Új Néplap, 1990. december (1. évfolyam, 201-224. szám)
1990-12-23 / 200. (220.) szám
Azt beszélik a faluban... Azt beszélik a faluban... Azt beszélik a faluban... Azt beszélik a faluban... ................................................................ -.........................•...................-...... -.......-............................................:.......... ■ ■.....................................................................: -...... A kriptát rejtő dombon álló kápolna, meg átellenben a kunhalomszerü magaslaton meghúzódó szélmalom szemléletesebben őrzi a múltat jó néhány múzeumnál. A jelenkor is igyekszik megtenni a magáért. Kis településnyi fészket rakott a méltóságos Bagi úr hajdani uradalmából maradt néhány épület köré, de buzgalma csak jellegtelen utcasorokat szült. Olyanokat, melyekből tizenkettő egy tucat. A lapos tetejű kocsma zárva, palettás ajtaját a bolt is behúzta. A vasútállomásé bezzeg tárva. Mondhatnánk úgy is, hogy a váróterem ajtaja sarkig nyitva, de nincs ajtó, csak a kerete árválkodik, kivert lencséjü szemüvegként bámul a világra. Úgy látszik, kereket oldott a bakter is. A tanító talán még korábban. A festő, aki alternatív és madarász A település viszont itt maradt, a maga ötszáz leikével bezárva a sártengerbe és az egyhangúságba. Alkalmi ismerősömtől kérdem:- Történt-e mostanában valami említésre méltó, az embereknek beszédtémát nyújtó esemény itt, a Kengyel ,,elővárosának" nevezhető Bagimajorban?- Semmi - rázza a fejét.- Nagy bicskázás sem?- Hol vagyunk már attól! Az emberek leköpik egymást, és kész.- Valami botrányos válóper sem volt?- Miért válnának itt az emberek, hiszen van vagy harminc özvegyasszony - néz rám értetlenkedve. - Özvegy ember meg csak kettő van. Az egyik olyan pici, sehová se akar nőni, a másik meg hosszú, mint a piszkafa. A hajdani iskola ódon épületéből fény szűrődik a kora esti szürkületbe.- Egy lakó tanyázik ott, meg a madarász - mondja újdonsült ismerősöm.- Mit keres itt egy madarász? Pláne télvíz elején, amikor még a varjakat is ködfátyol rejti?- Őrzi a szélmalmot.- A madarász?-Az.- Mi köze a szélmalomhoz?- Gondolom, hogy tavasszal felmászik a tetejére, onnan meszszire látni, egészen a halastóig, s úgy figyeli a madarak vonulását.- Ugrat?- Isten ments. Na, ennek utánajárok. Irány a madarász. Alig pelyhedző állú fiatalember fogad. Szállását az egyik régi tanteremben ütötte fel. A sarokban olajkályha ontja a meleget, középen asztal, a másik sarokban pedig földre terített, matracszerű valami az ágy. A falak mellett festmények, köztük egy, a jászberényi főiskolán rendezett kiállításra szóló meghívó. A kiállító a szélmalmot őrző Horváth György.- Ezek szerintfesteni is szokott? Szerény mosollyal kísért biccentés a válasz.- És hogyan kötődik a szélmalomhoz?- A Madártani Intézet bízót) meg annak őrzésével.- De jóember, a szélmalmot védő kerítés egy része ledöntve, az épület ajtaja-ablaka tárvanyitva. ^- Persze, mert nem lehet bezárni. Amikor be volt zárva, 5ji mindig betörtek oda, így meg H senki sem kíváncsi rá. Magamban azt könyvelem 1 el, hogy ezek szerint a legbiz- V tonságosabb zárás a nyitás. 9- És mit kap ezért a „meg- m erőltető’ ’ szolgálatért?-Négyszázötven(hajóiér- T tem) forint zsoldot és napi ||[ nyolcvan forint étkezési pénzt.- A madarászok zsoldot jß kapnak?- Polgári szolgálatomat töl- J töm itt. Végre leesik nálam is a tan- I túsz: tejó isten, hiszen ez nem I madarász, hanem egy altema- 1 tív szolgálatot teljesítő „kato- | kezdődjön az egész, hogy „na, komám, van öt hektár földed, ide az adót.” Ez független attól, hogy a polgármester akarja, vagy nem akarja.- Ezek szerint meg akarják várni mindhárom törvény megjelenését?- Igen, és a végrehajtási utasításokat is. Egyébként semmiféle idegesség nem uralkodott el rajtunk. Az őszi munkákat ugyanúgy elvégeztük, mint évekkel ezelőtt. Nem foglalkoztunk azzal, kinek vetünk, ki fog majd aratni. Inkább az idegesít bennünket, hogy a műtrágya árát harminc százalékkal felemelik. Várható az energia árának emelése is. Nagy gondot az okozott, hogy azt a tápanyagtőkét, azt a vetőmagmennyiséget és -minőséget tudjuk biztosítani, ami kell. De nem emiatt nem tudunk fizetni zárszámadáskor a tagoknak. Ez egyszerűen abból adódik, hogy azokon a területeken, ahol nem tudtunk öntözni, sajnos tökéletes csőd következett be. Csak jellemző példaként: nyolcvan hektárnyi új telepítésű lucernánk kiszáradt. Ennek hozama retteneRégi idők tanúi Bagimajorban. engyeli kérdőjelek na”. Mások a lőszerraktár mellett silbakolnak, ő meg ecsettel a kezében védi a szélmalmot. Micsoda szelek fújnak! Vasárnapra hétfő jön Vasárnapra hétfőjön, az ünnepet munkás hétköznapok követik. Czédli Gyula kengyeli polgármester számára bajjal tetézve:- Behajoltam a kocsi csomagtartójába, s úgy maradtam. Mondta egy orvos, hogy könnyen „késelés” lesz belőle. így aztán itthon fogadom azokat, akiknek halaszthatatlan a dolga. A martfűi növényolajgyárban volt műszakvezető. Öttani fizetésének feléért vállalta a polgármesterséget.- Apám azzal írta be a nevét Kengyel történetébe, hogy itt volt orvos. Én meg azzal szeretném, hogy jó polgármester leszek.- Megvannak ehhez a feltételek?- Tudom, hogy a község rossz anyagi helyzetben van, hiszen csak egyetlen gazdasági egység, a Dózsa Tsz támogatására számíthat. A lehetőség az emberekben van, abban, hogy visszanyerjék abbéli hitüket, hogy érdemes a községért dolgozni. Azt is elmondhatom; nem üres kasszát kaptam a volt tanácstól. Intézményeink működése erre az évre biztosított.- És jövőre?- Akkor is. Inkább a fejlesztési tervek késztetik nagyobb összefogásra a község lakosságát. Befejezésre és felszerelésre vár a már tető alatt lévő tornaterem. A közeli napok feladata az idősek klubja most készülő épületének felszerelése és beüzemelése. Nem halasztható a közbiztonság erősítése sem. Most hívtuk életre az önkéntes polgárőrséget. Nagy feladat az ifjúság szórakozási lehetőségének megteremtése. Ennek érdekében a gyakorlatilag kihasználatlan művelődési házat megpróbáljuk tartalom-Czédli Gyula mai kitölteni, és egy jó színvonalú presszót nyitni ott. Nagyon égető gondunk az is, hogy 26,7 kilométer utcahosszunkból mindössze 1,6 kilométernyi a szilárd burkolatú út. így aztán a tűzoltók, a mentők, az áruszállító gépkocsik közlekedése katasztrofális. Először a temetőhöz vivő utat építjük ki.- A század elején a jelöltek kortesborral kedveskedtek a választóknak. Ön csak ígéretekkel?- Én sem jöttem üres kézzel, de bort nem osztogatok. Részben a régi kapcsolatoknak köszönhetően - hiszen tizenegy évet lehúztam a helyi tanácsnál is - a tavasz folyamán a MÁV-tól kétezer köbméter vasúti kavicsot ingyen és bérmentve kapok az útépítéshez. A budapesti rendőrezred sportszázada bordásfalakat, sporteszközöket ígért az új tornateremhez. A Honvédelmi Minisztérium pedig őrsi sátrakat az iskolásoknak. Az a tervünk ugyanis, hogy az Erzsébet-ligeti arborétumszerű erdőben sátortábort nyitunk és hegyvidéki iskolákkal csereüdülésre vállalkozunk.- Vannak-e kihasználatlan lehetőségeik?- A község déli részén van például egy percenként több száz liter, hatvanöt fokos meleg vizet adó kút. Hasznosítását rövid időn belül meg kell oldanunk. A helyi és a rákóczifalvi termelőszövetkezet tulajdonában lévő halastó partjának kiparcellázása mind idegenforgalmi szempontból, mind a helyi adók révén jól kamatozna a községnek.- Az adó mostanában nem valami szimpatikuson cseng...- Még nem tudjuk, hogyan alakul jövő évi pénzügyi helyzetünk, de azzal tisztában vagyunk, hogy az emberek további adókkal való sújtása szinte képtelenség. Lakosságunk zöme a létminimumon vagy az alatt áll. Sok az idős, téesznyugdíjas, akiket már nem lehet tovább terhelni. Megpróbáljuk saját erőből, saját lehetőségeinkkel élve felvirágoztatni a községet.- Hogyan?- Mindenekelőtt önellátóvá kell tennünk a falut. Most például nagy gondok vannak a tejfelvásárlással. Meg tudjuk oldani, hogy saját tejboltunk legyen. A termelőszövetkezetnek van vágóhídja. Miért ne üzemeltessünk a községben egy húsboltot? Könnyen az áfész árai alatt tudnánk a helyi termékeket értékesíteni. Az iparosokat be fogjuk vonni a közös munkákba, s az ellenértéket figyelembe vesszük adózásuknál. A lényeg az, hogy minden kengyeli érdekelt legyen lakhelye fejlesztésében. Pillanatképek a községről Traktort vesz a falu. Kétmillió forint szabad pénzösszeg felhasználásáról döntött a közelmúltban a helyi képviselő-testület. Elhatározták, hogy pótkocsival, tolólapáttal, szippantókocsival együtt vesznek egy traktort, s ezzel megoldják az intézményes szemétszállítást. S takarékoskodnak is, hiszen most a „szippantósnak” sok ezer forintot fizetnek. zett élelmiszerek kerülnek, hiszen sok az idős nyugdíjas, számuk meghaladja a négyszázat. A téesz jövője: Fekete macska sötét szobában Tetszetős lehetett valamikor ez a kastély, melyben most a kengyeli Dózsa Tsz központja van, de padlását tűzvész pusztította. Lapos tetőt tettek rá, s így olyan, mint a kalapját kereső ember. S kicsit jelkép is. Óhatatlanul felvetődik az emberben a képletesen fogalmazott kérdés: az elfojtott tűz nem parázslik-e fel újból, nem perzselie fel a gazdaság egészét? Zolnai Ferenc, a téesz elnökhelyettese érti a kérdést. Vállat von, s azt mondja:- Amikor a földtörvény módosítása szóba került, természetesen nálunk is felbolydult a hangulat. Annak, hogy mégsem tettünk semmilyen olyan lépést - nevesítést, Zolnai Ferenc Épül az idősek klubja. Egymillió a bölcsödéből. Mivel nem volt kellő igény, bezárták a helyi bölcsődét. Egymillió forint megtakarítást jelent ez az önkormányzatnak. Nem arról van szó, hogy csökkent a születések száma, hanem inkább arról, hogy egyre több fiatalasszony otthon neveli gyermekét. Kevés a munkanélküli. Most még kevés Kengyelen a munkanélküli. Számuk talán a negyvenet sem éri el. A lakosság zöme a martfűi cipőgyárban, az ottani növényolajgyárban, illetve a sörgyárban dolgozik, s ott még tudják foglalkoztatni őket. Karácsonyi csomag nyugdíjasoknak. A helyi önkormányzat kétszázezer forintot fordít a hatvanöt éven felüli nők és a hetven éven felüli férfiak karácsonyra történő megajándékozására. Ottjártunkkor még nem dőlt el, hogy személyenként vagy családonként adják-e az ötszáz-ötszáz forint értékű ajándékcsomagokat, melyekbe nagykereskedelmi áron beszerföldkiosztást, stb. -, mint néhány más szövetkezetben, annak alapvetően három törvény hiánya az oka. Ezek egyike a földtulajdonról szóló törvény, az ebből következő szövetkezeti törvény és harmadikként az adótörvény, tehát a tulajdonadó kérdése. Ami szövetkezetünk tagságát illeti: többségük cseléd volt, kevés köztük a régi értelemben vett gazda, mivel nagybirtokok voltak a környéken. Ez meghatározta szakismeretüket és egyéb dolgaikat. Ezért alakult ki a tagok körében az az álláspont, hogy nem kell nekik a föld. Akiknek volt földjük, egyelőre azok is csak érdeklődnek. így aztán amíg meg nem jelenik a földtörvény, addig nem teszünk semmit, nehogy rosszat tegyünk, és vissza kelljen táncolnunk.-Mi lenne, ha olyan helyzet alakulna ki, hogy mégis szét kellene osztani a földet és a vagyon részét képező gépeket, eszközöket?- Akkor még mindig ott van az adó. Az embereknek semmiféle kitartásuk nem lenne addig, míg teremne valami. Nehogy azzal tesen hiányzik az állattenyésztésnél.- Mennyi árbevétel-kiesésre számítanak?- Még szeptemberben is úgy véltük, hogy kb. negyvenmillióra rúg. Ezt kompenzálta az, hogy az öntözött csemegekukorica jobb termést hozott a vártnál. A cukorrépa is ötmillióval többet hozott, de a gazdaság így sem tud év végi nyereséget osztani. Ezt ellensúlyozandón, egyéb lehetőség híján különböző kedvezményeket adunk - toldjuk-foldjuk alapon - a tagoknak.- Mégis, hogyan gondolják a jövőt?- Több variáció alakult ki. Az egyik az, hogy a termelőszövetkezet ne bomoljon fel, hiszen az újrakezdőnek nincs se szakértelme, sem anyagi lehetősége. A hiteleket meg eszméletlen kamatra adják, melynek megfizetésére halovány esély sincsen. Cserébe nem kötheti be a tehenet az OTP-be. Az is kérdéses, a megtermelt árut mennyiért értékesíthetik? A téesztagok jó része ezért fél az újrakezdéstől. A bizonytalanság azt mondatja az emberek sokaságával, hogy maradjon minden úgy, ahogy eddig volt.- És ha ez nem lehetséges?- A másik variáció szerint elképzelhető funkcionálisan szétvenni a termelőszövetkezet apróbb, önálló részeit - teljesen mindegy, hogy kft.-nek vagy minek nevezzük azokat. Ezeket az egységeket egy belső központ irányítaná, ami levenné vállunkról a beszerzési, értékesítési és ügyintézési gondokat. A harmadik verzió pedig az, hogy teljesen önkéntes alapon mindenki saját maga gazdálkodna, de hát ebből az égvilágon semmi sem jön ki.- Van-e már követendő példa?- Nagyon figyeljük azoknak a tapasztalatait, akik már léptek, hogy azokból okulva - a földtörvény megjelenése után - a helyes irányba tudjunk lépni. Nagyon zavar bennünket, vezetőket, hogy a legjobb szándék ellenére nem látjuk a jövőt. Csak köd van az egész vonalon. Ez is óvatosságra int bennünket, hiszen több mint háromszáz téesztag és kétszáz nyugdíjas sorsáról van szó. Mérlegeljük a lehetőségeket, de elhamarkodottan nem döntünk. Simon Béla Fotó: Mészáros János A felújított református temnlom.
