Új Néplap, 1990. november (1. évfolyam, 175-200. szám)

1990-11-28 / 198. szám

2 Néplap 1990. NOVEMBER 28. Szolnok megyei jogú város (Folytatás az 1. oldalról) A jövő évi költségvetési tervezet számításaira utalva kijelentette: 12- 17 milliárd forintos központi forrás­hiánnyal kell számolnia Budapest­nek, amely mellett a város működte­tése, a lakosság napi, legalapvetőbb szükségletének kielégítése nem biz­tosítható. Ugyancsak napirend előtt - ha­laszthatatlan ügyekben - kért szót G. Nagyné Maczó Ágnes (MDF). Meg­ítélése szerint az Országgyűlés Kül­ügyi Bizottságának még a keddi na­pon reagálnia kellene Románia mi­niszterelnökének, Petre Románnak azon nyilatkozatára, amely egy ar­gentin lapban jelent meg. A román kormányfő azzal vádolja Magyaror­szágot, hogy a magyar kisebbségek­nek különleges jogokat követel, s te­vékenységével erős feszültségeket kelt. Az MDF-es képviselő ezután Antall Józsefnek egy németországi nyilatkozatát vette górcső alá. Ebben a miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy az Országgyűlés eddig nem munkahelynek, hanem színi előadá­sok helyszínének számított. Vélemé­nye szerint ez a megnyilvánulás az egész parlamentre nézve sértő. Hoz­zátette azt is, hogy a kormány ügye­ihez a parlamentnek semmi köze nincs, a törvényhozói és a végrehaj­tói hatalmat nem lenne szabad ösz- szemosni, miként az érzékelhető nem egy miniszteri megnyilatkozás­ból. A napirend előtti felszólalások után a parlamenti munka az illeték­ekről szóló törvényjavaslat hétfőn félbehagyott részletes vitájával foly­tatódott. A törvényjavaslatról a jövő héten határoz a plénum. A vita lezárása után a köztársasági megbízott jogállásáról szóló előter­jesztés tárgyalását kezdte meg a kép­viselőház. Ez a törvényjavaslat á köztársasági megbízott kinevezésé­ről, megbízatásának idejéről, illetve annak megszűnéséről, a köztársasági megbízott hivataláról, továbbá fel­adatairól rendelkezik. A miniszteri ismertető után a szabaddemokraták és a szocialisták fejtették ki vélemé­nyüket, érzékeltetve: elégedetlenek a törvényjavaslattal. A törvényjavaslat részletes vitáját elhalasztották. A hagyományos napirendi üteme­zésnek megfelelően kedden délután 2 és 4 óra között interpellációkat és kérdéseket hallgatott meg az Ország- gyűlés. A napirendet ez alkalommal a szo­kásosnál némileg fokozottabb vára­kozás előzte meg. Tamás Gáspár Miklós szabaddemokrata képviselő interpellációjában számos kérdéssel fordult Antall Józsefhez a kormány beharangozott átalakítása felől ér­deklődve. Antall József Tamás Miklós Gás­párnak válaszolva hangsúlyozta: ke­mény belső viták árán is, de a meg­ígért határidőre a Ház asztalára kerül az ország jövő évi költségvetése. Ami a feltett kérdéseket illeti, a kor­mányfő bejelentette: élni kíván a házszabály adta lehetőséggel, misze­rint, 30 napon belül írásban válaszol­hat az interpellációra. Kilátásba he­lyezte azt is, hogy ennek formája esetleg újságcikk lesz, hiszen a kép­viselő maga is a sajtóban publikálta először interpellációját. Horváth Tivadar (SZDSZ) a szov­jet utasforgalom tárgyában interpel­lált a belügyminiszterhez. A képvise­lő nem kis aggodalommal emlékez­tetett arra, hogy a hírek szerint a jövő év elejétől a Szovjetunió lakosai szá­mára is állampolgári joggá válik a külföldi utazás. Az emberi jogok ör­vendetes bővülése sajnos rendkívüli veszélyeket is rejt magában: a Szov­jetunió belső feszültségei, súlyos el­látási gondjai előrevetítik a hatalmas ország polgárainak tömeges exodu­sát a csábító Nyugat felé. A becslések 100 ezertől a megdöbbentő 20 mil­lióig valószínűsítik azoknak a szá­mát, akik esetleg végleg búcsút kí­vánnak mondani szülőföldjüknek. Horváth Balázs belügyminiszter közölte, hogy az egyik legnagyobb dilemmát az okoza, hogy el kell dön­teni, a bebocsáttatásra várókat való­ban politikai okokból menekülők­ként kezeljék-e, avagy az úgyneve­zett gazdasági menekültek közé so­rolják őket. E kérdés eldöntése már csak ezért is felettébb kényes, mert a különféle nemzetközi egyezmények főként a politikai menekültek sorsának ren­dezésével kapcsolatban írnak elő kö­telezettségeket a fogadó ország szá­mára. Ez a probléma egyébként össz­európai gond, ezért az érintettek egyeztetését kívánja meg. Ezzel kap­csolatban Horváth Balázs közölte: magyar-csehszlovák-lengyel-oszt- rák négyoldalú belügyi egyeztető munka folyik egy közös program ki­dolgozásának céljával. A négy or- szág arra törekszik, hogy összehan­golja belső jogrendjét, ezzel is meg­könnyítve a menekültügyek kezelé­sét. Az interpellációk és kérdések után hozott határozatot az Országgyűlés egyes városok megyei jogú várossá nyilvánításáról. Az országgyűlési határozat értelmében decemberi-jé- - tőlmegyeijogú várossá válik Békés- . csaba, Debrecen, Dunaújváros, Eger, Győr, Hódmezővásárhely, Ka­posvár, Kecskemét, Miskolc, Nagy­kanizsa, Nyíregyháza, Pécs, Sopron, Szeged, Székesfehérvár, Szolnok, Szombathely, Tatabánya, Veszprém és Zalaegerszeg. Az interpellációk és kérdések után újabb, a külföldiek befektetéséről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásába fogott a plénum. A törvényjavaslat általános vitáját az elnöklő Szűrös Mátyás felfüg­gesztette, majd a plénum meghall­gatta Botos Katalin pénzügy­minisztériumi államtitkár előterjesz­tését az adótörvények - áfa, szja, vál­lalkozási nyereségadó - módosításá­ról. Az adótörvények módosításának általános vitáját az Országgyűlés a jövő héten kezdi meg. (MTI) Magyar zsebhez szabott olasz árak Olcsó nyár ígérete Nagy vállalkozásba fogott egy vidéki utazási iroda. A Kapos Vo­lán Tours a kora ősszel - utósze­zonban - hét hét alatt több mint kettőezer embert üdültetett az olasz Adria-parton Bibione-ban. A tapasztalatok alapján ma megkez­dik árusítani a jövő évi utakat Észak-Olaszország - Rimini és Je- soló után - harmadik legnagyobb idegenforgalmi központjában. Az iroda - nem tévedés a szám - négy-, ezer szállodai hely, valamint két és félezer apartman felett rendelke­zik. Ezt tegnap jelentették-be egy budapesti sajtótájékoztatón. Azt is, hogy valamennyi szolgáltatást fo­rintért kínálják, mégpedig a prog­ramfüzetben meghirdetett árnál egész éven át 13 százalékkal ol­csóbban. Bibione félúton van Trieszt és Velence között. Egynapos kirán­dulásra nemcsak ide, hanem Pado- vába, Veronába és a Garda tóhoz is eljut az utas. Dr. Somosköviné Gerber Ágnes a Kapos Volán Tours vezetője bejelentette, eddig tizenegy megyei Volán utazási iro­dával kötöttek szerződést a progra­mok értékesítésére, így csaknem száz ügyfélszolgálati irodában le­het már válogatni az időpontok kö­zött. Sajtótájékoztatón Franco Basso az olasz-német érdekeltségű Szu­per-Adria idegenforgalmi vegyes vállalat elnök-igazgatója mondta el, hogy júniusban személyenként egy hétre 2500 forintért, szeptem­berben pedig 1500 forintért lehet apartmant bérelni. Csoportokat egyébként július 6-ig - a főszezon kezdetéig és szeptember 7-től fo­gadnak. Arra a kérdésre, hogy miért ilyen olcsó ez a program, Franco Basso így felelt: a magyarokat és a cseh­szlovákokat meg akarjuk ismertet­ni Észak-Olaszországgal, megsze­rettetni velük azt a tájat, megismer­tetni az ottani üdülési lehetőséget. Ezen az üzleten nem akarunk hasz­not szerezni: hosszú távú befekte­tésnek szánjuk. Külkereskedelmi tanfolyam munkanélkülieknek Kölcsönös megmérettetés (Folytatás az 1. oldalról) Miként azt Barta Tamás kérdé­sünkre aláhúzta, alapfilozófiá­juknak azt tekintik, hogy a válla­latokkal olyan hosszú távú együttműködést kezdjenek el, amelynek során kidolgozzák a stratégiai feladatokat, ezen belül azt, hogy ezekből mit lehet kép­zéssel megoldani. Végül pedig ezt a képzést maguk le is bonyo­lítják. A képzést bizalmi kérdés­nek tekintik, hiszen emberekkel kell dolgozni, ugyanakkor ez ke­mény gazdasági kérdés is, éppen ezért szeretnék, ha a „beruhá­zás” jól megtérülne. A megtérü­lést a kiépülő piac biztosíthatja, amely - s ezt már Barta Tamás, a szolnoki megnyitójában emelte ki - a hallgatókon keresztül érté­keli munkájukat. A piacgazda­ság ugyanis csak olyan embere­ket képes felszívni, amelyek hasznot hoznak. A most induló tanfolyam szeretné ilyen hely­zetbe hozni az ide jelentkezőket. Garancia lehet az, hogy a részt­vevők előzetes szűrőn vettek részt. Ezzel együtt is a tíz hónap lehetőség. Lehetőség elhelyez­kedésre, továbbtanulásra, akár autodidakta módon is. Abban, hogy mindez valósággá váljon, a hallgatók személyisége is nagy szerepet játszik. A konkrét programban abból indultak ki, hogy mi kell a válla­latoknak. A legfontosabb a nyelvtudás. A külkereskedelmi szakmai anyagot gépírni tudás­sal, s mással is bővítik. A tanul­mányait most elkezdő 25 fő há­rom hónapos szakmai gyakorla­ton is részt vesz. Ez részben na­gyobb vállalatok, de inkább az új szervezetek, kisvállalkozások, részvénytársaságok, kft.-k szá­mára adhat lehetőséget a hallga­tókon kívül, amennyiben élnek vele. Amint azt dr. Urbán István, a tanfolyam „osztályfőnöke” hangsúlyozta, az lebeg a szemük előtt, hogy a három hónap alatt a vállalatok megismerik a hallga­tókat, s kölcsönös megfelelés esetén alkalmazzák őket. Mert végül is ez lehet az értelme az ilyen tanfolyamoknak. F.I. A megyei közgyűlés tagjainak névsora Önkormányzat középszinten Alakuló ülés december idusa táján (Folytatás az I. oldalról) A 2. sz. választási körzetből: 1. dr. Sass Zoltán képviselő, Kőte­lek; 2. dr. Karácson János képvi­selő, Nagykörű; 3. Nagy Gábor kültag, Zagyvarékas; 4. Oláh Sándomé képviselő, Szászberek; 5. Baksay Endre polgármester, Tiszasüly; 6. Szabó Zsigmond polgármester, Szajol; 7. Vadas Sándor képviselő, Rákócziújfa- lu. A 3. sz. választási körzetből: 1. Kasza József képviselő, Kun- szentmárton; 2. Ferenczi György képviselő, Tiszaföldvár; 3. Haj- dúné Gácsi Mária képviselő, Ti- szakürt; 4. dr. Surányi Lajosné képviselő, Csépa; 5. Laskai Ist­ván polgármester, Tiszasas; 6. Kulcsár István képviselő, Tisza- ug; 7. Molnár Bálint polgármes­ter, Öcsöd; 8. Varga Sándor kép­viselő, Cserkeszőlő. A 4. sz. választási körzetből: 1. Ádámné dr. Bagdán Piroska polgármester, Mezőtúr; 2. Né­meth István polgármester, Túr- keve; 3. Fekete János képviselő, Kisújszállás; 4. Molnár Mihály polgármester, Mesterszállás; 5. Juhász József képviselő, Mező- hék; 6. Simon Ferencné képvise­lő, Kétpó. Az 5. sz. választási körzetből: 1. Szelekovszky István polgár- mester, Kunhegyes; 2. Kasza Im­re képviselő, Tiszaroff; 3. Ba­logh György polgármester, Ti- szagyenda; 4. Négyesi Zoltán polgármester, Tiszabő; 5. Bau- nok Béla képviselő, Fegyvernek; 6. Zsolczai Lajos