Új Néplap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 124-148. szám)

1990-09-06 / 128. szám

>90. SZEPTEMBER 6. 5 Őszintén a vastagbél- és végbélrákról A megelőzésre kell fektetni a hangsúlyt A tudomány világa Történelemkönyvek alulnézetben 1990/91 Iskolában tanult történe-, n, otthon hallott történe- n, értékzavar, értékvál- g, feszültség, bizonyta- íság - mindezeket sók­or halljuk hangoztatni pjaink történelemtanítá- •ól. Nem könnyű feladal- vállalkozik szerző és ki- ó, ha századunkról szóló ténelemtankönyvet kí- n adni a tanulók és a ta­rok kezébe. lyen körülmények kő­it mit lehet tenni? Ho- an készült a Tan- nyvkiadó az új tanévre? .érdeztük Dürr Bélát, a nkönyvkiadó igazgató- yettesét. Mivel a tankönyv jut el egszélesebb tömegek- t, és nem csak oktatási :köz, hanem az erkölcsi /elésben is fontos szere- van, ezért a tankönyv nti érdeklődés világszer- nagy, és nem egyedül gyár sajátosság. Alkal- s arra is, hogy motiválja anulók szociális maga- tását. A tankönyv egy- / korszak hű tükre, a leg- 'zelfoghatóbban mutatja mit és hogyan tanít az :ola. Ismeretanyagát, áodikai felépítését és iználatát a mindenkori sadalmi igények szabják g. Ez önmagában is in- solja a tankönyvek időn- íti felülvizsgálatát, vál­lalásának szükségessé­Mindez milyen mérték- i vonatkozik a történe­ttankönyvekre? Az mindenki számára ilvánvaló, hogy az utób­bi időben viharos gyorsa­sággal bekövetkezett poli­tikai-társadalmi változáso­kat, a közelmúlt eseménye­ivel foglalkozó történelem­tankönyvek képtelenek lé­pést tartani. Ennek ellenére az utóbbi időben felszínre került új tények alapján munkatársaink rekord­gyorsasággal átdolgoztat­ták a gimnáziumi IV. osztá­lyos tankönyvet, ugyanak­kor párhuzamosan két szer­ző új szemléletű történe­lemtankönyvet írt az általá­nos iskola 8. osztályosai számára. Az új tankönyvek kiegészítéseként a tanév második felére kiadunk egy új történelmi szemelvény- gyűjteményt, egy olyan forrásanyagot, amely a ten­gernyi új anyagból a leg­fontosabbakat illusztrálja, s dokumentálja az 1945 utáni történelmi események fő vonalait. Ezeket a munká­latokat az 1988 áprilisában tartott országos történelem­tanári tanácskozáson el­hangzottak alapján kezdtük meg, és folytatjuk tovább az új tantervek elkészülte után is.- Mennyiben más az át­dolgozott tankönyvek törté­nelemszemlélete?- Az elmúlt négy évtized alatt lényegében három, frontálisan végrehajtott tankönyvreform zajlott le: az ’50-es évek elején, a ’60- as években és a ’70-es évek végétől. A m,ég mindig ér­vényben lévő történelem- tanterv alapjait tekintve rá­épült a korábbi két tanterv­re, de már jobban hangsú­lyozza az egyéniség szere­pét. Az előttünk álló tanév átdolgozott történelemtan­könyvei új megvilágításba helyezik az állam és az egy­ház szerepét, kiemelik szer­vezői, közösségformáló funkcióit. Különösen szá­zadunk eseményeinek megítélésében adnak újat a tankönyvek. Megpróbálják például objektiven értékel­ni Trianon tragédiáját; hogy a történelmi régió nem azonos a földrajzi ré­gióval, hogy a sztálinizmus nem azonos a munkásság történetével. Új történe­lemtankönyveink már nem kötődnek a formációelmé­let kanonizált fogalom- rendszeréhez, oldják a szemléleti merevségeket, a gazdaság- és politikatörté­net túlsúlyát megszüntetve, s megkísérlik a valódi tör­ténéseket bemutatni - tanu­lóközeiben, de nem "tan- könyvszagúan".- Mindezek a törekvések mennyiben felelnek meg a mai társadalmi igények­nek, elvárásoknak?