Új Néplap, 1990. december (1. évfolyam, 201-224. szám)
1990-12-17 / 214. szám
2 1990. DECEMBER 17. Az MDF kibírta a belső vitákat Antall József újra elnök ( Folytatás az 1. oldalról) Elvárják ugyanakkor, hogy a tanácskozás erősítse meg a fórum kereszténydemokrata, népi-nemzeti, nemzeti-liberális irányvonalát. A beszámolókat követően lemondtak a párt vezető testületéi. Az MDF országos gyűlése ezután zárt ajtók mögött, szekcióülésekkel folytatta munkáját. A Magyar Demokrata Fórum új alapszabálya a kereszténydemokrata, a népi-nemzeti és a nemzeti-liberális gondolatot egyaránt megjeleníti, mint az MDF-re jellemző irányzatokat. A dokumentum leszögezi azt is: az MDF-nek, mint társadalmi szervezetnek a célja a magyar haza, a nemzet szolgálata. Erről határozott a Magyar Demokrata Fórum IV. országos gyűlése vasárnap, immár új helyszínen, a Budapest Sportcsarnokban. Az alapszabály elfogadását követően a választás rendjét ismertették a küldöttekkel, majd megkezdődött a szavazás. Ezt a szekciók megbízottainak beszámolója követte a hozzászólásokkal. Ezek során lelkes taps köszöntötte a szónoki emelvényre lépő Csurka Istvánt. A sajtónyilvánosság szekció munkájáról beszámolva a munkacsoport vezetője elmondta: az önálló sajtó megteremtésének visszavonhatatlan igénye csendült ki valamennyi felszólalásból. A szekcióban vita alakult ki, joga van-e az MDF-nek pénzt követelni a kormánytól, a költségvetésből erre a célra. Volt, aki szerint az ehhez minimálisan szükséges 400 millió forint támogatást a jelenlegi költségvetés nem bírná el. Csurka István véleménye szerint ezzel szemben a költségvetésnek ki kell bírnia ezt a terhet, hiszen a nemzeti centrumhoz tartozók is adófizető állampolgárok. Ha a központi médiumok költségeit elviseli az államkassza, akkor ennek a költségnek is bele kell férnie. A szekciójelentéseket követő hozzászólások során több küldött megerősítette: hiányolják az elmúlt négy évtized bűneiért felelős vezetők elszámoltatásának elmaradását. Követelték a Justitia-terv megvalósítását, a gazdasági vezetők megmérettetését. Késő délután - még a választási eredmények kihirdetése előtt - lépett a szónoki emelvényre Antall József, hogy zárszóban összegezze a tanácskozás legfontosabb tapasztalatait. Egy korábbi hasonlatát folytatva, a „magyar mitológiát” talán leghívebben tükröző Bánk báni gondolatvilág alapján jellemezte a kormányzás felelősségét. Eszerint a kormányfő dolga, hogy vállalja az egyeztetés feladatát az egymás ellen feszülő ellentétek között Ugyanakkor tisztában kell lennie azzal, hogy Tiborc panaszának meghallása nélkül nincs kormányzati munka. Az MDF IV. országos gyűlésének egyik legnagyobb értéke - vélekedett a párt elnöke -, hogy hallatta a nép hangját, kritikusan elemezve a kormányzat eddigi tevékenységét. A kormány megszívleli a bírálatokat, s továbbra is igyekszik helyesen felmérni az ország lakosainak véleményét, hangulatát. A kormányfő részletesen foglalkozott az igazságtétel kérdésével is. Álláspontja szerint ez jórészt jogi kérdés; ahol a jog eszközei ezt megengedik, bűnvádi eljárás kezdeményezhető a felelősökkel szemben, ám ahol erre a jog nem ad lehetőséget, nincs mód a felelősségre vonásra. A Magyar Demokrata Fórum - fűzte hozzá - a békés átmenet feladatát vállalta magára. Ennek során nagy tehertételként nehezedik a pártra, hogy az élősködők, az országot csődbe juttatók gyakran jobb helyzetben vannak, mint áldozataik. Ám ennek korrigálása összetett feladat. Erkölcsileg ugyan szörnyű, hogy a megkaparintott vagyonra alapozva most az egykori felelősök gazdagodnak, ám a világon szinte mindenütt hasonló folyamatok játszódtak le a piacgazdaság kialakulásának hajnalán. Az első befektetők sehol sem voltak „gáncs nélküli lovagok”. A felszólalás érintette a kormányzat viszonyát az érdekvédelmi szervezetekhez. Csak a szabad választások adhatnak legitimációt a szakszervezetek számára - ami vonatkozik a független szakszervezetekre, illetve a munkástanácsokra.is. A vezető tisztségviselőkre leadott szavazatok összeszámlálása a délutáni órákra fejeződött be. A szavazatszámláló bizottság elnöke bejelentette: az országos gyűlés a párt elnökévé ismét Antall Józsefet választotta meg. A 948 érvényes szavazatból 908-an voksoltak Antall József mellett. A további húsz elnökségi tagra 880 érvényes szavazatot adott le a 951 küldött. Az MDF országos elnökségének tagjai: Bethlen István, Csengey Dénes, Csoóri Sándor, Csurka István, Farkas Gabriella, Furmann Imre, Für Lajos, Grezsa István, Horváth Balázs, Jeszenszky Géza, Kónya Imre, Lezsák Sándor, Medgyasszay László, Nahimi Péter, Roszik Gábor, Szabad György, Szabó Iván, Szabó Tamás, Széles Gábor és Zacsek Gyula. A tisztújítást követő nemzetközi sajtótájékoztatón Antall József annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az országos gyűlésen sikerült bizonyítani: az MDF a különböző áramlatok szintéziseként egységes párt, s elég szilárd ahhoz, hogy kibírja a belső vitákat. Az MDF az országos gyűlés után „ismét a vágyálmok világába utalhatja azt a reményt, hogy szét fog hasadni”. A plenáris ülésen felvetődött kiadóvállalat-alapítási elképzelés, illetve az ahhoz kért 400 millió forintos költségvetési támogatás kapcsán Antall József leszögezte: nagy példányszámú pártlapra a XX. század végén nincs szükség. A párthoz közel álló, a tagságot tájékoztató, orientáló lapot viszont el tud képzelni. Ez azonban csak akkor lehet tömeglap, ha sikerül kilépnie a pártkeretekből. Temesvári megemlékezés Temesváron, a tavaly decemberi romániai felkelést elindító nagyvárosban vasárnap egész napos ünnepségsorozaton emlékeztek meg a Ceausescu-diktatúra bukásához vezető eseményekről. Tőkés László püspök vasárnap reggel ugyanannak a református templomnak az ablakából mondott románul és magyarul emlékimát, ahol tavaly a bátor lelkész védelmében a tüntetések megkezdődtek, s ahonnan az egész városra kiterjedtek, s általános Ceausescu-ellenes felkelésbe torkollottak. A templom előtt egybegyűlt több ezres tömeg ezután végigjárta a tavalyi események helyszíneit. A menetben sok munkás haladt, az egyetemisták sztrájkjával szolidarizáló nagyüzemek munkásai. Az Opera előtti téren egész délután és este nagygyűlést tartottak. A mintegy tízezres tömeg a szónoklatok között kórusban követelte Ion Iliescu államfő és a kormány lemondását. A különféle szervezetek szónokai élesen bírálták az ország vezetését, követelték a kormány lemondását, a tavalyi vérengzések bűnöseinek felelősségre vonását, valódi privatizációt, a parasztok földhöz juttatását, a televízió vezetésének leváltását. Közép-Kelet-Európa teljes jogú tagságára nincs reális esély Közös biztonságpolitika, jegybank és pénzügyi unió ( Folytatás az 1. oldalról) a vezető szerveknek, milyen kérdésekben születhet többségi határozat, mit öleljen fel pontosan a közös biztonságpolitika. A közép-kelet-európai országokban illetően Delors, a brüszszeli főbizottság elnöke egyértelműen leszögezte, hogy ezek részéről „nem reális várakozás az, hogy belépésre, teljes jogú tagságra törekszenek”. Az elhatározott pénzügyi és élelmiszersegítség viszont világos jelzés - tette hozzá -, hogy a közösség szolidaritást érez velük, megérti prolbémáikat, amelyek a gazdasági átállással járnak. Az EK mielőbb be kívánja fejezni a társulási megállapodásról megkezdett tárgyalásokat Magyarországgal, Csehszlovákiával és Lengyelországgal, és a G-24 csoport keretében a jövőben is megadja azt a támogatást, amire ezeknek az országoknak valában szükségük van. Mementó a meggyilkolt karajenői papoknak Hat évtized múltán szentelték újra az emléktáblát Tegnap, advent harmadik vasárnapján ismét eredeti helyére került vissza az a bronztábla Jászkarajenőn, amelyet a hívők hat évtizede állítottak a falu két meggyilkolt papja emlékére. Kosa József plébános és Homy ik Károly káplán életét 1919. május 4-én a településen átvonuló vöröskatonák egyike oltotta ki a plébánián három puskalövéssel. A szeretett egyházi személyek hite és magyarsága előtt tisztelegve a katolikus hitközség 1929-ben helyezte el először a táblát a vérükkel felszentelt épület falán. Feliratát méltóan hirdethette 1945-ig, amikor az új helyi vezetők parancsba adták levételét és megsemmisítését. Az akkori plébános azonban csupán a falról tüntette el, s többedmagával az éjszaka leple alatt elásta, elindítva egy fordulatos és tanulságos történetet. Káplánja ezt követően ugyanis, szem előtt tartva az indiai mondást - miszerint amit két ember tud, az már nem titok -, magánakcióba fogott, s a tábla másik földi rejtekhelyre került. Időközben a káplán meghalt, megőrizve a titkát. Az emléktáblára egy véletlen folytán másfél éve bukkantak a templomkertben, ásás során. Az immár második felszentelés a hívők népes gyülekezete előtt zajlott le, s a lelket megrendítő egyházi eseményen volt diákjára, Kosa Józsefre emlékezve a kecskeméti piarista gimnázium fiúkara adott műsort.-1-A szocialisták városi közgyűlése Torgyán párttisztség nélkül A kisgazdák visszahívják földművelésügyi miniszterüket? Kirekesztettségük megszűnt Zárt ajtók mögött folytatódott szombaton a Független Kisgazdapárt nagyválasztmányi ülése. A zárt ülés befejeztével kiderült: a párt elnökévé - a szavazatok 53 százalékával - ismét Nagy Ferenc Józsefet választották. Szoros verseny alakult ki a főtitkári posztért folytatott küzdelemben, hiszen az Oláh Sándorra, illetve a Torgyán Józsefre leadott voksok között mindössze egy volt a különbség. Éppen ezért többen javasolták is a szavazás megismétlését, ám végül Torgyán József - hangsúlyozva a választás demokratikus voltát - bejelentette: tudomásul veszi a végeredményt, azaz Oláh Sándor győzelmét. A mind ez idáig a főügyészi tisztet betöltő Torgyán Józsefet viszont egyetlen, párton belüli tisztségre sem választották meg a küldöttek. Az új vezetőség megválasztásával sem oldódott a tanácskozást végigkísérő feszültség, a nagyválasztmány ugyanis nem hagyta jóvá a leköszönő pártvezetés beszámolóit, így - további vizsgálatig - lemondásukat sem. A küldöttek úgy látták: számos ponton hiányos az elszámolás a pénzeszközökkel, s több felszólaló is annak a gyanújának adott hangot, hogy tetemes - egyesek szerint 50 millió forintnyi - hiány mutatkozik a pártkasszában. Ezek után indulatoktól korántsem mentes, különböző témájú felszólalásokkal folytatta munkáját a nagyválasztmány. Felszólalásaikban többen is megfogalmazták: a kisgazdák nem mondhatnak le a földtulajdon rendezéséről. A jogtalanul elvett földeknek feltétlenül vissza kell kerülniük eredeti tulajdonosukhoz; ezt a követelést pedig határozott magatartásukkal érvényesíteniük kell a koalícióban. Többen egyenesen földfoglalásra buzdították tagtársaikat, s rajtuk keresztül a parasztságot, hangsúlyozva a tulajdonjog folytonosságát és örökérvényűségét. Minthogy megfogyatkoztak, a nagy választmány tagjai elfogadni már nem, csupán meghallgatni tudták a Kisgazdapárt délután megfogalmazott határozati javaslatát. A nyilatkozattervezetben - amelynek végleges sorsáról az elnökség dönt majd - kimondják: amennyiben tavaszig nem születik számukra elfogadható földtörvény, 1991. március 31-éig visszahívják a földművelésügyi minisztert, az agrárpolitikáért való felelősséget pedig átadják a kormánykoalíció vezető pártjának. (MTI) Élénk vita, aktivitás jellemezte mindvégig a Magyar Szocialista Párt Szolnok városi szervezetének tisztújító közgyűlését, amelyet szombaton rendeztek meg. Elsőként Kovács Líbor pártelnök ismertette az elnökség beszámolóját az elmúlt év során végzett munkáról. A beszámolót követő vitában, hozzászólásokban többen kiemelték, hogy nagy munkát végzett az elnökség, és nagy erény, hogy túlélte a párt ezt az egy évet. Áz önkormányzati választásokra jól sikerült a felkészülés. Elhangzott ugyanakkor, hogy a jövőben profi politikusok szervezőmunkájára építő mozgalomnak kell lennie a pártnak, és a napi taktikai kérdések mellett távlatokban kell gondolkodni! Szóvá tették, hogy az önkormányzatba bekerült képviselők a lakókörzetben még nem jelentek meg. Felvetették annak megfontolását, hogy néhány fős csoportot hoznak létre tagjaik közül, akik a lakossági problémákat összegyűjtve, azokat a képviselő-testület elé vinnék. A vitát követően került sor a tizenegyfős elnökség, a pénzügyi ellenőrző bizottság tagjainak, illetve az országos választmány tagjának megválasztására. Új pártelnöknek Iváncsik Imrét választották meg. Csirke József „Párt” helyett „liberális szövetségben” a vállalkozók „Liberális Polgári Szövetség - Vállalkozók Pártja” - végül is e név elfogadásával fejezte be szombaton az éjszakai órákban a Vállalkozók Pártja rendkívüli kongresszusát. A névváltoztatással azt szerették volna kifejezni, hogy ez a politikai tömörülés nem csupán egy szűkebb értelemben vett váltakozói réteg, hanem a polgárság széles tömegei számára nyitott. Az asszimiláció nem megoldás A magyarországi németeknek van esélyük arra, hogy fennmaradjanak ebben a hazában - hangsúlyozta Hambuch Géza, a Magyarországi Németek Szövetségének főtitkára a magyarországi németek rendkívüli kongresszusának megnyitásakor vasárnap a Kertészeti Egyetemen. A küldöttválasztó gyűléseken kinyilvánították: a hazai németeknek az eddigieknél többet kell tenniük, hogy megállítsák nagyfokú asszimilációjukat, kilábaljanak abból a krízisből, amelybe az utóbbi negyven évben juttatták őket, és helyreállítsák egységüket. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy igényelhessék a többségi nemzet és anyaországaik támogatását - hangoztatta a főtitkár. Javasolták: a kongresszus kérje a magyar parlamentet és a kormányt, hogy mielőbb alkossák meg a kisebbségi törvényt - amely szavatolja a fennmaradásuk feltételeinek megteremtését, kulturális autonómiájukat -, tegyék lehetővé a kisebbségek, így a németek parlamenti képviseletét. A parlament mondja ki, hogy jogtalan eljárás volt a hazai németek elhurcolása, kitelepítése, kisemmizése 1945 után. Többen elmondták: igényt tartanak arra, hogy az elhurcolt, kitelepített hazai németeket azonos mértékben kárpótolják és rehabilitálják, mint a hasonló jogfosztottságot szenvedett magyarokat. Magyarországi Románok Szövetsége A Magyarországi Románok Szövetségének megalakítását, a korábbi MRDSZ helyett alulról építkező autonóm érdek-képviseleti szervezet létrehozását tűzte ki célul a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének rendkívüli munkakongreszszusa, amely szombaton kezdődött meg Gyulán. A Nicolae Balcescu Gimnáziumban a három, románok által is lakott megye, valamint a Budapesten élő románság 91 küldötte vett részt a kétnapos kongresszuson. Mint a tanácskozáson megfogalmazták: a magyarországi kis román közösségnek luxus a széthúzása; a radikális változás sem ígér sokat, ha a mintegy 20 ezres tiszántúli románság nem fog össze. A szövetség munkájában eddig részt nem vett egyházat is segítségül hívva, a valódi igényekre és az élő hagyományokra támaszkodva a korábbiaknál jobban szolgálhatja a hazai románság megmaradását a megújult szövetség. Ausztria Lottó A Lottó Unió Kft. közlése szerint a 50. játékhét eredményei a következők: Leadott szelvény összesen: 2,151.954 darab. Ez 78.818.282 schilling Ausztria Lottó fogadási díjat jelent. A teljes Ausztria Lottó nyereményösszege 39,409.141 schilling. Ebből a 6-osra 11,822.742 schilling jut. Az e heti nyerőszámok a következők: 6,18, 20,23,34, 36, pótszám: 24. A teljes dzsóker fogadási díj 17,520.422 schilling. Ez az első nyerőosztály a dzsóker 5,242.193 schillinggel való dotációját jelenti. Az e heti dzsókerszám a következő: 134823. (MTI)
