Új Néplap, 1990. november (1. évfolyam, 175-200. szám)

1990-11-15 / 187. szám

•) 2 Néplap 1990. NOVEMBER 15. Válságos a helyzet a Szovjetunióban (Folytatás az 1. oldalról) A kezdeményezéshez igen so­kan csatlakoztak, és a felszólalók többsége az eredeti napirendtől szintén eltérve indulatos hangon fejezte ki aggodalmát a Szovjet­unió kritikus gazdasági, társa­dalmi és politikai állapota miatt. Utaltak egyebek között arra, hogy a jelenlegi körülmények, azaz a központ és a köztár­saságok között folytatódó "tör­vénykezési háború" közepette gyakorlatilag értelmetlenné vált a törvényhozási munka. Sokan nemcsak a törvényhozási, de a közigazgatási és államhatalom, sőt az elnöki hatalom megbénu­lásáról beszéltek. A képviselők követelték, hogy Gorbacsov elnök, a szövet­ségi kormány és az egyes szövet­séges köztársaságok képviselői^ nek jelenlétében a parlament két háza közösen vitassa meg a hely­zetet. A testület az erre vonatkozó javaslatot igen nagy többséggel fogadta el, a 378 képviselőből 362 szavazott mellette. A szovjet parlament a szava­zást követő zárt ülésen folytatta munkáját. A mai napon a tör­vényhozás bizottságokban ülé­sezik. Az önkormányzat kéri Szolnok megyei jogú várossá nyilvánítását (Folytatás az 1. oldalról) Annyi bizonyos, a megyei jog­gal - ha a parlament is megszavaz­za majd - gyarapodnak a város fel­adatai, ezzel szemben csak halo- vány elképzelések lehetnek arról, hogy mit kap ezért cserébe. Főhet a pénzügyi szakemberek feje, mert hiányoznak a jövő évi költségve­tés előzetes elképzeléseinek az adatai. Ráadásul reálértékben 1991 -ben sem lesz több pénz, mint az idén.- Nehezítette a döntést, hogy nem rendelkeztünk megfelelő in­formációkkal -jegyzi megy König László polgármester. - Hiányoz­nak a megyei jogú város működé­sét szabályozó jogszabályok. Mi is az a megyei jogú város? "A megyei jogú város települési önkormányzat, és területén - meg­felelő eltérésekkel - saját hatáskö­reként ellátja a megyei önkor­mányzati feladat- és hatásköröket is"- úja a helyi önkormányzatokról szóló törvény. A megyei feladat- és hatásköröknél maradva pedig tanulságos elolvasni a következő­ket az idézett jogszabályból: "A megyei önkormányzat köteles el­látni azokat a törvényben előírt fel­adatokat, amelyek megoldására te­lepülési önkormányzat nem köte­lezhető". Ezekből arra a következ­tetésre juthatunk, hogy a megyei jogú város köteles üzemeltetni a területén lévő megyei intézménye­ket. Múzeumot, színházat, műve­lődési központot, könyvtárat. A mérlegelésnél ezek a dolgok bi­zony elgondolkodtatóak, de mi van a másik serpenyőben?- Szolnok - legyen bármilyen státusa - regionális szerepkört tölt be - érvel a polgármester. - Ez pe­dig mint a testületi ülésen is szóba került, nem illeszkedik a megye­határokhoz. A város meg akarja őrizni az egységes alap- és közép­fokú ellátást és ezt szeretnénk elér­ni az oktatásban, a kultúrában, a szociálpolitikában és az egész­ségügyben is. A központi finanszí­rozás a nagyvárosoknak a kedve­zett; ebből a megyei jogú városok­nak is előnyük származott. Né­hány olyan Szolnokon lévő intéz­mény, melyet eddig a megye (is) támogatott, most igen nehéz körül­mények közé kerülne, ha a dotáció megszűnne. Az említett keddi önkormány­zati ülésen sok érv és ellenérv hangzott el. Elbizonytalanodott egy pilla­natra az ember. Ennek a vélemé­nye is igaz, de a másiké is. Külső szemlélőként nehéz volt megítél­ni, hogy a képviselők pártjuk vo­nalát követték, vagy a lelkiismere­tükre hallgattak.- A döntés meghozatalában mennyire volt lényeges a pártho­vatartozás? - kérdezem König Lászlótól.- Egyik csoport sem kérte fel képviselőit, hogy valamilyen kö­zösen kialakított álláspontot támo­gasson. A jelenlévők saját belátá­suk szerint döntöttek.