Új Néplap, 1990. október (1. évfolyam, 149-174. szám)
1990-10-16 / 162. szám
1990.OKTÓBER 16. Néplap 3 Kunszentmártonban Ünnepi mise és egyháztörténeti konferencia a rend letelepedésének évfordulóján "Az ősi kármelita rend a XIII. században keletkezett a paleszti- nai Kármel hegyén. A hagyomány szerint Illés próféta óta éltek itt remeték, tanulmányozták az írásokat, aszkézisben és imában szolgálták Isten országát. Berthold keresztes vitéz gyűjtötte először össze a szétszórtan élő remetéket, szabályt pedig a jeru- zsálemi pátriárka, Szent Albert adott nekik. Egy ősrégi kis kápolna körül csoportosultak, és ben a pincében jelenleg is húsüzem van, az emeleteken pedig lakások. A kármeliták természetesen szeretnék visszakapni az egész épületet, hogy megfelelő körülmények között folytathassák tevékenységüket, amelyet tavaly ismét elkezdtek. A rendház kápolnájában dr. Takács Nándor püspök, a főiskola egykori hallgatója celebrálta az ünnepi szent misét. Ezt követően megnyitották a kiállítást a múzeumban, majd délután a tudományos konferencián többek között a kármelita rendház 1940 és 1950 közötti tíz évét, az egykori kunszentmártoni kár- melbúcsúkat elevenítették fel. Előadás hangzott el az alföldi kolostorokról, s a Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközössége célkitűzéseiről és kutatási programjáról. T.G. Fotó: N.Zs. Jegyzetlapok Munkanélküli Ismerősöm taglalja, hogy nem csoda, ha ilyen helyzetben van ez az ország. Mert pazarolunk. Milyen sokat fizetünk például azért, hogy egyesek munkanélküli segélyt kapjanak. Nem jól van ez így. Nem csinálnak semmit, mégis kapják a pénzt. Közben meg válogatnak a munkahelyek között. Mert nem jó nekik akármi, a szakmájukban akarnak elhelyezkedni! Miért lenne jó az országnak, ha mondjuk, a vízvezetékszerelő, szobafestő vagy mérnök elmenne kubikosnak? - kérdezem. Valójában az lenne pazarlás, ha a tanult szakembereket nem a szakmájukban foglalkoztamánk, ha a tudásukat nem hasznosítanánk. Ellenvetésemre megvan a válasz. Hogy a mezőgazdaságban rögtön el lehetne helyezkedni, ha valakinek megszűnik a munkaviszonya. Mert például tavasszal is ott rohadt meg a cseresznye a fán, nem volt, aki leszedje. És utána? - kérdem. - A cseresznyeszedés után mégis mit csinálnának egész évben? Erre már nincs válasz. Csak annyi: a mezőgazdaságban mindig van munka. Mindenesetre, nem jól van ez így, hogy mi, dolgozó emberek csak fizetjük, fizetjük a munkanélkülieket. Bevallom, nem először találkoztam már a munkanélküliek ellen irányuló dühvei, hogy ne mondjam így: gyűlölettel. Legutóbb például egy választási gyűlésen azt vetették föl, hogy micsoda visz- szaélésekre ad lehetőséget, hogy most már állam- polgári jogon és nem a munkaviszony után jár a családi pótlék. Mert erre egyesek kilépnek a munkahelyről, hiszen a családi pótlékból is meg lehet élni! Állítsák vissza a munkaviszony utáni jogosultságot! Hogy miért ilyen ingerült az emberek egy része a munkanélküliekkel szemben, annak gyökerei évekkel ezelőtti viszonyainkban keresendők. Amikor a munkanélküli meg a közveszélyes munkakerülő kategóriák nem is estek olyan nagyon messze egymástól. Akinek nem volt munkahelye, szé- gyellhette magát, mint csavargó, lusta, naplopó, link alak. Csakhogy... egyik pillanatról a másikra teljesen megváltozott a helyzet. Szakképzett és szorgalmas emberek ezrei kerültek az utcára, pusztán azért, V ______________________________ m ert a vállalatukat felszámolták, vagy mert kiderült, hogy a cégüknek nincs annyi szakemberre szüksége, netán kevesebb megrendelésük van, és a kevesebb munkát kevesebb emberrel végeztetik el. Vagy éppen csődbe ment a cég, és nem az illető szakember lustasága, hanem a vezetők hozzá nem értése, felelőtlensége, vagy a hátrányos népgazdasági szerepük miatt. Szóval eljutottunk odáig, hogy szinte bármelyik pillanatban bárki az utcán találhatja magát. Bérből és fizetésből élők lévén, és évek óta fojtogató inflációban élvén, az emberek többsége nem rendelkezik annyi spórolt pénzzel, hogy kihúzza addig, amíg munkát talál vagy más szakmát tanul. A munkanélküli ma már nem jelenti, nem jelentheti azt, hogy valaki buta, lusta, naplopó. A munkanélkülieket övező gyanakvás és már-már irigységgel vegyes düh azonban nem igazodik a valósághoz. A pálya széléről bekiabálok - a ma még biztosnak hitt munkaviszonnyal rendelkezők -, akik sajnálják a munkanélküli segélyt a rászorulóktól, valójában egy csöppnyi empátiával se rendelkeznek, a gazdasági logikáról nem is beszélve. Vajon elgondolkoztak már azon, mit jelent munkanélkülivé válni? Nélkülözni az eddig biztosnak hitt keresetet, a segély hónapról-hónapra kevesebbet érő összegéből ruházni, etetni a gyerekeket? Közben nap mint nap kilincselni vállalatoknál? Vagy más városba, faluba költözni, felszámolni mindent, csak azért, hogy újra munkához jusson? Több százezer forintos kölcsönt fölvenni, beleugrani egy vállalkozásba, amely vagy sikerül vagy' nem? Kockáztatni egzisztenciát, szívinfarktust? Az újra nekirugaszkodók, a harminc-negyven- ötvenévesen pályát, életet, lakóhelyet változtatók, a kölcsönt a nyakukba szedők inkább tiszteletet és elismerést érdemelnének, mint irigységet, megvetést, gyanakvást. Vagy mint ahogy egy értelmiségi fogalmazott; inkább az én keresetemből fizessenek a munkanélkülieknek, mint nekem fizessenek azért, mert munkanélküli lettem. Hiszen már a régi mondás is megfogalmazta igen bölcsen; ma nekem, holnap neked. P.É. ________J "Kiszerkesztett" magánügyek Bevásároltunk a kazánokkal Közel másfélmillió köbméter földgáz a "spájzban" Bíztató előjelek a tél előtt amint a krónikák hírül adják - "nagyszerű kolostort építettek" - úja Puskely Mária Szerzetesek című könyvében. Később az iszlám terjeszkedése miatt el kellett hagyniuk a szent hegyet, Európába menekültek. A XV. században már a félig remete, félig lelkipásztorkodó kármeliták - nevüket a pa- lesztinai hegyről kapták - kolostorainak száma megközelítette az ezret. Magyarországon 1372- ben Budán jött létre az első kár- melita kolostor. Még ugyanabban az évben a pécsi is megnyitotta kaput. Az ezt követő években pedig az ország több városában is létrehozott kolostorokat a rend. Kunszentmártonba 1940-ben telepedtek le a kármeliták. Az ötvenedik évforduló, valamint Avilai Szent Teréz - az ősi kár- melita rend megreformálója - ünnepe alkalmából ünnepi szentmisét és egyháztörténeti konferenciát rendezett tegnap Kunszentmártonban a város kár- melita rendháza, a Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközössége, a városi művelődési központ és a múzeum. Ebből az alkalomból kiállítás is nyílt a Helytörténeti Múzeumban, amely a kármeliták 1940 és 1950 közötti tevékenységéből ad ízelítőt. A rend tagjai rendszeresen tartottak miséket a tanyasi iskolákban, lelkigyakorlatokat vezettek, vallási tárgyú előadásokat tartottak a különböző egyletekben, körökben. A kétemeletes rendházat 1941-ben építették fel mindössze öt hónap alatt. A korabeli feljegyzések szerint november 9-én nyitották meg, s a Tiszántúl első kármelita rendháza volt. Benne működött a Kármelita Főiskola is. 1950-ben azonban a többi renddel együtt megszüntették. Az épületnek csak a földszintje maradt egyházi kezelés"A történet eleje 1985. július 15-hez fűződik, amikorra hosz- szas spórolás után összeraktuk a 18 ezer forintot, és sikerült az UNIOR Orosházi Univerzális Szolgáltató Ipari szövetkezettől vásárolnunk egy Mini Super 18 elnevezésű gázkazánt. Az alsókonyhába helyeztük el, hiszen fűtésre kellett volna. Kaptunk egy év jótállást, és úgy látszott, megfogtuk az Isten lábát, mert semmi baj nem adódott vele. Hasonlóan kiszolgált még három telet, de 1990. január 2-án annyira meghibásodott, hogy szerelőt kellett hívnom. A helyi szakember javítgatta is potom 571-ért, de a szerkezetnek maradt egy szépséghibája: fűteni változatlanul nem lehetett vele. Nosza, irány a Tigáz, ott viszont a cég szerelői kerek perec azt javasolták: komoly a baj, ezért forduljak a gyártó szövetkezethez. írtam egy ajánlott levelet Orosházára, ahonnan még a mai napig sem válaszoltak. Azután telefonáltam, de erre is fütyültek, hiszen a kért időpontban csak a postás érkezett - újságot hozott. Mit tehettem mást, vonattal, busszal útnak eredtem, és akkor már nem lehetett lerázni. A művezető megígérte, a következő héten Kaposvárra mennek a szerelőik, és útba ejtik a lakásunkat. Ezt meg is tették, javítottak, tisztítottak rajta valamit, és máris fogott a ceruza 1 ezer 721 forintot. Akkor nem fizettem ki, mert jogtalannak tartottam, bár végül beadtam a derekamat, és késedelmi kamattal együtt postára adtam 1 ezer 981 forintot. Azóta félve fűtök vele, mert változatlanul rendellenes az égése. Erősen kormo- zódik, a láng kicsap a védőrácson, és robbanásszerűen gyújt be. Félünk, hogy egyszer szépen megemelkedünk, és a levegőbe repülünk. Számomra elfogadhatatlan, hogy miért gyártanak ennyire rossz kazánt? Elvégre nem filléres az ára! Nincs ott MEÓ, vagy valamiféle minőségellenőrzés? Jó, mondhatja valaki, egyedi a panaszom. Sajnos nem az, mert az ismerősömék Kátai Gáborék a Zöldfa utca 1 szám alatt ugyanabban az évben vettek ugyanettől az orosházi cégtől egy Mini Super 25-ös kazánt. Ennek az ára húszezernél is több. Ez is remek szerkezetnek bizonyult, mert öt év alatt darabokra hullott, és ma letakarva a folyosón árválkodik. Ugyanis mint kiderült: kiégett az oldala, a biztonsági szelep kiolvadt, így élet- veszélyes. Javítani pedig nem lehet, esetleg olymódon, hogy az alkatrészcsere 8-10 ezer forint, plusz a szerelési költség. így Gáborék vásároltak helyette egy újat, mivel a szerelő ezt javasolta. Igen ám, de ez további 23 ezerbe került, bár másik céget kerestek fel, ezt messzire elkerülték. Remélhetőleg, ez a masina nekik nem négy, öt évre szól. Most azt kérdezzük mindketten az orosházi gyártól: hogyan gondolják azt: csak négy évre veszik az emberek a drága berendezéseiket? Ketten így jártunk velük, de vajon csak tényleg ketten? Esetleg ennél hosszabb a névsor? Egyáltalán megérdem- lik-e a bizalom háromszögét, ami ugye a kiváló árukat jelzi! Elvégre ez is kiváló, de más értelemben válik ki. Mindehhez még annyit fűzök hozzá, hogy nehéz munkával kerestük meg ezt az összeget mindketten, és ma sem dúskálunk a javakban. Az én nyugdíjam 6 ezer 349 forint, a Gáboré 6 ezer 112. Noha mint említettem: jogilag letelt a garancia, de mindezek közlése után adnak e kártérítést, esetleg forduljunk a bírósághoz. Azért hogy kitudódjon: hanyag munkával, termékekkel is szépen lehet még keresni ma is kicsiny országunkban. Csak ennyit szerettem volna elmondani én Szabó Lajos, Martfű Liliom út 12 szám alatti lakos, aki kíváncsian várja válaszukat." Lejegyezte: D.Szabó Miklós *** Megjegyzés: mi is várjuk az Orosházi UNIOR Univerzális Szolgáltató Ipari Szövetkezet válaszát, és ígérjük, helyt adunk neki. Elvégre érdekel miképpen reagálnak a két martfűi kisnyugdíjas panaszára, amelyek valódiságáról a helyszíneken is volt szerencsénk meggyőződni. (A szerk.) ( Folytatás az 1. oldalról) Ez azt jelenti, hogy Hajdúszoboszlóról eddig az őszi "indulás" idején napi 10-12 millió köbméter nyáron betárolt földgázt lehetett kivenni, újabb kutak bekötésével, gázelőkészítő-technológia bővítéssel a napi mennyiség 15-16 millió köbméterre is növelhető. A hajdúszoboszlói gáztároló építési-szerelési munkálatainak befejezésénél tartanak. Remélik, hogy a novemberi indulásra elkészülnek a gáztermelő objektumok. A Hajdúszoboszlón betárolt gáz- mennyiség majdnem 1,4 milliárd köbméter, míg az előző években csak 800-900 millió köbméter volt. Ha november elején megkezdődik a gázkivétel ebből a tárolóból, ak( Folytatás az 1. oldalról)- Mivel magyarázza ezt a kiugró eredményt?- 1990-ben gyakorlatilag nem volt árvíz, valószínűleg a kevés téli csapadék és az előző évek aszályai miatt. Korábban, ha jött az árvíz, általában két hónapot állt az erőmű, idén pedig folyamatosan dolgozhattunk. Ráadásul a vízlépcső magassága több mint egy hónapig kilenc méter fölött volt, máskor ez a szint csak egy-két napig fordul elő. Az előállítható energiameny- nyiség pedig az átengedett víz kor a természtes nyomáscsökkenés hatására pont a téli csúcsban, január végén, február elején következett be a nehéz helyzet. Akkor már a napi 10-12 millió köbméter gáz helyett csak öt-hatezer köbmétert lehetett kivenni. Ezért olyan gázkompresszorokat telepítenek Hajdúszoboszlóra, melyek nyáron besajtolnak, télen pedig nyomásfokozást fejtenek ki az országos gázvezeték-rendszerben. Egy-egy ilyen gépegység (négy van belőlük) teljesítménye közel 3,5 ezer kilowatt. Ha ezeket sikerül január végén, február elején üzembe állítani, akkor a jelenlegi óránkénti ötszázezer köbméternyi gázkivétel nyolcszázezerre emelhető. mennyiségétől és a vízlépcső magasságától függ elsősorban.- Miért van az, hogy az erőműnek pontosan az árvizes időszakban kell állnia, amikor pedig akkor legnagyobb a vízhozam?- A turbinák működéséhez minimum kétméteres vízlépcső szükséges. (Ennek nagyságát a duzzasztómé előtt és után mért vízszint nagyságának különbsége adja .) Ha nagyon sok vizet engedünk át, az alsó meder vízszintje emelkedik, sok esetben kiegyenlítődik, így "eltűnik" a vízlépcső, a gépeket le kell állítanunk. Kiskörén rekordot állítottak fel Hatvanöt millió kilowattóra energia két hónap alatt A kármelita rendházban dr. Takács Nándor püspök celebrált ünnepi misét
