhet a vegyesvállalat. Ezzel párhuza­mosan már megkezdődtek egy ezer négyzetméteres üzemcsar­nok építésének előkészületei, amelyet 1991. augusztus 1-re kí­vánnak felépíteni és birtokba venni. Ott már hetven varrógépet is el tudnak helyezni, vagyis to­vábbi hatvan varrónő felvételé­vel számolnak. A létszámot ad­digra fokozatosan bővítik majd, hogy elkerüljék az esetleges át­meneti minőségi visszaesést. Az új telephelynek már meg­találták a helyét, de a földtör­vény késedelme miatt egyelőre várniuk kell a beruházás meg­kezdésével. Nem elég tehát a szándék, a külföldi és hazai tőke jelentkezése, mert az áldatlan te­lefonhelyzet mellett, más vállal­kozókhoz hasonlóan, jogi aka­dályok is gátolják a kibontako­zást. A megyében is megbotlottak a szocdemek Az egyik út a tényleges párt­szakadás felé visz, a másik egye­lőre nehezen járható. Az MSZDP két szárnyának megyei vezetői is jól tudják pedig, hogy az egység megőrzése most fontos lenne - derült ki tegnap este azon a két sajtótájékoztatón, melyet a szo­ciáldemokraták tartottak. Na­pokkal ezelőtt a fővárosban, a Dohány utcában és a Vasas Szék­házban összegyűlt megyei veze­tők tájékoztatták a sajtó képvise­lőit. Továbbra is egy pártról van szó, mégis más irányban látják a kibontakozást. Nehéz a dolga a tudósítónak, hisz mind a két ol­dalon hasonlóak voltak az érvek. Az országosan is megosztott MSZDP a megyében is kettésza­kadt. A „megbotlottak” - mondta az egyik oldal képviselője Rácz Ist­ván, az alapszervezetek egy ré­sze által megbízott megyei veze­tő. Mint elmondták,szolnoki, kunszentmártoni, tiszavárkonyi, jászkiséri, homoki, tiszaföldvári, fegyvemeki, martfűi, tiszaugi és öcsödi tagjaik bizalmát élvezik. Megjegyezték, hogy vissza akar­ják állítani munkáspárti arcula­tukat. Annál is inkább fontosnak tartják ezt, mert tagságuk 80 szá­zaléka munkás. Ehhez kapcso­lódva, megállapították, hogy vannak bizonyos területek, me­lyekről az állam ezután sem vo­nulhat ki. Elmondták: megte­remtették a kapcsolatot a külön­böző szakszervezeti irányzatok­kal. A megosztottságnak megítélé­sük szerint sincsenek elvi okai. Az indítékokat inkább ott kell keresni, hogy léteznek más poli­tikai erők is, akik szocialista in­­temacionálé tagságra pályáznak, ezért építettek be embereket az MSZDP-be. Ezeknek a szerve­zeteknek az volt a célja, hogy szétbomlasszák a pártot. Az MSZDP központi vezető­ségéhez való viszony határozza meg a párt másik szárnyának po­litikáját is. Ugyanolyan legitim­nek tartják magukat, mint a má­sik fél. Boross János szolnoki, újszászi, törökszentmiklósi, túr­­kevei, rákócziújfalui, kunhegye­­si, kétpói, karcagi, kisújszállási, kenderesi és abonyi párttagok tá­mogatása alapján látja helyzetéi megalapozottnak. Abban bíz­nak, hogy a mostani - általuk an­­tidemokratikusnak nevezett - ve­zetést egy új váltja fel.. Szövet­séget ajánlanak a baloldali mó­don cselekvő politikai szerveze­teknek és állampolgároknak. SZ.Z. Jászsági telefónia

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom