Új Néplap, 1990. november (1. évfolyam, 175-200. szám)

1990-11-12 / 184. szám

4 1990. NOVEMBER 12. Levélmorzsák Megfeledkeztek a gyeden és gyesen lévőkről Azt hiszik, hogy az ikrekre dupla támogatás jár!? Fájdalom, hogy a kormány a legutóbbi szociális juttatáskor megfeledkezett a gyeden és gye­sen lévőkről. Nagyon ránk fért volna a támogatás, hiszen ha csak a saját körülményeimet em­lítem, bárki beláthatja, hogy mi­lyen nehéz helyzetben vagyunk: Két évvel ezelőtt - 1988. novem­ber 22-én - két kisfiúnak adtam életet, ikreket szültem. Egy gyer­mekünk már volt, így hirtelen nagycsaládosok lettünk. Örü­lünk, nagyon szeretjük a gyere­keinket, de az igazsághoz tarto­zik, ha nem így alakul - a jelen­legi árak mellett - a harmadik gyerek vállalását meggondoltuk volna. Visszatérve az ikrekre: csak az egyik után folyósítják a gyer­mekgondozási díjat; a második gyerekre 900 forint a gyes, a har­madikra pedig 1000. Az ehhez kapcsolódó jövedelempótléknál sem veszik figyelembe az ikre­ket. Azt hiszem, nem kell részle­tezni, hogy mennyibe kerül ma az élelem, a gyerekholmi, s mire telik abból, amit a gyerekek után kapunk. Kérem, hogy a kor­mány, az illetékes szervek vizs­gálják felül a szociális támoga­tást, és az ikergyerekek esetében hozzanak kedvező döntést. (Ol­vasónk egy képet is küldött gyer­mekeiről.) Patkó Lászlóné Fegyvernek „Nem mi neveljük a jövő nemzedékét?” Miért vagyunk mi, - a gyerme­keinket otthon nevelő anyák - mindenkivel szemben kisebb rendűek? Nem mi neveljük-ne- velnénk a jövő nemzedékét? De kérdem én: miből? Semmi ba­jom a nyugdíjasokkal, tisztelem, becsülöm őket, mégis felháborít, amikor azt hallom, hogy 13 800 forintig év végi kiegészítést kap­nak. Felháborít, mégpedig azért, mert gyesen vagyok és ennek az összege 3200 forint, ami még a A Tiszaföldvári Tiszaparti Termelőszövetkezet mintegy 40 éve használja - ellenszolgáltatás nélkül - azt a 800 hold körüli földet, a rajta lévő épületet (je­lenleg vendégház), ami egykor a Kunhalmi és a Gött családé volt. Amikor az idős leszármazók fel­keresték a szövetkezetét azzal a szándékkal, hogy elhunytaiknak síremléket szeretnénk állítani, ám anyagi erejük támogatásra szorul, a vezetőség úgy döntött: magára vállalja a költséget. (120 ezer forintba került.) Úgy érez­ték, ennyivel tartoznak azoknak, akik a birtokot e helyen megte­legalacsonyabb nyugdíjnál is jó­val kevesebb. Miért nem fogla­koznak már végre ezzel is!? Azt hiszem, a mi esetünk nem egyedi, számtalan ilyen család él Magyarországon. Nekünk, akik­nek nem adatott meg az a szeren­cse, hogy a szülők elindítsanak bennünket "legalább" egy csalá­di házzal, saját magunknak kell mindent előteremteni. Fiatal há­zasok vagyunk, két éve vettünk egy családi házat, amin 360 ezer forint OTP-kölcsön van. (Szoci­álpolitikai kedvezményt nem kaphat az, aki családi házat vesz, mert annak a gyereke nem olyan, mint aki szövetkezeti vagy taná­csi lakásban él, vagy mint akire építkezésnél "leszerződnek"!) A havi részlet közel 6 000 forint, ezzel szemben a férjem fizetése - családi pótlékkal együtt - nincs 9 000 forint. Ehhez jön a 3200 forint gyes. Kifizetjük a havi részletet, meg a rezsit és alig ma­rad a megélhetésre. Hol van ak­kor a mosószer, a ruházkodás? Ott tartunk, hogy 1-2 éves gye­reknek 800-900 forint egy pár cipő, ami csupán néhány hóna­pig lesz jó a lábára. Mondogatják, hogy az anyák maradjanak otthon 3 évig. Mi is ezt szeretnénk, de arra kény­szerülünk, hogy mielőbb munká­ba álljunk, mert másképp nem tudunk megélni. Jó lenne, ha na­pirendre tűznék a gyeden, gye­sen lévő kismamák helyzetét, fe­lülvizsgálnák a támogatásukat, ami már rég módosításra szorul. Molnárné Telek Katalin Jászberény remtették, s amin régóta eredmé­nyesen gazdálkodnak. A Kun- halmi-kastélyparkban 2x12 mé­ter műmárványtáblát állítottak fel, s minden sírnál egy fekete névtábla vall arról, hogy ott nyugszik: Kunhalmi Rósa Imre és felesége, Ticz Mária, dr.Gött Zoltán és felesége, Rósa Margit. Szűk családi körben avatták fel - október 31 -én. A Gött család le­származol: Zoltán, Magda, Aliz és Klára ezúton mondanak kö­szönetét a szövetkezet vezetősé­gének, Dúsa István építőmű­vésznek és mindazoknak, akik a síremlék felállításán fáradoztak. Id.Krizsán Istvánná jászladá- nyi olvasónkkal az a sajnálatos eset történt október 25-én, ami­kor Szolnokra utazott, hogy a tás­kájából ellopták a fekete pénztár­cáját. Emlékezete szerint csakis a 15-ös buszon történhetett, amire a vasútállomáson 11.20 órakor szállt föl. Ebben a tárcában tar­totta vasúti arcképes, valamint személyi igazolványát, a nyugdí­jasbérletét, s ami most a legjob­ban hiányzik, a 3550 forintját. Kéri, hogy legalább az igazolvá­nyait kaphassa vissza, hiszen az­zal senki sem boldogulhat. Sülye Károlynénak, a Török­szentmiklósi Művelődési Köz­pont igazgatójának - a Ki mit tud? megrendezésében kifejtett munkájáért -, valamint a zsűri tagjainak, az esemény tudósító­jának ezúton mond köszönetét ­Az Új Néplap október 11-i szá­mában, e rovatban közölték He­gedűs Sándorné szolnoki, dr.Csanádi Gy. krt. 4. szám alatti lakos levelét, melyben többek között azt írja, hogy a tv Ablak című műsorában láthattuk (IX.29.): a tűzoltóautó - a zsúfolt parkoló miatt - milyen nehezen tudta megközelíteni az égő házat. Tűz esetén hasonló helyzet állna elő náluk is, mertnincs az a tűz­oltóautó, amiről - az OTP épüle­tén keresztül, mintegy 150 mé­terről - el tudnánk érni a tizedik emeletet. E lakóháztömb a kö­zépmagas házak kategóriájába tartozik. Az érvényben lévő ren­deletek, szabványok alapján leg­alább az egyik oldalán tűzoltási felvonulási utat kell kialakítani úgy, hogy a hosszabb homlokza­ta mentén, az épület kétharmad részét érje el, szélessége mini­mum 6,1 méter legyen, az út hossztengelye pedig maximum 8 méterre a homloksíktól. Ezeknek a feltételeknek megfelel az épü­let városközpont felé eső (keleti) homlokzata mentén lévő betono­zott út, melyen a parkolás - mind­két oldalon - az épület megköze­lítése miatt, nem engedhető meg. Sajnos tapasztaltuk, hogy a vá­rosban több helyen, a magas, kö­a résztvevők nevében - a jászla- dányi Kiss Jenő Béláné. A jászkiséri termelőszövetke­zet október 20-án hívta találko­zóra az ötszázhatvan nyugdíja­sát. Közülük kétszázan tudtak el­menni az összejövetelre, ahol Gubicz András tsz-elnök kö­szöntötte az egykori dolgozókat és tájékztatott a szövetkezet helyzetéről. Azoknak a helybeli nyugdíjas tagoknak, akik beteg­ségük vagy idős koruk miatt nem lehettek jelen, házhoz szállítot­ták az ünnepi ebédet - írta Tán- czos Alajos, és egy képet is kül­dött az eseményről. Láposi Jánosné karcagi olva­sónk kérésére ezúton közöljük a Magyar Falusi Vendégfogadók Szövetsége címét: 1056 Buda­pest, Belgrád rkp. 24. (Régi elne­vezésük ugyanis megváltozott.) zépmagas házak körül létesített tűzoltási felvonulási utakon gép­járművek parkolnak úgy, hogy a gépezetes tolólétrát, illetve az emelőkosaras gépjárművet csak nehezen, vagy egyáltalán nem tudnánk telepíteni. Az életmentést elsődlegesen a tűz vagy füst által nem veszé­lyeztetett lépcsőházon, az átjáró­kon, a legfelső szinten, vagy a tetőn át - a szomszédos lépcsőhá­zon keresztül - kíséreljük meg. A füsttel telt lépcsőházon keresztül (védelem mellett) csak akkor mentjük az embereket, ha arra más út, mód nem lehetséges. Az égő lakásban bennrekedtek ki­mentése az elsődleges, mindent megelőző feladata a tűzoltónak - légzőkészülékben, hővédő öltö­zetben, pótálarc használatával. A gépezetes tolólétrán, emelő- kosaras gépjárművön keresztül történő életmentésre csak akkor kerülhet sor, ha a mentésre más biztonságot nyújtó megoldás nincs. Bízom benne, hogy a tisztelt levélíró kérdéseire sikerült meg­nyugtató választ adnom, és ez­úton is tűzmentes éveket, erőt, egészséget kívánok. Jámbor Ferenc tűzoltó őrnagy megyei parancsnok A Tiszajenői Körzeti Általános Iskola új szárnyában kialakított hatvanszemélyes étkezdében már kulturált körülmények között fo­gyaszthatják el ebédjüket a tanárok és a diákok. Az ízlésesen beren­dezett, világos étteremhez melegítőkonyha is tartozik. (Fotó: K.É.) A szövetkezet állított síremléket Tűzmentes éveket! „Hálával és köszönettel tartozunk a főorvosnak” Hozzászólás cikkeinkhez Vita a kórházak felett Kit küldjünk a bányába sóért? Elszorult szívvel olvastam a Kö­szönjük, Zsembeli József! című, az Új Néplap október 31 -i számában közölt írást. Vajon tiszta a lelkiis­meretük azoknak, akik felelősek abban, hogy Zsembeli József főor­vos nem igazgatója tovább a karca­gi kórháznak? Milyen választás az, ahol a korábbi igazgató újbóli megválasztásához kétharmados többséget írnak elő, nem így az új pályázó esetében? Mi lesz velünk, ha az igaz embereket - köztük Zsembeli József főorvos - egy hi­bás választási jogszabály követ­keztében - sorra leváltják? Ezúton is köszönjük a főorvos úr emberségét, segítőkészségét, azt a lelkiismeretes törődését, amit úgy a betegekkel, mint a munkatársai­val szemben mindenkor tanúsított. Reménykedünk abban, hogy ki­emelkedő szakmai tudásával, em- berszeretetével továbbra is a bete­gekért dolgozik. Ellenségeit, iri­gyen, akik a választáson csupán a voksukkal "nyilatkoztak", csak sajnálni tudom. Ozv.Kovács Elemérné Tiszabő Elgondolkodtat, miért váltott ki Tarjányiné Vérségi Erzsébetből oly őszinte felháborodást az MDF "szakértőbizottsági" állásfoglalá­sa. (Ez utóbbi szeptember 24-én, Tarjányiné levele pedig november 4-én jelent meg A szülő jogán - a kórházügyhöz címmel.) Szükség­szerű-e, hogy a pártállami mintát majmolva, ismét a kormányzó párt önjelölt képviselői döntsenek szakmai kérdésekről? Kik azok a "szakértők", akik egyetlen politi­kai párt zászlajával szándékoznak A tárgyalóteremből Megerőszakolta a nevelt lányát A manapság oly divatos szocio­lógiai tanulmányok tárgya is lehet­ne a most bemutatott család. Az asszony első házasságából már hozott három gyermeket, majd közel tíz év alatt szült még öt apróságot annak a férfinak, akitől épp a jelen ügy miatt vált el. Az apa - aki vádlottként állt a Szolnoki Városi Bíróság előtt ezen az esős októberi napon - nem pá­lyázhatna sikerrel a "bonus pater familias" (jó családapa) címre. Idült alkoholista, aki ha feltan­kol, világnak zavarja a család nagy részét. Ilyenkor a feleség és a sza- kajtónyi apróság egyik-másik szomszédnál, vagy a nagyszülők­nél várta ki a vihar elmúltát. Furcsa módon a családi perpatvarok al­kalmával csak a feleségnek és a nagyobb fiúknak kellett menekül­ni, de a feleség előző házasságából származó, 13. születésnapja előtt álló kislány maradhatott. Múlt év december 20-a több szempontból is szomorú dátum a családi krónikában. Ezen a napon halt meg az egyik nagyszülő, de e szomorú esemény sem akadályoz­ta meg a vádlottat abban, hogy fe­leségét és annak legidősebb fiát elzavarja a háztól. A kislány este rendbe tette a ki­csiket, majd miután elaludtak, ő is lefeküdt. Nemsokára megjelent a szobában a nevelőapa - amúgy "szokásos" állapotában - és a kis­lány mellé feküdt. Lehúzta a kis­lány pizsamáját, s miközben meg­fojtással fenyegette, simogatni kezdte. A kislány megpróbálta le­rúgni magáról a nevelőapját, de ez természetesen nem sikerült. Szét­feszítette a kislány lábait, majd megerőszakolta. leplezni önös érdekeiket? Mennyi­ben különb eljárásuk a hajdani - önmagukat észkombájnak láttató - MSZMP-szakértőbizottságok módszereinél? A vita időszerű, a vitatott párt­program korszerűtlen. Demokrati­kus társadalomban a programokat - állásfoglalás előtt - széles körben illik megvitatni. Ez a gondolatsor sarkall közbeszólásra. A 400 ágyas szovjet kórház túl­méretezett, ha csupán gyermek­kórházat akarunk belőle csinálni, de Tarjányinénak igazat kell ad­nunk, hiszen az alternatív kórház önmagában aligha teremtene ver­senyhelyzetet, csak a tehetetlensé­günket sokszorozná meg, noha ki­váló alkalmat kínálna stallumok osztogatásához. Valahol a két - ed­dig ismertetett - álláspont között húzódik (egyelőre észrevétlenül) a kibontakozás ésszerű útja. A szov­jet kórházból anya-csecsemő- gyermek- és ifjúságvédelmi köz­pontot hozhatnánk létre. Ez alkal­mas volna: a szülészet-nőgyógyá­szat, az újszülött és a koraszülött, a gyermekgyógyászati és az ifjúsá­gi osztályok elhelyezésére. Méltó helyet kaphatna benne: a gyermek­sebészet, a fül-orr-gégészet, a sze­mészet, a védőnői szolgálat, a ter­hes- és csecsemő-tanácsadók, a fogszabályozás és az iskolafogá­szat, az iskolaorvosi ellátás. A szóban forgó központot fel­szerelhetnénk: laboratóriummal, röntgen- és ultrahang-vizsgálók­kal stb... Mindezen funkciók és feladatok ellátása önálló intéz­mény keretében történhetne az in­tegráció és a dezintegráció ésszerű ötvözésével. A Pethő Intézet szolnoki telepí­tése ugyancsak megoldható a szovjet katonai kórházban, legfel­jebb - helyszűke esetén - a szem­közti laktanyaépületből is igényel­hetnénk néhányat. Gondot okoz a rendelőintézet és a H-es számú kórház (egykori tü­dőkórház) rekonstrukciója. Előb­binél a műszaki tervek sürgős fe­lülvizsgálatra szorulnak, mert a funkciók és a feladatok változnak. A kislány később sem mert szól­ni az anyjának - túl jól ismerte a nevelőapját. Az ügy úgy pattant ki, hogy a kilencéves kishúga mesélte egyszer elhűlve az anyának, hogy a nevelőapja többször "fogdosta" a nővérét, amikor a családi botrá­nyok során az asszonynak el kel­lett hagynia a házat. A nyomozás megállapította, hogy a vádlott három másik eset­ben kényszerítette erőszakkal ne­velt lányát fajtalankodásra. Azzal védekezett mindvégig, hogy az egész ügy koholmány, a felesége el akar válni és a lakásból akarja őt kitúrni azzal, hogy börtönbejuttat­ja. Az mindenesetre elgondolkod­tató, hogy a feleség a büntetőeljá­rás megindulása után sem szakí­totta meg férjével a kapcsolatot, sőt megszülte neki a hatodik, tehát összesen kilencedik gyermekét is. A Szolnoki Városi Bíróság dr. Nánási Illés bíró vezette tanácsa 1990. október 30-án - az összes bizonyíték mérlegelése után - bű­nösnek mondta ki a vádlottat egy- rendbeli nevelés alatt álló személy sérelmére elkövetett erőszakos kö­zösülés, és egyrendbeli nevelés alatt álló személy sérelmére foly­tatólagosan elkövetett szemérem elleni erőszak bűntettében. Vala­mennyi körülmény figyelembevé­telével - enyhítő szakasz alkalma­zásával - 3 év 6 hónap börtönre ítélte, 4 év időtartamra eltiltotta a közügyek gyakorlásától, és elren­delte a kényszergyógyítását, mivel a vádlott idült alkoholista. A vádlott és védője felmentésért fellebbezett.- Bence ­Az épületet át kell adni az alapel­látásnak és a szakrendelések kiköl­töztetése után, helyükön szociális meg sürgősségi ágyakat kell létre­hozni. A Il-es számú telephelyen nem szabad megismételni a re­konstrukciók során rendre elköve­tett hibákat. Légkalapácsok zajá­ban nem lehet nyugodt, hatékony betegápolást végezni. Már a mun­kálatok megkezdése előtt gondos- koni kell az illetékes fekvőbeteg­osztályok ideiglenes elhelyezésé­ről. A Hetényi Géza Kórház felsza­baduló ágyait a méltatlan körülmé­nyek között működő műtétes osz­tályok korszerűsítése jegyében hasznosíthatnánk és - a fekvőbe­teg-osztályok mellett - mód nyíl­nék szakambulanciák kialakításá­ra is. Épp ideje volna felszámol­nunk az ún. "szocialista egész­ségügy" legostobább örökségét, a háromlépcsős (alapellátás-rende- lőintézet-kórház) ellátást; meg­szüntethetnénk a fekvőbeteg-inté- zeti háttértől elszakított járóbeteg­szakellátást, és helyreállíthatnánk az orvoslás hagyományai szerint építkező kétlépcsős (alapellátás- kórház), nyugat-európai típusú in­tézményszerkezetet. A verseny feltételét azonban ko­rántsem teremtenénk meg ezzel sem, hiszen az más kategória; nem függ össze az intézmények nagy­ságával. Tarjányiné hozzászólásé ban és az MDF szakértőbizottság: állásfoglalásában egyaránt foga lomzavart okoz a tények és as összefüggések csúsztatása, bár t szimpatikus hozzászóló érvei kö zött szerepel a verseny egyik félté tele, nevezetesen, említi a tulaj donviszonyok kérdését. Szó sinc: azonban a finanszírozásról, holot a társadalombiztosítás reformjí nélkül érintetlenül marad az ér dekstruktúra, márpedig az érdek viszonyok ésszerűsítése feltétle nül szükséges - bármiféle célszeri versenypálya kialakításához. Csal mindkét feltétel biztosítása utál kezdhetjük el még a szabad keze lőorvos-választás bevezetését is. _______________Nagy Béla dr A z oldalt összeállította Csankó Miklósné A szerkesztőség postájából

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom