Új Néplap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 124-148. szám)
1990-09-07 / 129. szám
2 1990. SZEPTEMBER 7 A Legfőbb Ügyészség közleménye Vádiratok a Duna-gate ügyben (Folytatás az 1. oldalról) A Budapesti Katonai Ügyészség mindkét ügyben az államtitok megóvásának érdekében zárt tárgyalás tartását indítványozta. A most benyújtott vádiratokban megjelölt bűncselekmények tényállásai teljes egészében megegyeznek a Katonai Főügyészség februári határozataival, amelyekben a nyomozás megszüntetéséről döntöttek - jelentette ki dr. Kovács Árpád ezredes, a Katonai Főügyészség főosztályvezető-helyettes ügyésze az MTI munkatársának érdeklődésére. A Katonai Főügyészség megállapította: a belső biztonsági szolgálatvezetőit, Pallagi Ferenc nyugállományú rendőr-vezérőrnagyot, volt belügyminiszter-helyettest és dr. Horváth József nyugállományú rendőr-vezérőrnagyot, volt csoportfőnököt büntetőjogi felelősség terheli azért, mert nem intézkedtek az általuk vezetett szervezet - az alkotmány 1989. október 23-án hatályba lépett módosítása folytán - részben törvénysértővé vált tevékenységének megszüntetésére. Ez a mulasztás a szolgálat számára jelentős hátrányt okozott, így elkövették az elöljárói intézkedések elmulasztásának bűntettét. Végvári József rendőr őrnagyot pedig az államtitoksértéssel és a kötelességszegés szolgálatban bűntettek elkövetésével vádolják. A belső biztonsági szolgálat volt munkatársa azzal a nyilatkozatával sértette meg az államtitkot, amelyet a Fekete Doboz számára adott. A másik bűncselekményt pedig akkor követte el, amikor ügyeletes tisztként a biztonsági szolgálat helyiségeibe idegeneket engedett be, hogy ott filmfelvételt készítsenek. A zárt tárgyalás indítványozásával kapcsolatban Kovács Árpád elmondta: arról a Budapesti Katonai Bíróság jogosult dönteni, hogy a tárgyalások nyilvánosak vagy pedig - az államtitok megóvása érdekében - zártak legyenek. A határozathozatal viszont a zárt tárgyalás elrendelése esetén is nyilvános - tette hozzá. Vakrepülés Az országgyűlési sajtó-albizottság ülése Fennáll a veszélye annak, hogy a készülő médiatörvény kapcsán az Országgyűlésben megismétlődik az a botrányos huzavona, amely az önkormányzati törvény megszületését kísérte - figyelmeztetett a szabad demokraták álláspontját tolmácsolva Haraszti Miklós képviselő a sajtó-albizottság csütörtöki ülésén, amelyet ez alkalommal teljes egészében a sajtótörvény, illetve az ezzel párhuzamosan formálódó - a rádiózás és a televíziózás szabályozását rögzítő - úgynevezett médiatörvény előkészítő munkálatainak szentelt a testület. Az albizottság csaknem kétórás tanácskozásán világossá vált: a törvényelőkészítők nem mindennapi feladatok előtt állnak, amikor kísérletet tesznek arra, hogy az igen szűkén szabott határidőn belül a jog keretei közé ’’szorítsák” a forradalmi átalakulások előtt álló magyar elektronikus média működését. Az előkészítéssel foglalkozó szakemberek - köztük az Igazságügyi Minisztérium és a Magyar Televízió megjelent képviselői - tájékoztatásából kitűnt, hogy a törvénytervezet kimunkálása során szinte vakrepülésre vállalkoznak a széles szakmai közvéleményt megmozgató koncepcionális vita hiányában. A szűkén értelmezett szakértői előkészítés korlátáit olyan - politikai jellegű döntést igénylő - kérdések megválaszolása jelöli ki, mint például, hogy az országos terítésű műsorok, avagy a helyi adások kapjanak-e előnyt a frekvencia elosztásnál; miként alakuljon a nagy közszolgálati eszközök jövője, milyen arányban ’’keveredjen” a kereskedelmi és a klasszikusan közszolgálati műsorszórás; miként intézményesítsék az engedélyezést és az ellenőrzést. Áz albizottság tagjai egyöntetűen arra az álláspontra jutottak, hogy ilyen súlyos alapkérdések megválaszolása mellett szinte elképzelhetetlen a kész tervezetek közeli beterjesztése a Ház elé. (Ezzel együtt üdvözölték az Igazságyügyi Minisztériumnak azt a kezdeményezését, hogy szeptember 26-28 között az Európa Tanács illetékes szakembereinek részvételével sajtós’ze- mináriumot rendeznek a médiatörvénnyel kapcsolatos kérdésekről.) A törvényelőkészítés feszített ütemét kifogásolva ’’kongatta meg a vészharangot” Haraszti Miklós amikor az önkormányzati törvény vitáján okulva kérte: koncepcionális vita nélkül még egyszer ne terjesszenek a törvényhozás elé olyan jogszabály-javaslatot, amely az ország jövőjét alapjában befolyásolja. A testület elfogadta ezt a megközelítést, ezért arra kéri ’ ’anyaszervezetét”,a kulturális bizottságot: határozati javaslatban indítványozza, hogy a Parlament - mintegy első olvasatként - tűzze ülésének napirendjére a média- törvény koncepcionális vitáját. Molnár Péter (Fidesz), illetve Bánffy György (MDF) egymást kiegészítő javaslatára a testület határozott arról is: levelet intéz az igazságügy-miniszterhez, amelyben felhívják a tárca vezetőjének figyelmét a médiatörvény rendkívüli jelentőségére, s arra kérik, hogy lehetőség szerint önálló státusú szakembert bízzon meg a törvénytervezet szövegezési munkálataival. A Szocialista Párt most nem pártelvüségre törekszik Göncz Árpád feladásokat tartott Még pár hét, és ismét választhat az ország népe. Az önkormányzati választáson a Szocialista Párt - amint azt Elek Sándor a párt megyei irodájának vezetője elmondta - a megye 49 településén indít önálló jelöltet (ennyi helyen működik pártszervezetük), akiknek száma az adott helyre vonatkozóan 2-3-tól a.tel- jes jelöltlistáig terjed, továbbá támogatnak párton kívülieket, vagyis független jelölteket is. Mindemellett elfogadják, támogatják a többpárti jelöltet a helyi szervezetek. Mindezt teszik azért mert a pártban nem pártel- vűségként kezelik a helyhatósági választást: úgy vélik, a köztiszteletben állók legyenek elsősorban önkormányzati tagok. Fontosnak ítélik meg, hogy a központi hatalom ellensúlyozói legyenek az önkormányzatok, hogy ne ismétlődhessen meg az állampárt totális hatalma. Tíz településen, ahol kétszavazatos választási rendszer működik, pártlistát állítanak. A kampányra nagyon kevés pénzt tudnak fordítani, a helyi szervezetek tagdíjbevételeikből költenek a propagandára. Pár nap még hátra van a jelöltállítási határidőig, de a megye néhány településén már tudják, hogy kik fognak indulni a Szocialista Párt színeiben. Többek között Szolnokon is rendelkezésre áll a lista, amely a következő: 2.választókerület: Zakár Zoltán tanár; 3.vk.: Szabó András tanár; 5.vk.: Csépány Sándor nyugdíjas repülőgépvezető; 7. vk.: Szenti vány i Zoltán tanár; 8. vk.: Nagy Imre tanár; 9.vk.: Szikszai Ferenc mérnök; lO.vk.: Hajdú László mérnök; ll.vk.: Fazekas Katalin üzemmérnök; 12.vk.: Békési Anikó társadalombiztosítási előadó; 13.vk.: dr.Kristóf Miklós mérnök; 14,vk.: dr.Jemei Bálint közgazdász; 15.vk.: dr.Füle István főiskolai docens; 16.vk.: Kovács Li- bórtanár; 17.vk.: ifj. Vörös László igazgatási előadó. Göncz Árpád, a köztársaság elnöke csütörtökön hivatalában fogadta Mahmud Vaezi iráni külügyminiszter-helyettest, aki átadta Ali Akbar Hasemi Rafszan- dzsani iráni elnök írásos üzenetét. Ebben a közel-keleti ország elnöke szólt az öböl-menti válság rendezésével kapcsolatos iráni elképzelésekről, valamint a magyar-iráni kapcsolatok jövőjéről. Később Francisco Fernandez Ordonez spanyol külügyminisztert fogadta. A spanyol diplomata szólt arról, hogy országa képviselője a következő hónapokban az Európa Tanács soros elnöki tisztét tölti be, amikor is Magyarország felvételi kérelmét tárgyalják. Végül Göncz Árpád fogadta Stefan Strömquistet, a Svenska Dagbladet elnökét. A megbeszélésen jelen volt Horti József, a Pallas és a Hírlapkiadó Vállalat vezérigazgatója. Uj felsőoktatási intézménnyel gyarapodott a megyeszékhely (Folytatás az 1. oldalról) kialakítani majd a szolnoki tagozattal is. Annál is inkább, mivel véletlen egybeesés, hogy Szolnok testvérvárosi kapcsolatot létesített Reutlingennel. A megye főiskolái nevében Bagi Károlyné dr. a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola szolnoki tagozatának igazgatója ígért segítséget az új intézménynek. Ezt követően az elsőéves hallgatók letették a hagyományos esküt, majd dr. Törzsök Éva, a főiskola főigazgatója tartott tanévnyitó beszédet. Köszönetét mondott a tagozat létrejöttében Mqgívfta Ktwép-Kckl-Éiin'pű Kömyeettéddmi Központ Budapesten Ünnepélyes keretek között nyitották meg csütörtökön Budapesten a Közép-Kelet-Európai Környezetvédelmi Központot, amelyet, mint ismeretes, George Bush amerikai elnök kezdeményezett tavalyi magyarországi látogatása során. Az azóta eltelt időszakban nemzetközi összefogással és anyagi támogatással létrejöhetett az intézmény, amelynek feladata a régióban környezetvédelmi adatgyűjtés és szolgáltatás, szakmai segítségnyújtás intézményeknek, mozgalmaknak és állampolgároknak. A környezetvédelmi oktatáson és nevelésen kívül a központ célja, hogy szakértők bevonásával hozzájáruljon a térség egyes konkrét környezetszennyezési gondjainak megoldásához. Magyarország, az USA és az Európai Közösség a központ megvalósítása érdekében alapítványt hozott létre, amelyhez az avatás napjáig csatlakozott még Ausztria, Hollandia, Bulgária, Kanada, Csehszlovákia, Franciaország, Jugoszlávia, Lengyelország, Norvégia és Románia is. A jelenlevőket üdvözölte Keresztes K. Sándor környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter is, majd Giorgio Ruffolo, az Európai Közösség Környezetvédelmi Irodájának képviseletében hangsúlyozta: az európai környezet érték, amelynek megőrzéséért mindenki felelős. A regionális központ az együttes fellépést, a környezetvédelemben az egység megteremtését szolgálhatja. Hozzátette még, hogy az Európai Közösség, amely a Phare programon belül 120 millió dollárt fordít környezetvédelemre, és a regionális központ gondolatát is azonnal támogatta, kezdeményező szerepet vállal olyan nemzetközi irányvonal kidolgozásában, amely az ipari fejlődés fenntartását és a környezetvédelmet egyaránt szolgálja. William Reilly, az amerikai Környezetvédelmi Hivatal vezetője Bush elnök üdvözletét hozta, egyben figyelmeztetett arra, hogy Közép- és Kelet-Európa országainak a piacgazdaság kialakítása során a környezetvédelemre is kellő figyelmet kell fordítania. Hangsúlyozta: a gazdaság fejlődésének a környezetvédelem kiadásait is fedeznie kell. A regionális környezetvédelmi központot szalagátvágás helyett, stílszerűen faültetéssel nyitották meg, Göncz Árpád és Antall József jelenlétében. "Elszállt” a kereszt Mint azt már hírül adtuk, egy nagy viharban megrongálódott a jászkarajenői templom, s a tornyán lévő több mázsás kereszt megdőlt. A helyi plébános, Szentirmai Endre kérésére a Szolnoki Vegyes Szállító Repülő Ezred egyik helikoptere a szolnoki repülőklub ejtőernyőseinek közreműködésével kedden megpróbálta leszedni a balesetveszélyt jelentő keresztet, ám próbálkozásuk akkor sikertelennek bizonyult. Olasz Zoltán mérnök alezredes nem nyugodott bele a kudarcba, s az ő ötlete alapján szerkesztett szerszám segítségével tegnap a helikopter elvitte a felújításra váró keresztet. segítőknek, majd a hallgatókhoz fordulva a szakmai tudás alapos elsajátítására, az idegen nyelvek tanulására, valamint az áruismeret fontosságára hívta fel a figyelmet. Mint mondotta ugyanis ez a három dolog szükséges ahhoz, hogy jó külkereskedőkké válhassanak. Az új tagozaton kedden megkezdődik az oktatás. A jelenlegi tanévben 10 szolnoki pedagógus, főként nyelvtanárok tanítják a hallgatókat,a szakmai tárgyak oktatását pedig a budapesti tanárok vállalták.
