Új Néplap, 1990. október (1. évfolyam, 149-174. szám)
1990-10-03 / 151. szám
2 Néplap 1990. OKTÓBER 3. Az eddig végrehajtott reformok elismeréseként Magyarországot javasolták az Európa Tanács tagjainak sorába Az európai miniszterek New York-i találkozóján Jeszenszky Géza beszédet mondott Új intézményekre van szükség (Folytatás az 1. oldalról) Schieder a közgyűlés nevében üdvözölte a felvételi kérelmet, és előterjesztette határozattervezetét, amely javasolja a miniszteri tanácsnak Magyarország felvételét az Európa Tanács tagjainak sorába. A felvételt követően a parlamenti közgyűlésben hét helyet biztosítanak a magyar küldöttségnek. A vitában felszólaló parlamenti küldöttek melegen támogatták a magyar felvételt. A közgyűlés a vita befejeztével egyhangúlag megszavazta az előterjesztett határozati javaslatot. Ez a Parlamenti Közgyűlés nevében javasolja a Miniszteri Tanácsnak Magyarország felvételét az Európa Tanácsba. Ezt követőleg szólalt fel Antall József miniszterelnök. Beszéde után válaszolt a küldöttek kérdéseire. Egy spanyol képviselő kérdésére válaszolva például elmondta, hogy a privatizáció folytatása a kormány kitűzött célja, ennek ütemét még gyorsítani is kívánja, de ez részben attól függ, milyen érdeklődést mutat ez iránt a külföldi tőke. Aláhúzta, hogy az ilyen tevékenységet a kormány gazdasági, politikai jogi és pénzügyi eszközökkel egyaránt támogatni kívánja. Egy másik kérdésre válaszolva leszögezte: a módosított átalakulási törvény biztosítja a társadalom ellenőrzését a privatizációs folyamat felett, s a törvényhozás már el is fogadta az első privatizációs törvényt. Antall József rámutatott: a kormány ugyanakkor lépéseket tesz a munkanélüliség, a privatizációval járó súlyos szociális problémák megoldására. Az újonnan felállított Munkaügyi és a Népjóléti Minisztérium koordinálja az ilyen tevékenységet, létrejött az Érdekvédelmi Tanács, megkezdték a szociális védőháló kialakítását, feltöltik a jelenleg üresen álló foglalkoztatási alapot. - A rendelkezésre álló valamennyi eszközzel igyekszünk ezt a kérdést megoldani - hangoztatta a kormányfő, egyúttal utalva arra is, hogy mindezt rendkívül nehéz gazdasági körülmények között kell megvalósítani. Egy kérdésre válaszolva a vasárnapi helyhatósági választásokon való viszonylag alacsony részvételt a miniszterelnök egyebek között azzal indokolta, hogy egy éven belül két népszavazás és kétfordulós parlamenti választás is volt. Ez csökkentette a lakosság érdeklődését. Ugyanakkor kétségkívül bizonyos csalódást okozott az, hogy a politikai átmenetet nem követte az életszínvonal gyors fellendülése - holott tudnivaló volt, hogy ez Magyarország jelenlegi súlyos gazdasági helyzetében nyilvánvalóan nem következhet be. Ennek ellenére a miniszterelnök úgy vélekedett: óriási jelentősége van annak, hogy a kis településeken a szavazás túlnyomó- részt már az első fordulóban érvényes volt. - Ez nemcsak azt jelenti, hogy itt befejeződött a rendszerváltozás, hanem azt is, hogy új emberek kerültek be a helyi közigazgatásba, a helyükön maradó régiek pedig új legitimációt kaptak - hangoztatta. Kérdést kapott a miniszterelnök egyebek között a bírói rendszer jövőjéről, a nők közéleti szerepének fokozásáról, a környezetvédelem fontosságáról a kormány politikájában. Egy kérdésre válaszolva kifejtette: az Európa Tanács tagjai elsősorban azzal nyújthatnak segítséget a magyar átalakuláshoz, hogy beruházásokkal, gazdasági társulások megteremtésével és más gazdasági eszközökkel támogatják azt. Elsősorban azonban a bizalom a fontos. Ebből a szempontból is rendkívüli fontosságú, hogy az Európa Tanács felveszi Magyarországot tagjai sorába. Ezzel bizalmát fejezi ki az ország iránt, megnyugtatja a beruházókat afelől, hogy Magyar- ország olyan állam, amelyben megvan a politikai stabilitás, szilárd a jogrend és a vállalkozás szabadsága - hangoztatta egyebek között a miniszterelnök. Az ülésen jelen voltak a magyar Országgyűlés küldöttségének tagjai. Az Európa Tanács már korábban különleges meg- hívotti státust biztosított az Országgyűlés delegációjának. (Folytatás az 1. oldalról) A nagy érdeklődéssel várt határozatot Sólyom László olvasta fel a bírói kar tagjainak, valamint az Országgyűlés, a kormány és a sajtó képviselőinek jelenlétében az Alkotmánybíróság budapesti épületében. Az elnök az állásfoglalások indokolásakor egyebek között hangsúlyozta: a Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve állampolgári jogokat bármely megkülönböztetés nélkül. A megkülönböztetés tilalma arra vonatkozik, hogy a jognak mindenkit egyenlőként kell kezelnie, azaz az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell a jogosultságokat és kedAz új, demokratikus magyar kormány Helsinki szellemében arra törekszik, hogy az ország nemzetközi kapcsolatai kiegyensúlyozottak legyenek, hogy újra megnyíljanak az évtizedekkel ezelőtt lezárt utak. Minőségileg új európai biztonsági és együttműködési rendszer kívánatos, mégpedig sürgetően, hogy megvédjék a nemzeti kisebbségeket. Ezt hangsúlyozta Jeszenszky Géza külügyminiszter kedden, a helsinki folyamat országainak New York-i konferenciáján.- 1989 csodálatos éve mögöttünk van, a vasfüggönyt leszerelték. Azok, akik ellenálltak a rájuk erőltetett rendszernek, és felkeltek ellene Berlinben, Budapesten, Prágában s végül Bukarestben, győztek, s így véget vetettek Európa önkényes megosztásának. Mi, magyarok, büszkék vagyunk a szerepre, amelyet az elnyomó rendszerek bukásában játszottunk - hangoztatta bevezetőjében, rámutatva: a konferencia New York-i megrendezése újabb jele az Egyesült Államok elkötelezettségének a helsinki folyamat iránt.- A magyar kormány meggyőződése, hogy a párizsi csúcstalálkozó új korszak kezdetét jelzi majd a kontinensen - folytatta. - A biztonság és az együttműködés minőségileg új rendszerét kell megteremteni, amelyben helyet kapnak a mindeddig távolmaradt országok is. Meggyőződésünk, hogy az EBEÉ, kapcsolódva az vezményeket meghatározni. A kormány privatizációs programjában a földtulajdonnak kivételként való kezelése - tehát az eredeti tulajdonviszonyok természetbeni visszaállítása - a tulajdonszerzésben személyek közötti megkülönböztetéssé válna. Márpedig figyelembe kellene venni a vállalkozáshoz való jogot is, mert a privatizáció és a föld reprivatizációja is elsősorban a vállalkozói gazdaságok kialakítását szolgálja. A kivételesen megengedett különbségtétel csak akkor lehet alkotmányos, ha a volt tulajdonosok és a nem tulajdonosok szempontjait azonos körültekintéssel és elfogulatlansággal mérlegelik. Az Alkotmány- bíróság szerint - mondta dr. Sóösszeurópai, a regionális, a bilaterális együttműködés más formáihoz, kulcsszerepet játszik majd az európai államközi kapcsolatok újjáalakításában. - Az új európai struktúrának magában kell majd foglalnia létező és sikeres szervezeteket, mint a NATO, az Európai Közösségek, az Európa Tanács és mások - kiegészítve azokat új, az EBEÉ keretében kialakítón szervezetekkel. Ez az új európai építmény pótolja majd az összeomló kelet-európai szerkezeteket - s egyúttal jelentősen hozzájárulhat a közép-kelet-európai országok új- ra-beilleszkedéséhez az európai fejlődés fő áramába.- Az emberi jogok területén elért nagy eredmények után tovább kell haladnunk ebbe az irányba - hangsúlyozta. - A múlt örökségét maguk mögött hagyva az EBEÉ államainak friss szemmel kell tekinteniük a nemzeti kisebbségek kérdésére. Az ellentétektől, konfliktusoktól mentes, minden részeben szabad, a megértésén, az összhangon s az egységen alapuló Európa megteremtéséhez nélkülözhetetlen, hogy megfelelőn foglalkozzunk a nemzeti kisebbségek kérdésével. Lehetetlen biztosítani az átmenetet a múltból a jövőbe, ha nem találtunk mind általános, mind konkrét válaszokat bizonyos kérdésekre, amelyek egy sor országban több nemzeti kisebbség együttéléséből származnak. A lyom László - a személyek hátrányos megkülönböztetését jelenti, ha egyes személyek volt tulajdonát reprivatizálják, másokét pedig nem. Az alkotmányértelmezési indítvány második, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tulajdonára vonatkozó kérdésére válaszolva az Alkotmánybíróság utalt az alkotmány azon rendelkezésére, mely szerint a Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot, s tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet. Mindezek alapján az Alkotmánynemzetiségi jogok támogatása, a nemzeti kisebbségek megvédése sürgős cselekvést kíván, hiszen a kérdés lényeges eleme a kontinens stabilitásának. így az 1991-re a nemzeti kisebbségek kérdéseiről javasolt szakértői találkozóra nagy szerep vár - húzta alá. Jeszenszky Géza a továbbiakban szólt arról, hogy a biztonsági együttműködés területén is nélkülözhetetlenek az új formák. A bécsi haderő-csökkentési, illetve a bizalomépítési tárgyalásokat - a jelenlegi mandátum alapján - az 1992-es helsinki találkozóig tovább kell folytami, majd Helsinkiben új tárgyalásokat kell indítani, az EBEÉ valamennyi országának részvételével. Az új mandátumról szóló konzultációk megindításáról már Párizsben kívánatos dönteni. A magyar külügyminiszter támogatta a konfliktusok elhárítását célzó központ felállítását azzal, hogy annak Bécs megfelelő helyszíne lenne. A központ - a csúcstalálkozón hozandó döntés alapján - megbízást kaphat mind katonai, mind politikai viszályok elhárítására. Jeszenszky Géza szóit a „nyitott égbolt” kezdeményzésről, amelynek egyik tanácskozása Budapesten volt, rámutatva: reméljük, hogy megszületnek a szükséges politikai döntések a nehézségek át- hidálásához, és a tárgyalások mi- előb folytatódhatnak. bíróság nem lát alkotmányos indokot arra, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket, mint a gazdasági társaságok egyik fajtáját, törvényben megfosszák tulajdonuktól. A termelőszövetkezetek tulajdona, ezen belül a termőföld, mint gazdasági társaság tulajdona, alkotmányos védelem alatt áll. A határozat ismertetését követő rövid sajtótájékoztatón kérdésekre válaszolva dr. Sólyom László kijelentette: az Alkotmánybíróság a határozatban közölt álláspontjait - az indokolásban foglaltakon túl - nem magyarázza. A kormány által feltett absztrakt kérdésre a bírói testület absztrakt választ adott. (MTI) Döntött az Alkotmánybíróság NEM TÖRVÉNYES A FÖLDTÖRVÉNYTERVEZET Zenei világnapon, Törökszentmiklóson (Folytatás az 1. oldalról) Ezt követően Kodály Adagio- jának hangjai mellett, melyet az iskola két volt növendéke: Tóth Hajnalka és Nagy Tamás adott elő, két tanuló nemzetiszínű szalaggal ékesített babérkoszorút helyezett el a szobor talapzatán. A világnapi eseménysorozat Kodály Zoltánná Péczely Sarolta dalestjével folytatódott; zon- gorakísérőjeként vendégművésszel: Thomas Böttgerrel ismerkedhetett meg a város zeneszerető közönsége. A koncert híre szépszámú érdeklődőt vonzott az iskola koncerttermébe. Kodályné Péczely Sarolta koncertműsorának első részét Schumann dalaiból állította össze. Már az első három dal előadásakor (Ajánlás, A lótuszvirág, Holdas éj) feltűnt a korábbinál letisztultabb, puritánabb előadásmódja; abbeli törekvése, hogy egész lényével a dalénekes rendelkezésére álló valamennyi eszközzel, a dalok mondanivalójának hiteles közvetítőjévé váljék. Hangjának tónusa sötétebbé vált; fortéi magvasak, piánói lágyak, mégis képesek betölteni a koncerttermet. A művésznő újonnan felfedezett muzsikusi erényeit Schumann: Asszonyszerelem-asszonysors című dalciklusának nyolc, egymással szerves zenei egységet alkotó, mégis olyannyira különböző hangulatú dalának előadásában csodálhatta meg az interpretációt szűnni nem akaró tapssal jutalmazó közönség. A szenvedély, a romantikus szerző műveiben gyakran előbukkanó nyugtalanság, a meghitt nyugalom és béke, az öröm és boldogság, a töprengés és meditálás, a vigasztalhatatlan bánat és tragédia olyan érzelmi szélsőségek, melyek kifejezésére csak a legavatottabb dalénekesek képesek. Ezen az ünnepélyes estén Kodályné Péczely Sarolta a Schu- mann-dalok előadásával arról tett tanúbizonyságot hallgatósága előtt, hogy ő mindenre képes, s így joggal említik nevét e nagyon nehéz műfaj legjobb előadóinak soraiban. A művésznő műsorának második részét Kodály emlékének szentelte. Először az „Énekszó’ ’ ciklusból adott elő négy dalt. E művek szövege népi gyűjtésből származik - dallamot azonban a zeneszerző alkotott hozzá. Bizonyára a művésznővel való közös munka során Thomas Böttger játéka is tökéletesen hitelessé formálódott; kettejük tolmácsolásában a négy elhangzott dalt igazi élmény volt hallgatni. Ugyanezt lehet elmondani az ezt követően elhangzott két népdalfeldolgozásról is: „Az, hol én elmegyek”, „Körtéfa”. Befejezésül három dal hangzott még el, a Kodály-dalok egyik legszebbi- ke, a „Nausika”, a Kölcsey soraiból dallá komponált „Elfojtó- dás” és a „Tavasz’ ’, melyet Berzsenyi Dániel szövegére komponált a mester. E művekben még egyszer megcsodálhatta a közönség a művésznő mély humánumtól fűtött, szuggesztív előadását, és szűnni nem akaró vastapssal köszönte meg azt. A törökszentmiklósi zeneiskolában eltöltött órák - melyekért köszönet illeti a házigazdákat és a Városi Művelődési Központ vezetőit - újra megerősítették a jelenlévőkben Kodály Zoltán szavainak időszerűségét: „A zene az élet szépségét, s ami benne érték, azt mind meghatványozza.” Szathmáry Judit A földtulajdon reprivatizációjával kapcsolatosan kedden hozott alkotmánybírósági állásfoglalást nem fogadták örömmel a Független Kisgazdapárt vezetői. Bár Torgyán József, a párt frakcióvezetője a döntés kihirdetése után röviddel megtartott sajtótájékoztatójukon igyekezett finoman megfogalmazni véleményét - miszerint az Alkotmánybíróság álláspontja nem készteti elragadtatásra a kisgazdákat -, az FKGP székházában egybegyűlt politikusok kijelentéseiből egyértelművé lett: elfogadhatatlannak tartják a földtulajdon reprivatizációját alkotmányellenesnek ítélő határozatot T orgyán József azon az állásponton volt: a döntés valamennyi politikai párt privatizációs elképzeléseit negatívan érinti, s főként azt tartotta tévedésnek, hogy az Alkotmánybíróság állásfoglalása meghozatalakor a jogilag hibátlan tulajdonból indult ki, s egyúttal erre is hivatkozik a határozat indoklásában. Holott a kisgazdapárti frakcióvezető véleménye szerint az egykor erőszakkal államosított tulajdonjogilag egyáltalán nem tekinthető hibátlan vagy tökéletes tulajdonnak. Ómolnár Miklós, a Kisgazdapárt szóvivője úgy vélte, hogy az Alkotmánybíróság - jóllehet akaratán kívül - egy politikai játszma részesévé lett. Azt a kijelentést is megkockáztatta: voltaképpen a békés átmenet jutott zsákutcába a keddi határozattal. A kisgazdapárti politikusrút több ponton is hibát véltek felfedezni az Alkotmánybíróság határozatában, de főként annak szellemiségét utasították el, mondván: a döntéshozók a meglévő állapotból indultak ki, nem voltak tekintettel arra, hogy a jelenleg fennálló tulajdonviszonyok milyen úton és milyen módszerekkel jöttek létre. (MTI) Gyorslista Nyereményjegyzék az október 1-jén megtartón HATOS LOTTÓ tárgynyere- mény-sorsolásról, amelyen a szeptemberi szelvények vettek részt. A nyereményjegyzékben az alábbi rövidítéseket használták: A Vásárlási utalvány (5000 Ft) B Opel Kadett típusú személygépkocsira szóló utalvány C Wartburg Standard típusú személygépkocsira szóló utalvány D Szerencse-utalvány (30 000 Ft) E Vásárlási utalvány (10 000 Ft) F Vásárlási utalvány (9000 Ft) G Vásárlási utalvány (7000 Ft) 10 144 862 F 10 280745 E 10 354 863 F 10194 274 G 10293 098 D 10 379 569 G 10218980 E 10 305 451 D 39421472 F 10 243 686 F 10 317 804 E 39458 531 G 10 256 039 E 10 330157 E 39 582061 G 10 268 392 D 10342 510 F Antall József beszédet mond az Európa Parlament Székházában.
