Új Néplap, 1990. október (1. évfolyam, 149-174. szám)
1990-10-10 / 157. szám
4 1990. OKTÓBER 10. nyílt ter Ez az oldalunk az olvasóknak, a pártoknak, egyesületeknek biztosít "nyílt terét” a politizáláshoz. A beérkezett anyagokat változtatás nélkül közöljük, így az írások tartalmáért felelősséget nem vállalunk. Továbbra is várjuk a kéziratokat egy-két gépelt oldal terjedelemben! Kedves szolnoki (MDF) röplapírók! Röplapotokat a hétfői Néplapban - ötvenezer olvasó egyikeként - megkaptam. Köszönöm, hogy ilyen nagy teret szenteltetek nekünk, ellenzékieknek. Néhány dolgot azonban nem értek, szeretném most megkérdezni:- Miért idézi fel Bennetek az ellenzék lehetséges győzelme a lengyel "rémképet", ha egyszer a központi hatalom és az önkormányzat hatáskörét a törvények /majd/ tisztán elhatárolják? /Hiszen tavasszal Ti is az önkormányzatok autonómiáját kívántátok!/- Mire akartatok utalni a hazához való kötődés felemlítésével? írásotoknak ezt a részét igazán meglepőnek tartom, hiszen ha valamiről, erről igazán nem lehet vita közöttünk, a hazaszeretet mindannyiunk számára szent dolog. /Nem feltételezem sem az MDF-ről, sem más pártokról, hogy nem így gondolkodnának./ Jóleső érzés arra gondolni, hogy pártunk vezéregyéniségei között van Konrád György és sok hozzá hasonló ember, aki ezért hárította el a felkínált párnázott száműzetést, és vállalta az itthoni keserveket.- Komolyan azt gondoljátok, hogy ma az emberek olyan jól érzik magukat, hogy van kedvük és idejük azzal foglalkozni, mit mond egyik párt a másikról?- Szerintetek a hatékony, a város érdekében tenpi képes önkormányzatokhoz tényleg az a biztos út, hajó előre kihúzzátok a szőnyeget a konstruktív együttműködés alól?- Nem lehet, hogy az első fordulóban elért átütő ellenzéki siker zaklatott föl ennyire Benneteket? Zárom soraimat, bízva abban, hogy sikerül még kialudni a sok buta gondolatot. Üdvözlettel: König László, a Szabad Demokraták Szolnoki Szervezetének Ne a kisebbség döntsön! Ha már kétfordulósra tervezték az önkormányzati választásokat, használjuk ki azt az előnyét, hogy van időnk elgondolkodni: érdemes-e távoltartani magunkat a szavazástól? Akik a demokrácia velejárójának tekintik, ha az állampolgár nem megy szavazni, nem számolnak azzal a ténnyel, hogy mi még csak a demokratikus átmenet elején tartunk, hogy jelenleg a politikai átmenet dominál és ezen belül az új hatalmi elit színre lépése következett be. A kormányzat birtokolja ugyan a hatalmat, de munkáját pártérdekektől indíttatva az állampárttól örökölt negatív tradíció, tekintélyelvűség, türelmetlen, beavatkozó, antiliberális beállítottság jellemzi. Sorra mutatkoznak a hozzá nem értés tünetei és eredménytelenségüket különböző ideológiai maszlagokkal mások nyakába igyekeznek varrni (40 év, előző ko- mány, ellenzék). Nagy jelentősége van tehát a helyi demokrácia fejlesztésének, hogy a három koalíciós párt parlamenti többségével szemben a helyi hatalomban liberális, szocialista egyensúlyt sikerüljön teremteni. Ennek érdekében a baloldali szavazótábor növelésére van szükség, melynek realitása potenciálisan jelen van, mert a baloldali értékekkel azonosuló választópolgárok lényegesen többen vannak, mint azt a leadott szavazatok tükrözik. T öbb megértést a diákoktól! Az a gondolat fordult meg a fejemben, vajon miért nem tavaly tüntettek a diákok, amikor az ellátásukhoz biztosított összeg 40 százalékkal kevesebb volt, mint ebben az évben? Szerintem sokkal indokoltabb lett volna tavaly tüntetni. Az idei 40 százalékos emelés - ugyanis 30 százalékos árnövekedést figyelembe véve - is 10 százalékos reálérték-növekedést jelent. 1989. évben 2260 forint. 1990. évben 3150 forint. Ugyan van-e olyan vállalat, amelynek dolgozói 40 százalékos bérnövekedést érhettek el ebben az évben? Ez talán nem jutott eszükbe a diákoknak, pedig ebből logikusan következik, hogy a hiba nem a térítés nagyságában, hanem a szüleik négy évtized alatt kialakított alacsony életszínvonalában van. Vitathatatlan ugyanis, hogy az iskoláztatás költségeinek egy részét a szülőknek kell viselniük. Bérükbe azonban, miként a lakásszerzés költségei, úgy gyermekeik oktási költsége sem került beépítésre.-Az ok ismert: majd ennek költségeit az állam fogja biztosítani, ám erre korábban is képtelen volt, most a hátrahagyott, tönkretett gazdaság, vajon hogyan lehetne erre teljeskörűen képes? Miből fedezhetné ezt a kormány, talán a trópusi szárazság miatt meg nem termett kukorica árából? Nem sorolom a gazdaságot ért kedvezőtlen hatásokat, mert biztos vagyok benne, hogy ezt a diákok is tudják. Ám ha tudják, akkor miért tüntetnek? Egyszerű a válasz: mert most lehet! Az előző években még kockázatos lett volna. Most lehet, nem kell félni semmitől. Figyelmen kívül lehet hagyni még azt a felelősségtudatot is, amelyet a kritikus történelmi idők szelleme pa- rancsolóan ír elő, nevezetesen azt, hogy áldozatvállalással, bizalommal és az ország javát szolgáló cselekvéssel kell elősegíteni nagy idők, nagy változásait. Soha nem nőtt még fel ebben az országban fiatalság, amelynek útja olyan biztonsággal vezetett volna a felemelkedés és jólét felé, mint a mostaninak. Két generáció élte le életét világháborús viszonyok közepette és még ma is nagyobb áldozatot követel tőlük az élet, mint a tüntető diákoktól, mert ők csak 10 százalékos növekedést kénytelenek tudomásul venni amikor felveszik aműgyis csekély nyugdíjukat. Elitélem azt a kioktatás szerű magatartást is, amelyben a diákok "meg akarják értetni a kormánnyal az oktatás fontosságát". A kormány tagjai ezt sokkal jobban tudják, mint ők, ezért küzdöttek eddig is és fognak ezutánis, hogy az ország szellemi fel- emelkedése által teremtsék meg az anyagi jellegű felemelkedést is. Talán inkább a diákoknak kellene megérteni, hogy csak olyan országoknak van jövője, amelynek ifjúsága kritikus időkben áldozatvállalásra is képes. Papp László, Szolnok Ami a választási passzivitás . mögött van Bebizonyosodott, hogy a választási részvétlenség oka a lakosság kormány iránti bizalmatlansága. Az infláció megfékezésére intézkedés nem történt. A bizalmatlanságot fokozta a választások előtt két nappal az áremelések bejelentése. Erre az apoli- tikus döntésre magyarázat nincs. A kormányzat most eszmélt rá, hogy a lakosság mit akar. A késő felismerés • a néppel való kapcsolat hiányára utal. A politikát ma azok csinálják, akik a múlt üldözöttjei voltak és elsősorban a politikai demokrácia megszilárdítását tartják fő feladatuknak. A politikát művelők anyagi helyzete viszonylagosan rendeződött és saját bőrükön nem érezhetik a lakosság zömének sanyarú helyzetét. Szubjektíve, magánembertől ez elfogadható, de az ország sorsát intézőknek ennél többet kell tenniük. Vannak külföldi lapok, melyek a szavazást jóindulattal magyarázzák, de van olyan is, mely úgy értékelt, hogy a honatyákat a súlyos gazdasági helyzet nem érdekli. Áz ilyen megnyilatkozás, mely nem teljesen ok nélküli, az egyébként is bizalmatlan tőkebeáramlást csökkenti. Az országgyűlési képviselő-választások során már előrelátható volt a jelenlegi helyzet kialakulása. A politikai pártoknak nem volt konkrét gazdasági elgondolása. A most benyújtott gazdasági csomagterv, a külföldi megnyilatkozás szerint is ellentmondásos. Már kezdetben, a kis lépések taktikája eredménnyel járt volna. Fokozatosan, egy-egy káros jelenség megszüntetésével. A gazdálkodást művelőknek nincs kellő gyakorlata a piacgazdaság viteléről. Miután a kialakulást elősegítő legfontosabb intézkedések nem történtek meg, bizonytalanság, zavar keletkezett, mely súlyosbítja a gazdasági helyzetet. Az egyoldalúság vádjának elkerülésére a jóról is beszélni kell. Külpolitikánk nem kifogásolható. Abban az irányban halad, amit az előző kormány elindított. Ez annyira létérdek, hogy nem szenvedhet csorbát, a pártok felett kell állnia. Azonban külföld gazdaságilag is erős Magyarországot akar, és ha ez nem valósul meg, vége a külföld támogatásának. A megvalósításhoz a mi összefogott erőnk is kell. Pásztor József Szolnok MDF kontra KDNP A Kereszténydemokrata Néppárt még alig vethette meg a lábát Jász-Nagykun-Szolnok megyében - noha létét a "Nagy testvér" neki köszönheti, mert az első képviselőválasztási fordulóban egy képviselője se került be, a másodikban támogatásunkkal nyolcból hat helyet megszerzett - olyan ajánlatot tett, hogy mi vonj uk vissza jelöltjeinket mind a négy helyen az ő javukra! Én úgy ítéltem meg, hogy a politikai tisztesség úgy kívánná, hogy kölcsönös a kettő-kettős megegyezés, de belementem már abba is, hogy egyben ők támogassanak, ezért mi három kerületben az ő jelöltjüket támogatnánk! Még egy sem volt elfogadható a "Nagy testvérnek", így hát el is köszöntünk: Több tisztességet, kevesebb önzést, nagyobb kölcsönösséget, megértést és valóban a többség részvételével, többségével választott képviselőkkel valósulhat meg a magyar demokrácia, mert a ne- gyedes választási eredményt elkönyvelő demokrácia még nagyon közel van a diktatúrához és ez sem Európának, sem közös érdekünknek nem felel meg! A keresztény ember politikailag is elkötelezett és felelős! Most felmentettük egymást az eddigi politika minden tévédéséért! Ez így volt rendjén, hogy az út megnyíljon előttünk! De ez ne tévesszen meg senkit, aki közéleti, politikai szerepet vállal, nem biztos, hogy mindig így lesz, bizonyos pedig az, hogy a politikában végzett szerepünkért, cselekedeteinkért végtelen felelősséggel tartozunk: "Az embereknek is, az égieknek is" - ilyen gondolatokkal szeretettel hívja a Kereszténydemokrata Néppárt szavazásra a választópolgárokat: Szolnokon négy egyéni jelöltje van a pártnak és listás jelöltjeik 8-asok! Vannak köztük egyszerű emberek és nagyszerű emberek! Engedjék meg, hogy helytállásukat a Kereszténydemokrata Néppárt ajánlja, a többit az Önök lelkiismeretére bízzuk! Keresztény üdvözletünk! Deák András KDNP megyei szervező A baloldali értékeket nem helyes a letűnt rendszerrel azonosítani. A baloldaliság magában foglalja a szabadelvű és szocialista eszméket egyaránt. Szabadelvű, mert az egyének és a közösségek szabadságát vallja, elveti a kisajátító, kirekesztő fanatizmust és erőszakot. Szocialista, mert kötelessége a piacgazdaság mozgásából következő egyes rétegeket hátrányosan érintő fejleményeket szemmel tartani és kijavítását követelni. Kötelessége a népjólétet, az oktatás-, egészség- és lakásügyet, a közlekedés fejlődését elősegíteni és a nehéz helyzetbe került, kárvallott embereket intézményesen segíteni, a lakókörnyezetet védeni. Ma városunkban esély van rá, hogy a fenti eszmék jegyében válasszunk önkormányzatot és polgármestert. Választásunkat megkönnyíti, ha tudjuk, mire ne, és mire szavazzunk. Ne szavazzunk arra, hogy itt még egyszer urambá- tyám világ, hivatalnokuralom, a nemzetet és a keresztényértékeket kisajátító egyetlen párt uralma legyen. Szavazzunk olyan önkormányzatra, amely az egyén és közösség problémáira egyaránt érzékeny, amelynek tagjait a rátermettség, szakértelem, az emberség és a város szeretete jellemez. A legnagyobb ellenségünk ma a passzivitás és a közömbösség. Ne engedjük meg, hogy a második fordulóban kisebbségi döntéssel pecsételődjön meg a következő évekre városunk és saját ügyeink intézőinek névsora. MENJÜNK SZAVAZNI! - hívják Önöket a szolnoki szocialisták S' Válasz az "All a bál Karcagon" című levélre Nem emlékszem arra, hogy valaha is írtam volna személyeskedő levelet. Még magánlevélben is mindig tartózkodtam ettől. Az "Áll a bál" nyílt levél szerzője, Bóka Péter immár 11 esetben írt velem kapcsolatban nyilvános levelet, cikket, adott riportot, stb. Ezért már kénytelen vagyok válaszolni, nem elsősorban a notórius levélszerzőnek, hanem főleg az engem ismerő embereknek és főleg a tésztagoknak. Ez év júniusában megjelent egy törvénymódosítás, mely lehetővé tette, hogy 15 fő kiválhat a szövetkezetből. A jelzett csoport saját elhatározásából a rendelet megjelenése után négy napra már be is adta kérelmét, melyben közölte kiválási szándékát. Ehhez a szövetkezet közgyűlése hozzájárult. Számtalan, legalább 20-25 egyeztető megbeszélés után írásos megállapodás született a részükre járó vagyon részleteiről. E megállapodásról szeptember 12-én a kiválók jegyzőkönyvben nyilatkozták, "A kiválók kijelentik, hogy a jegyzékben foglaltak végrehajtásával igényüket teljes egészében kielégítettnek tekintik, amit a téesz is tudomásul vesz és elfogad." Gondolom, e sokat húzódó ügy lezárult. Legnagyobb meglepetésre azonban egymás után jelentkeztek a különböző újságok (a Néplap, a,Népszabadság, Hétfői Hírek, stb.) és a tévé, melyekhez a jelenlegi levél írója lényegében újra "feljelentett engem" természetesen a megegyezések után. A különböző riportok meg is jelentek az újságokban. Mi késztette mégis a levél íróját, hogy újra és újra tollat ragadjon és írjon nekem? Tulajdonképpen csak három ok: Az egyik az, hogy a riportok nem egészen úgy sikerültek, ahogy ezt ő elgondolta. A tények megismerése után az újságírók nem vállalkoztak "ítélethozatalra", csak néhány ténykedést írtak meg. Róka fogta csuka lett tehát ebből. Gondolom, miket mondhattak munkatársai a levélírónak, akit egészen biztos már többször figyelmeztettek, hogy hagyja már abba a levélírogatást. E helyzetben volt kénytelen újra tollat ragadni, hogy végre szó szerint is megjelenhessenek az újságban a gondolatai. A másik okot a levélíró életútja igazolja, aki nem olyan régen még Karcag város KlSZ-titkár- helyettese volt. Majd némi közbenjárásra a téesz KISZ-titkára, hosszú ideig a Magyar-Szovjet Baráti Társaság elnöke. Eskütevő és tisztségviselő munkásőr. Soha nem felejtem el, milyen mély elhatározással jelentett munkásőri gyakorlaton az őket meglátogató első titkárnak jelentve azt, hogy az eredmények azért ilyen jók, mert minden erejével igyekeznek kommunista kötelességüket teljesíteni. Ahogy a változások ránk köszöntek, már otthagyott csapot- papot és máris megszervezte városunkban a "Demokratikus Magyarországért" mozgalmat, melynek vezetője lett. Nem győztük hallgatni a Pozsgay-dí- cséreteket. Ahogy bealkonyult a Pozsgay-karriemek, máris a városi MDF tagja. Nagy ügybuzgalommal hordozta a plakátokat, röplapokat és agitált az MDF eszmék mellett. Egy kicsit később már ki is lépett e szervezetből és már a karcagi Hazafias Népfront elnöke lett, majd e révén képviselőjelölt és ma már téesz-elnök. Közben folyamatosan írt és ír ma is fáradhatatlanul. (Valószínű ír továbbra is, hozzájárulok ahhoz, hogy tegye a maga életrajza mellé az én életrajzomat.) A harmadik ok, képtelen elviselni és megérteni, hogy én még mindig a téesz vezetője vagyok. Még az is előfordulhat, hogy újra megválasztanak. Ez bizony nem illene a "pakliba", ahogy mondani szokta. Jól bizonyítja ezt az is, hogy amikor a képviselő-választásokon indult és indultam én is, ugyanilyen sajtókampányt rendezett, írt cikket, adott riportot, stb. Ez akkor sem segített rajta, hiszen igen gyengén szerepelt, én ennek ellenére azért valamivel eredményesebben. Nem személy szerint én, hanem a közkereseti társaság igazgató tanácsa már régen felmentette, de levelében ezt meg sem említi. Ma sem adta vissza a közkereseti társaság bélyegzőjét, könyveit, pénztárát és az igen jelentős értékű, jogtalanul elvitt gépeket. Bizony tartunk attól, hogy mindezekel vissza is élhet, ezért vagyunk kénytelenek közlönyökben és újságban közölni, hogy a bélyegző jelenleg jogtalan személy kezében van. Amint ezeket átadja, másnap a csoport meg is kapja a nekik jogosan jóváhagyott eszközöket. Csak akiváló csoport tagjainak írom, hogy mi semmilyen felelősséget nem fogunk vállalni azért, amilyen kárt ez a magatartás nekik okozhat. A levélíró, aki a mi szövetkezetünkben, sőt városunkban is az egyik legnagyobb magánvállalkozó volt, hiszen a téesztől vitte ki, sajnos engedélyünkkel, a He- lén zuhanyzó gyártását, vállalkozásában a jelenlegi dolgozók gyártották a hasznot. Mégis szememre veti, hogy én is vállalkozom, és tagja vagyok egy kisszövetkezetnek. Nekem az a véleményem, hogy bár csak minél többen vállalkoznának a téesz- ben. Nagyon örülök annak, hogy ezt a lépést megtettem, ma még egyáltalán nem az anyagi haszonért, de azért a biztonságért, hogy egyetlen pillanatig se legyek kiszolgáltatva olyan emberek kényének-kedvének, akik folyamatosan támadnak. Most érzem csak igazán, hogy egy picike magántulajdon is mennyi biztonságot adhat még nekem is. Tehát az üzenem az újságon keresztül is, hogy adja át minél hamarabb a jogtalanul elvitt gépeket, a visszatartott könyveket, utána mi is átadjuk a nekik járó gépeket, és a továbbiakban elsősorban a maga munkájával foglalkozzon. Valószínű, hogy az elképzelések nem jönnek olyan simán, mint ahogy várta, de nagyon csúnya dolog a figyelmet, a felelősséget másokra terelni az esetleg kellően át nem gondolt lépésekért. Gondolom, minden csoda három napig tart. Hiszem, hogy lassan már nem lesz újság, aki folyamatosan fogadja a személyemmel kapcsolatos leveleket. Igaz, a BBC még nem jelentkezett nálam. Továbbiakban e témával kapcsolatban semmilyen levélre, újságcikkre, riportra, stb. nem fogok válaszolni. Dr. Kasuba János /
