Új Néplap, 1990. december (1. évfolyam, 201-224. szám)

1990-12-01 / 201. szám

1990. DECEMBER 1. Néplap 3 Költségtérítéses rendszer a Volánnál A típusváltás csupán remény A környezetvédelem nem csak vállalati érdek Szakemberek képzése Szolnokon Uj helyzetben a reklámszakma (Folytatás az 1. oldalról) Ha már a személygépkocsikra belátható időn belül nem kerül katalizátor, legalább a teherau­tók és buszok korom kibocsátá­sát szükségszerű csökkenteni. Már csak azért is, mert az utóbbi években a benzinmotor mellett a diesel is főbűnössé lépett elő, hi­szen az általa „termelt“ korom rákkeltő anyagokat képes meg­kötni. Hogy mit tehet és mit tesz a környezetvédelem érdekében megyénkben a legnagyobb ha­szonjármű parkkal rendelkező Jászkun Volán, erről kérdeztem minap Sziráki Pált, a vállalat ter­melési főmérnökét.- A magyar és a szocialista gépjárműipar nem állít elő kör­nyezetbarát gépkocsikat - kezdte - ebből erednek a gondok. A konfliktus ott van, hogy a kor­mányzat előírta a járművek üze­meltetői számára a környezetvé­delmi szempontok betartását, de ezek a régi konstrukciójú MAN- licenc motorok új állapotban sem felelnek meg a mai követel­ményeknek. A közlekedési vál­lalatok jelenleg pedig nincsenek olyan anyagi helyzetben, hogy környezetkímélő járműveket vá­sároljanak. A karbantartás szín­vonala ugyancsak pénzkérdés, s a lehetőségeink itt is behatárol­tak. Az üzembiztonságon túli műszaki állapot érdemi javításá­nak ugyanis nincs meg az anyagi háttere. Tevékenységünk a te­herfuvarozás, a versenyszférába tartozik és a költségeink több mint 50 százalékát az üzem- és hajtóanyagok teszik ki. A ver­senyképesség növelése érdeké­ben hol lehet spórolni? A bérek így is alacsonyak, a fenntartásra fordítható összegek is egyre csökkennek.- A haszonjárművek műszaki vizsgáin milyen környezetvédel­mi méréseket végeznek el?- A koromkibocsátás mérése kötelező, ezt vállalaton belül vé­gezzük el, a hatósági követelmé­nyeknek megfelelően. A környe­zetvédelmi és a gazdaságossági szempontok teljesen egybees­nek, hiszen a vállalat érdeke is, hogy optimálisan beállított jár­műveket üzemeltessen.- A jelenlegi járműpark azon­ban nem nevezhető optimális­nak. Milyen lehetősége van a Volánnak a következő években környezetkímélő járművek be­szerzésére, hiszen mint köztu­dott, a jövő évtől tetemesen meg­drágulnak az eddig üzemeltetett típusok?- Ez összetett kérdés. Ha kon­junkturális helyzet lenne, és a bevételeink olyan mértékben nö­vekednének, akkor termé­szetesen korszerű járműveket tudnánk beszerezni. Az egész vállalat működési rendje válto­zik viszont, ami némi optimiz­musra adhat okot.- Mire gondol?- Az elképzelések szerint a jö­vő év elejétől teljesen önelszá­molók lesznek egységeink, ezért érdekeltté válnak a minél maga­sabb nyereség elérésében. A nagymértékű általános költség­­tehertől megszabadított, rugal­mas egységek jönnének létre, akik a piacon jobb eredményeket érhetnek el. A többletbevétel pe­dig fedezetet nyújthat új, korsze­rű járművek megvásárlására, lí­zingelésére, így a környezet­szennyezés nagyságrenddel csökkenthető.- Mostanában többféle kipufo­gógáz szűrővel kísérleteznek, holott az igazi megoldás a szabá­lyozott katalizátor már a gyakor­latban is bebizonyította haté­konyságát. Mi a véleménye a kezdetleges szűrőberendezések­től?- A találmányok többsége hi­potézisekre épül és a gyakorlat­ban nem váltak be. Jelenleg az igazi lehetőség az üzemanyagfo­gyasztás csökkentése, hiszen ez­zel is mérséklődik a járművek károsanyag kibocsátása. Nem zárkózunk el a különféle kipufo­gógáz szűrők kipróbálásától, de a gyökeres megoldást csak a tí­pusváltás jelentheti. A korsze­rűtlen teherautóknál és buszok­nál viszont úgy vélem, hogy a műszaki állapotot legalább annyira meghatározza maga az üzemeltető, mint a karbantartás színvonala. Ezért a hagyomá­nyos üzemeltetési mód a válla­latnál hamarosan megszűnik. A sofőrök gyakorlatilag tulajdono­sai lesznek a járművüknek, me­lyet költségtérítéses rend­szerben, esetleg lízing konstruk­cióban fognak üzemeltetni a jö­vő évtől. Ez által a gépkocsive­zetők és a szerelők egyaránt ér­dekeltté válnak járművük kifo­gástalan műszaki állapotának fenntartásában, hiszen a költség­megtakarítás többletbevételhez juttatja őket. Ez az új gazdálko­dási forma teremthetné meg a típusváltás anyagi bázisát, mely­re egyébként remény sincs.- A Lajtán túli országokban különböző kedvezményekkel tá­mogatják a takarékos és környe­zetkímélő gépkocsik beszerzé­sét. Nem ez lenne az elavult jár­műpark lecserélésének járható útja?- A költségvetés számára ha­talmas bevételt jelent az üzem­anyagok adója. Ezért én nem va­gyok biztos benne, hogy a taka­rékosabb járművek miatt az ál­lam lemondana tetemes haszná­ról. Pedig az lenne magától érte­tődő, hogy a mielőbbi, draszti­kus típusváltást a költségvetés valamilyen módon támogassa. Ez ugyanis mindenkinek az ér­deke, hiszen így jelentősen csök­kenne az ország energia felhasz­nálása és érdemben mérséklőd­ne a környezet károsítása. L.Z. A héten zajlott le a Világreklám második nagy rendezvénye, ezút­tal Magyarországon. A világ leg­nagyobb multinacionális reklám­­ügynökségeinek vezető munkatár­sai előadások, video és diavetíté­sek, konzultációk segítségével ad­ták át a magyar reklámszakembe­reknek tapasztalataikat. A Magyar Reklámszövetségnek a rendez­vénnyel az volt a célja, hogy az egész magyar reklám és kommuni­kációs szakmához közelebb hozza a nyugati reklámgyakorlatot. A rendezvényen részt vett Péter Ist­ván, a Magyar Reklám Szövetség megyei szervezetének titkára is. Ot kérdeztük meg a tapasztalatokról, s a megyénket is érintő főbb fel­adatokról. Világtendenciák A leginkább általánosítható kztetés az volt - húzta alá a megyei titkár -, hogy a világban végbeme­nő folyamatok egyre inkább álta­lános érvényűek annyiban, amennyiben a piaci játékszabá­lyok mindenütt érvényesek. Roger Neill a Nemzetközi Reklámszö­vetség világelnöke már a bevezető előadásában hangsúlyozta, hogy az olyan országnak mint Magyar­­ország, amely fejlődőnek számít ezen a téren, respektálnia kell a világtrendeket az ország kommu­nikációs iparában, de a nemzeti kultúra sajátosságait célszerű megőrizni. A globális kampányok például nem azt jelentik, hogy Af­rikában is ugyanazt kell csinálni, amit Magyarországon. Az említett világtrendek közül kiemelhető az, hogy egyfajta globalizációnak va­gyunk szemtanúi. Ez ma Szolno­kon is szemmel látható. A nagy cégek egységes kommunikációs és reklám megjelenéssel hirdetik a mindenütt magas színvonalú, azo­nos minőségű termékeiket és szol­gáltatásaikat. Az ilyen értelmű global izáció a szimpózium fő gon­dolata volt. A másik tendencia, amely alapvetően a számítástech­nika mind szélesebb körű alkalma­zására épül egészen a kirakatokig bezárólag, a fogyasztók személyre lebontott megismerésére való tö­rekvés. Éppen a számítástechnika teszi lehetővé a kommunikációs kapcsolatok^ személyre lebontott változatát. Úgy érezzük itt csak látszólagos az ellentmondás a glo­balizáció és az individuumig hato­ló kommunikációs kapcsolatok között, így fölösleges az olvasó számára ezt részletezni. Magyar lehetőségek Magyarország, s ezen belül a megye méginkább, csak követő le­het, főleg az utóbbi tendenciát ille­tően. A globalizációhoz csatlako­zás kétirányú lehet. Az egyik irány, s ez már közhelyszerű, az export offenzíva, a gazdasági nyi­tás. A másik a befelé jövő világcé­gek előretörése, amit a boltok pult­jain is tapasztlhatunk. A reklám esetében ez azt jelenti, hogy a leg­több világcégnek ma Magyaror­szágon van ügynöksége, s konkrét ajánlata a magyar