Új Néplap, 1990. november (1. évfolyam, 175-200. szám)
1990-11-15 / 187. szám
10 1990. NOVEMBER IS. Néplap Képes technikatörténet (7.) Papin gőzgépe Mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy a vitaminok nélkülözhetetlenek, de vajon mindennapi táplálékunkkal elegendő mennyiséget juttatunk-e szervezetünkbe? A világon számos kutatócsoport érdeklődése a C-vitamin felé fordult. A C-vitamin sokoldalú biokémiai szerepét Szent- Györgyi Albert által 1928-ban történt izolálása óta számos kutató megerősítette. Egy kaliforniai kutatócsoport felismerte, hogy a C-vitamin gátolja az ártalmas oxidációs reakciókat a véráramban. Az oxidáció károsíthatja a vérzsírokat, fehérjéket, az örökítő anyagokat. Ezek az ártalmak kapcsolatba hozhatók az öregedéssel és különféle megbetegedésekkel, mint például a szív- és érrendszeri betegségek, az agyvérzés, a zöldhályog, az érelmeszesedés, sőt a rák is. A károsító anyagok jelen vannak mindennapi ételeinkben, a környezet szennyeződéseiben, mint a gépkocsik kipufogógázai és a dohányfüst. A káros hatású égéstermékek kémiai reakcióba lépnek az emberi szervezetben lévő C- vitaminnal, és semlegesítik azt. Éppen ezért azoknak az embereknek, akik a dohányzás káros szenvedélyének hódolnak, jóval nagyobb mennyiségű C- vitaminra van szükségük, mint a nemdohányosoknak. A dohány elégetése során keletkező vegyületek közül különösen ártalmas a formaldehid gáz, amelynek rákkeltő hatását patkánykísérletekkel meggyőzően bizonyították. Mivel a C-vi- taminnak jól ismert semlegesítő szerepe van, alkalmasnak látszott a cigarettafüstből a szervezetbe kerülő formaldehid semlegesítésére. E felismerés alapján rákkeltő füstalkotókat megkötő füstszűrő filtert állítottak elő a Budapesti Műszaki Egyetemen, Trézl Lajos kutatócsoportjában, a Pécsi Dohánygyárral közösen, amely belföldön és külföldön is szabadalmi oltalmat kapott. Jelenleg a világon a dohányfüst szűrésére alkalmazott filterek fizikai és kémiai megkötéssel fejtik ki hatásukat, nagy felületük révén a füst káros alkotóelemeit kiszűrik. De ez a megkötőképesség véges, sőt az égés előrehaladtával egyre jobban visszájára fordul, ahogy a filter felmelegszik a füstgázoktól. A C-vitamin- és formaldehid-kutatás új magyar eredményei, a szerves kémiában is újdonságnak számító alapreakció felfedezése vezetett ahhoz a gondolathoz, hogy a cigaretta füstszűrőjébe eleve beépítsék a jól ismert C-vitamint. Ezzel az eljárással sokkal hatékonyabban érhető el, hogy megszabaduljunk a rákkeltő és egyéb veszélyes molekuláktól, amelyek a cigarettafüstben jelen vannak. Számítások szerint egy 80 kilogrammos testsúlyú dohányzó felnőtt igen nagy mennyiségű C-vitaminnal (naponta 100-150 gramm) közömbösíthetné a dohányfüstből a szervezetbe bekerült formaldehidet, mielőtt az megtámadná a testszövet fehérjéit, károsítva a genetikai állományt. Ilyen nagy koncentrációban azonban a C-vitamin nem lehet jelen a vérben, mert életveszélyes lenne. A füstszűrőbe beépített C- vitamin reagál a dohányfüstben lévő, egészségre ártalmas füstalkotókkal, így a szervezet C-vitamin háztartása nem megy tönkre, sőt az emberi enzimrendszert roncsolni képes vegyületeket is elbontja. A C-vitaminos filterrel ellátott cigaretták elszívásakor (amelyeket a Pécsi Dohánygyár Sopianae 100, Nádor 100, Nívó 100 néven forgalmaz) a szervezet nemcsak a rákkeltő füstalkotóktól mentesül, hanem a vérnyomás is alig változik, szemben a hagyományos cigarettákkal, amelyek szívásakor a vérnyomásértékek hamarosan megemelkednek. R. Zs. A Novaja Zemlja szigeténél feltartóztatott Greenpeace környezetvédelmi mozgalom hajója - archív felvételen. A Szovjetunió hosszabb szünet után felújította föld alatti nukleáris robbantásait, a szemipala- tyinszki kísérleti telep bezárása után ezúttal a Novaja Zemlja-szigetek térségében. A nukleáris robbantás nagysága 20-150 kilotonna TNT-egyenér- téknek megfelelő határok között volt. A szovjet atomkísérlet végrehajtása a Greenpeace környezetvédelmi szervezet aktivistái szerint a nemzetközi törvények értelmében jogszerű volt. Annak ellenére jelentették ezt ki, hogy néhány nappal korábban aktivistáik meg akarták akadályozni az Északi Jeges-tengertől körülvett szigeten az atomkísérlet végrehajtását. A zöld mozgalmak tevékenysége különösen felerősödött a csernobili atomerőműkatasztrófa következményeinek részletesebb megismerését követően. A Greenpeace az atomkísérletek végleges betiltását követeli. Október elején a környezetvédő mozgalom hajója lehorgonyzott a szigeteknél, a legénység tagjai partra szálltak, és sugárszennye- zettségi méréseket végeztek, mielőtt a szovjet hatóságok kiutasították őket. ( A világító egér Amerikai kutatóknak sikerült a szentjánosbogár fényét okozó gént beültetni laboratóriumi egérbe. Az egér ennek következtében sötétben ugyanúgy világított, mint a szentjánosbogarak. Ezen az érdekességen túl, nagy távlatokat nyitott a biotechnológiában az az új eljárás, amivel olcsón és gyorsan tudnak bizonyos fehérjék szintéziséhez szükséges örökítőanyagokat bejuttatni az állati sejtekbe. Az egér bőrébe, májába vagy izmába bevitt örökítőanyagból 2-3 hét elteltével fehérjék képződnek. Ezek a fehérjék lehetnek gyógyhatású- ak, így ha az új módszert alkalmazzák, a ma szokásos injekciózás helyett a gyógyszerek rögtön arra a helyre kerülnek, ahol szükség van rájuk, s nem terhelik az egész szervezetet. Biztató kísérletek folynak a cukorbetegség gyógyításához szükséges inzulin ily módon V __________________ t örténő beépítésére a hasnyálmirigybe. * A dohány mint új táplálék Bármilyen meglepő: a dohány leveleiből kivont fehérjéket az ember jobban tudja hasznosítani, mint a tojásfehérjét, a sajtot vagy a tejet. Amerikai tudósok szerint, ha a dohánylevelekből kivonják az oldható fehérjéket, a kapott fehérjeoldat nagyon kedvező összetételben tartalmazza az emberi szervezet számára elengedhetetlenül fontos amino- savakat. A rostos maradékanyagból készült cigaretta egészségesebb, mint a hagyományos, mivel a káros nitrogén- oxidok, cianidok és egyéb rákkeltő anyagok az oldható fehérjék égéséből származnak. \ Ha a fiatal dohányleveleket leszedik, a növény újakat növeszt. így háromszor-négyszer is betakaríthatják a termést, mindig újabb és újabb fehérje- koncentrátumokat állítva elő. Az eljárás kidolgozói szerint ez a módszer hatékony fegyver lehet az egyre nagyobb tömegeket fenyegető éhezés elleni harcban is. ♦ Műhold a postaládában Először történt meg az, hogy egy mesterséges hold lezuhanása anyagi kárt okozott a Föld felszínén. Egy becsapódó műhold darabjai Sydney-ben tönkretettek egy postaládát. A láda környékén talált törmelékdarabokat geológusok megvizsgálták, és megállapították, hogy ezek csak egy műhold darabjai lehetnek, amely lezuhanása során nem égett el teljesen a földi légkörben. _______________________) A gőzgép egyik ősét 300 évvel ezelőtt, 1690-ben Denis Papin (1647-1714) francia orvos és fizikus szerkesztette meg. Ez úgynevezett „atmoszférikus” gőzgép volt, azzal az elvvel működött, hogy ha a vizet felmelegítjük, az gőzzé változva kiterjed és felfelé mozgatja a gép dugattyúját. Amikor viszont a hőmérséklet csökken, a gőz összehúzódik és a dugattyú lefelé mozog. Papint Károly hesseni őrgróf meghívta Marburgba egyetemi tanárnak és rábeszélte arra, hogy gőzgépét egy hajóba építse bele és hasznába fel armat meghajtására. Ez meg is történt a Weser folyón, azonban a kipróbáláskor az ottani hajósok kenyerüket féltve, szétrombolták azt. Megjegyezzük azonban, hogy ezt a legendát később senki sem erősítette meg, tény azonban, hogy egy 1707-ből származó rajz maradt fenn róla. A feltaláló később kegyvesztett lett, családjával együtt AngPapin hajóba épített gőzgépét szétrombolják a weseri hajósok. liába költözött. Nevéhez fűződik még a ma is alkalmazott biztonsági szelep, ami túlnyomás esetén kinyílik és éles visítással figyelmeztet a veszélyre, aztán az úgynevezett „Papin- fazék”, amit alig van konyha, hogy ne találnánk meg benne, csak most ,Jkuktá”-nak hívják. Angliában találta fel az üveggel fedett, kertészeti melegágyat, de ezen is más gazdagodott meg, a feltaláló szegény emberként halt meg. K. A séggel kizárni a Mars-beli élet lehetőségét. Az újabb s talán már emberrel végrehajtható Marx-ex- pedíciókra merészebbnél merészebb tervek tucatjai születtek, s ma már tulajdonképpen csak elegendő pénz kérdése megvalósításuk, melyre valószínűleg nemzetközi együttműködésben fog sor kerülni. A Mars sarkvidéke a hósapkával. Az Amerikai Bolygókutató Társaság nagyszabású tudományos program előkészítését kezdte meg, amely hozzájárulhat az ezredforduló táján megvalósuló Marsra utazás sikeréhez. A nemzetközi együttműködésbe szeretnék bevonni a fiatal generációk legtehetségesebbjeit is, akik majd az ember Marsra történő utazását megvalósítják. A kutatás szempontjából a legnagyobb vonzerőt a bolygók közül kétségtelenül a Mars nyújtja. Külső bolygószomszédunk adottságaiban sok tekintetben hasonlít Földünkhöz, így nem csoda, hogy az emberiség szeretné minél előbb személyesen felkeresni. Mint a Földön is, vannak rajta szelek, felhők, zúzmara és időjárás, amely négy évszak váltakozását mutatja. Vannak vulkánjai, homokdűnéi, titokzatos, száraz folyómedrei, sarki hósapkái - melyek tavasszal elolvadnak. A Mars az az égitest, amelyen legnagyobb eséllyel kereshetjük a Földön kívüli élet nyomait a Naprendszerben. Ennek felderítésére indult 1975-ben a két Viking űrszonda. Bár a Vikingek elvégezték tervezett feladataikat, mégsem lehet kísérleteik alapján teljesEgyütt a Marsra! C-Vitamin a füstszűrőben Atomrobbantás és környezetvédők A tudomány világa
