Új Néplap, 1990. október (1. évfolyam, 149-174. szám)

1990-10-29 / 172. szám

1990. OKTÓBER 29. Néplap 7 Kissék naggyá nőttek kozta meg őket, s mellesleg két föld­vári játékost is kiállított. Ezzel eldőlt a találkozó. A megfogyatkozott ven­dégek ellen tetszés szerint alakították ki a helyzeteket Kissék, és a végén már csak a gólkülönbség volt a kér­dés. Jászalsószentgyörgy Jászalsószentgyörgy, 200 n., v.: Varga Gy. Jászalsószentgyörgy: Csécsei-Simon, Kiss B., Kiss T. II, Győr-Bankó (Szaszkó), Gál, Bathó-Györgyei (Kobela), Kiss T. L, Szita. Edző: Bordás Jenő Tiszaföldvár: Líbor-Pataki, Herkó I., Magyar, Kovács G.-Hegedüs, Ja­kab, Kollár, Dutkon-Herkó Z., Balogh. Edző: Váraljai János Bordás Jenő: - Létszámfölényünktől függetlenül úgy érzem, a jobbik együt­tes nyert. Minden csapatrészben felül­múltuk lelkes ellenfelünket. Váraljai János: - A jogtalan tizen­egyes és a kettős kiállítás eldöntötte a mérkőzést. Varga György (játékvezető): - Én úgy érzem; a büntető jogosságához nem fér semmi kétség, a két reklamáló játé­kos pedig nyomdafestéket nem tűrően szidalmazott, ezért állíttam ki őket. Jók: Simon, Kiss T. I., Kiss T. II., ill. Dutkon, Jakab. Ifi: Jászalsószentgyörgy-Tiszaföld- várO-O Az oldalt készítette: Géléi József, Kocsis Erika. Fotó: Mészáros János Jövő héten a Karcag-Jászalsószent­györgy rangadóra látogatnak el la­punk munkatársai.-Tiszaföldvár 3-0 (0-0) Sulisport Éppen a tanítási órákat követő nagy szaladgálások idején érkeztünk a szent­györgyi iskolaudvarra. A magától érte­tődő zsivaly közepette az igazgatói szo­ba csendje nyújtott menedéket, ahol Tö- rőcsik Jenő iskola igazgató mesélt sportéletükről, (merthogy testnevelő­jük, Szilágyi Imre éppen körzeti kézi­labda-versenyre indult tanítványaival.) Elmondta, hogy a Diáksport-egyesület keretein belül három sportcsoportot - kézilabda, asztalitenisz, labdarúgás - működtetnek, a 455 fős gyereksereg mintegy 80 százalékának(l) részvételé­vel. Harmadik osztályos korig sikerült megoldani a mindennapos testnevelést, az alsó tagozat utolsó évében pedig a napközi segítségével érik el ugyanezt. Szó ami szó, nem állnak rosszul léte­sítmények és felszereltség szempontjá­ból. (Persze, az igazsághoz hozzátarto­zik, hogy terveik és eredményeik után szinte minden évben pénzbeli támoga­táshoz jutnak pályázat útján.) Novem­ber 2-i átadással most van "születőben" az új iskola, ettől függetlenül a régiben sportolni sem megvetendő. Nyolc éve elkészült, 560 négyzetméteres tornater­me, salakos- és bitumenes kézilabdapá­lyái még "vendéglátásra" is alkalmasak. A "meghívást" a községi SE keretein belül edző bokszolók és cselgáncsosok el is fogadják. Természetesen kíváncsiak voltunk tavalyi, eredményeikre is. Kiderült, hogy jól "pedáloztak" a fiúk, hiszen Szombathelyről, az országos kerék­páros KRESZ-versenyről csapatban szerzett arany, valamint egyéni. ezüst­ös bronzéremmel tértek haza. Ökölví­vóik - Grósz Zoltán és Rékasi Róbert - érme is "aranyosan" csillogott az Orszá­gos Diákolimpián. Ha már futball­meccsen jártunk, essék hát szó focista palántáikról is. Már csak azért is, mert a nyári kunhegyesi edzőtáborban egy­kori tanítványukra. Káplár Gáborra oly­annyira szemet vetettek az edzők, hogy azóta már az ottani iskola padjait kop­tatja a fiatal tehetség. A dobogós álmokat szövögető hazai­ak viszonylag nyugodt mérkőzésnek néztek elébe, hiszen a táblázat alsó ré­gióiban tanyázó tiszaföldvári legénysé­get látták vendégül. Ettől függetlenül érezhető feszültséggel készültek a talál­kozóra. Bordás Jenő: - Hazai pályán kötelezi) a győzelem. Mosonyi kivételével min­denki egészséges, így a legjobb csapatot tudom harcba küldeni. 2-O-ra nyerünk. Váraljai János: - Erősen tartalékos együttesemtől - Szikora, Gr ácsin, Gál, Kávási hiányzik - tisztes helytállást vá­rok. 7. perc: A meccs első helyzetét a vendégek hibázták el. Balogh a félpá­lyánál átjátszotta védőjét, a jobbszélső helyén előretörő Hegedűst futtatta, aki­nek mintaszerű beadását Kollár 11 mé­terről a bal felső sarok mellé fejelte. 12. perc: Kollár a felezővonaltól a ziccerben kiugró Balogh elé tálalt, a csatár egy igazítás után óriási gólhely­zetben a kapu mellé bombázott. 19. perc: Kiss T. II. megunta a hazai A párharc büntetővel végződött támadók tétlenségét, váratlanul lövésre szánta el magát, Líbomak nyújtózkod­nia kellett, hogy kapu fölé tornássza a léc alá tartó labdát. 36. perc: Bankó keresztbeívelését a "felhők" közé emelkedő Kiss T. I. fejel­te kapura, a labda a dermedten álló Li­bor mellett a lécet súrolva hagyta el a játékteret. 43. perc: Kiss T. 11.25 méterről futtá­ból hatalmas bombát zúdított a kapura, Líbor csak kitenyerelni tudta, szeren­cséjére a támadók lemaradtak a kipatta­nóról. Bordás J.: - Lapos labdákkal kell operálnunk, az ívelgetésekkel nem me­gyünk semmire. A tiszaföldváriak csak bekkelnek, arra rúgják a labdát, amerre állnak. Hátul nagyon vigyázzunk, ne­hogy hátrányba kerüljünk. Váraljai J.: - Továbbra is a bizton­ságos védekezésre helyezzük a hang­súlyt, bár a ritkán adódó lehetőségek közül ki kellene egyet használnunk. Nem szabad kapkodnunk, mert az vereségün­ket eredményezheti. 55. perc: Balogh a teljes szentgyörgyi védelmet megforgatta, az alapvonalról gyönyörűen középre tálalt, a berobbanó Kollár azonban ahelyett, hogy besodor­ta volna a lasztit, kézzel ütötte a hálóba, így a bíró természetesen érvénytelení­tette a találatot. 63. perc: A játékvezető talán első hi­bájával, eldöntötte a találkozót. Pataki a kitörő Szitát becsúszva tisztán szerelte, a bíró azonban mégis büntetőt ítélt. Rá­adásul a reklamáló Herkó I.-t és Balo- ghot kiállította. A 11-est Kiss B. bizto­san értékesítette, 1-0. 68. perc: A jászok a vendégek 16- osán adogatták körbe a labdát, mígnem az üresen álló Kiss T. I. elé került, aki óriási felsősarkos gólt lőtt, 2-0. 76. perc: Kiss T. II. 20 méterről vá­ratlanul kapura emelt, Líbor kissé kint állt, ezért bravúrra volt szüksége, hogy a felső lécre tolja a veszélyesen aláhulló labdát. 89. perc: Kiss T. I. szlalomozott át a földvári védelmen, a 11-es pontról bom­bagólt ragaszott a "ficakba", 3-0. Jó iramú, küzdelmes mérkőzést ví­vott a két csapat. Hogy ezúttal keve­sebben voltak a nézőtéren a szokásos­nál, az nemcsak mostoha időjárás­nak, hanem az egész országot sújtó közlekedési káosznak is köszönhető. A hazaiak azonnal támadólag léptek fel, de fölényük az egész első félidőben meddőnek bizonyult. A tiszaföldvári­ak visszahúzódtak saját térfelükre és Támogatva? Egyszer 171 ezer, aztán 50 ezer, majd megint 50 ezer, plusz a fuvar. Nekünk semmitmondó számok (bár ha forintról van szó és a zsebünkben len­ne ez az összeg, bizonyára sokat jelen­tene), a téesz és az önkormányzat által támogatott községi egyesület számára ez maga a lét. A fuvar szón gondolom, sokan átsiklanának, s nem is gondol­ják, hogy ez többet jelenthet, mint az összes többi támogatás. Igen jelenthet, s nem véletlen a feltételes mód sem, hiszen ez a segítség teljesítményhez (a megszerezhető pontok legalább 50 százalékát kell begyűjteni) kötött. Sze­rencsére eddig még nem kellett meg­szorítással élnie a téesznek, tavaly is 70 százalékos volt a csapat teljesítmé­nye. Történt ez akkor, amikor az utolsó forduló környékén igencsak felforró­sodott körülötte a levegő. Emlékeztetőül: június elején az NDK-ba csereüdülésre készülődött a csapat egy része, a szentgyörgyi téesz és a német Robur gyár baráti kapcso­lata révén. A megyei bajnokság élén és az NB Hl-ba való feljutás esélyese­ként állt akkoriban a gárda, s termé­szetesen nem volt mindegy, hogy a kiesőjelölt Kunhegyessel sorra kerülő meccsüket tartalékos csapattal, avagy egy korábbi (!) időpontban tartandó mérkőzésen legerősebb összeállítás­ban játszák-e le. A megyei labdarúgó szövetség halasztási kérelmükre igent mondott, majd legnagyobb meglepe­tésre, egy héttel az utazás előtt, érthe­tetlen módon visszavonták az enge­délyt. A szedett-vedett társasággal megtar­tott meccs végeredménye 6-0 lett az ellenfél javára, ami egyet jelentett az­zal, hogy idén ismét a megyei bajnok­ság meccseit látogatja mind a csapat, mind közönsége. Bár utóbbi közül idén már jóval kevesebben. Mint Fe­kete Tibor, a sportkör elnöke elmond­ta, a tavalyi 500-600-as nézőszám erre az évre a felére csökkent, s a sportkör egyre jobban szétzilálódik. A játéko­sokat szidják, a hangulat sem bizako­dó. Ezek szerint kész szejencse, hogy az NDK, mint önálló állam megszűnt? Lendület Győztesek Emlékező Jászalsószentgyörgy keletkezési ideje bizonytalan, s azt sem lehet tudni, hogy eredetileg jász település volt-e? Valószínű, hogy csak később, a lakosság megtérése után kapta nevét egyháza után. A krónika 1399-ben említi először Szentgyörgy néven. A hagyomány szerint akkoriban a község nem a mostani helyén állott, hanem a Telek nevű határrészen. Népe sokat szenvedett a török időkben, s mint a többi település, a "félholdasok" kezére került A 18. század elejéig csupán nádfedeles temploma volt, akkor azonban a község anyagi ereje lehetővé tette, hogy újat építsenek. A Rákóczi szabadságharc idején lakói erős megpróbáltatásoknak voltak kitéve, mert a délről betörő rác hadak négyszer is futásra kényszerítették őket. A legnagyobb pusztítás 1706-ban történt, amikor az ellenség az újonnan épült templomot is felgyújtotta. A falu 1829-ben négy vásár tartására kapott jogot, s a városi rangot is elnyerte. Ezt a státuszát majd fél évszázadig, a megye megalakulásáig tartotta. Lakói tanyai állattartással és lúdneveléssel foglalkoztak. Viseletét a jászsági ara­nyos főkötő, színes hímzésű suba, ködmön jellemezte. Szokásai közül a húshagyó keddi, nagycsütörtöki zajkeltés, pünkösdölés, betlehemezés, szüreti bálok, farsangi és disznótori alakoskodás, valamint a búcsúk voltak nevezetesek. Hitvilágukban a táltos- és boszorkányhit élt elevenen. a biztonságos védekezést szem előtt tartva próbáltak váratlan kontrák­ból gólveszélyes helyzetet kialakítani. Ez annyira jól sikerült nekik, hogy akár a találkozót el is dönthették vol­na a szünet előtt. A második játékrész ott folytatódott, ahol az első véget ért. A vendéglátók mentek, hajtottak ugyan, de úgy tűnt, hogy másnap reg­gelig sem fognak gólt elérni, hacsak nem történik valami csoda. Történt! A játékvezető tizenegyessel ajándé­Nézőtéri hangulat

Next

/
Oldalképek
Tartalom