reklámszakmá­nak. Természetesen ez nem azt je­lenti, hogy a magyar reklámpiac ne őrizze meg szuverén gondolko­dásmódját, ami azt is jelenti, hogy partnereik körében ne csak a nagy távolság domináljon. Sajnálatos tendencia lenne az, ami ma tény, hogy a legjobb szakembereink nem a hazai cégeknél találhatók meg. Ennek következtében a ha­gyományos magyar reklámcégek most a padlón vannak. Remélhető, hogy ez csak múló periódust je­lent. Bár a rendezvényen a világ­cégek magas szakmai teljesítmé­nyeket vonultattak fel, a megyei szakember úgy véli, hogy ez első­sorban környezeti, szervezeti és tőke ellátottságbeli előnyeik ki­használásából adódik. A magyar szakemberek is képesek lennének hasonló teljesítményre megfelelő, főleg pénzügyi feltételek esetén. A megye helyzetét végiggon­dolva megállapítható az, hogy a világtendenciák itt is meghatáro­zóak lesznek. A régi és új vállala­toknak egyre inkább világpiacban kell gondolkozniuk, s lassan a ma­gyar piac is világpiac lesz. Elég csak utalni arra, hogy a megye boltjaiban gyakorta egymás mel­lett találjuk meg a Lehel, a Tisza Cipő és más cégek termékeit a konkurens világcégek termékeivel együtt. A globális kampány része­ként itt is megjelennek a világcé­gek, főleg a számítástechnikában. Tendencia a marketing és a kom­munikáció nyitása a nem üzleti szféra felé. Szemléletes példái vol­tak ennek a választások időszaká­ban is megjelenő politikai reklá­mok. A társadalom egészére kiter­jedő reklám egyben annak is bizo­­• nyítéka, hogy a szakma akkor vá­lik szerves részévé a társada­lomnak és a gazdaságnak, ha az embert állítja középpontjába. A helyi szakembereknek egyelőre még nem ez a központi problémá­ja. Sokkal inkább az, hogy meg kell küzdeniük a vezetőkkel, a kö­rülményekkel, s önmagukat el kell fogadtatni. Ez utóbbi jelenti azt is, hogy a szakemberek összefogva keressék a megoldás módozatait, figyelembe véve, hogy a területi tagozódás csak az egyik a lehetsé­ges formák közül. Ezt tükrözi az is, hogy a megyei szervezet inkább ritkábban, de szakmailag nívósabb rendezvényekkel jelentkezett ed­dig. A megyei helyzet A megyében új kihívást jelent az önkormányzati változás, az új piaci kihívás. A titkár számára úgy tűnik, hogy fennáll a veszélye az atomizálódásnak, vagyis ami az egyik településen követendő, az a másikon tiltott és fordítva. A vá­roskép formálása érdekében per­sze fontos a kontroll, de éppen az új vállalkozásokat sújtja az ezen a területen is meglévő bürokrácia. Abból kellene kindulni, hogy egy város image-ját előnyösen befo­lyásolhatják, a jól elhelyezett rek­lámberendezések. A megye mind­ezzel együtt is jó helyzetben van. Eddig is képeztek szakembereket a-KVF Szolnoki tagozatán. Jövő év februárjától másfél éves reklám szaküzemgazdász képzést indíta­nak diplomás felsőfokú végzettsé­gűeknek. Itt abból indultak ki, hogy a kommunikáció az üzleti élet alapvető momentuma, s e mi­att kiemelten kell vele foglalkozni. Oktatni fogják a kommunikációs ismeretek teljes vertikumát, a vi­lágban zajló főbb folyamatokat, az új médiák működését a legjobb ha­zai szakemberek segítségével. Várják az érdeklődőket. A szakma megújulását jelentheti az is, hogy a közeljövőben megyei szinten szeretnék újraértelmezni saját he­lyüket, megújítani tevékenységü­ket. A rendszerváltozás tehát itt is beindult. Füle István Önellátó településeké a jövő Helyben őrölt lisztből olcsóbb a kenyér Mezőgazdasági érdekvédelem a jobb alapellátásért (Folytatás az 1. oldalról) Másfelől a megváltozott gaz­dasági körülmények és termelési feltételek az eddig jobbára az ál­lami ipar és kereskedelem hátte­reként szolgáló - és egyre keve­sebbjövedelmet hozó - kiegészí­tő tevékenység megújítására készteti a mezőgazdasági nagy­üzemeket. A települések, elsősorban a vi­déki községek, falvak önellátás­ra való törekvése valóban magá­ban hordja a lehetőségét annak, hogy az alapvető élelmi­szerekhez olcsóbban jusson hoz­zá a helyi lakosság. A kenyér, a tej, a hús árát nagyban meghatá­rozzák azok az áttételek, ame­lyeken keresztül az áru eljut a termelőtől a fogyasztóig, vala­mint azok a kapacitásbeli hiá­nyosságok, amelyek megyénk­ben is jellemzik az élelmiszer feldolgozást. A Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövet­ségének az országban elsőként megyénkben megalakult ipari-­­kereskedelmi és szolgáltatási vá­lasztmánya felvállalta, hogy se­gít az alapanyagtermelő gazda­ságok és a helyi önkormányza­tok egymásra találásában, az önellátó településmodell kiala­kítása érdekében. Ezt a célt szol­gálta a választmány által a na­pokban megtartott tanácskozás, amelyen helyi vagy térségi élel­miszeripari fejlesztési lehetősé­gekről tájékoztatták a mezőgaz­­dasági nagyüzemi szakem­bereket. Az energiahordozók árának drasztikus növekedése miatt a szállítás is alaposan megemeli például a tej árát. A hatósági előírások betartá­sával a településeken kialakított kimérő csarnokokban a hozzáér­tők számításai szerint akár 14-15 forint közötti áron is hozzájut­hatnának a fogyasztók a tejhez. Az ehhez szükséges feldolgozó technológiák azt is lehetővé te­szik, hogy a maradék tej se men­jen veszendőbe, hanem abból szintén helyben és olcsóbban, joghurt, sajt és egyéb továbbfel­dolgozott termék készüljön. Nem lebecsülendő a tej csoma­golásának elhagyásával jelent­kező nemzetgazdasági megtaka­rítások lehetősége, valamint a hulladékzacskók környezet­­szennyező hatásának csökkené­se sem. Falusi pékségek, kis ka­pacitású őrlőmalmok telepítése megoldhatja a helyi kenyérellá­tási gondokat, olcsóbbá teheti a „mindennapit“ ,és az egy-egy te­lepülés határát művelő gazdaság évi búzatermésének is bizton­ságos értékesítési lehetőséget nyújthat. Az őrlés és a sütés mellett szá­raztészta készítés is beiktatható a vertikumba, ami a liszttöbblet feldolgozásával az élelmi­szerkereskedelmi választékot is bővítheti, vagy akár export lehe­tőséget is teremthet. A Teszöv választmánya az önellátó faluképbe illő feldolgo­zó technológiák beszerzésében is segítségére van a mezőgazda­­sági nagyüzemeknek, a beruhá­zásra velük társulóknak. Évi 5 ezer tonna őrlőkapacitású - tehát egy nagyobb vagy két kisebb szomszédos termelőszövetkezet búzatermésének feldolgozására alkalmas - malmokra van példá­ul hazai ajánlatuk, 26 millió fo­rintért. Két és fél, három milliós beru­házással német és svéd sütödéi technológiák helyezhetők üzem­be, amelyeknek a kapacitása mű­szakonként 500 kilogramm ke­nyér előállítása. A mezőgazdasági nagyüze­mekben meglévő, fejlett techno­lógiákhoz kapcsolható sajt, vaj, joghurt készítő berendezésekkel is bővíthető és ugyancsak itthon beszerezhető tejfeldolgozót tud­nak ajánlani 16 millióért. Hogy kinek? Nos, hát igen: ismerve a mezőgazdasági nagy­üzemek, és nem ismerve az ön­­kormányzatok pénzügyi lehető­ségeit, kinek van vagy kinek lesz a közeljövőben tizen-, huszon­­milliója ilyen település önellá­tást biztosító fejlesztésekre? A kezdeményezők nem csak alap­anyagtermelőkben, önkormány­zatokban gondolkodnak. Egy-egy falusi pékség, lisztőr­lő malom, tejcsamok vagy olajütő kialakítása helyi pénzin­tézeti hitelkonstrukciók igény­­bevételével az egyéni vállalko­zási lehetőséget is bővítheti vi­déken. Megkérdeztük Németh Antalnét, a Bizományi Áruház boltvezetőjét, hogy milyen meglepetéseket tartogatnak a karácsonyi vásárra. - Nálunk már beindultak a kedvezményes akciók, s folyamatosan mennek egész évben. Jelenleg a női hosszúkabátokat 70 százalékos kedvezménnyel, a Szatmár Bútorgyár termékeit pedig 5-25 százalékos engedménnyel áru­sítjuk. Fotó: N.Zs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom