Új Néplap, 1990. november (1. évfolyam, 175-200. szám)

1990-11-15 / 187. szám

1990. NOVEMBER 15. Néplap Az Új Néplap H Államigazgatás helyett közigazgatást! Fiatal, ambiciózus ember Kar­cag városának polgármestere, dr. Fazekas Sándor. Amikor telefo­non fogadóórája felől érdeklődöm, kiderül: nem jelölt ki külön idő­pontokat. Ha a hivatalában van, önkormányzata zömmel párt­alapon alakult ki, megnyugtató az a tény, hogy valamennyi, a város­ban jelentős tényezőnek számító pártnak van képviselője a testület­ben. el tőlünk, illetve mit ruháznak ránk, erről korai lenne nyilatkozni. Ennek kimondásával tartozom vá­lasztóimnak, a testületnek, mely polgármesterségre érdemesnek tartott. A város jövője szívügyem, s hiszem, csak a szolgáltatás jelle­gű közigazgatási szemléletmód le­het a megoldás részünkről.- Kifejtené bővebben?- A polgár akkor érzi sajátjának a közigazgatást, ha az ő gondjaival foglalkozik. Nem szívesség kérdé­se, hogy tesszük-e vagy sem. Erre választottak bennünket. Az ügyin­tézés feladata pedig a megoldás gyakorlati megvalósítása! Az iskolákban ma van holnap Kenyeresné Dede Erzsébetet a helyi önkormányzat megalakultá- val csaknem egy időben választot­ták a Kálvin út 9. szám alatti álta­lános iskola igazgatójává. Ismerő­sök lévén bejelentkezés nélkül, ebédidejét rablom el:- Mivel indulsz?- Gondokkal, megoldandó fel­adatokkal és elképzelésekkel. Me­lyikkel kezdjem?- Essünk túl a nehezén.- A gondok legnagyobbja, hogy intézményünk tulajdonképpen hét épületben működik. Ebből három erősen leromlott. Folytassam?- Lépjünk! Mire kérnéd legelő­ször a város önkormányzatát?- A legtöbb karcagi iskola kiala­kította már egyéni arculatát, így a mienk is. Az a tény, hogy testneve­lés és matematika tagozat működik nálunk, sajátos súlypontot teremt, és egyedi elbánást igényel. Min­denképpen szeretnénk, ha a város- vezetés az oktatási intézményeket egyenként, sorban megismerné, így megvalósulhatna a már említett egyedi elbánás, és a színvonal leg­alább tartható lenne a mostani ne­hezebb időkben is. Most ez sem lenne kevés, bár érthetően abban bízunk, hogy ez az állapot átmene­ti.- Elképzelés?..- Az iskolák gazdasági önállósá­ga kapcsán többször foglalkozta­tott a gamesz szerepe. Félreértés ne essék: azt tartom, hogy szükség van rá, igazán nem hiányzik az is­koláknak az a halom adminisztrá­ciós munka, amit végez. De a mos­tani működéséből két nagy hátrány is következik. Először: mi itt, az intézményekben nem látjuk tisztán a pénzügyeket. Másodszor: ebből a mechanizmusból, a „közös ka- lap”-szisztémából hiányzik az ér­dekeltség a takarékoskodásra. Ha a gamesz szolgáltatna, s a most oda­kerülő pénz az egyes iskolákhoz jutna, mindenki tudná, mennyi pénz van éppen a zsebében - s hogy az tényleg ott van-e, s nemcsak fiktív szám egy papíron, mert már „A szemléletváltás nem bárkit bármikor fogad. Ottjártam- kor csupán azért kellett vámom, mert ketten is megelőztek a sorban. A tárgyalószobában először önma­gáról kérdezem.- 1963-ban születtem, tősgyöke­res karcagi vagyok. Édesapám ag­rármérnök, édesanyám pedagó­gus. A szegedi József Attila Tudo­mányegyetemen végeztem: 1987- től a SZIM karcagi gépgyárában dolgoztam jogtanácsosként. A po­litika mindig is foglalkoztatott. Ilyen tárgyú írásaim több helyen is megjelentek, így a Mozgó Világ, az Utón, az Ötlet, a Maholnap ha­sábjain. Ez év nyarán feladtam le­gényéletemet, megnősültem. Fe­leségem erdélyi származású.- Hogy látja a vezetése alatt dol­gozó önkormányzati testületet?- Hadd kezdjem ott: sajátos el­lentmondást érzek a választás ren­dezőelve és a valóság tényei közt. Az önkormányzati testületeket te­rületi szerveződések hívták életre, ugyanakkor a kampányok, a jelöl­tek állítása zömmel pártalapon tör­tént. Én személy szerint azt szeret­ném, ha városunk önkormányzata nem kis parlament lenne, hanem a település érdekeit messzemenően előtérbe helyező testület. De mert a realitás mégis az, hogy Karcag kerül pénzbe.”- Alighanem természetesnek tartja, ha a terveiről kérdezem.- Nem mondok valótlant, ha azt állítom: ma még sok a bizonytalan- sági tényező, sok minden országos szinten sincsen letisztázva az ön- kormányzatokkal kapcsolatban. Ez zavaró. Mert tervezni, progra­mot mondani csak a realitások, a lehetőségek ismeretében lehet. Már megkezdtem körutamat, melynek során e hónapban még Berekfürdőbe is eljutok. Igyek­szem megismerni a gazdálkodó- egységeket, intézményeket, isko­lákat, hogy tisztán lássam: honnan indulunk, milyen alapokról. Mire lehet építeni? Ez nagyon fontos, ha úgy tetszik: mindennek a kulcsa. Továbbá látnunk kell azt is - és elsősorban azt -, milyen jövede­lemforrások állnak rendelkezé­sünkre a jövőben. Összegezve: ha nem akar az ember légvárakat épí­teni, abból kell kiindulni, ami ren­delkezésünkre áll. Első lépés a szemléletváltás kell, hogy legyen. Ez nem kerül pénzbe, és minőségi változásokhoz vezet. Lényege: ál­lamigazgatás helyett közigazga­tást! A megvalósításra is van el­képzelésem, több változatban is, de amíg nem látni, hogy milyen funkciókat, hatásköröket vesznek A nagy turkológus professzor, Németh Gyula Karcag szülötte volt. Szobra méltó helyet kapott a város szívében. rég elköltötték máshová. A takaré­koskodást vagy a pazarlást is rög­tön a „saját bőrén ’ ’ érezné minden­ki. Egészen sajátos kérdésekbe most nem akarok belemenni - kü­lön újságot igényelne -, de tény: a szakmai önállóság sem épülhet mocsárvárként, tartópillérei a nemzeti alaptanterv és az új okta­tási törvény lennének...- Csak egy kérdés még: mit vársz a jövőtől az iskolád, a munkatár­sak, a gyerekek számára?- Ismersz. Várni csak a buszra szoktam. Úgy látom, hogy aki őszintén lett pedagógussá, a gyer­mekekért lett azzá. Ok pedig a jö­vő. Hogy milyenek lesznek, hogy milyen lesz ez a jövő, ma dől el. Az iskolákban ma van holnap. Can you speak English? A Gábor Áron Gimnázium nyelvi laboratóriumában már második éve tart egy angolnyelv-tanfolyam, amely Karcag város és Kunmadaras huszonkét általános iskolai és gimnáziumi tanárát készíti elő középfokú nyelvvizsgára. Mindebben a legilletékesebb dr. Varga Gyöngyi, a gim­názium angoltanára, megyei középiskolai szaktanácsadó, a tanfolyam vezetője:- Heti kétszer két órában (és többórás otthoni felkészüléssel) az oxfordi kiadású Access to English sorozatból tanulnak az résztvevők. Ez az anyag kiválóan alkalmas az eredeti beszédfordulatok összefüggő és párbeszédes feldolgozására. Sok hasznos és érdekes gyakorlat található a tankönyvben és a munkafüzetekben. Különösen jól használhatók a nyelvtani drillek, az életszerűen előadott történetek és dalok, valamint a tesztek és faliképek. Az olvasmányok szövegeit az eredeti kazettáról mindenki átvette.- Milyen kiegészítő anyagot vesznek, mikor van erre idő?- A nyár elején és végén kétszer egyhetes, napi nyolcórás, intenzív szakaszt is beiktattunk, amikor már főleg az alapokra épülő kiegészítő anyagok kerülnek sorra: a már korábban elkezdett könnyebb videóanyag nyelvvizsga-előkészítővel bővült, amely a társalgás gyakorlása mellett a hallás utáni megértést is javítja. Úgyanezt segítik a magnóról hallgatott történetek is. A nyelvtani mondatmodelleket részletes összefoglaló sze­rint vesszük sorra. Ezután újságcikkek és irodalmi szövegek következ­nek.- A tananyagon túl van-e lehetőség módszereket is tanulni?- A nyelvi labor és a tanítás során szerzett tapasztalatok erre is lehetőséget nyújtanak.- Hadd tegyen hozzá: mindehhez külön segítséget nyújt a nemrég megjelent ,A táblától a számítógépig" című angol szakmódszertani ötlettár is, melynek szerzője dr. Varga Gyöngyi. De ha már átvettem a szót, megkérdezem: a Nyugat felé való nyitásnak vannak-e már kihasz­nálható jelei?- Az itt nyelvet elsajátító pedagógusoknak is többször volt már alkal­muk angol anyanyelvű beszélővel találkozni, szót váltani. A jelenlegi öt amerikai vendégtanár jelenléte megyénkben még többet ígér. A vezeté­semmel nyelvet tanuló tanárok a BBC híreinek videófelvételét is rend­szeresen megnézhetik.- Az eddigiekből úgy tűnik: nem lesz angol szakosokból hiány a karcagi iskolákban.- Ez nemcsak a tanfolyam: a nyelvet tanuló kollégák és az én érdemem - bár vitathatatlan és látható az az erőfeszítés, mellyel pedagógustársaim a nyelvet tanulják. De nagy segítség volt az is, hogy a helyi művelődési osztály az elsők között tette lehetővé az átképzőtanfolyam megindítását. Minden tényezőt átgondolva biztosan állítom, hogy a közeli jövőben lesz annyi szaktanár városunkban, amennyire a szabad nyelvválasztás folytán igény adódik. Az oldalt összeállította: Dorkovics Ágnes Fotó: Mészáros János A nagykun népművészeti örökség továbbvivöi A Karcagi Háziipari Szövetke­zet nemrégiben új elnöknőt vá­lasztott Győrfiné dr. S Kovács Ilona néprajzos személyében. Az idáig vezető út nem volt egysze­rű, az előző elnök nyugdíjba me­netele után két pályázatot is ki kellett írni. E provizórium alatt az elnökhelyettes látta el a legfel­sőbb vezetés munkáját. Az új elnöknő öröksége ezek után nem éppen szívderítő: a hosszúra nyúlt átmeneti időszak alatt személyi ellentétek sora ala­kult ki, a gazdasági jellegű prob­léma gyökere pedig, hogy a szö­vetkezet termelése 80 százalék­ban szovjet piacra épült. A gon­dot még tetézte, hogy a Szovjet­unió egyoldalúan felmondta a promptinkasszós kifizetéseket, így a szövetkezet, sok más cég­hez hasonlóan, szeptember óta nem kapja meg árui ellenértékét. Az elnöknő ennek ellenére reménykedik, Ují— «1UX---1 £—: C lA-Cp^ClCSCl VOiUldK.- Legfontosabb feladatunk, hogy munkát találjunk a szabad kapacitáshoz. Az átmeneti időszak vezetése perifériára szorította a népművészeti részleget. Ez számomra érthetetlen, hiszen népművészeti terméke­ink iránt mindig nagy volt a kereslet. Az új vezetés tehát ennek szellemében tervez. Új termékfajtákat fogunk bevezetni, már ráálltunk a nagykunsági textil- művészet még fel nem dolgozott ágainak (pl. a viselet) babákon történő feldolgozására.- S a többi részleg?- A varró-bedolgozó részlegben vannak komo­lyabb gondok. Ez körülbelül 200-250 főt érint. Nehéz ellátni őket munkával, mert szakmailag, műszakilag nem elég felkészültek a tőkés bérmunkához. Most még szovjet megrendelésekéi dolgoznak. A jövőre nézve két al terpatíva körvonalazódik a szá mukra: bekapcsoljuk őket a nép művészeti árutermelésbe, illetve i tervek közt szerepel textiljátékol készítése is.- Úgy tűnik tehát, nem az egy szerübb utat választják: mármin hogy megváljanak dolgozóik eg; részétől.- Semmiképpen. A létszámle építést az utolsó pillanatig e akarjuk kerülni. Átcsoportosítás sál oldjuk meg a gondokat. A mos 70 fővel működő varrószalagja ink kapacitását is növelni akarjuk Itt is szükség lehet további embe rekre. Ez a részleg tőkés bérmun kát végez, el vagyunk látva meg rendelésekkel.- Mennyiben érinti ez a belső átcsoportosítás az improduktív réteget?- Érinteni fogja, nyilvánvaló. Egy részüket piacfel- fír/t ii7iotQ7f>rvö tevékenvséeeel bízzuk meg. Szük­ségünk lesz rájuk, hiszen amíg korábban csak néhány nagy felvásárlóval volt dolgunk, most a magánszféra bővültével ez éppen fordítva lesz.- A beszélgetésünk elején említett szovjet piacban lát-e további lehetőséget?- Egyetlen reálisan gondolkodó vállalat vagy szö­vetkezet sem engedheti meg magának, hogy ezt a hatalmas piacot feladja. Esély van rá, hogy a Szovjet­unió visszalép a promptinkasszós kifizetések egyol­dalú felmondásától. De úgy látom: mindenképpen változás áll majd be a kapcsolatunkban. A Szovjet­unióval való központi kereskedelem helyett köztár­sasági szintű kereskedelem kialakulása várható. így hát mi is errefelé orientálódunk a jövőben. • f 1 Lesz-e olasz-magyar vegyes vállalat Karcagon? Ma már divatos dolog vállalko­zásról beszélni, de amikor Sexty Attila - akit ma városszerte sikeres emberként ismernek - elindult ezen az úton, még 1980-at írtak. Agrármérnöki végzettséggel jó ideig a Közép-tiszai Állami Gaz­daság egyik vezetője volt. Nap mint nap tapasztalhatta az állami mamutcégek összes hátrányát, s egyre inkább a megoldás foglal­koztatta. A szerencse mellé állt, elképze­lése találkozott a nádudvari KITE elgondolásaival. Az év elején lét­rejött kft.-ben a magántőke 51 szá­zalék, míg a KITE 49 százalékkal vesz részt. A vetőmaggal és ma- dáreleséggel foglalkozó kft. elő­nyeit Sexty Attila ügyvezető igaz­gató így ecsetelte:- A teljes vertikumot kézben tartjuk: termelünk, termeltetünk, a tisztítást, tárolást és kicsomagolást is mi végezzük, valamint önálló exportjogunk van. Ez Magyaror­szágon nagyon ÍCHtCS! Ny'2“2t0n nem így működik ez a rendszer, de ott a szállítással foglalkozó cégek nagyon pontosak. Áz, hogy a kft. épp Karcagon jött létre, mindket­tőnknek előny. A városnak azért, mert meglehetősen sok embert tu­dunk foglalkoztami.- Miért kezdett tárgyalásokat egy olasz céggel?- Az ok egyszerű: mert érdemes. Vegyes vállalatként egy klasszis­sal jobb technikát tudunk behozni - vámmentesen! Egyik fő célunk Egy sikeres út kezdete. pedig ez, párosítva a legjobb tech­nológiával. Persze nem akarunk erre az eev kapcsolatra anyagilag teljesen ráépülni - ha létrejön. Egyébként sem ez lenne az első kapocs külföld felé. A német Vi- takraft cég osztrák leányvállalatá­val már jó ideje együttműködünk. Bérmunkát végzünk a számukra.- A szavaiból úgy veszem ki, egyéb ok is van, ami miatt tőkéjük jó részét visszatartják ettől a vál­lalkozástól.- Van. Egyrészt a józan üzleti meggondolás. Másrészt: egyéb tervek is körvonalazódnak. Ame­rikai mintára felvetődött például egy az utazóknak különböző szol­gáltatásokat nyújtó úgynevezett „bemegyek-Jojovo*. m icicsiu-«- a 4-es főúton, Karcag mellett. Az elhaladó kamionok számára nem lenne rossz vállalkozás egy kami­onkocsimosó sem. De nyilatkoztak már úgy külföl­diek, hogy szeretnék Berekfürdőt bekapcsolni egy szállodai lánc­ba. Amiért pillanatnyilag nem lé­pünk, annak az az oka, hogy az új önkormányzat gondolkodásmód­ját meg kell ismernünk előbb. Karcagon [unka van, s úgy tűnik, lesz is elegendő

Next

/
Oldalképek
Tartalom