Új Néplap, 1990. december (1. évfolyam, 201-224. szám)
1990-12-19 / 216. szám
2 néplap 1990. DECEMBER 19. Adók a parlamenti terítéken (Folytatás az I. oldalról) Mádl Ferenc ezután arról szólt, hogy a közeljövőben meghirdetendő vevői kezdeményezésű privatizáció, illetve a munkavállalói részvényvásárlási program hatása és köre ma még nehezen számszerűsíthető, s kérdés a föld tulajdonának, sorsának végleges rendezése is. A tervezet a gazdaság modernizációja szempontjából alapvető feltételnek tekinti a külföldi tőke bevonását, ezért érdemben szűkíti a korábbi korlátozásokat. A vagyonügynökség feladatául e folyamat segítését fogalmazza meg. Az Állami Vagyonügynökség évi 3-4 privatizációs programot kíván megvalósítani. Egy-egy programban 25-30 vállalat eladásával foglalkoznak majd. Jövőre egyszerűsödik a spontán privatizációval kapcsolatos állami vagyonügynökségi elbírálás, így ez a folyamat várhatóan felgyorsul. A tervezet a munkavállalói tulajdonszerzést a privatizáció egyik lehetséges, de nem elsődleges útjának tekinti. Ennek megfelelően kedvezményekkel támogatja a munkavállalók tulajdonszerzését. A beterjesztett javaslatot az illetékes parlamenti bizottságok tárgyalásra alkalmasnak tartották, ám - mint utóbb kiderült - több képviselő az elvekkel sem értett egyet. A Kisgazdapárt képviselői azt kifogásolták, hogy a privatizáció és a reprivatizáció közötti elméleti különbségek tisztázása nélkül nem mehet végbe a rendszerváltás. Oláh Sándor szerint a határozat bevezető része összemossa az állam kezelésében vagy tulajdonában lévő különböző természetű tulajdonrészeket. A privatizációs program lassú ütemét annak tulajdonította, hogy az csupán a vagyonügynökségnek, mint hivatalnak érdeke, ami viszont az országéval ellentétes. Torgyán József, a Kisgazdapárt frakcióvezetője a reprivatizáció mellett érvelt. Véleménye szerint privatizációs címszó alatt az elmúlt egy évben hatalomátmentés folyt, amelyet a lakosság nem hajlandó tudomásul venni. A vitában felszólaló Bossányi Katalin (MSZP) annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a kormányzat kapkodó gazdaságpolitikai intézkedései, s az egymásnak ellentmondó megnyilatkozások elbizonytalanították a hazai és a külföldi tőkét. Tardos Márton (SZDSZ) azt vetette fel, hogy a határozat foglalkozzék az állami vállalatok azon részével is, amelyeket nem érint a privatizáció. Ezzel összefüggésben fontosnak ítélte annak tisztázását, mit tesz a kormány az állami vállalatok tönkremenetele ellen. A privatizáció célját nem lehet csupán az állami bevételek növelésének tekinteni- mondta. A vagyonpolitikai irányelvekről folytatott vita felfüggesztése után a képviselők hozzáláttak a jövő évi általános forgálmi adó törvénytervezetének részletes tárgyalásához. Több képviselő hosszasan indokolta: milyen módosítást javasol. Szorgalmazták egyebek között, hogy a sportcélú létesítmények átalakításánál, felépítésénél az általános forgalmi adó visszaigényelhető legyen, ugyanúgy, mint az egészségügyi beruházásoknál. Elhangzott az is, hogy a sportfelszerelések általános forgalmi adója nullkulcsos legyen, mert csak így lehet megfelelően támogatni az iskolai testedzést. Palotás János (MDF) több javaslatot is tett a törvénytervezettel kapcsolatban. Kifogásolta, hogy Magyarországon olyan az adórendszer, amely a világon egyedül csak a túlbürokratizált Olaszországban működik. A vállalkozóknak öt évre visszamenőleg meg kell őrizniük a bizonylatokat, mert az adóhatóság bármikor kérheti. Felhívta a parlament figyelmét arra: a kormány továbbra sem tett le arról a szándékáról, hogy jelentős mértékben megadóztassa az üzemanyagokat, a benzint és a gázolajat. Az ezzel kapcsolatos vita tovább folyik, s a kormány legújabb elképzelése az, hogy a benzin árában felszámolt fogyasztási adót- amennyiben azt nem tudja emelni - kiegészíti 25 százalékos ÁFA-val. Ráadásul ezt az ÁFA-t a vállalkozók sem igényelhetik vissza. így lényegében az általános forgalmi adó fogyasztási adóként működne. Az adótörvények sorában ezután a magánszemélyek jövedelemadójával foglalkozott a plénum. A vitában hozzászólók - saját módosító indítványuk mellett érvelve - főként a lakosság túlnyomó többségét érdeklő és érintő adótáblázat megváltoztatására, nevezetesen az adóterhek csökkentésére tettek javaslatot. Török Gábor (MDF) például úgy vélte, hogy a megállapított minimumbért, az 5800 forintot nem szabad megadóztatni, így az adózó jövedelmek alsó határát 77 ezer forintban kellene megállapítani. Ez mindössze 8,6 milliárd forintos adóbevétel-csökkenést eredményezne. Mindemellett a képviselő szeretné elérni azt is, hogy a nyugdíjasok javadalmazásának adózásánál ne r108 ezer, hanem 130 ezer forint legyen az alsó határ. Békési László (MSZP) adótáblázat-módosító javaslata ennél is drasztikusabb, nettó 25 milliárd forintos adóbevétel-kiesést jelentene. Ennek pótlására a költségvetésben indítványoz majd más megoldást. Elképzelése szerint a 90 ezer forintos éves jövedelem esetében 1750, a 300 ezer forintos jövedelem esetében 14 ezer forinttal csökkenne az éves adóteher, 450 ezer forint felett viszont megszüntetne minden eddig élvezett kedvezményt. Az adótáblázat módosításának szükségességében konszenzus látszott kialakulni a plénumon. A vita - amelyben az elnöklő Szűrös Mátyás megjegyzése szerint még képviselők sokasága vár felszólalási lehetőségre - az ebédszünettel szakadt félbe. Interpellációk és kérdések után a képviselők a személyi jövedelemadó-törvénytervezet részletes vitájával folytatták a munkát. Számos javaslat hangzott el; legtöbben azzal foglalkoztak, miként lehetne a legszegényebb, illetve a középrétegek adóterheit csökkenteni. A kormány által benyújtott törvényjavaslat ugyanis főleg a lakosságnak ezt a rétegét érinti kedvezőtlenül. Többek szorgalmazták a személyi jövedelemadó-tábla valorizálását, vagyis azt, hogy az adómértékeket hozzáigazítsák a jövő évben várható inflációhoz. Botos Katalin pénzügyminisztériumi államtitkár szükségét érezte annak, hogy a költségvetési és az adóvitában elhangzott javaslatokra reagáljon. Hangsúlyozta: a kormány minden körülmények között fizetni fogja az örökölt adósságait, a vállalt kötelezettségeinek eleget tesz. Az adósságok valóban nyomasztóak, ám ha sikerül az ország, a gazdaság jövedelemtermelő képességét növelni, lényegesen könnyebbé válik a terhek elviselése. Majd kifejtette, hogy amennyiben megnövelnék az adósság finanszírozását szolgáló MNB-hitelek kamatait, a költségvetés hiánya elérhetné a 150 milliárd forintot. Lehet, hogy ebben az esetben több hitel maradna a vállalkozóknak, ám a pénzügyi kormányzat arra kényszerülne, hogy a kamatok kifizetésére megnövelje a vállalati nyereségadót. Ez éppúgy hátrányosan érintené a vállalkozókat. A személyi jövedelemadó törvénytervezetéről folytatott vita lezárását követően az elnöklő Dombach Alajos bejelentette, hogy az Országgyűlés zárt ülésen folytatja munkáját. Az azonban nem derült ki, hogy mi szerepel a napirenden. Az alelnök annyit közölt, a téma jellege kívánja meg a nyilvánosság kizárását, nehogy államtitkok kerüljenek napvilágra. Lapzártakor még tartott a parlament keddi munkanapja. FEHÉR ÉJ JlÍNEJ BORÍTÉKOT ÉS LEVÉLPAPÍRT \ TARTALMAIÉ MAPPÁK SIÉLEJ VÁl/HZTÉKBAN, KEDVEID áron kaphatok \ A POSTAHIVATALOKBAN. %/ JÁTÉKOS FORMÁBAN BŐVÍTHETI VALLÁSTÖRTÉNET! ISMERETEIT KR1S1TUS HELYTARTÓJA TÁRSASJÁTÉK KARÁCSONYHOZ MÉLTÓ AJÁNDÉK A POSTAHIVATALOKBAN. %/ V Európai csapatban - Jászberényt (is) képviselve (Folytatás az 1. oldalról) kokkal, szovjetekkel együtt, mert az országot korábban Brüsszelben képviselő TÖOSZ, a Tanácsi Önkormányzatok Országos Szövetsége a tagdíjat nem fizette be. Ennek ellenére rendkívül tanulságos volt a tanácskozás.- Mi volt a tanácskozás célja?- Két év múlva létrejön az egységes Európa, melynek legmagasabb fóruma az Európa Parlament lesz. A szándék tehát az volt, hogy a már korábban is működő hasonló jellegű, de nem ilyen átfogó tanács helyett az új körülményekhez igazodva létrehozzák az európai települések új érdekvédelmi szervezetét. Ennek leendő tagjaként gondoltak ránk, magyarokra is. Ha az egyébként nem túlságosan nagy összegre rúgó tagsági díjat befizetjük, teljes jogú tagok lehetünk, mint már évek óta Jugoszlávia. Az ő esetükben például a szervezet csökkentette a díjat, s valószínűleg a mi kérelmünket is méltányolják.- És ha teljes jogú tagok leszünk...?- Akkor a magyar falvak, városok is részesülhetnek a tanács által szervezett programokban. Pályázatokon vehetünk részt, melyekkel fesztiválok, kulturális, gazdasági kiállítások megrendezéséhez kaphatunk támogatást. A testvérvárosi kapcsolatépítésben is új lehetőségek nyílnak. Az iskolák’ művészi egyesületek cserelátogatásain túl gazdasági együttműködésekben, a közigazgatásban dolgozó szakemberek felkészítésében kaphatunk segítséget.- Jászberény konkrétan mire számíthat?- Angol, izraeli, francia, német, olasz és spanyol polgármesterekkel beszélgettem, kifejezetten a kapcsolatteremtés szándékával. Közülük egyelőre Izraelből van leghatározottabb igény, de már említettem, érdekesek vagyunk Európa számára, keresnek, segítenek minket. Az a feladatunk, hogy minél előbb tisztázzuk itt a városban lehetőségeinket és igényeinket, hogy mit szeretnénk. Ä szervezet majd megkeresi a partnereket, a megoldási variációkat.- Milyen feladatokat hozott Brüsszelből?- A kisvárosok ügyvivőit még idén tájékoztatom a tanácskozásról. Véleményem szerint a TÖOSZ betöltötte hivatását, integrálta ugyan a településeket, de az érdekképviselet nem volt megfelelő. Át kell alakítanunk, mégpedig úgy, hogy a saját arcunkra formáljuk. Ehhez minden jogunk megvan, mert Jászberény is két évre előre kifizette az ottani tagsági díjat. Létre kell hozni egy olyan, valamennyi hazai településréteget összefogó szervezetet, amely azután egységesen léphet fel a kormánynál, a parlamentnél, vagy az európai színtereken. L. P. Szolnok jegyzője megválasztatott Kedden a városháza nagytermében ülésezett Szolnok megyei jogú város közgyűlése. A tanácskozás kezdetén a kiadott programban megjelölteken túl újabb napirendi témákat fogadott el a testület. Először a polgármesteri hivatal vezetőjének személyéről döntöttek. A négy jelölt zárt ülésen - melyen természetesen a sajtó képviselői sem lehettek jelen - mutatkozott be a képviselőknek. A több mint négyórás ülésen történtekről König László polgármester elmondta, hogy azért tartott ilyen hosszú ideig a napirendi pont tárgyalása, mert a tisztségviselőkön kívül a közgyűlés tagjai még nem találkoztak a jelöltekkel. A polgármesteri hivatal vezetői helyére pályázó személyek ismertették önéletrajzukat és a hivatali szervezet működésével kapcsolatos koncepciójukat. Titkos szavazással dr. Krizsa Sándort választották jegyzővé, aki a megyei tanács vb jogi irodájának vezetője volt. Munkahelyét január 1-től foglalhatja el. Fizetéséről - az egyik képviselő javaslatára - még a jegyzőjelöltek bemutatkozása előtt döntöttek. Hosszan tartó vita, számos módosítás és rengeteg különvélemény jellemezte az önkormányzati testület szervezeti és működési szabályzatának vitáját, jóllehet erről a pártfrakciók már tanácskoztak, és véleményüket egymás között is próbálták egyeztetni. Különösen nehéz volt a kompromisszum keresése abban a kérdésben, melynek lényege az volt, hogy a tisztségviselők lehetnek-e bizottsági elnökök, vagy sem. E téma azért is lényeges, mert a tisztségviselőknek - mint egy-egy szakigazgatási terület felelőseinek - attól függően változik a bizottságban betöltött jogkörük, hogy ott elnökök, tagok, esetleg szakértők tagok, esetleg szakértők. Lapzártakor még tartott az önkormányzati testület ülése, a második napirendi pont vitája. Délkoreaiak bemutatkozása megyénkben A romániai forradalom évfordulóján A romániai forradalom évfordulójára megemlékezést rendez az Ifjúsági Demokrata Fórum Szolnok városi szervezete. Az ünnepség a Gutenberg téri 1956- os emlékműnél december 20- án, csütörtökön 17,30-kor kezdődik, melyre meghívják az önkormányzati képviselőket, a szolnoki lakosokat. Irak csak a teljes visszavonulásban bízhat (Folytatás az 1. oldalról) A NATO tulajdonképpeni területén kívüli fellépés lehetősége ismételten felvetődött az Öbölválság kapcsán. Wömer főtitkár és Baker egyaránt azt emelték ki, hogy kielégítő az alapokmány ama passzusára vonatkozó utalás, amely szerint a szövetség a tagállamainak biztonságát fenyegető bármely veszéllyel szemben nyújt garanciát. Ezzel kapcsolatban viszont mind a záróközleményben, mind a két sajtóértekezleten új elemként jelent meg a nukleáris proliferáció veszélyével járó fenyegetés, ami szintén ! utalást jelenthet egyebek között a j Szaddám Húszéin rezsimje által j! | támasztott távlati veszélyre is. I A Szovjetunióra és a közép-kelet-európai országokra vonatkozó megállapításokat a londoni csúcsértekezlet szellemében fel ! ajánlott együttműködés és támo- J gatás hangsúlyozása jellemezte, j A becsi megállapodással kapcsolatban ugyanakkor a szövetség a ratifikálás előfeltételéi nevezte a szerződésben szere adatokkal és. annak értelmezd vei kapcsolatos szovjet maga tás megváltoztatását. (Folytatás az 1. oldalról) Az igazgató bevezetőjében rámutatott azokra a párhuzamokra is, amely Dél-Korea érdeklődését kiváltotta Magyarország iránt, s azokra a tapasztalatokra, amelyeket Dél-Korea gyűjtött össze az elmúlt harminc évben. Számunkra ezek, éppen a hasonlóság miatt, megfontolandóak. A hasonlóságok között megemlíthetők a közel azonos méretek, a nyersanyagok szűkössége, a külgazdaságra való ráutaltság. Ugyanilyen helyzetet jelent az is, hogy mindkét helyen a gazdasági növekedés legfőbb tényezője az ember. Dél-Korea szerencséje, hogy az emberek képzettsége igen magas. Ezt azonban kemény munkával érték el. Az állam az 1961-ben induló 5 éves programokban központi helyen szerepeltette a képzést. Ez mind a célokra, mint az anyagiakra vonatkozik. A képzést, mint presztízstényezőt, a társadalom egészével sikerült elfogadtatni. A szülők mindent meg is tettek azért, hogy a gyerekek minél magasabb szinten feleljenek meg a követelményeknek. A képzés mellett a fő célok között szerepelt a külső kapcsolatok erősítése. A szükséges pénzt kölcsönből fedezték, amely pénzt az oktatáson kívül az infrastruktúra, az ipar fejlesztésére fordították. A hetvenes évek közepéig igen nagy eredményeket értek el a termelékenység, a versenyképesség, a minőség területén. Mindez dinamikusan növekvő exporttevékenységben realizálódott. A hetvenes évek közepén, végén a kapacitás kihasználásban - miként ma Magyarországon -, nekik is komoly gondjaik voltak. Az igazgató szerint Magyarországnak, esetleg dél-koreai segítséggel, mégis jobb lehetőségei vannak a probléma megoldásában, mint annak idején nekik, mert Magyarország szellemi kapacitása, a termelés technikai-műszaki színvonala, kulturális hegyományai erre lehetőséget adnak. A megoldást szerinte az biztosítaná, ha az oktatás magasabb szintre emelése mellett a produktív ágazatokba koncentrálnánk a munkaerőt, s a kapacitások optimális kihasználását sikerülne megoldani. Mindemellett az export lehet a kitörés iránya, itt azonban a vevők igényeit kellene figyelembe venni. Dél-Korea mindebben komoly segítséget tud nyújtani. Mindez szándékában is áll. Rajtunk múlik, hogyan használjuk fel. F. I. €3 SKáLA VjSs fS #ELED í ÓJÁT' k‘X KARÁCSONYRA - -A SZILVESZTERRE T KIVAN ■ZET TAGJA ÍVES VÁSÁR-
