Új Néplap, 1990. október (1. évfolyam, 149-174. szám)

1990-10-10 / 157. szám

1990. OKTÓBER 10. 3 Néplap Pallér István egy évvel ezelőtt Kétegyháza közelében alapított farmergazdasága a svéd Nordbaco AB cég megbízásait teljesíti. A svéd vállalat mezőgazdasági növények nemesítésével, szaporításával foglalkozik, és azt szeretné, ha kitűnő képességű zöldségnövényei a magyar földben és az itteni éghajlat mellett a svéd minőséget hoznák. Ezzel a munkával - szakmai képzettsége alapján - Pallér Istvánt bízták meg, aki tíz holdon alakította ki kísérleti telepét. A növények honosítását a svéd cég kutatói rendszeresen ellenőrzik. Képünkön Pallér István (középen) a svéd szakemberekkel - Stina Fjelkner-Modig és Gunbritt Stalberg valamint a cég magyarországi képviselőjével, Hakan Bengstssonnal egy hatalmas étkezési tököt vizsgálnak. MTI-fotó: B. Fazekas László (1.) A világ (a Hetényi) újrafelosztása Kellett nekünk szovjet kórház! Pénz, money, das Geld Világbanki hitel az agrárgazdaságnak Kellett nekünk szovjet kór­ház! Amíg vissza nem kapta Szolnok városa, addig legalább nyugodtan hajthattuk álomra fe­jünket. Legalább tudta az ember, hogy ha baja van, bemegy a me­gyei kórházba, és ott az orvosok egyéni lelkiismeretétől, az illető ismeretségétől és pénzétől füg­gően jól-rosszul ellátják, vagy meggyógyul, vagy továbbmegy, és esetleg másutt gyógyul meg, netán másutt se. De most megin­dult a harc a szovjet kórház bir­toklásáért, és ennek a harcnak könnyen lehet vesztese a város, sőt az egész megye. Mi legyen a gyerekekkel? Eddig két lehetőség látott napvilágot: 1. Legyen az épületben gyer­mek- és ifjúsági egészségügyi rehabilitációs központ. Nem­csak hagyományos kórházi fel­adatokat látnának el, hanem a sérült, fogyatékos gyerekek gyó­gyítását, a normális életbe való visszatérését is segítenék. Itt kapna helyet a jelenleg a város­ban szétszórtan működő gyerek- fogászat, -ideggondozó, -kardio­lógia, a város környéki gyermek­szakrendelés, stb. A 220 ágyas gyerek- és ifjúsági osztály pedig kiköltözne a Hetényiből a szov­jet kórházba, és a felszabadult ágyakat újra hasznosítani tud­nák. Ez az elképzelés a megyei kórházban született meg. 2. A másik elképzelést az MDF szolnoki szervezetének egész­ségügyi bizottsága lapunk szep­tember 24-i számában A szer­kesztőség postájából című rovat­ban tette közzé. Ez a variáció sze­repel az MDF önkormányzati választási programjában is, vagyis mintegy javaslat a leendő önkormányzatnak a város egész­ségügyi ellátásának megoldásá­ra. E javaslat lényege: Szakítsuk ketté a Hetényit, és vagyonmeg­osztással csináljunk két kórhá­zat. (A másikat lehet a szovjet kórház épületében.) így legalább két kórház lesz Szolnokon, egészséges versengés alakul ki köztük, a polgár pedig választ­hat, melyiket veszi igénybe. Az MDF programja első lá­tásra tetszetős, az ember köny- nyen föl is lelkesedik, hogy no­sza! De ha gondolkodni is kez­dünk, apránként rájövünk, hogy ez a program nemcsak a város, hanem az egész megye ellátását veszélyezteti, tönkreteszi, szín­vonalát a jelenleginél is mé­lyebbre süllyeszti. Azok a bizonyos lélegeztetők Ahhoz, hogy az MDF által el­képzelt, .alternatív" -nak neve­zett kórház betegye a lábát a volt szovjet épületbe, először is ki kell golyózni onnan a gyermekkór­házat. Meg is támadják egyből ezt az elképzelést, mondván: nincs rá szükség! Hiszen a gye­rekeket kivizsgálás és fogyókúra címén is beviszik a kórházba, csakhogy megteljen a gyermek- osztály! Nem kell annyi ágy! Az ember szomorú, mikor ezeket az érveket olvassa. Hi­szen ma már számára is nyilván­való, hogy a pontosan nem is­mert betegségek, a kóros elhízá­sok miatti kezelések és indokolt esetben a fogyókúrák kórházi körülményeket igényelnek. Hogy nem lehet az öngyilkossá­got megkísérelt, depressziós, narkós tinédzsert az otthonában gyógyítani! Vagy ne is beszél­jünk róluk? Mint ahogy azokról a - fogalmazzunk durván: nyo­morék - gyerekekről sem, akik­kel néhány országos intézetet ki­véve senki nem foglalkozik? Kifogásolja az MDF, hogy most csak egy (a Hetényiben) gyermekosztály van Szolnokon. Legyen kettő! Hadd választhas­son a szülő! És tessék mondani, mind a kettőben működtetnének példá­ul intenzív részleget? A koraszü­lötteknek, a leforrázottaknak, a fuldoklóknak? Miből rendezik be az alternatív kórházban a gyermekosztály intenzív részle­gét? Honnan lesz pénz a drága műszerekre? Vagy úgy gondol­ják, hogy megfelezik a Hetényi gyermekosztályának intenzív gépeit? Elosztják a lélegeztető készülékeket is? Ha az ottmara- dottak egyszer, csak egyet­lenegyszer! kevésnek bizonyul­nak, és meghal egy gyerek, mert nincs gép, akkor mit mondanak majd a szülőknek? Azt, hogy magára vessen, miért nem a má­sik kórházat választotta, mert ott éppen volt szabad masina? Vagy azt: sajnáljuk, de a gépeket meg kellett felezni, hogy a lakosság­nak választási lehetősége le­gyen? Megfelezni? Mit? A Hetényi gyermekosztályán pillanatnyi­lag 6 lélegeztető készülék van. Ezek többsége elmúlt tízéves. Hol az egyikkel van baj, hol a másikkal, általában hármat, négyet lehet használni. Ebből vinnének el az alternatív kórház­ba mondjuk kettőt? És otthagy­nának kettőt? Miért feledkeznek meg a megyei ellátásról, vagy mondjuk így: a területi ellátás­ról? Arról, hogy a Hetényibe nemcsak szolnoki gyerekek ke­rülnek, hanem a megye más tele­püléseiről is. Két lélegeztető ké­szülékkel várják őket? A választás felelőssége Ahhoz, hogy az alternatív kórház gyermekosztálya ver­senyképes legyen, létre kellene hozni mindazt, ami a Hetényiben már megvan: a gyereksebésze­tet, -tüdőgyógyászatot, -ideg- gyógyászatot, stb. Hogy képze­lik? Például úgy, hogy a húszá­gyas gyerektüdő-gyógyászatból tíz ágyat meg a fele műszereket elviszik? Vagy nem is lenne az alterna­tív gyermekosztályon intenzív részleg? Nem lenne gyereksebé­szet? Tüdőgyógyászat? Ideg- gyógyászat? Akkor meg minek az egész osztály? Hát választási lehetőség az, hogy az egyik kórházban még a nyitott hasfallal születő gyereket is meg tudják operálni, a másik­ból pedig egy balesetet szenve­dettet is el kell küldeni, mert in­tenzív ellátást igényel? Paulina Éva (Folytatjuk) Régen várt pályázati felhívás jelenik meg rövid határidőn belül a sajtó hasábjain. Korábban az Új Néplap is beszámolt az előkészü­letekről. Igaz, akkor még a nyár­előn tartottunk, most meg már ősz van. A felhívás az agrárgaz­dasághoz fog szólni olyan fej­lesztési hitelek megpályázásá­nak lehetőségével, amely az ex­portképességet hivatott növelni az ágazatban. A Magyar Nemzeti Bank, nyolc kereskedelmi bank és a Földművelésügyi Miniszté­rium egyetértésével az Integrált mezőgazdasági exportprogram keretében világbanki finanszíro­zású hitelekről van szó. A jobb felkészülés érdekében adjuk közre az OTP tájékoztatása alapi­ján a legfontosabb tudnivalókat. Támogatják a falusi turizmust is A program céljai között szere­pel a versenyképes, minőségi mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékek előállítása, köz­vetve vagy közvetlenül exportra. További, bár nem mellékes cél a mezőgazdasági termelés haté­konyságának növelése, többek között a magántermelés ösztön­zésével és a mezőgazdaság me­nedzserei üzleti és vezetési gya­korlatának továbbfejlesztésével. A program keretében fejleszthe­tő tevékenységek is sokrétűek. Megtalálható a mezőgazdasági termelés és feldolgozás, beleért­ve a tárolást, anyagmozgatást és árukezelést. Az agrárgazdaság­hoz kapcsolódó termelő, szolgál­tató, kereskedelmi tevékenység sem maradhat ki, miként a mező- gazdasági jellegű tevékenység sem. A program hitellel szeretné támogatni a falusi turizmust és a mezőgazdasági szolgáltatásként végzett marketing- és kereskede­lemfejlesztési tevékenységet. A fentiek egyben a pályázók körére is orientációt jelentenek. Közöt­tük, a nagyüzemtől kezdve az egyéni vállalkozóig, mindenki szerepelhet. (Folytatás az 1. oldalról) vagy állami gazdaság, amely ne küzdene az adósságválságból fa­kadó problémákkal. A megye mezőgazdasági nagyüzemeiben különböző, de azonos eredetű gondok akadályozzák az 1991- es esztendő megalapozását. A kisújszállási Tisza II Terme­lőszövetkezetben a legsúlyosabb problémát a hatalmasra duzzadt kintlévőségek okozzák. Mint Mészáros Endre, a téesz általá­nos elnökhelyettese elmondta, a vevők fizetésképtelensége miatt csaknem 11 millió forint hiány­zik a gazdaság kasszájából, és ez idáig pontosan fizető piartnerek is késlekednek a számlák kiegyen­lítésével. Az aszálykárok felmé­rése kapcsán nem vették figye­lembe a termés megmentése ér­dekében elvégzett többlet ráfor­dításokat. Hiszen nem a meteo­rológiai adatok döntötték el, mennyi termést lehet betakaríta­ni egy adott tábláról, hanem a pluszmunka. A búzavetőmag vá­sárlásánál nem voltak fennaka­dások, a Téeszkerrel kötött meg­állapodás alapján pedig sikerült a jövő évi kenyémekvaló alá biz­tosítani a kellő mennyiségű mű­trágyát. Bizonytalan ezzel szem­A hitelből a fenti tevékenysé­gekhez szükséges gépek, építő­anyagok, tenyész- és hízóálla­tok, növényi szaporítóanyagok, a Világbank által elfogadott kon­zulensekkel végeztetett szolgál­tatások finanszírozhatók. Az áruk és a szolgáltatások megvá­sárlásakor igazodni kell a Világ­bank beszerzési szabályaihoz, így például 300 ezer USA dollár feletti beszerzéseknél nemzetkö­zi versenytárgyaláson kell részt venni. A fenti értékhatár alatt há­rom szállítói ajánlatot kell besze­rezni. Közülük a legkedvezőbb ajánlatot szükséges kiválasztani. Importbeszerzéseknél a külföldi kiadások egészét lehet a világ­banki hitelből fedezni, ugyan­úgy, ahogy a közvetlen belföldi termelőtől, szolgáltatótól való beszerzés esetén. A belföldi ke­reskedelemtől való vásárláskor viszont már csak 75 százalék fi­nanszírozható ebből a hitelből. A pályázó saját pénzéből, egyéb hi­telekből természetesen egyéb cé­lokat is finanszírozhat. Az természetes, hogy a hitelt igénylőknek a szükséges feltéte­leknek meg kell felelniük. A részt vevő bankok erről tájékoz­tatást adnak. Arra mindenütt szá­mítani kell, hogy a kérelemben be kell mutatni, hogy a fejlesztés minden szempontból megvaló­sítható, a hiteligénylő rendelke­zik-e megfelelő hitelképességgel és hitelfedezeti biztosítékkal és megfelelő szakértelemmel. Akik 300 ezer dollár felett kér­nek hitelt, a fentieken kívül rész­letes üzleti tervvel is kell, hogy rendelkezzenek. Az üzleti terv­nek, amelyet célszerű komolyan venni, a teljes kölcsönidőszakra terjedő kitekintéssel kell készül­nie. Ezenkívül eleget kell tenni meghatározott pénzügyi köve­telményeknek is. Ezt is célszerű a bankoknál megnézni. A nem mezőgazdasági tevékenység esetén a kölcsön összege maxi­málisan 500 ezer dollár lehet. A 300 ezer dollár alatti világbanki ben az üzemanyag-ellátás, hisz ma még senki sem tudja ponto­san, lesz-e elegendő benzin, va­lamint gázolaj, és ha lesz, mennyiért? A Tiszazugban szintén jelen­tős terméskiesés írható az aszály számlájára. A kunszentmártoni Körösmenti Téeszben 22 száza­lékos hozamkieséssel számol­nak, ami egyben a bevételek 32- 38 millió forinttal való csökke­nését is jelenti - tudtuk meg Hor­váth Istvántól, a gazdaság köz- gazdasági elnökhelyettesétől. Ezért kényszerűen visszamond­ták a műtrágya-megrendelést, és növelték a saját előállítású vető­mag felhasználási arányát. így mintegy 80 százalékkal keve­sebb műtrágyával és alacso­nyabb szaperítási fokú vetőmag­gal vágnak neki az új esztendő­nek a Körös partján. A megter­mett kukorica előreláthatólag nem fogja fedezni az állatál­lomány szükségleteit, ezért az új termésig vásárolni kell takar­mányt. Nagyrészt toliból szár­mazó, 30-35 milliós kintlévősé­ge van a nagyüzemnek, azonban a jelenlegi pénzszűkös időszak nem jelentheti a gazdálkodásban az agronómiái igénytelenséget. ■ ■ i ' '1 - • 1 1 i 1 hiteligény esetén elég egy egy­szerűsített üzleti tervet (farmter­vet) készíteni. Ez azonban attól is függ, mely bankról van szó, tehát itt is javasolandó az előze­tes tájékozódás. Változó kamatok A kereskedelmi bankok a hitel futam- és türelmi idejét a fejlesz­tés megtérülési ideje és a hitel­visszafizető képesség figyelem- bevételével határozzák meg, de a futamidő legfeljebb 10 év, és ezen belül a türelmi idő legfel­jebb három év lehet. A hitel ka­mata a jegybanki refinanszírozá­si feltételektől, az egyéb for­rásszerzési lehetőségektől, illet­ve a kereskedelmi bankok üzlet- politikájában kialakított kamat­résektől függően, változó mérté­kű. A részt vevő bankok a kamat mértékét egyedileg állapítják meg. Ők határozzák meg a saját erő mértékét is. Fontos lehet te­hát, hogy a pályázók több bank­nál is nézzenek szét, és a legked­vezőbb variációba menjenek be­le. Itt jegyezzük meg, hogy az OTP kizárólag a kisvállalkozók 300 ezer dollár egyenérték alatti hiteligényeinek kielégítését fog­ja végezni. A pályázatok elkészítése előtt tehát mindenképpen érdemes tá­jékozódni, amelynek során a ki­választott kereskedelmi bank ál­tal előírt adatlapokat be lehet szerezni. A hitelező szervek rész­letes felvilágosítással, segítség­gel állnak rendelkezésre. A ban­kok a hitelkérelmeket verse­nyeztetik, s akinek elfogadták a pályázatát, azzal kölcsönszerző­dést kötnek. Ez tartalmazza a kapcsolatok időtartama alatti fel­adatokat is. így például az 1 mil­lió dollár feletti beruházás esetén minden évben a Világbank által elfogadott független könyvszak­értővel meg kell vizsgáltatni a pénzügyi kimutatásokat, és eze­ket el kell küldeni az adott bank­nak. A mezőtúri Dózsa Termelő- szövetkezetben is elsősorban pénzügyi kérdéssé vált az elkö­vetkezendő esztendő megalapo­zása - fogalmazta meg Varga Gyula, a téesz elnöke. Mint mon­dotta, a folyamatos bevételek nem fedezik az újratermelés 30- 40 százalékkal megnövekedett költségeit, annak ellenére, hogy a sörgyári részvények eladásával a téesz 8 millió forint többletbe­vételre tett szert. Ezért az őszi búza alá mintegy egyharmaddal kevesebb műtrágya jutott, ami persze a termesztéstechnológia módosítását is megköveteli. A vetőmagon azonban nem „spó­roltak”, magas biológiai értékű szaporítóanyag-készlet várta az őszi vetések megindítását. A szá­razság miatti takarmánymizéria az állatállomány csökkentését vetíti előre a gazdaságban, ami a hízómarha ágazatot érintené, ahol a legalacsonyabb a jövedel­mezőség. A hiányzó tömegtakar- mány-mennyiséget pedig meg­próbálják egyes melléktermékek lesilózásával pótolni. ■ ~ ó ><■.< L.Z. Füle István Hiányzik a pénz műtrágyára, vetőmagra

Next

/
Oldalképek
Tartalom