Új Néplap, 1990. november (1. évfolyam, 175-200. szám)

1990-11-14 / 186. szám

2 1990. NOVEMBER 14. Folytatta ülését a parlament Szolnok energiaellátása biztosítható A piaci tisztességről is később döntenek (Folytatás-az I. oldalról) jeljentős mértékben csökkentsék az illetékkulcsokat. Úgy vélte: ez egy matematikailag kiegyen­súlyozott előterjesztésben is megoldható, ha a társadalmi szervezeteket, illetve a vízgaz­dálkodási társulásokat kivonják a teljes személyi illetékmentes­ség alól, annál is inkább, mert ez erkölcsileg nem igazolható. Emellett javasolta, hogy a gép­járművek illetéke legyen egysé­gesen hat százalék. A képviselő megítélése szerint nem prog­resszív, hanem lineáris kulcsot kell bevezetni, mert a prog­resszivitásnak elsősorban elkob- zó funkciója van. Bár több hozzászóló nem je­lentkezett, az elnöklő Szabad György - a Házbizottság korábbi döntésének megfelelően - az ál­talános vitát nem zárta le, csupán elnapolta, mondván: legyen mód további módosítások érlelésére. Ugyancsak a délelőtti órákban zárult le a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló tör­vényjavaslat részletes vitája. Az elhangzott képviselői javasla­tokra, észrevételekre Balsai Ist­ván igazságügy-miniszter vála­szolt. Egyebek között elmondta, hogy a gazdasági erőfölény meghatározásába külföldi ta­pasztalatok alapján került be az a pont, amely a piaci részesedés arányában vizsgálja a kérdést. A fejlett versenyjoggal rendelkező országok gyakorlatához igazod­va - bármennyire is sokan kifo­gásolták ezt - azt a megfogalma­zást kell megtartani, amely sze­rint erőfölényben van az, akinek a vizsgált időszakban az érintett piacon az adott áruk tekintetében a 30 százalékot meghaladja a ré­szesedése. Több képviselő abbéli aggá­lyát fogalmazta meg, hogy a ma­gyar piac sajátosságai folytán a legtöbb szereplő részesedése meghaladja a 30 százalékot, ezért ők állandóan beleütköznek majd ebbe a tilalmi plafonba. Az igazságügy-miniszter ezzel szemben arra figyelmeztetett, hogy a törvény a gazdasági erő­fölény meglétét önmagában nem tiltja, csupán az azzal való visszaélést. Balsai István utalt arra, hogy számos módosító indítvány ér­kezett a fúziókontroll részletsza­bályaihoz. Ezek közül az igaz­ságügy-miniszter elfogadhatat­lannak tartotta azokat, amelyek a fúziókontroll alóli kivételek csökkentését szorgalmazták. Hangoztatta: a tőkekoncentráció szükségszerű a gazdasági élet­ben, hiszen a műszaki-technikai fejlődés, vagy a megbízható mi­nőség hatalmas anyagi összefo­gást igényel, s ezek az eredmé­nyek a fogyasztók számára is hasznosak. A tisztességtelen piaci maga­tartás tilalmáról szóló törvényja­vaslat ügyében a határozathoza­talt a következő ülésén tartják meg. Ugyancsak a jövő héten szüle­tik döntés az árak megállapításá­ról szóló törvényjavaslatról, amelynek tárgyalását az Ország- gyűlés kedden délben lezárta. Délután interpellációk és kér­dések tárgyalásával folytatódott a munka. A Házbizottság az ebédszü­netben megtartott ülésén nem ta­lált olyan előterjesztést, amelyet kedden még megtárgyalhattak volna, ezért a tervezettnél mint­egy másfél órával korábban feje­ződött be a keddi munka a parla­mentben. Végezetül Vörös Vince beje­lentette: a kormány sürgősséggel benyújtotta a köztársasági meg­bízottak jogállásáról, hivataláról és egyes feladatairól, valamint a bírák, az ügyészek, a bírósági és ügyészségi dolgozók előmenete­léről és javadalmazásáról szóló törvényjavaslatokat. A plénum mindkét előterjesztés sürgős tár­gyalását elfogadta. Az ebédszünetben tartott saj­tótájékoztatót az MSZP frakció­ja az Országgyűlés és a törvény- alkotás helyzetéről, illetőleg Pozsgay Imre távozásáról. El­mondták: nem a parlament lesz a felelős azért, ha olyan helyzet áll elő, amelyben nem lesz képes a megfelelő színvonalú törvények megalkotására. A kormánynak el kell gondol­koznia a kialakult helyzeten: így azon, hogy az államigazgatási apparátus körében okozott bi­zonytalanság mennyiben oka az előkészületlenségnek; s a határi­dős javaslatok miért csak a leg­utolsó pillanatban kerülnek a képviselők asztalára. Egy, Pozsgay Imre távozásá­nak okát firtató kérdésre Kosa Ferenc kijelentette: akilépésben megítélése szerint semmiképpen nem a párt jelenlegi állapota le­hetett döntő, hanem „történelmi léptékű, nagyarányú megfonto­lások határozták meg mindene­kelőtt cselekedetét”. (MTI) Göncz Árpád Tokióban Nem segítségre, kölcsönösen előnyös beruházásokra számítunk (Folytatás az 1. oldalról) tosak - ezeket a gondolatokat fej­tette ki Göncz Árpád kedden, amikor Tokióban vezető üzlet­emberekkel találkozott. A köztársasági elnök a Japán- Magyar Gazdasági Klub vezető­inek, tagjainak, mintegy harminc japán világcég és hitelintézet, ki­sebb vállalat vezetőinek tartott először rövid bevezető előadást. Ebben elmondta, hogy a vértelen forradalom és a parlamenti vá­lasztások, a társadalom régi szer­kezetének felszámolása után Magyarország most újra fel akar­ja építeni a piacgazdaságot. - Az első lépéseket megtettük a visszafordíthatatlan demokrati­zálással. Most a gazdasági rend­szerváltás van soron, ami még talán az előbbinél is fontosabb - mondta. Göncz szólt arról, hogy mi­lyen előnyöket nyújthat a japán vállalkozóknak Magyarország. Azt emelte ki, hogy Magyaror­szág nyitott a Nyugat és a Kelet felé egyaránt. - A nyitottság a tervezett gazdasági rendszer sa­játossága - húzta alá -, mert év­százados kapcsolatainkra szeret­nénk építeni a nyugati beillesz­kedéskor. Ezeket a szálakat sze­retnénk újjáéleszteni, ugyanak­kor építeni akarunk az elmúlt negyven év alatt a Szovjet­unióval és a kelet-európai orszá­gokkal kapcsolatban szerzett ta­pasztalatainkra is. - Ami a nyu­gati kapcsolatokat illeti, Göncz kifejtette: szeretné, ha Magyar- ország három lábon álló gazda­sági rendszert építene ki, benne a meghatározó fontosságú Nyu- gat-Európával, az Egyesült Álla­mokkal, és Japánnal, amelyhez kiemelkedő fontosságú magyar pénzügyi kapcsolatok fűződnek jelenleg is. Hangsúlyozta, hogy Magyar- ország fizetőképességének foko­zása Japán érdekében áll, ám fel­hívta a figyelmet arra, hogy Ma­gyarország számára elsősorban azok a beruházások a fontosak, amelyek a japán vállalkozók szá­mára is azok. Budapest-Bécs világkiállítás A bejegyzés csak ideiglenes Ideiglenes bejegyzésre ajánlja a Világkiállítások Nemzetközi Iro­dája decemberi közgyűlésének a Budapest-Bécs világkiállítást az iroda végrehajtó bizottsága. Pá­rizsban kedden megtartott ülésén a testület úgy határozott, hogy a végleges bejegyzésig megfelelő tájékoztatást kell kapnia a két fő­városban tervezett világkiállítás pénzügyi feltételeiről, területéről és a világkiállítás megrendezésé­hez szükséges döntési folyamat­ról. Ez körülbelül féléves idősza­kot jelent, mivel a legközelebbi közgyűlést a jövő év májusában rendezik. Az ideiglenes bejegyzés annyit jelent, hogy a Bécs-Budapest vi­lágkiállítás megrendezésével szá­molnak, ám a végleges bejegyzé­sig a rendezőket nem terheli fele­lősség a döntés esetleges megmá- sításáért. Az iroda képviselői ugyanak­kor kifejezték reményüket, hogy ebben az időszakban megszület­nek a megfelelő döntések és elhá­rulnak az akadályok a megrende­zés elől. A biztonság 500 millió dollárba kerülne Honnan lesz villamos energiánk? (Folytatás az I. oldalról) Az EDF a Németországon és Csehszlovákián keresztül tudna áramot szállítani, s e hálózat át- eresztőképesége 400-600 mega­watt, míg Ausztrián keresztül mintegy 200-300 megawatt szál­lítására van elvi lehetőség. Az MVMT a német Venag céggel is megbeszéléseket foly­tat esetleges áramszállításról. A német kormány ugyanis felaján­lotta, hogy kritikus időszakok­ban kisegíti Magyarországot árammal. Az is elképzelhető, hogy az EDF és a Venag közösen szállítana áramot Magyarország­nak. Ezen kívül a Szabadka-Sze- ged vezetéken keresztül is van elvi lehetőség 200 megawatt áram importjára, amennyiben Jugoszlávia energiafelesleggel rendelkezik. Az MVMT a jövő­ben szeretné megteremteni an­nak lehetőségét, hogy a magyar villamosenergia-import több lá­bon álljon. A Nyugat-Európai Egyesített Villamos Energia Rendszerhez (UCPTE) való csatlakozás azon­ban mintegy 300-500 millió dolláros beruházást igényel. En­nek a forrását keresi most a tröszt. (MTI) Szolnok Város Képviselő-tes- tülete tegnap délután tartotta ülé­sét a városház nagytermében. Az első napirendben a művelődési és az egészségügyi osztály eddi­gi tevékenységével is megismer­kedhettek az önkormányzati képviselők. A művelődési osztály vezető­jének tájékoztatójában ezúttal is elhangzott az egyébként széles körben ismert tény: az oktatási intézmények csak vegetálnak. Kiutat jelenthet ebből az áldatlan helyzetből az önálló gazdálko­dási jog visszaadása - annak lét­szám-, személyi és gazdálkodási következményeivel együtt. Az óvodák esetében erre nincs lehe­tőség. Sajnos egyelőre még ke­vés a feladatok ellátásához értő szakember - állapították meg. Az újabb működési forma csak a Polgármesteri Hivatal pénzügyi támogatásával életképes. Létrehozták Szolnok Város Önkormányzatának Oktatási Bi­zottságát, melybe 6 testületi és 5 nem képviselő tagot választot­tak. Bár a napirendben főleg gaz­dasági problémákra szerették volna irányítani a figyelmet, a hozzászólások számából arra le­hetett következtetni, hogy a mű­velődés helyzetének részleteire is az önkormányzat tagjainak többsége kíváncsi. Ugyanez mondható el a következő témá­ról is. Az egészségügy osztály veze­tője kitért többek között a no­vember 1 -tői önkormányzati ha­táskörbe tartozó feladatukra, a mozgássérültek gépkocsi-ellátá­sára, mely mint az egyik kérdés­re adott válaszból kiderült, a rá­szorultak számára egy neuralgi­kus kérdés. Tervezik a Liget úti bölcsőde és a Nád úti volt mun- kásőrbázis szociális otthonná történő átalakítását. Tájékoztatták a testületet ar­ról, hogy a Fidesz szolnoki szer­vezetének minden tagja vásárol az Aerocaritas egészségügyi se­gélyszervezet 1000 forintos bon­jaiból, melyeket a város lakossá­gának ajánlanak fel. Ezáltal a szolnokiak is részesülnek az Ae­rocaritas nyújtotta kedvezmé­nyekből. Megvitatták az önkormányzat feladatait egy téli energiakrízis esetén. Kijelentették, hogy a ren­delkezésre álló energiakészletek takarékos felhasználásával az el­látás biztosítható, és korlátozó intézkedés bevezetése csak rendkívüli esetben történhet meg. Bejelentették, hogy Szolnok Város Képviselő-testülete a vá­rosháza dísztermében december 4-én 15 órától úgynevezett köz­meghallgatást tart. Az önkor­mányzat számít az állampolgá­rok javaslataira, ötleteire és ész­revételeire, elsősorban a télen várható szociális, közlekedési energiaellátási és intézmény- fenntartási problémákkal, vala­mint a városi vagyon kezelésé­vel kapcsolatban. Az önkormányzat lapzártakor még nem határozott arról, hogy Szolnok megpályázza-e a me­gyei jogú városi státust az Or­szággyűlésen. „A szószátyárkodó, jogászkodó vitákban nem kívánok részt venni. Tiszteletkörök nélkül Beszélgetés dr. Tóth Albert országgyűlési képviselővel Dr. Tóth Alberthez közel két év­tizedes ismeretség fűz, hiszen a szakképzettségünk ugyanaz: pe­dagógus. Éppen ezért talán nem meglepő a tegeződés.- Indulatoktól sem mentes ko­runkban miképpen érzed magad, mint MDF-es honatya?- Amikor a megye délkeleti ré­szének én lettem a. képviselője, igaz, hogy a Demokrata Fórum színeiben indultam, de akkor is el­sősorban azt vállaltam, hogy a 6-os számú választókerületben élők gondjait igyekszem orvosolni. Függetlenül attól, hogy Fidesz-, SZDSZ- vagy Kisgazda- szimpati­zánsok, MSZP-, MSZMP-tagok vagy szociáldemokraták, esetleg pártokon kívüliek. Ez alapvető kérdés nálam. Ami az érzéseimet illeti, tény, nem kimondottan csak diadalmenet ma képviselőnek len­ni, hiszen a választási programom­ban is azt hirdettem, hogy két-há- rom gyötrelmes év meghozza gyü­mölcsét.- Maradjunk a pártosságnál. Hogyan egyeztethető össze az egy­re jobban szembetűnd pártfegye­lem árnyékában az, hogy Tóth Al­bert kit, kinek az érdekeit is képvi­seli tulajdonképpen?- Nem hiszek semmiféle, rossz értelemben vett pártfegyelemben. Bajaink egyik fő forrásának éppen azt látom, hogy a pártoskodás to­vább él, ami önmagában még nem lenne baj. Veszélyessé csak akkor válik, ha mindent pártszempóntból közelítünk meg. Amikor a parla­mentben az érdemi munka, az ége­tően szükséges törvények mielőb­bi megalkotása helyett pártcsatá­rozások folynak, az emberek nagy valószínűséggel azt kérdezik: mi­lyen érdekeket szolgálnak ezek a torzsalkodások? A nemzetét, a né­pét aligha. Megértem a tagadást, a vitát is, de ennek szerintem úgy van jogalapja, ahogyan az általam nagyra becsült Széchenyi csinálta: aki úgy tagadott, kritizált, hogy közben épített, alkotott is.- Akkor ettől még sokszor messze van a parlament, amely né­hány, valóban jelentős döntése el­lenére, sportnyelven fogalmazva, eléggé másodosztályú témákkal is foglalkozott. Miközben olyan, mindenkit érintő törvények, mint az adórendszer reformja, az ön- kormányzatok teljes jogi szabályo­zása, a földkérdés az asztalra sem kerültek. Elég ennyi egy szuszra?- Bőségesen. Azt tagadom, hogy a parlamentben az eddigi tör­vényalkotó munka mihasznának minősíthető, hiszen valamennyi országgyűlési határozatra, tör­vénymódosításra égetően szükség volt. Abban igazat adok neked, hogy a sorrendiségen lehet vitat­kozni, hiszen valóban fontos kér­dések odázódtak el. Nekem más a bajom a Tisztelt Házzal. Elsősor­ban az, hogy az eddigi törvényal­kotásokra szánt idő túlságosan hosszúnak bizonyult.- Magyarul: sok a szócséplés...- így is lehet mondani. Csúnya kifejezéssel élve, a parlament álta­lában túlbeszéli a témákat. Mon­dok egy példát: a honvédelemről szóló törvény módosítására meg­ítélésem szerint szűk félóra ele­gendő lett volna, de mit ad az ég: két nap is kevésnek bizonyult rá. Egyszerűen azért, mert mindenki sokat beszélt, holott itt egyszerűen csak módosításról volt szó.- Már megbocsáss, de ez aztán nem jellemző rád, hiszen a parla­ment nyílt ülésein eddig hallgattál.- Ha ez így megy, akkor még talán továbbra is hallgatok. A száj­tépő, a szószátyárkodó, az anekdo- tizáló, a jogászkodó parlamenti vi­tákban valóban nem kívánok részt venni. A jogászkodó titulus nem elszólás, noha több jó barátom is akad ezen doktorok között.-A közvélemény mégis a szerep­lés után ítél.- Ezt nagyon jól tudom. Mégis az a meggyőződésem, hogy egy ügyet nem csak úgy lehet szolgál­ni, hogy ki mennyit beszél az érde­kében, és az sem biztos, hogy en­nek mindig a parlament a színhe­lye. Elvégre maga a parlamenti munka, a bizottságok háttértevé­kenysége, a szakértőkkel, a mi­niszterekkel való konzultáció a ku­lisszák mögött, látszólag csende­sebben folyik. Márpedig ezek a te­vékenységek rengeteg energiát, időt kívánnak.- Nekem mégis vesszőparipám az emberekkel való rendszeres kapcsolattartás v- Nekem is. Éppen ezért folya­matosan járom a körzetemet, hi­szen a problémák egyik fő köre az egyéni beszélgetések során kerül napvilágra. Régi igazság, hogy mindenkinek a maga gondja-baja a legfontosabb, amely elintézése vagy nem intézése révén ítéli meg a nagypolitikát. Ugyanakkor sok a szereptévesztés, hiszen ha egy öreg cigányasszonynak beázik a nádfedeles háza, ennek orvoslása inkább helyhatósági, mint ország- gyűlési képviselői feladat. Viszont egy bizonyos térség gondjait, ügyeit mindenképpen fel kell ka­rolnom.- Hallhatnánk erről valamit?- Mivel, ha eddig országos ba­jokról volt szó, ez szinte rend­szerint a fővárost, vagy a Dunától nyugatra eső területeket érintette, eredménynek könyvelhető el, hogy sikerült a parlamenti bizott­ság elé terjeszteni egy tervezetet, amely az Álföld tájvédelmi és táj­hasznosítási javaslatai címet vise­li. Ebben harmincegy szakértő rengeteg munkája fekszik. A ter­vezetnek az a lényege, hogy az Alföld meglévő tájadottságait mi­képpen tudnánk ésszerűen, haté­konyan a gazdálkodás szolgálatá­ba állítani. Hogy közelebbi példá­kat is említsek: ilyen lenne a ma- darasi repülőtér polgári hasznosí­tása, amellyel kapcsolatban Antall József miniszterelnök is biztató le­velet írt. Ide tartozik a termálvize­ink eddiginél ésszerűbb bekapcso­lása a gyógy-idegenforgalomba, vagy az alföldi falusi turizmus bő­vítése. Ezek megvalósítása egyút­tal bevételi forrást is jelentene az itt lakóknak. A környéket nyugta­lanítja a kétpói veszélyes hulladé­kokat lerakó telep építése, amely munkálatait, úgy tűnik, sikerült véglegesen leállítani. Ami pedig a kisújszállási elképzeléseket illeti: lépéseket tettem a városi rendőrka­pitányság és bíróság visszaállítá­sára, egy autószerviz létesítésére, azután megkezdtük az előkészíté­sét a biofarmhálózat szélesítésé­nek. Egyébként ezekről a különbö­ző településeket, tájegységeket érintő programokról szívesen adok később részletes tájékoz­tatást.- Mi pedig majd visszatérünk ismertetésükre, egyúttal köszönjük a beszélgetést. D.Sz.M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom