Új Néplap, 1990. december (1. évfolyam, 201-224. szám)

1990-12-04 / 203. szám

2 Néplap 1990. DECEMBER 4. Törvény az adózás rendjéről és az építési tilalomról A miniszterelnök ma szól az ország gazdasági helyzetéről Alapítványok szemünk világáért és a környezet megóvásáért (Folytatás az 1. oldalról) Az ülésnap tárgysorozatának elfogadása után - első napirendi pontként - megkezdték a köztár­sasági megbízott jogállásáról, hi­vataláról és egyes feladatairól szóló törvényjavaslat részletes vitáját. Elsősorban az önkor­mányzati bizottság többségi és kisebbségi véleménye jelent meg a plénumon is az egyes pa­ragrafusokhoz kapcsolódó mó­dosító indítványok részletes elemzésekor. A hozzászólók fel­idézték a köztársasági megbízott képesítési követelményéről foly­tatott vitákat, az olykor monoton beszámolókban ismét szembe­sültek a politikai, illetve szakmai érvek és ellenérvek. Az Országgyűlés végül is ki­sebb módosításokkal elfogadta a törvényjavaslatot. A leglényege­sebb elem, hogy e törvény - és nem kormányrendelet, mint ala­csonyabb szintű jogszabály - rendelkezik a köztársasági meg­bízotti funkció ellátásához szük­séges szakképesítésről. A képviselők ezután áttértek az adózási rendről szóló törvény­­javaslat megtárgyalására. Botos Katalin pénzügyminisztériumi államtitkár a már korábban meg­tartott általános és részletes vitát összefoglalva kiemelte, hogy a törvényjavaslathoz benyújtott Tárgyalások a nemzetközi bűnüldözésről Richard Thornburgh, az Ameri­kai Egyesült Államok igazságügy­­minisztere, aki delegáció élén tar­tózkodik háromnapos látogatáson Budapesten, hétfőn rendkívül gaz­dag programot bonyolított le. Dél­előtt megbeszéléseket kezdett dr. Boross Péter tárca nélküli minisz­terrel, majd Antall József fogadta hivatalában a vendégeket. Az MTI értesülése szerint dr. Boross Péter tárca nélküli minisz­ternél folytatott tárgyalásokon je­len voltak: William S. Sessions, az FBI igazgatója, valamint a Magyar Köztársaság Információs Hivata­lának és Nemzetbiztonsági Hiva­talának megbízott főigazgatói is. A szakértők bevonásával - kedden is folyó - tárgyalásokon az Egye­sült Államokat és Magyarországot egyaránt érdeklő nemzetközi ter­rorizmus és bűnözés elleni közös harc kérdései szerepeltek, illetve szerepelnek. csaknem hetven módosító indít­ványból az előterjesztés koncep­cióját lényegében egyetlen egy sem vitatta. A pénzügyi tárca egyébként a módosítások közül nyolccal fenntartás nélkül egyet­ért, többet pedig kisebb igazítá­sokkal tart elfogadhatónak. Az indítványonként öt másod­percesre rövidített, mégis igen hosszadalmas szavazási proce­dúra után az Országgyűlés - mó­dosításokkal- megalkotta az adó­zási rendről szóló törvényt. Következő napirendként a képviselők nagy többséggel - mindössze egy ellenszavazattal - elfogadták az építésügyről szóló 1964. évi törvény módosítását, amelyet a környezetvédelmi bi­zottság önálló indítványaként Kádár Péter (SZDSZ) és Ráday Mihály (SZDSZ) terjesztett be. Ennek értelmében az építési tilalom miatt az ingat­lantulajdonosoknak fizetendő kártalanítás határideje - a koráb­ban meghatározott ez év decem­ber végi időpont helyett - 1992. január 1-jére módosul. E módo­sítás nyomán a helyi önkormány­zatok továbbra is élhetnek ugyan az építési tilalom révén a terület­­biztosítás lehetőségével, de csak oly mértékben, amennyire eleget tudnak tenni ezzel összefüggő kártérítési kötelezettségüknek. (Folytatás az 1. oldalról) Az eljárás lényege egy speciális vegyszerrel üzemelő, számítógép­vezérlésű Carbon Clean berende­zés, mely a motor üzemanyag-ellá­tó rendszerére csatlakozik az üzemanyagtartály kiiktatásával. A berendezés a motor üresjárása köz­ben vegyszer és üzemanyag keve­rékét cirkuláltatja. A speciális vegyszer feloldja a koksz- és ko­romlerakódásokat, -szennyeződé­seket, megtisztítja az adagolót, a porlasztót, illetve a karburátort, gyertyákat és a robbanóteret. Mindezt a motor megbontása nél­kül, elkerülve ezzel a rendkívül költséges adagoló-, illetve porlasz­tócserét. Magyarországon már néhány helyen üzemelnek a Carbon Clean berendezések. Ezek egyike a Kő­telki Ady Tsz. Mi késztette a szö­vetkezetét ezen csúcstechnológia megvásárlására? Erre kértünk vá­laszt Lovász Tibor főenergetikus­tól. Az építésügyről szóló törvény módosítását követően - némi ügyrendi vita után - az Ország­­gyűlés megkezdte a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szó­ló törvény módosítását, amely már érinti a jövő évi költségve­tést. Miként Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter elmondta: a ja­vaslat lényege, hogy elkerüljék a hazai alapkutatások végveszély­be kerülését, kiterjesszék a támo­gatást a kutatóintézetekben, a felsőoktatási intézményekben folyó kutatásokra. Összesen 2,8 milliárd forintról lenne szó. Békési László szocialista párti képviselő - aki előzőleg indítvá­nyozta a miniszteri expozé és a vita elhalasztását - ismét szót kérve hangsúlyozta: miután a költségvetési törvény ugyané cé­lokra négymilliárd forintot irá­nyoz elő, ezért ügyrendi javasla­tával - a plénum csak kedden tár­gyalja ezt a témát - azt kívánta elérni, hogy a kormány döntse el, melyik előterjesztését veszi ko­molyan. Kedden délután, várhatóan fél ötkor Antall József miniszterel­nök szól a parlamenthez s az or­szág nyilvánosságához, ismer­tetve az ország gazdasági-pénz­ügyi helyzetét. A beszédet a Ma­gyar Televízió egyenesben köz­vetíti. (MTI)- Természetesen üzletet látunk benne, mivel az elöregedett gép­parkot általa egyszerűen, gyorsan és viszonylag olcsón meg lehet fia­talítani. Ez a dráguló üzemanyagá­rak mellett jelentős megtakarítás­hoz és a kipufógázok csökkenésé­hez vezet. A szigorodó környezetvédelmi előírások mindenféleképpen sar­kallni fogják az üzemeltetőket gé­peik jobb karbantartására. Termé­szetesen nem mindegy, hogy mindezt mennyi idő, munka és költség árán oldható meg. Csupán néhány adat, hogy mire képesek ezek a berendezések. Vegyszeres átmosás után az üzemanyag-fo­gyasztás 5-7 %-kal, a füstkibocsá­tás 25-45 %-kal csökkent, míg a motor teljesítménye 5-10 %-kal nőtt. A Carbon Clean eljárás aján­lott előzménye a Slick-50 motor­kezelésnek is, mert így a súrlódást csökkentő PTFE-bevonat a fém­tiszta felületre rakodik le, ezáltal még tökéletesebb. Nyolcvanezer márka! Eny­­nyibe kerül az az operációs mikroszkóp, amely beszerzé­séért nemrég alapítványt tett a szolnoki Hetényi Géza Kórház szemészeti osztálya. Ezen elha­tározásuk ma már nem számít egyedülállónak. A szaporodó, ilyen meg olyan alapítványok sajnos kézzelfoghatóan utal­nak társadalmunk, életünk el­szegényedésére. A fejlődés egyes területeken mégsem tor­panhat meg a kapuk előtt, s útjába állni éppen az orvostu­domány terén megbocsátha­tatlan nagyvonalúság. Az osztály vezetői jól tudták, mikor e lépésre határozták el ma­gukat, manapság nem lehet hangzatos jelszavakkal teleírt zászlók alá támogatókat tobo­rozni. Nem szebb jövőért!, egészségünkért! gyűjtenek ado­mányokat, nagyon is behatárol­ható cél vezérli őket. Az óhajtott műszer elfér egyetlen négyzet-Hamisítják a forgalmi engedélyeket (Folytatás az 1. oldalról) elvették, mert egyértelműen ki­derült, hogy okirathamisítás tör­tént: a forgalmi engedély műsza­ki érvényességét igazoló címkét hamisították meg. A szálak egy újszászi lakoshoz vezettek. Á rendőrség felfigyelt a hamisítás­ra, és rutinellenőrzései során már több ilyen forgalmi engedélyre bukkantak. A zöld színű, 0192 számkez­detű címkéknél találtak vissza­élést. A hamisítás azonban kitö­rölhetetlen nyomokat hagy az engedélyben, ezért az bármikor felismerhető. A közúti ellenőrzések során azóta a rendőrség fokozott fi­gyelmet fordít az érvényesség megvizsgálására. Arra kérik azo­kat, akik - közvetett, vagy köz­vetlen úton - ilyen okirathamisí­tásba keveredtek, saját érdekük­ben könnyítsék meg a rendőrség dolgát, és önként jelentkezzenek a jászberényi rendőrkapitánysá­gon. A bűn tető ügyekben eljáró szervek mindenképpen méltá­nyolni fogják ezt az önkéntes se­gítséget - mondta dr. Rolkó Ist­ván. IP méteren, segítségével mégis új utak nyílnak sok-sok ember gyó­gyulásához. Ha ez a készülék ott fog állni a helyén, a műtőben, akkor nem kell már átirányítani a fővárosba, Debrecenbe, Sze­gedre, stb. - a szemsebészet ha­zai fellegváraiba - azokat a bete­geket, akiken eddig csak mikro­­sebészeti beavatkozás segíthe­tett. A rutinműtéteken túl műlen­­cse-beültetés, zöld hályog elleni műtét, szaruhártya-átültetés, át­hatoló sérülések kezelésére is mód nyílik helyben. Gyakorlati­lag minden olyan megoldásra, ahol az elvásárok közt szerepel, minimális műtéti trauma fellépé­se. Ezáltal a hónapokig, fél évig is eltartó táppénzes állomány lé­nyegesen lerövidülhet. Az a be­teg, aki eddig szürkehályog-ope­­ráció után nem ülhetett volán mögé, az említett műlencse-be­­ültetéssel visszakaphatja jogo­sítványát, akár hivatásos gépko­csivezető is lehet. Hazai és külföldi magánsze­(Folytatás az 1. oldalról) nép nevében kívánt felelős­ségteljes eredményes munkálko­dást a közgyűlésnek, ezután Ko­­sáry Domokos köszöntötte a közgyűlésen részt vevő Teller Ede világhírű fizikust, akit ez év májusában, távollétében válasz­tottak a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává. Teller Ede meleg szavakkal köszönte meg a megtiszteltetést. Elmondta: a hazatérés nagy megrázkódtatás volt számára. Az atomenergiáról szólva Tel­ler Ede hangsúlyozta: nagyon fontos a világnak, enélkül nem lehet megszüntetni a különbsé­get a fejlett és a fejlődő országok között. Nem szabad azonban megengedni, hogy ez félelmet keltsen, felhasználásánál nagy­fokú óvatosság szókséges. mélyek, szervezetek, intézmé­nyek felajánlásaikat a következő számlaszámra juttathatják el: MKB RT: 454-994777-008; adószám: 19218937-1-16 • Az ipari környezetszennyezés által okozott károk felszámolá­sára, illetve újabbak keletkezé­sének megakadályozására az Ipari és Kereskedelmi Miniszté­rium kezdeményezésével több nagyvállalat alapítványt hozott létre. A múlt héten életre hívott „Ipar a Környezetért” Alapít­vány, amelyhez ezidáig a mi­nisztérium mellett 38 erősen szennyező vállalat csatlakozott, elsősorban nem helyi konfliktu­sok megoldásával, hanem a kör­nyezetszennyezés általános problémakörével kíván foglal­kozni. Az alapítványhoz Jász- Nagykun-Szolnok megyéből ed­dig a Hűtőgépgyár és a Tisza Menti Vegyiművek csatlako­zott. A kormány nevében Antall József miniszterelnök köszön­tötte a közgyűlést: - A Magyar Tudományos Akadémiának elis­mertségével, történelmi múltjá­val és szellemi potenciájával fenn kell maradnia, s a további­akban is Magyarországot kell szolgálnia - hangsúlyozta beszé­dében. A Magyar Tudományos Aka­démia nem csupán a tudósok tár­sasága - miként egykor megszü­letett -, hanem a tudományos ku­tatásnak a kormányzattól függet­len, ha úgy tetszik önkormány­zati jellegű szervezete, amelyik az egyetemi autonómiákkal együtt hozzátartozik a polgári pluralista államszerkezet, intéz­ményrendszer kialakításához és reformjához. Másfélszer több telefon Budapest. Az 1991-ben kezdődő hároméves távközlési fejlesztési program során közel 50 százalékkal - egymillióról 1 millió 488 ezerre - nő a hazai telefon-főállomások száma. Ez a fejlesztés az 1990-es árakon számolva 84 milliárd forintba fog kerülni - hangzott el azon a háromnapos távközlési és telekommunikációs konferencián, amely hétfőn kezdődött Budapesten. A tervek szerint a Magyar Távközlési Vállalat ennek az összegnek mintegy 54-55, a Világbank és az Európai Beruházási Bank pedig 19 százalékát adja, míg a megmaradó 26-27 százalékot pedig külső forrásokból fogják fedezni. Csúcstechnológia Kőtelken Az Akadémia önkormányzó köztestület Eddig nyolc vállalat privatizációjáról született döntés Több mint kétezer cég sorára vár Az első privatizációs prog­ramban meghirdetett húsz válla­lat közül eddig nyolcra - a Cent­rum, Interglob, Hungexpo, Kner Nyomda, IBUSZ, Richter Gede­on Gyógyszergyár, Hollóházi Porcelángyár, Idex - érkeztek olyan pályázatok, amelyek alap­ján az Állami Vagyonügynökség az értékelést követően már kivá­laszthatta a privatizációt végre­hajtó tanácsadó cégeket - hang­zott el a Pénzügy­minisztériumban csütörtökön tartott sajtótájékoztatón, ame­lyet az első privatizációs prog­ram jelenlegi helyzetéről, illető­leg a másodiknak az indításáról tartottak. Mint az Állami Vagyonügy­nökség vezetői elmondták, több mint 250 pályázat érkezett, ezek háromnegyedét a privatizáció­ban hagyományokkal rendelke­ző nyugat-európai országok - Anglia, Franciaország - tanács­adó cégei, bankjai nyújtották be. A francia Credit Commercial de France két pályázatot is meg­nyert, az ő közreműködésükkel privatizálják a Hungexpo-t, ille­tőleg a Kner Nyomdát. A beér­kezett pályázati anyagokat öt, a vállalatok sajátosságainak meg­felelő szakértői bizottság érté­kelte. Az Állami Vagyonügy­nökség megalakulása óta mint­egy 170 privatizációs üggyel foglalkozott. A privatizálásra váró állami vállalatok száma mintegy 2200, könyv szerinti va­gyonuk 1800 milliárd forint. Ed­dig a vagyonügynökség 87 pri­vatizációs tervezetet hagyott jó­vá. A tranzakciók együttes érté­ke eléri a 35 milliárd forintot. Az állami vagyon a könyv szerinti értéknek átlagosan 163 százalé­kán kelt el. Jelenleg 22 vállalat átalakulási tervezetét vizsgálja a vagyonügynökség, ezeknél a cé­geknél az érintett állami vagyon könyv szerinti értéke 30 milliárd forint. Az összes elfogadott át­alakulást, társaságalapítást és ál­lami részvényértékesítést figye­lembe véve a teljes külföldi tő­kebevonás meghaladja a 18 mil­liárd forintot, azaz a 300 millió USA-dollárt. A sajtótájékozta­tón elhangzott: az eddigi tapasz­talatok alapján immár mód van arra, hogy elindítsák a második privatizációs programot, amely­nek célja, hogy folyamatosan történjen a vállalatok által kez­deményezett, vagyonuk többsé­gét már társaságokba fektetett cégek magánkézbe adása. A má­sodik privatizációs programot az Állami Vagyonügynökség az Ipari és Kereskedelmi Miniszté­riummal közösen szervezi. Mint a sajtótájékoztatón elmondták, újdonság, hogy a vállalatok ön­kéntes alapon kapcsolódhatnak a programba. Az előzetes egyezte­tések alapján a második privati­zációs program során értékesíte­nek több könnyűipari vállalatot, mint például a Bajatexet, a Bu­­daprintet, a Kőbányai Textilmű­veket, az Elegantot, számos gép­ipari vállalatot, mint például az Elgépet, a FÉG-et, a SZIM-et, a BRG-t - várhatóan összesen mintegy húsz céget. A sajtótájékoztatón szó volt az előprivatizációs program jelen­legi helyzetéről is. Az Állami Vagyonügynökség vezetői kifej­tették: az Egzisztencia Alap ké­sedelmes indítása nem befolyá­solja a programot, az első árve­résre december közepén sor ke­rül. Igaz, az eredetileg elképzelt 10 ezer helyett eddig mindössze 5 ezer üzletről érkeztek adatok, ennek alapján 8 milliárd 970 mil­lió forint értékű üzletrész értéke­sítése lehetséges. Ennéljóval többre számítottak. Az Állami Vagyonügynökség ezért megke­resi azokat a kereskedelmi és vendéglátó-ipari vállalatokat, amelyek elmulasztották bejelen­tési kötelezettségüket. Tervezik azt is, hogy e cégeket felelős­ségre vonják. Az előprivatizálás iránt óriási az érdeklődés - hang­zott el -, az első üzleteket, éppen az Egzisztencia Alap működésé­nek késedelmes megindítása mi­att, várhatóan a készpénzzel ren­delkezők képesek majd megvá­sárolni. (MIT) December 5-én Szolnokon, a Gabi gyermekruha-szaküzletben Mikulás várja a gyermek vásárlókat Bébi-, gyermek- és kamaszpuló­verek 30% engedménnyel vásárolhatók. *41940/1* .» ; n < •*:. ti d II 't * t * í* i i I r i* 1 \ 8 > < l ti •> lg < 3 J fc 1 U C 4 )

Next

/
Oldalképek
Tartalom