polgármester, Örményes; 7. Murányi Zsig- mondné polgármester, Kuncsor­ba; 8. Tótok Sándor polgármes­ter, Tiszapüspöki. A 6. sz. választási körzetből: 1. Erdei András képviselő, Abádszalók; 2. Bordás Imre pol­gármester, Tiszaörs; 3. Kovács Gézáné polgármester, Nagyiván; 4. Tóth Nándor polgármester, Ti- szaigar; 5. Beleznay Sándor pol­gármester, Tiszaszentimre; 6. Kovács Béla képviselő, Tomaj- monostora; 7. Géléi Józsefné képviselő, Kunmadaras; 8. Sze­keres János polgármester, Tiszá- bura. Hétszáz embert lapátra tesznek A vezér a cég költségén nyelvet tanul Angliában ( Folytatás az 1. oldalról) szervezési elképzeléseken még jelenleg is dolgozunk. De azt hi­szem, hogy 650-700 embertől mindenképpen el kell köszönnünk.- Ez ha jól emlékszem nagyság­rendileg ugyanannyi, mint ahány embert az idén év elején ugyancsak elküldték innen.- így van, hisz akkor 600 dolgo­zónknak kellett elmenni.- A most tervezett létszámcsök­kentés után hányán maradnak a vállalatnál?- Körülbelül ezeregyszázan- ezerkétszázan.- Elmondaná, hogy miért kellett erre a drasztikus lépésre rászánni magukat?- Nézze, 1989-ről 90-re negyven százalékkal és ebben az esztendő­ben ugyancsak ennyivel csökkent a megrendelésünk. Ez az 1986-ban elindult folyamat - akkor volt ugyanis a legnagyobb a cég, hisz jó négy évvel ezelőtt még 44 be­rendezést működtettünk szerte az Alföldön, és 3600-an voltunk - még ma sem állt meg és úgy néz ki, hogy jövőre becsléseink szerint már mindössze csak 16 berende­zést tudunk foglalkoztatni. Ezt azért említem, mert nálunk a fúró­tornyok darabszáma az, ami leg­jobban tükrözi tevékenységünk nagyságát.- Bocsásson meg, hogy közbevá­gok, de megütötte a fülemet vala­mi. Ön ugyanis azt említette, hogy becsléseik szerint jövöre csak 16 berendezést tudnak üzemeltetni. Ez azt jelenti, hogy még erre sincs megrendelésük ?- Igen azt, hisz írásos megbízá­saink tényleg nincsenek.- Honnan és milyen üzemrészek­ből küldenek el embereket?- A leépülés két részből tevődik össze: egyrészt lényegesen keve­sebb lett a munka, másrészt pedig emiatt a vállalat kisebb lesz, mint a szegedi üzeme volt 1986-ban. Ehhez kell az egész működést és a szervezetet is hozzáigazítani. Úgy látom, hogy nincs létjogosultságuk a vidéki üzemeinknek és számta­lan főosztályt is föl kell számol­nunk. Ezt a békát - tetszik vagy nem - le kell nyelnünk.- Ezek szerint akkor nemcsak fi­zikai munkásokat, hanem irodai dolgozókat is elküldenek?- Igen. Hisz januárban a fúrósok­tól 180 embert, a vállalat és üzemi központjainkból 200 dolgozót kül­dünk el, a további létszámleépítés pedig a szervizüzemek, a szállítás és az anyagellátás területén tevé­kenykedőket érinti leginkább.- A létszámcsökkentés közvetlen kiváltó okait ön elmondta. De ugyanakkor fölvetődik az a kérdés is, hogy miért olyan bizonytalan a helyzet, hisz a szavaiból azt veszem ki, hogy tulajdonképpen még azt sem tudják, hogy mit fognak csi­nálni jövőre.- Ez már egy másik történet és összefügg az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt átszervezésével. Erre a kormánydöntés már meg­született, aminek eredményekép­pen az OKGT élén jelenleg minisz­teri biztos áll. A tröszt vagyonával és annak működtetésével kapcso­latos döntéseket a jelenlegi veze­tők már nem is hozhatnak. Nyilván a miniszteri biztos feladata lesz, hogy az átalakulás lehetséges vál­tozatait, módozatait kidolgozza. Jelenleg vagy hatféle átalakulási elképzelésről tudok, s ezekben föl­vetődik a kérdés,.hogy egyáltalán legyen-e Magyarországon integ­rált nemzeti olajvállalat vagy sem. Ezzel csak azt szeretném érzékel­tetni, hogy abszolút nincsenek fo­gódzóink sem a saját munkákat, sem pedig a tröszti elképzeléseket illetően. Tehát semmi biztosat nem tudok mondani azzal kapcsolat-1 ban, hogy mi lesz velünk jövőre. Előfordulhat, hogy nem tartozunk majd a tröszti vállalatok közé, ha­nem valamilyen államigazgatási felügyelet alá kerülünk. A baj csak az, hogy közben meg csúszunk egyre lejjebb. Hisz míg 89-ben 5,5 milliárdos árbevételünk volt, ad­dig az idén ez az összeg valamivel meghaladja a négymilliárdot, jö­vőre pedig jó ha lesz kereken 3 milliárd forint. És akkor még az inflációt nem is vettük figyelembe.- Mennyiben helyezi más megvi­lágításba csöppet sem rózsás hely­zetüket az a hír, miszerint elképzel­hető, hogy Magyarország szeretne koncessziót kapni az Szovjet­unióban, a nyugat-szibériai olaj- mezők egy részének kutatására?- Ez hosszú távon valóban érde­kes lehet a mi számunkra is, ám ismerve a kinti viszonyokat - hisz a Szovjetunióban még a koncesz- sziós törvény sem létezik - én úgy hiszem, hogy 1991-ben erről még nem lehet szó.- Lehet, hogy nem szorosan az eddigi beszélgetésünk témájához tartozik, de mégis megemlítem. Ugyanis számtalan helyen beszé­lik, hogy miközben a vállalat ro­hamléptekkel megy tönkre, az önök vezérigazgatója - Hingl József, mintha más dolga sem lenne - Ang­liában tartózkodik, hogy nyelvet tanuljon a cég költségén. Igaz ez?- A vezérigazgató úr valóban há­rom hónapos tanfolyamon van Angliában. Kiutazását az OKGT vezérigazgatója engedélyezte.- Mikor ment ki?- Október 6-án, és január végén jön haza.- Mennyibe kerül az a tanfolyam, és ki fedezi a költségeket?- Áfával együtt 600 ezer forint­ba, amit tényleg a vállalatunk fizet. Nézze, hogy, ebben a válságos helyzetben a vezérigazgató úr ki­ment Angliába, ez az ő dolga. Hogy miért döntött így, ezt úgy hiszem, hogy tőle kéne megkér­dezni.- Meg is tesszük, ha hazaérkezik. Köszönöm az interjút. Nagy Tibor Támogatják a Kossuth Tér Alapítványt Lapunk hét végi számában Ér­tünk arról, hogyan látják a szolno­kiak, miként lehetne átalakítani, miként lehetne „berendezni” a szolnoki Kossuth teret. Felvetettük a Kossuth Tér Alapítvány létreho­zásának gondolatát. Ezzel kapcso­latban írt levelet szerkesztőségünk­nek az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. megyei ügyvezető igazgatója, dr. Mrena István, s a bank főmunkatársa, Sándomé dr. Fülöp Magdolna, melyben el­mondják, örömmel olvasták la­punkban ezen alapítvány létreho­zásának gondolatát. Majd ezt írják: a szerkesztőség ötlete nyomán összegyűjtött vélemények jól pél­dázzák, hogy - ha a megvalósítás módjában vannak is különbségek -, a változtatás igénye Szolnok pol­gárainak óhaját tükrözi, ezért kész­séggel vállalnak közreműködést az alapítvány létrehozásában. Ámennyiben az Új Néplap szer­kesztősége vagy az AS-B Kft. Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Irodája bármilyen összeggel létrehozza az alapítványt, vállalják a város pol­gárai adományainak, valamint a hazai, illetve külföldön élő, ismert - Szolnokról elszármazott - szemé­lyiségek e célra áldozott vagyoná­nak összegyűjtését. Részt vállal­nak az alapító okirat megszerkesz­tésében, vállalják az alapítvány va­gyonának kezelését. Már itt felhív­ják a figyelmet arra, hogy az ala­pítványok támogatására érkező önkéntes felajánlások az adóalap­ból leírhatók, ezért célszerű lenne az alapítványt még decemberben meghirdetni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom