Új Néplap, 1990. október (1. évfolyam, 149-174. szám)

1990-10-25 / 169. szám

Néplap 1990. OKTÓBER 25. Külügyi szóvivői tájékoztató Hivatalosan is elhalasztották a Varsói Szerződés PTT-jének budapesti ülését Szerdán a magyar Külügymi­nisztériumban megtartott szóvi­vői tájékoztatón hivatalosan is bejelentették, hogy a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének november 3-4-re, Budapestre tervezett ülését a tag­államok közös megegyezéssel elhalasztották. A házigazda ma­gyar Külügyminisztérium részé­ről Herman János szóvivő el­mondta, hogy az időpont módo­sítását a Szovjetunió kérte, s a VSZ-tagállamok mindegyike egyetértett az indítvánnyal. A szóvivő úgy vélekedett, hogy a Szovjetunió az európai bizton­sági és együttműködési értekez­let tagállamainak novemberi, párizsi csúcstalálkozója miatt kérte a halasztást. Vélhetően úgy ítéli meg, hogy egy sikeres össz­európai tanácskozás a VSZ jövő­jéről folytatandó megbeszélé­sekre is termékenyítőén hathat. Magyarország osztja a Szovjet­unió ebbéli reményét, és ezért támogatta a javaslatot. A szóvi­vő ezzel egyben cáfolta azokat a találgatásokat, hogy a VSZ PTT halasztását a leszerelési különbi­zottságban a tagállamokat érintő leszerelési kvóták körüli vita in­dokolná. Az időpontmódosítás ellenére hazánk továbbra is foly­tatja a történelmi jelentőségűnek ígérkező VSZ-csúcs előkészíté­sét, s messzemenően érdekelt annak sikeres lebonyolításában. A szóvivő ismertette annak a látogatási tervnek a „gyorslistá­ját” is, amely az állami élet és a magyar diplomácia vezetőinek idei és jövő év eleji külföldi út­jairól készült. Eszerint Je­szenszky Géza külügyminiszter november 6-án Rómában át­nyújtja hazánk csatlakozási ok­mányait az Európai Tanácsnak, s ezzel Magyarország hivatalosan is elnyeri tagságát az európai in­tegrációs szervezetben. Göncz Árpád köztársasági elnök no­vember közepén Japánba láto­gat, majd a Koreai Köztár­saságot keresi fel. November vé­gén, december elején a külügyi tárca vezetője Űj-Zélandra, Ausztráliába és Thaiföldre láto­gat, december 19-21. között pe­dig Iránban tárgyal. Katona Ta­más külügyi államtitkár szemé­lyében úgynevezett elnöki kü­lönmegbízott utazik Szaúd-Ará- biába, amellyel, a térségben egyedüli államként, nincs diplo­mácia kapcsolata hazánknak. Az elnöki különmegbízott misszió­ja ennek a hiánynak a felszámo­lását szolgálja. Antall József mi­niszterelnök a terv szerint febru­árban Egyiptomba látogat. A megjelent tudósítóknak fel­tűnt, hogy a felsorolásból „kima­radt” Antall József miniszterel­nök korábban novemberre beha­rangozott izraeli látogatása. A szóvivő elismerte: bár a látoga­tást izraeli részről már bejelen­tették, s magyar részről megerő­sítették, most e listából kihagy­ták ezt az utat. A „jelen pillanatban nem állít­ható teljes bizonyossággal, hogy Antall József Izraelbe látogat” - tette hozzá Herman János, ám részletekkel nem szolgált az új­ságírók számára. _ A sajtó tájékoztatásába rövid időre bekapcsolódott a tárca ve­zetője is. Jeszenszky Géza a mi­niszterelnök napokban tett egye­sült államokbeli útjának eredmé­nyeit méltatva hangoztatta: az amerikai vezetők osztották azt az értékelést, miszerint Közép- Kelet-Európa sorsának alakulá­sa jelentős hatással lesz a világ jövőjének alakulására is. Ameri­kai értékelés szerint a térségben Magyarország van a legkedve­zőbb helyzetben arra nézvést, hogy a politikai rendszerváltást sikeres gazdasági átépítés követ­hesse. Magyarország ebbéli si­kere példaértékű lehet a régió or­szágai számára, sőt nem kis mér­tékben hatással lehet a szovjet és a kínai törekvésekre is. Bizton állítható ezért, hogy Magyaror­szág történelmi felelősséget vi­sel Közép-Kelet-Európa sorsá­nak alakulásáért. Jeszenszky Gé­za hangsúlyozta, hogy az ország előtt álló - s csupán a háború utáni újjáépítéshez fogható nagyságrendű - feladatokkal csak széles körű összefogással, közösen birkózhatunk meg. Ma­gyarország e nagyszabású mun­kában számít a magyar emigrá­ció áldozatkész segítségére is. Herman János szóvivő a tájé­koztatón bejelentette, hogy a Külügyminisztérium saját se­gélyalapjából hárommillió fo­rinttal támogatja a csernobili nukleáris erőműbaleset kataszt­rofális következményeinek fel­számolását. A döntés azután szü­letett, hogy az ukrán miniszterta­nács segélyfelhívásban adta hí­rül: Ukrajna önerőből képtelen megbirkózni Csernobil követ­kezményeivel. A magyar kor­mány segélygyűjtésre hívja fel a honi minisztériumokat, intézmé­nyeket, illetve a lakosságot. A támogatásokat az MNB 235- 90171-8161 számlán utalhatják át. (MTI) Önkormányzat és függetlenség Nagyiváni tervek Nagyivánban a választópol­gárok közel 70 százaléka ment el szavazni, s ennek eredménye­ként a polgármesteri székbe Ko­vács Gézáné ülhetett. A három település egyesítése óta a falu kirendeltségvezetője volt, tizen­hat éves tanácsi gyakorlattal, kö­zépfokú képzettséggel és tanácsi szakvizsgákkal rendelkezik. A 9 tagú önkormányzati testü­lettel az első időben valószínű­leg sokat fognak ülésezni, hiszen újra kell indítani a falu működte­tését. Szerencsére nem egy elha­nyagolt települést kell átvenni­ük, hiszen a három társközség szinte teljesen egyformán fejlő­dött. Viszont az ügyek intézése ezentúl újra Nagyivánon törté­nik, s ebben valószínűleg 4 tagú apparátus működik majd közre a polgármesteri hivatalban. A megfelelően képzett szakem­bereket Tiszaörsről várják haza. A jegyzői állásra - ahogy az a jogszabály által előíratott - pá­lyázatot írnak ki, de nem titkolt reményük, hogy hasonló úton szeretnék betölteni. Pénzügyileg jövő év januártól lesznek függet­lenek, s várhatóan addig a közös téesz sorsa is rendeződik. Néhány konkrét kérdésre is kerestük a választ.- Hogyan látják előre a gazda­sági helyzetüket, lesz-e szükség valamilyen tevékenység felszá­molására? A környéken van már példa, hogy például közművelő­désben dolgozókat küldtek el. Várható-e itt is ehhez hasonló lépés?- Semmiképpen sem szeret­nénk bezárni a művelődési há­zat. Az előfordulhat, hogy a könyvtár vagy a művelődési ház nyitvatartási idejét korlátozni kell, de bezárni semmiképpen sem szabad. Azért sem, mivel a tanulóink a nagytermet használ­ják tornateremnek, annak építé­sébe jelenleg nem merünk bele­fogni.- Hallottam, hogy néhány hó­napja bezárt a Medicor helyi üzeme. Hány embert érintett ez a lépés?- A teljes létszám körülbelül 230 volt. Ebből nagyiváni 40-50. Most készülünk újabb tárgyalá­sokra, hogy ha nem is teljes lét­számmal, de újrainduljon a ter­melés aZ üzemben, és maradhas­son a jelenleg még működő tű­üzem.- Tervezik-e vállalkozók tá­mogatását, hogy Nagyivánon te­lepedjenek le, vagy itt nyissanak üzletet?- Pillanatnyilag még nincs olyan személy, aki jelentkezett volna, hogy vállalkozni szeret­ne. Ha jönnek, meg fogjuk tár­gyalni a testülettel.- Azért nincs vállalkozó, mert jól ellátott a település?- Van cipész, fodrász, maszek zöldséges a faluban. Most vizs­gáljuk a vágóhíd újbóli üzembe állításának a lehetőségét. Koráb­ban a Köjál kifogásai miatt kel­lett leállítani. Azt kell megnéz­nünk, mennyiből lehet megfele­lő formában felújítani, hogy ol­csóbb, friss húst kapjanak az itt élők. Köszönöm a beszélgetést, eredményes munkát kívánok. V. LI. Begyűjtik az egyházi iratokat Az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsá­ga hattagú albizottságot hoz létre az egyházakkal kapcsolatos iratok egybegyűjtésére. Mint ismeretes, a közelmúltban három lelkész képviselő már betekintést nyert az Állami Egyházügyi Hivatal levél­tárába, s részint az ő vizsgálódása­ik révén vetődött fel: mielőbb ren­dezni kell nemcsak a már azóta megszűnt egyházi „főhatóság” iratanyagát, hanem a megyei és városi tanácsoknál fellelhető egy­házi vonatkozású dokumentumo­kat, illetve az időközben ugyan­csak felszámolt III/III-as osztály egyházügyi anyagát. Megalakult a Felsőoktatási és Tudományos Tanács Szerdán megalakult a Felsőok­tatási és Tudományos Tanács. A Művelődési és Közoktatási Mi­nisztérium tanácsadó testületének feladata elősegíteni a felsőoktatás megújulását, biztosítva a felsőok­tatási érdekek megjelenítését a kor­mányzati munkában. Döntés született a tanács műkö­dési módjáról, megalakultak azok a munkacsoportok, amelyek a leg­fontosabb szakmai kérdésekben alakítanak ki majd véleményt. Tájékoztató hangzott el a kor­mányprogramban is megfogalma­zott feladatok legaktuálisabb kér­déseiről, a kormányzati munka át­alakításáról, a felsőoktatás jövő évi szorító költségvetési helyzetéről, az új normatív finanszírozási rend megteremtésének lehetséges mó­dozatairól, a külföldi oktatási tá­mogató programok fogadásáról. (MTI) Karcagon, a Györffy István Nagykun Múzeumban nyílt meg Somogyi Árpád szobrászművész kiállítása. A művész Karcagon született, és ott is érettségizett. A Képzőművészeti Főiskolán Medgyessy, majd Pátzay Pál tanítványa volt. Fotó: T. Z. Mi lesz a magyar rizzsel? (Folytatás az 1. oldalról) Ez az egyéb növényekhez ké­pest magas értéknek számít. A megye egyik leghíresebb rizster­melőjénél, a Palotási ÁG-ban 4 tonnás nettó terméseredményt értek el, s a megyében 2,5 tonnát adtak ä leggyengébb táblák. Az úgynevezett minőségi ri­zsek az idén sem hozták a vára­kozásoknak megfelelő eredmé­nyeket, ez azt is jelenti, hogy jövőre feltehetőleg még keve­sebbet vetnek ezekből. Gondok merültek fel átvételüknél, példá­ul a kisújszállási Tisza II. Téesz OKI 3-as fajtájánál. Szemeinek egyszázad miliméteres eltérése miatt nem felelt meg a szerző­désben foglalt követelmények­nek. Az idei átvételi alapár, ame­lyet még a tavasszal alakítottak ki, 1.750 forint lett mázsánként. Ekkor még sajnos nem vehették figyelembe az illetékesek az idő­közi vízdíj-, műtrágya- és vegy- szerár-robbanást. Ázt is tudni kell, hogy még így is jelentősen meghaladja ez az ár a világpiacit. Ha védő rendeletekkel nem aka­dályozzák meg mihamarabb az olcsó, import rizs beáramlását, nem lesz biztonságos a hazai ter­melés, és könnyen elsorvadhat az ágazat. Idén 25 ezer tonna rizs érkezett bartell, vagyis árucsere keretében az országba, 12 ezer tonnányi pedig a hivatalos ál­lamközi szerződéseknek megfe­lelően. Az aggasztóvá váló helyzet­hez a termelés bizonytalanságán és a költségek rohamos növeke­désén túl hozzájárul a hazai vi­szonyoknak leginkább megfele­lő rizsfajtákat nemesítő és előál­lító két szarvasi kutatóintézet ha­nyatlása is. Előfordulhat, hogy ezek már nem tudnak talpon ma­radni a mai pénzszegény idők­ben, s akkor fontos bázisait ve­szíti el a termelő szféra. A karcagi hántolómalomban Olajos József tájékoztatott a fel­dolgozás helyzetéről. Eddig 1.300 vagon nyersrizs beérkezé­séről számolhatott be. Négy me­gyei gazdaság - a Jászkiséri, a Közép-Tiszai, a kisújszállási Ti­sza II. és Nagykunsági ÁG már az utolsó szemig beszállította idei termését. A beérkezett áru minősége és mennyisége is jobb lett a tavalyinál. Kevés foltoso­don, éretlen szemet és szennye­ző anyagot tartalmaznak csak a szállítmányok. Az idén is túl­nyomórészt (65-70 százalékban) az M 225-ös fajta alkotta a „hur- kábavalót”. Olajos úr értesülései szerint ismét kitört és tombol az ilyen­kor szokásos pánikszerű felvá­sárlási láz, az emberek ugyanis áremeléstől tartanak. így felfo­kozódott az érdeklődés a hántolt rizs iránt, jelentősen nőttek a megrendelések. Az üzem ezeket az igényeket is megpróbálja ki­elégíteni, a napi két műszakon túl már szombaton és vasárnap is dolgoznak. Eddig háromszáz va- gonnyi árut dolgoztak fel és cso­magoltak. técsi Az emberi jogi bizottság szerdai ülésén abban azonban nem tudtak dűlőre jutni a képviselők: a létre­hozandó albizottság milyen felha­talmazással s konkrétan milyen feladatkörrel tevékenykedjen. Az albizottság megalakításának gon­dolatát eredetileg felvető Iványi Gábor (SZDSZ) ugyanis azt is szorgalmazta: az Állami Egyházü­gyi Hivatal tevékenységének re­konstruálása mellett gyűjtsék össze azoknak a névsorát, akik ép­pen az ÁEH működése nyomán szenvedtek sérelmet lelkiismereti szabadságukban. A képviselők többsége azonban úgy találta, hogy a jogsérelmek felderítése és az erkölcsi rehabili­táció nem lehet feladata az albi­zottságnak, de még a több tonná­nyi egyházügyi iratanyag feldol­gozására sem vállalkozhat, hiszen ez a munka a levéltári kutalókra, illetve a történészekre vár. A parlamenti albizottság tehát csak az egybegyűjtést, a regisztrá­lást, valamint - éppen a további kutatómunka sikere érdekében - az anyagok zárolását vállalhatja fel. Az albizottság létrehozását az egyházon belüli rendszerváltás szempontjából is fontosnak vélték a képviselők. Mint Deme Zoltán (MDF) rámutatott: e rend­szerváltás következetes végigvite- lével pontot kell tenni állam és egyház szétválasztására is. A lel­kész képviselő ugyanis azon az ál­lásponton volt, hogy jelenleg is számos egyházi vezető azon mun­kálkodik - nem is eredménytelenül -, hogy éppenséggel még szoro­sabban fonódjon össze az állam és az egyház. (MTI) A BVM kunszentmártoni gyárában Nyugati megrendelőket keresnek (Folytatás az 1. oldalról) A közismert politikai és gaz­dasági változások napjainkra ar­ra kényszerítették a gyárat, hogy tőkés országokban szerezzenek maguknak megrendelőket ter­mékeikre, .illetőleg termékszer­kezet-váltással, rugalmas alkal­mazkodással képesek legyenek a nyugati megrendelők igényei­nek megfelelni és a hazai válla­latok versenyében helytállni. Napjaink bizonytalan vállalati helyzetéről szóló hírek nem meglepőek, hiszen az ország egész gazdasági élete is bizony­talan. A gazdasági környezet je­lentős átalakulása a gyár tevé­kenységét is érinti. Á legna­gyobb problémát a piac draszti­kus változása jelenti. Az ország gazdasági helyzetéből adódóan jelentősen szűkül a beruházások köre és lehetősége, így az építő­ipari társgyárak nem kapnak elég megrendelést, ami visszahat az őket kiszolgáló kunszentmár­toni gyár helyzetére is. A nyugat elsősorban olyan termékek előállítására keres gyártót, amely odahaza nem kedvelt, nem szívesen végzett munkát igényel. Megrendelése­ikben a lakatos- és hegesztő­munkák dominálnak, jóval ke­vesebb a magasabb igényű for­gácsolómunka aránya. Ez pedig a helyi technológiai adottságok­nak nem felel meg. így egyszerre jelenik meg a gyáron belül egyes technológiák kihasználatlansá­ga, más területeken viszont a ka­pacitás hiánya. Mindezek ösz- szességében kedvezőtlenül hat­nak a gyár termékkibocsátó ké­pességére. Ezzel párosulnak még a más, jobb minőségű igényszint s a külpiacokért törté­nő hazai versenyhelyzetből adó­dó leszorított, alacsony árak. A BVM a piacváltás kellős kö­zepén tart, amelyben új, eddig ismeretlen kihívásoknak kell megfelelnie mind az irányító gárdának, mind pedig a dolgozói kollektívának. A szerkezetvál­tásra megpróbáltak felkészülni, ennek érdekében folyamatos a dolgozók szakmai átképzése. A régi, tervutasításos rendszerű nagyvállalati irányítás lépésről lépésre átalakul, leépül. Fokozó­dik az üzemek önállósága, s a kisebb gazdasági egységek ru­galmasabban képesek a piaci változásokhoz igazodni. Folyik a gyárak kft.-kké alakítása, amely lényegében nagyobb le­hetőséget jelent a profilváltsára, vagy a külföldi tőke bevonására is. A szükséges és törvényszerű változásokhoz igazodó, az új fel­adatokat vállaló munkások sorsa nem lehet bizonytalan. A lét­számcsökkentés fokozatos azál­tal, hogy az elmenők és a nyug­díjba vonulók helyét nem töltik be újabb belépőkkel. A nehézsé­gek ellenére Kunszentmárton- ban bíznak benne, hogy a BVM továbbra is a város egyik vezető üzeme lehet. Hevesi Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom