Új Néplap, 1990. november (1. évfolyam, 175-200. szám)
1990-11-07 / 180. szám
2 Néplap 1990. NOVEMBER 7. Felülvizsgálják a támogatások rendszerét Az Országgyűlés tegnapi ülésén történt ( Folytatás az 1. oldalról) Befejeződött az ártörvény általános vitája is, s a részletes vitát azután folytatják, hogy az illetékes bizottságok áttekintik majd a módosító javaslatokat. Rabár Ferenc pénzügyminiszter, a napirend előadója kifejtette: az elkövetkezendő években a piacgazdaság kialakítása, illetve az ahhoz szükséges feltételrendszer megteremtése kerül hazánk gazdasági törekvéseinek középpontjába. Ennek részeként hajtják végre a tulajdonreformot, az ehhez kapcsolódó privatizációt, a kis- és középvállalatok alapítását. Meghirdetik a versenypolitikát, amely a gazdálkodókat a lehető legszélesebb körben és a lehető legrövidebb időn belül versenykörnyezetbe kényszeríti. Ez azzal is jár, hogy mind többen kényszerülnek majd arra: az exportpiacokon szerezzék meg a fejlődésükhöz szükséges jövedelmeket. A kormány felülvizsgálta a támogatások rendszerét, s a lehetőségek határain belül megszünteti mindazokat a támogatásokat, amelyek torzítják a gazdasági folyamatokat. Hangsúlyozta, hogy más véleményekkel szemben úgy ítéli meg, hogy a kormány rövid távon képes létrehozni azokat a kereteket, amelyek megteremtik a szabad árképzés hátterét. A pénzügyminiszter közölte azt is, hogy az állami ármegállapításba tartozó árukör körülbelül 10 százalékát teszi ki az összes forgalomnak. Elsősorban azokra a termékekre és szolgáltatásokra terjed ki a hatósági ármegállapítás, amelyeknél a termelésben vagy a forgalmazásban monopolszervezetek tevékenykednek. Ilyenek például egyes energiahordozók, a közlekedési, hírközlési, vízügyi szolgáltatások. Ugyancsak ide tartoznak a társadalompolitikai szempontból kiemelt termékek, a tej, a gyógyszer, a lakbér. Az általános vitában felszólalók egyöntetűen hangsúlyozták, hogy az ármegállapításról szóló törvény megalkotásával újabb fontos lépést tesz Magyarország a piaci viszonyok kialakítása irányában. Szabó Iván (MDF), a Gazdasági Bizottság elnöke hangsúlyozta: a törvényjavaslat jól illeszkedik a liberális gazdálkodás kialakítását szolgáló jogszabályok sorába. Egyben javasolta, hogy az ártörvényt a tisztességtelen piaci magatartás szabályaival együtt tárgyalják, hiszen a két előterjesztés több ponton is érintkezik. Az interpellációk és a kérdések sorában a legizgalmasabb kétségtelen Fodor Gábor (Fidesz) kérdése volt. A képviselő arra kért választ Boross Péter tárca nélküli minisztertől: van-e jogszabály adta (Folytatás az 1. oldalról) A nyár elején indult pályázat iránt van ugyan érdeklődés, de a konkrét hiteligény meglehetősen kevés, pedig a kölcsön feltételei a jelenlegi pénzügyi viszonyok közepette kedvezőek. Az egyéni vagy társas vállalkozások 300 ezer dollár értékhatárig vehetnek fel hitelt, amelyet évi 25 százalékos kamat mellett, legfeljebbb tíz év alatt kell visszafizetniük. Jelentős könnyítés az is, hogy a törlesztést maximálisan három esztendő türelmi idő után elegendő megkezdeni. A hitel futamideje és a türelmi idő természetesen a pályázatban rögzített, várható gazdaságoslehetőség arra, hogy bármely párt aktivistája az Információs Hivatal járművét vezethesse. A miniszter válaszában elmondta, hogy a hivatal főigazgatóját megrovásban részesítette, és hangoztatta: elvárja a gépkocsivezető rendőrségi vizsgálattal párhuzamos és azzal arányos fegyelmi büntetését is. A fegyveres erők és testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló törvényerejű rendelet törvényi szintű módosításáról a jövő hétfőn határoz az Országgyűlés. Az elnöklő Szűrös Mátyás ugyanis - mind az általános, mind a részletes vitát lezárva - megállapította, hogy a határozat- hozatalhoz három bizottság együttes írásos állásfoglalása szükséges, továbbá annak eldöntése: teljes egészében, avagy csak egy részében kétharmados törvényről van-e szó. A plénum új bizottsági tagokat választott meg, majd 17.41-kor sági mutatóktól függ, a világbanki elvárásoknak pedig legalább 6-8 százalékos árbevétel-arányos nyereség felel meg. Az utóbbi hónapokban komoly zavarokat okoztak azok a politikai célokat szolgáló szervezetek, melyek a világbanki kölcsönöknél is kedvezőbb feltételű hiteleket ígértek. Részben ennek következménye, hogy míg az Agrobank országosan mintegy kétmilliárd forint mezőgazdasági kisvállalkozói hiteligényt prognosztizált, addig megyénkben az eddigi, tízmillió forintot meghaladó - kiegészítés és elbírálás alatt lévő - kölcsönigény messze elmarad a várakozásoktól. L. Z. Pénz van, az érdeklődő mégis kevés Szolnokon és Karcagon Tisztújítás az MDF- szervezetekben Sajtótájékoztatót tartottak tegnap a Magyar Demokrata Fórum szolnoki irodájában. Tóth István megyei elnök az október 31 -én tartott városi gyűlésen elhangzottakról tájékoztatta a meghívottakat, amikor új vezetőséget választottak. A múlt szerdán tartott gyűlés az első volt a helyhatósági választásokat követően, melyen a tagság megvitatta az eddigi politikai eseményeket. A gyűlésre azért került sor, mert a korábbi vezetés kinevezése a választásokig tartott. Az elnökség beszámolóját helybenhagyta a városi tanácskozás. A sajtótájékoztatón megállapították, hogy a kormánykoalíció pártjának helyi szereplése országos működésük „legyűrűzése”. Véleményük szerint a kormányellenes sajtókampány erősen sújtotta a nagyobb városokban működő MDF- szervezeteket. Az állampolgárok pártokra szavaztak - mondta Tóth István -, és nem személyiségekre. Hozzátette, hogy az emberek azt sem vették figyelembe, hogy a Demokrata Fórum képviselői a korábbiakban mit tettek a lakosságért. Az MDF Szolnokon is munkálkodó párt volt, mert a múlt év őszétől kezdve folyamatosan működtette többek között a zöldéségespiacot, rendszeresek voltak ruhagyűjtési és a legszegényebb rétegek megsegítéséért szervezett akcióik. Elhangzott, hogy az MDF-nek működőképes önkormányzati programja volt és van, melyhez hasonlót más párt nem tudott felmutatni. A városi elnökség ezen megállapításaival a tagság is egyetértett. A városi gyűlés másik fontos eseménye volt a tisztújítás. Az új elnökségnek a korábbi 12 helyett 7 tagja van: Nagy Géza vállalkozó, Gerőcs János vegyipari munkás, dr. Pintér László útépítő mérnök, dr. Gelléri Dezső főorvos, Tóth István népművelő, Kovács Gyula tanár, Juhász István festő szakmunkás. Etikai bizottságot választottak, melyben hárman vannak, ugyanennyi tagja van a számvizsgáló bizottságnak is. Az országos gyűlés négy küldöttjének személyéről is döntöttek. Hétfőn a párt megyei szervezeténél megválasztották a vezetőket. Az elnök Tóth István, az új alel- nök Kovács Gyula lett. Elhangzott, hogy a Szolnok városi önkormányzatban az MDF frakciójának 5 tagja van, hozzájuk csatlakozott a kormánykoalíció egy másik pártjának tagja, egy kisgazdapárti képviselő is. A frakció vezetője Csala Sándor építészmérnök. A sajtótájékoztató végén elmondták, hogy dr. Gergely Mihály, az MDF listavezetője más városban kapott munkát, helyette új tagot kooptált a párt. * * * Hétfőn, a késő esti órákban megtartotta tisztújító taggyűlését az MDF karcagi szervezete. A leköszönő régi elnökség több tagja is a helyi önkormányzat képviselőjeként tevékenykedik tovább. Ezért is, és a demokrácia érvényesüléséért is kérték a tagságot új elnökségi jelöltek állítására. Az újonnan választott helyi vezetés elnöke Petrov István gimnáziumi tanár lett. Petrov István a gondok, feladatok ismertetésekor kitért arra, hogy az MDF helyi szervezetének még mindig teremgondokkal kell küszködnie. Dr. Oláh Anna beszámolt az MDF országos elnökségének múlt hét szerdai sajtótájékoztatójáról, Lezsák Sándor üzenetéről a helyi MDF-csoportoknak. Ennek lényege: ne vállaljon az MDF alpolgármesteri tisztséget ott, ahol az ön- kormányzati testületben kisebbségben van. Köztudott, hogy Karcag mindkét alpolgármestere MDF-párti; Körmendi Lajos és dr. Hajdú Lajos. A karcagi csoport azonban sajátos határhelyzetben van, hiszen a 19 képviselő közül 8 az ő soraiból került ki. Ezért is, és a város iránt érzett felelősségérzetből is vállalták e posztokat. E tények ismeretében Lezsák Sándor egyetértett a helyi szervezet döntésével, konstruktív ellenzéki magatartást javasol a két alpolgármesternek, MDF-es képviselőtársaiknak úgyszintén. Már csak a partnereknek kell egymásra találniuk Két napig hazánkban tartózkodott a Német Gyáriparosok Szövetségének magas szintű delegációja. Elutazásuk előtt nemzetközi sajtótájékoztatón fogadta s tájékoztatta az újságírókat Horst Kramp, az elnökség tagja az Átrium Hyatt Szállóban, a tárgyalásaik során tapasztaltakról.- Utazásunk úgynevezett tényfeltáró út: Prágában, Pozsonyban és Budapesten arra kerestünk választ, hogy a német tőke, azaz a német vállalkozók előtt milyen lehetőségek állhatnak a kelet-európai befektetésekre, és az illetékes kormányzatok részéről milyen a fogadókészség. El kell mondanom - folytatta -, hogy önök, magyarok előbbre járnak északi szomszédaiknál a terv- gazdaságról a piacgazdaságra való áttérésben. A továbbiakban megtudhattuk a delegáció tagjaitól, hogy kétnapos budapesti tartózkodásuk során fogadta őket Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke, több miniszterrel és államtitkárral találkozhattak, lehetőségük volt arra is, hogy érdemi tárgyalásokat folytassanak a magyar vállalkozók képviselőivel, illetve a nagyvállalatok vezetőivel. A sajtótájékoztatón a Német Gyáriparosok Szövetsége elnökségének tagjai elmondták: a tárgyalások során örvendetes tényként állapíthatták meg, hogy abszolút professzionális és felkészült szakemberekkel van dolguk. Mód látszik a mielőbbi együttműködésre. Persze a delegáció tagjainak felkészültségét dicséri, hogy meglehetősen széles körű ismeretekkel rendelkeztek a magyar gazdaságról. Horst Kramp utalt arra, hogy ismeretei szerint a háború előtt 40 százalékos volt a külföldi tőke részaránya a magyar gazdaságban, s ez az utóbbi negyven évben jelentősen visz- szaesett. De a kölcsönösen jelentkező együttműködési és tárgyalási készség az elkövetkező időszakban a felfutás lehetőségét rejti magában. Szó esett a sajtótájékoztatón arról, hogy a Német Gyáriparosok Szövetségének tagjai szimpatizálnak azzal a gondolattal, amelyet a magyar vezetők megfogalmaztak, hogy Magyarország hídszerepet kíván játszani nyugat és kelet gazdasági kapcsolatainak kiépítésében. Áz együttműködés formái között egyik szimpatikus lehetőség a közös fellépés a harmadik, elsősorban a keleti piacon. Az Axel Springer-Budapest Kiadó lapjainak nevében munkatársunk az iránt érdeklődött, milyen új elképzelésekkel találkozott a küldöttség a tárgyalások során, és a feltételek között magyar részről korlátozza-e valami az együttműködést. Kramp úr készséggel szólt arról, hogy számukra meglepő, érdekes és fontos információt jelentett, hogy a tárgyalópartnerek egy része a keleti piacot már nem Szovjetunióként, hanem köztársaságonként értelmezte. Második kérdésünkre válaszolva örömmel nyugtázta, hogy a kapcsolatok - úgy tűnik - korlátlan lehetőségeket ígérnek, most már csak a partnereknek kell egymásra találniuk. A jó együttműködés példájaként említette egyébként - és ez a korábban említett jó tájékozottságra utal - az Axel Springer-Budapest Kiadó létrejöttét is. A tényfeltáró út természetesen szükségszerűen nem járt, és nem is járhatott közvetlen üzleti megállapodásokkal, de megteremtette az alapját és lehetőségét a minél hamarabbi korrekt, kölcsönös előnyökkel járó üzletnek és együttműködésnek. Többpárti kisgazdák Jászberényben Kettő mindig az élre kerül Elült a vihar, elsimultak a hullámok a jászberényi kisgazdáknál, mondta Szigeti István elégedetten a helyhatósági választások után. A pártnak hat képviselője ül a képviselő-testületben, amivel elégedettek is lehetnek. Különösen, ha a választási előkészületek idején zajló belső háborúskodást is számításba veszik. Egyébként talán megközelíthették volna az MDF-Fidesz frakciót. Nem is csodálkoztak volna azon az eredményen a kisgazdák, hiszen a Jászságban mindig is erős bázisa volt a pártnak. A koalíciós időkben, egészen 1948-ig, kisgazda képviselője volt a városnak. Most azonban mégsem tudnak igazán megerősödni, egymásnak feszülő belső erők osztják meg a szervezetet. Három, aránylag markánsan elkülönülő táborra oszlik a párt, és ezek között váltakozva ádáz harc folyik a hegemóniáért. A belső szövetségek felborulnak, és a kiszorított a központba fut segítségért. Onnan rendet teremtenek, kizárnak, felfüggesztenek, akkor pedig indul egy újabb delegáció az igazát kijárni. Ez megy már május óta. Most azonban úgy látszik, valóban úrrá lettek a viszályon, legalábbis Szigeti István így látja. Szabó Antal, a párt ügyvivője igazat ad neki. (Nem csoda, hiszen egy táborban vannak, mondják az ellenlábasok.) A májusi tisztújító közgyűlés, ahonnan kivonult a Szabó-Szigeti csoport, a korábbi elnököt, Molnár Istvánt erősítette meg tisztségében. Helyetesének Ba- thó Pétert választották. A két, egyezségre jutott tábor azonban hamarosan összekülönbözött a Parasztszövetség helyi szervezetének megalakítása miatt. Molnár és a vele szövetséges, radika- I izmusáról ismert Szegedi Szilveszter a párton belül egy úgynevezett tiszta szervezetet kívánt létrehozni, amelyben nem vesznek részt „vitatható múltú” személyek. A többségben lévő Ba- thóék ezt a pártegység megbontásának tekintették, amivel személyes hatalmi ambícióikat akarták egyesek érvényesíteni. Egyszerűen kirakták a pártirodáról korábbi szövetségeseiket, akikkel, Szabóék szerint, törvénytelen módon (nyílt szavazással, határozatképtelenül) elosztották a funkciókat. A következményekről többféle variáció is él, attól függően, hogy ki meséli a történteket. A párt megyei fegyelmi bizottsága kivizsgálást tartott, kizárta Ba- thóékat, visszahelyezte jogaiba Molnár Istvánt. Hamarosan kiderült azonban, hogy mégsem őt, hanem Szabó Antalt nevezték ki ideiglenes ügyvivőnek. Ezt Molnár István az országos központban megtámadta, így ismét visszakerült pozíciójába. Hiába lobogtatta azonban otthon a levelét, mert csakhamar jött föntről egy újabb, miszerint minden érvénytelen. (Bizonyosan mások is jártak a központban.) Ekkor már nyakukon volt a helyhatósági választás, a hatalmi dulakodás mellett valószínűleg ez okozhatta a fejetlenséget. Mikor az éppen legitim vezetőség leadta a kopogtatócédulák nagy részét, kiderült, hogy a másik tábor jogosult arra. A választási bizottságnak ez teljesen mindegy volt, párton belül azonban nem egészen, hogy melyik „párti” jelölt jut be a testületbe. Csaknem az utolsó órákban így a háttérbe szorult Szegedi-féle Parasztszövetség is állított listát - kétségtelenül gyöngítve ezzel a kisgazdák esélyeit. Mióta Szabó Antalt a megye ügyvivővé nevezte ki (Molnár István szerint a sógora, mégpedig úgy ültette a herényi kisgazdák nyakába, mint tették azt a kommunisták), azóta a Molnár- Szegedi csoport szorult ki a pártirodáról. Egyiküket a párt országos választási gyűlésére be sem engedték. Kisgazda színekben tetszelgő volt kommunisták lök- döstek félre, mondta Szegedi Szilveszter, miközben az MSZP- MSZMP-tagoknak szabad bejárásuk volt. Bathó Péter és három társa ugyanakkor várja a felmentő ítéletet. Nem is kell talán mondani, hogy Molnár István újból készül az országos központba, ahonnan nemrégen megbízatást kapottá mint elnök, hogy gyűjtse össze az import kukoricát igénylő kisgazdákat. Igaz, utána egy újabb levélben korrigálták titulusát, de a feladat maradt. Szegedi Szilveszter ellen pedig bírósági eljárás folyik, amit Szigeti István indított ellene becsületsértés miatt. Ahogy a per lezárul, egy másik tagtársa is feljelenti hasonló okból, majd egy harmadik. Ez volna hát a béke? Hogy a kisgazdákat mégsem lehet leírni, mutatja a választási eredményük. Két-három héten belül pedig vezetőségválasztó gyűlés lesz, hogy tisztázzák végre, merre is halad a jászberényi kisgazdák szekere. L. P. \