- Egy megyei jogú városban vannak olyan ügytípusok, me­lyekben másodfokon is döntenek, a település kerületekre tagozód­hat, ahol hivatalok működnek. Ez azt jelenti, hogy többen dolgoznak majd a helyi államigazgatásban,- A kerületekkel kapcsolatban egyelőre nem tudunk részleteket közölni, azt azonban kiemelni: az ügyfélnek nagyon lényeges, hogy ügyének elintézéséhez nem har­minc, hanem tegyük fel, csak 8 napra lesz szükség. Ez ellen nem hiszem, hogy til­takozna bárki is. A polgármester elmondta, hogy a jelenlegi önkor­mányzati képviselő- testület ösz- szetétele nem változik, nem kell új tagokat választani. Ennek min­denképpen örülnünk kell, abban pedig bíznunk, hogy jól döntöttek. sz.z. Közös nyilatkozat a Nagymarosi Dunai Vízlépcső ügyében Szabálytalan interjú Fodor Tamással Többmilliárdos végkielégítés Hongkongi vallomás A mór megtette kötelességét... Az Országos Vízügyi Beruházá­si Vállalat (Oviber) mint építtető és az Österreichische Donaukraft­werke AG (DoKW), mint fővállal­kozó, a Nagymarosi Dunai Vízlép­csőre vonatkozó fővállalkozói szerződés felmondásával kapcso­latban az alábbi közös nyilatkoza­tot teszik: A szerződő felek egyetértenek abban, hogy a fővállalkozói szer­ződés felmondásával kapcsolatban - melyet az Oviber a magyar kor­mány ökológiai megfontolása alapján bontott fel - a megbízott vállalatok jogos követeléseit kielé­gítik. A megegyezés eredménye az, hogy az Österreichische Donau­kraftwerke AG-nek mint fővállal­kozónak, a szerződés felmondásá­nak napjától számítva, 2650 millió ATS összegű végkielégítés jár, mely összeg a kamatokat nem tar­talmazza. * Kormánybiztosi sajtónyilatko­zat Mivel a most közös megegye­zéssel rendezett magánjogi szerző­dés mögött bankgaranciák állnak, és az áramszolgáltatási szerződés keretében a terhek végső soron a költségvetésre fognak hárulni 1996 és 2015 között, termé­szetesen a döntéseknél e szempont­nak is érvényesülni kellett. Egyszerű és az időközben a nemzetközi és hazai sajtóban meg­jelenő, a rendezési készséget kér­dőjelező megnyilvánulásokat elke­rülő megoldás lett volna a 3,848 milliárd ATS-ről 2,980 milliárd ATS-re csökkentett végkielégítési igény azonnali elismerése. (Folytatás az 1. oldalról) Az állatok mintegy 51 száza­lékát a kisüzemekben nevelték, a növekedés pedig elsősoban az árutermelésre berendezkedett gazdaságokban következett be. Itt az anyakocák száma is örven­detesen gyarapodott, de nem éri el az 1987-es szintet. Szűkebb pátriánk mezőgazdasági nagy­üzemeiben a legerőteljesebben, 14,6 százalékkal a juhállomány csökkent. A tyúkfélék' száma szeptem­ber 30-án megközelítette a 4 mil­liót. Az előző évekhez képest 8 százalékos növekedést a Török­szentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat és a kisüzemek állo­mánybővülése idézte elő, mivel az állami gazdaságok tyúkfélé­ket továbbra sem tartanak. Ta­valy 16 termelőszövetkezetben neveltek baromfit, az idén már csak 13 téeszben folytattak ilyen A kormányzat ezt nem enged­hette meg magának két okból. El­sősorban azért, mert az 1986-ban kötött szerződésnek megfelelő rendezési szabályok a magyar felet a teljes vállalkozási összegből ki­induló, csak a levonult vállalkozó megtakarításait elengedő elszá­molási rendszerrel bizonytalan és részben kiszolgáltatott helyzetbe hozták volna. A másik ok az, hogy a kormány- program céljaival ellentétes és fe­lelőtlen lett volna könnyedén ke­zelni egy csak 1996-ban kezdődő fizetési kötelezettséget. A magyar fél ezért ragaszkodott a ténylegesen elvégzett munkákon alapuló elszámoláshoz. Az osztrák tevékenységet, ezért az állomány 1,1 százalékkal csökkent. A szeptember végi összeírás adatai tehát nem minden esetben támasztották alá a szakmai kö­rökben várt jelentős mértékű ál­latállomány-csökkenést - tájé­koztatta lapunkat Sándor István a KSH megyei igazgatója. Ez el­sősorban azzal magyarázható, hogy a nagyüzemekkel szemben a kistermelőknél az elmúlt esz­tendőhöz képest számottevően bővült az állatállomány. Igaz négy év távlatában a szarvasmar­hák, a sertések, a juhok száma egyaránt csökkenő tendenciát mutat. Ezért a jelenlegi és a vár­ható kis- és nagyüzemi áliatartási kedvet eltérően ítélik meg a ter­melők és a feldolgozó, felvásárló vállalatok. Az előbbiek ugyanis nem megfelelőnek látják a takar­mányellátást, valamint a költsé­gekhez képest alacsonynak tart­cég is felismerte ezeket a tényeket és igen korrekt módon hajlandó volt - következetesen hangoztatott kérésünknek megfelelően - a mun­kák készültségi fokából kiinduló elszámolásra, megadva az ellenőr­zéshez szükséges adatokat. Ezzel megnyílt az út az elhúzó­dó, az osztrák-magyar államközi gazdasági kapcsolatokat is mérge­ző, a cseh és szlovák partnerrel megállapodási lehetőségeinket is akadályozó probléma peren kívüli, mindkét fél számára kielégítő ren­dezéséhez. Budapest, 1990. november 14. Dr. Sámsondi Kiss György (OS) ják a felvásárlási árakat. Az aszály következményeként nem termett a megye állatál­lományának eltartásához elegen­dő kukorica. Ennek ellenére az idén sem várható takar­mányhiány, hiszen a kiesés rész­ben importból, részben pedig más takarmánynövényekkel pó­tolható. A nagyüzemek a takar­mánygyártást a tavalyi esztendő­höz viszonyítva 10 százalékkal kívánják növelni, ehhez pedig 12 ezer tonna külhoni árpát is fel­használnak. Elképzeléseik sze­rint mintegy 280 ezer tonna ke­veréktakarmányt állítanak elő, melyben a kukorica egy részét más energiahordozóval helyette­sítik. Ezenkívül behozatalból biztosítanak 2,5 ezer tonna árpát és kukoricát, melyet saját üzlete­ikben, az árak letörése céljából hoznak forgalomba. L.Z. Egy szabályos interjú úgy ké­szül, hogy az újságíró megkeresi kiszemelt alanyát, felteszi neki a kérdéseit és az illető válaszol. Fodor Tamással éppen fordítva történt a dolog. Az országgyűlési képviselő kereste meg a szer­kesztőséget azzal, hogy a nevé­hez fűződő hongkongi ügy­ben mondanivalója van a nyil­vánosság számára. A szó tehát - indító kérdés nélkül - Fodor Tamásé!- Engedtessék meg, hogy egy ilyen objektívnak tűnő té­máról szubjektíve beszéljek, mert igazából engem az izgat, hogy egy megye listán meg­választott képviselője mit te­het a régióért, azokért az em­berekért, akiknek a bizalmá­ból képviselő lett. Nem most vetődött fel bennem ez a kér­dés, hanem akkor, amikor úgy döntöttem, hogy elvállalom ezt a megbízatást. Bennem a foglalkozásom­ból eredően van egy nagy adag empatikus hajlam. Sze­retek belehelyezkedni a nagy életdráma különböző szerepe­ibe. Egyik kedvenc szerzőm, Brecht nyomán igyekszem pon­tos vázlatot készíteni arról a tár­sadalomról, arról az emberről, akire hatni kívánok, és a vázlat­hoz próbálom igazítani őket. Benne van a véremben a hatni akarás, a változtatás szándéka. Amikor pedig hozzáfogok egy darab rendezéséhez, akkor lege­lőször az ajtónállók és a pincérek izgatnak. Csáth Géza tanított meg arra, hogy megpróbáljam mindig a legkisebb ember szem­szögéből is megnézni azt a törté­nelmet, amit a nagyok alakíta­nak. Ez okozza nálam az érzé­kenységet, ami az SZDSZ-en be­lül a szociális elkötelezettségű politikusokhoz csatolt. A na­gyobb összefüggések mérlegelé­se viszont a liberális vonulathoz is közel visz - tehát bennem a két szemlélet szintézisbe kerül. Ez a szubjektív bevezető arra kellett, hogy rávilágítsak arra a motívumra, ami engem "bele­kergetett" a honkongi ügybe. Képviselői szerepkeresésem kapcsán arra gondoltam, arcot kellene adni ennek a városnak, megyének. Szolnokot történel­me, földrajzi fekvése predeszti­nálja arra, hogy kereskedőváros legyen. Akkor jött kapóra az analógia, hogy Hongkong az is­mert okok miatt éppen ezt a sze­repet készül feladni. A menekül­tek Szolnokra telepítésének gon­dolata eredetileg nem az én fe­jemből pattant ki. Önmagámnak amolyan katalizátorszerepet szántam: sürgetni az eseménye­ket, lépéskényszerbe hozni a kormányt és az önkormányzatot. Úgy kezdtem el viselkedni, mint egy árnyékkormány egyik ár­nyékminisztere. Szimuláltam egy intézkedési tervet, egy algo­ritmust, ahogyan el kellene in­dulnia egy országnak és egy ön­kormányzatnak ahhoz, hogy a kínálkozó alkalmat megragadja. Most már ott tartok, hogy ki­szállhatok. Egy hasonlattal él­ve: a felhúzott vitorlázógép most már a fizika törvényeinek meg­felelően tud siklani.- Van komoly érdeklődés Ma­gyarország iránt a hongkongi felső középrétegekben?- Igen. Először az Interbrigde cég jelentkezett. Referenciáit nem kutattam, de nem tettem fel rá mindent. Az Investment cég belépése adott kellő referenciát arra, hogy a hongkongi felső kö­zéprétegek jönnének Magyaror­szágra, van pénzük, mozgósítha­tó tőkéjük. Ez a cég már a kor­mánynak is elégséges referenci­át tudott felmutatni. Kormány­szerződés született, melynek ér­telmében többek között január­tól a letelepedni szándékozók végigjárják a felkínált helyeket - a többi már magánmegállapodá­sok dolga. Nagyon szeretném, ha az év hátralévő részében meg­szereznénk a lakosság egyetér­tését. Jó lenne eloszlatni azokat az aggályokat és félelmeket, amelyek figyelmen kívül hagy­ják, hogy anyagi és szellemi ka­pacitást, munkaerőt lekötő tőke, magas szintű munkakultúra ér­kezik, egy lökés, amely elindít­hatja a régió fejlődését.- És ha a lakosság nemet mond?- A lakosságnak jogában áll nemet mondani. Ha a lakosság nemet mond, elveszítünk egy le­hetőséget. Jelentkező van elég, Szolnok csak egyik közülük, de előnye, hogy korábban jelentke­zett.- Megvannak a letelepítés jogi lehetőségei?- Munkatársaimmal ennek is alaposan utánanéztünk. Kide­rült, hogy a még hatályos tör­vények szerint is gyakorlati­lag alig van akadálya annak, hogy egy külföldi áttelepül­jön Magyarországra. Vannak kizáró okok, de ezek gumi­szabályok, a törvény sokat bíz a hivatalnokra. Újabb problé­ma a honosítás, de "különös méltánylást érdemlő esetben" a törvény szerint el lehet te­kinteni a három-éves várako­zási időtől.- Beszéljünk egyéb dolgok­ról is. Nemrégiben "zsebből" felajánlották önnek a TV2 müsorigazgatói székét.- Az egész az MDF kishitű- ségével függ össze. Az SZDSZ soha nem akart saját tv-állomást és országos napi­lapot. A mi kritikai szemléle­tünket segíti a sokszínű sajtó. Nincs kizárva, hogy az MDF ezzel a taktikai lépéssel be akarta ugratni az SZDSZ-t a TV2-be, hogy övé legyen a TV 1. Az a beszélgetés, amelyik a kul­turális albizottság szünetében kezdődött a bizottság elnöke és köztem, látszólag egy elmúlt év­tizedekben megszokott beszél­getés formáját öltötte - egy szak­ember találkozott egy másik szakemberrel. Csakhogy ne fel­ejtsük el, hogy a törvényhozás első lépései közé tartozott azok­nak a garanciáknak a megszilár­dítása, amelyek arra irányultak, hogy az elmúlt évtizedek ne jöj­jenek vissza. Ne zárt ajtók mö­gött történjen a feladatok kiosz­tása, hanem a törvényekben meghatározott módon. Mint sza­baddemokrata, mint képviselő, mint magyar állampolgár visz- szautasítottam a felkérést.- Végül megkérdezem, hogy miért éppen az Új Néplaphoz fordult mondanivalójával, ami­kor "nincs jóban" a lappal?- Amikor egyik szervezője voltam a Néplap "kézrátételes elfoglalásának", akkor a sajtó jelképes függetlenítése volt a cél - talán akkor ezt sokan másképp értelmezték. Amikor a Springer- céggel szemben állok, akkor iga­zából azt az önállóságot féltem, amit maga a szerkesztőség kez­deményezett. A Néplap azonban beállt, létező és valóságos, meg­kerülhetetlen. Nem tudok más­hoz fordulni. Azt látom, hogy a megye lakossága igazából a Néplapot olvassa... Berki Imre Rövid időre hazatért Mátyás király halotti pajzsa. A párizsi hadtörténeti múzeum adta kölcsön a becses magyar ereklyét néhány hónapra a buda­pesti Történeti Múzeumnak, a Matthias Rex című kiállításra. A pajzsot november 14-én Katona Tamáskülügyminisztériumi államtitkár ünnepi külsőségek között adta át a múzeumnak. A kistermelőknél nő az állatállomány Elegendő a téli takarmány \ T i

Next

/
Oldalképek
Tartalom