- A tankönyvkészítés so­rán az igények kielégítése csak időleges kompro­misszumok árán lehetsé­ges. A tankönyvelméleti kutatások ugyanis többszáz ilyen igényt vettek számba, egyidejűleg valamennyit teljesíteni lehetetlen. Pél­dául csak egyet lehet érteni azzal az alapvető követel­ménnyel, hogy a tankönyv tartson lépést a tudomány fejlődésével. Ugyanakkor az is társadalmi elvárás, hogy ne változtatgassák szüntelen a tankönyveket és a tudományos tartalmat vulgarizálás nélkül transz­formálják. Véleményem szerint mindenekelőtt annak az el­várásnak kell eleget tenni, ami szerint kapjanak helyet a tankönyvekben az állan­dó, maradandó tudo­mányos értékek, vagyis a megcáfolhatatlan tények, jelenségek, események. A hipotéziseket, következte­téseket pedig bízzák a ta­nárra, a tanulóra. Igaz, hogy az ismeretek napja­inkban gyorsan megduplá­zódnak, de az általános is­meretek mennyisége nem, s ezért nem szabad tovább növelni a tankönyvek terje­delmét. Azok viszont, akik csak egyetlen vagy néhány ön­kényesen kiragadott igény figyelembevételére hajlan­dók, igencsak elvetik a sulykot egy-egy tankönyv felszínes, de a közvéle­mény előtt hatásosnak tűnő bírálatánál. Beporosodott tan­könyveink védelmében emlékeztetni szeretnék arra a bölcs mondásra, mely szerint "nem kívánható meg az elődöktől, hogy az utódok szemléletével ren­delkezzenek" - mondta be­fejezésül Dürr Béla, a Tan- könyvkiadó általános igaz­gatóhelyettese. /Tegnapi lapszámunkban a szolnoki pedagógusoknak az új tanév tankönyveiről szerzett tapasztalatait ad­tuk közre. Nem haszontalan a két "fél" véleményének összevetése. - A szerk.l R.Zs. A jászberényi colo-procto- lógiai szakambulancia a vas­tagbél- végbélrákos betegek kiszűrésére és az aranyeres betegségben szenvedők ke­zelésére szerveződött. Hogy miért volt erre szükség? Nos, az USA-ban 1986-ban 142 ezer vastagbélrákos beteget tartottak nyilván. Ezek közül 66 ezer abban az évben meg­halt. Magyarországon 1986- ban 25 ezernél több rosszin­dulatú betegségben szenvedő közül 7600 az emésztőszer­veiben hordta a kórt. Évente 3500-4000 vastagbélrákos "új" betegből 1600-1700 a végbélrákos beteg. Szolnok megyében évente 130 vastagbélrákos beteget vesznek kezelésbe. A jászberényi colo-procto- lógiai szakambulancián az elmúlt másfél évben har­mincnál több vastagbélrákot és ötvennél több polypot ta­láltak. Ez utóbbi azért fontos, mert ezek egy része rosszin­dulatú betegséggé alakulhat át. A kórházunkban működő Gastroenterológiai osztály is bizonyította - öt-hat éves be­tegkövetésük során -, hogy a polypok közel öt százaléka vált rosszindulatúvá. Az egész világon rohamo­san növekszik a vastagbélrá­kos betegek száma. Nálunk már a 3-4. helyet foglalják el. A szakambulancia megindí­tásával a betegek az első fi­gyelmeztető jelek (puffadás, a széklet ürítésének addig megszokott rend­szerességének a megváltoz­tatása, stb.) idején már vizs­gálatra kerülhetnek. Sajnos, ekkor már a daganatos bete­gek háromnegyedénél helyi és távoli áttétek észlelhetők. A betegség előrehaladtával (fogyás, véres székürítések, stb.) a műtéti, a radikális be­avatkozásokkal is az esetek többségében elkéstünk, míg a korai felfedezéseknél a gyógyítás ideje, költségei lé­nyegesen kisebbek, az ered­mények jobbak. A vastagbélrákok többsé­ge másfél évig is tünetmente­sen, lassan növekszik. Ennek a "néma" időszaknak van a legnagyobb jelentősége. Ek­kor a daganat a legkisebb be­avatkozással, legtöbbször maradék nélkül eltávolítható. Olyan megoldás szükséges tehát, amelyek a szakambu­lanciára kerülés előtt, azaz az első tünetek megjelenése előtt a rosszindulatú betegség nagy valószínűséggel felis­merhető. A hatvanas években alkal­mazták először azokat a tesz­teket, amelyekkel a széklet­ben levő, szemmel nem lát­ható vért is ki lehetett mutat­ni. Ezek a módszerek azóta nagy fejlődésen mentek ke­resztül. A jelenleg használat­ban levők már mindenki szá­mára hozzáférhetők (gyógy­szertárakban kaphatók, 40 forintért). Egyelőre még nem rendszeresen, hanem csak or­vosi tudományos munkák so­rán kerülnek felhasználásra. A válogatatlan lakosság 1-3 százalékában a székletből vért lehet kimutatni. Egy vizsgálat a kórházi laborató­riumnak 160 forintba kerül. Bizonytalanságot szülhet néhány tényező: a rák éppen a vizsgálat idejében nem vér­zik, a vastagbél jobb oldalán levő rákok nehezebben, vagy egyáltalán nem, a bal oldalon levők eredményesebben mu­tathatók ki, a polypoknak csak egyharmada fedezhető fel ezekkel a módszerekkel, stb. A kampányszerű, tudo­mányos igényű szűrések né­hány alapvető tanulsággal szolgáltak. A vizsgálatra hí­vott lakosság 30-70 százalé­ka jelent meg. Ennek több oka lehetett: nem kellő felvi­lágosítás, a személyes rábe­szélés, a tájékoztatás elégte­lensége, éradektelenség, idő hiánya, stb. Akinek a székle­tében vért mutattak ki, 11. vizsgálaton vettek részt, de ezen már ötven százalékuk sem jelent meg (félelem, nemtörődömség, stb.). Tud­nunk kell: akiknél a második vizsgálat is pozitív ered­ménnyel zárult, nagy a való­színűsége, hogy ezeknek az embereknek rosszindulatú betegség van a testükben és azt bizonyítani, vagy kizárni újabb vizsgálatok szüksége­sek. Nem egyszerű és nem ol­csó vizsgálatsort kell végig­járnia a betegnek. Az Orszá­gos Onkológiai Intézet adatai szerint háromezer beteg tel­jes leszűrése 480 ezer forint­ba került. Nem hátrálhatunk meg a feladat munka-, anyag- , ember-, idő- és pénzigé­nyessége miatt. Mit kellene tenni? Kellő propagandát kell kifejtenni. Ehhez fel le­het használni a hírközlési eszközöket (rádió, televízió), a sajtót, a film- és videoesz- közöket, előadásokat lehet tartani, plakátokat lehet ki­akasztani, szórólapokat lehet készíttetni, stb. El kellene ér­ni, hogy minden 45 év feletti lakos legalább évente egy­szer jelenjen meg a széklet­vér szűrővizsgálatokon. E szűrésre szolgáló eszközök, tesztek legyenek mindenki számára hozzáférhetők (gyógyszertárban kaphatók) és olyan kiszerelésűek, hogy házi körülmények között - mindenki a vizsgálatot elvé­gezhesse, akár mindennap is. A szakambulancián alkal­mazott rectoscopos - 30 ern­es végbélszakasz átvizsgálá­sára alkalmas eszköznél - megbízhatóbbnak látszik a szigmoideoszkópos vizsgá­lati módszer, mert ez a leg­kritikusabb 50-60 cm-es vég­bélszakasz megbízhatóbb át­tekintését teszi lehetővé, ke­vesebb kellemetlenséggel jár, stb. Fel kell hívni a veszélyez­tetettek figyelmét arra, hogy hajlamosabbak a rosszindu­latú megbetegedésekre: a ge­netikailag meghatározottak, akiknél polypot mutattak ki, a 45 év felettiek, a nőgyógyá­szati rákos megbetegedésen átesettek, a krónikus vastag­bél-gyulladásban szenvedők, az epehólyag eltávolításon átesettek, stb. A helyes táplálkozás döntő fontosságú. Ajánlani kell az állati zsírszegény és rostdús étkezést. A C- és A-vitami- nok fontosaknak látszanak a rosszindulatú megbetegedé­sek megelőzésében. Az abs- tipationak - a székrekedés­nek - jelentősége van a kóros folyamat kialakulásában. A hirtelensült húsok égett ré­szei rákkeltők. A kalcium io­nok védő szerepet töltenek be. A széklet lúgossá válása a daganat növekedését fo­kozza. A mértéktelen alko­holfogyasztók között 2,5- szer nagyobb a vastagbél da­ganatok megjelenése. A fizi­kai aktivitás csökkenésének közvetetten szerepe van a rák kialakulásában és növekedé­sében. A még "néma" rákok fel­derítése mint látható, igen nagy idő-, pénzigényes mun­ka. Ezt a feladatot egyedül az egészségügy nem tudja meg­oldani. A sikeres megelőzés össztársadalmi megoldást igényel. dr. J. G. Sugárvédelem Pakson Az atomerőmű reaktorai­nak aktív zónájában az ener­giatermelő folyamat során nagy mennyiségű radioaktív izotóp keletkezik. Az atom­erőmű normál üzemelése so­rán a légtérbe a szellőzőkémé­nyeken keresztül jut ki radio­aktív anyag. Ennek döntő há­nyadát a radioaktív nemesgá­zok képezik. Ezeknél jóval ki­sebb mennyiségben kerül ki tricium és radioaktív szén. A paksi atomerőműből a kör­nyezetbe kibocsátott anyagok mennyiségét, ezek terjedését, a meteorológiai viszonyokat és a legfontosabb környezeti sugárzási jellemzőket távmé­rő hálózat figyeli folyamato­san. Ez a rendszer 10 perces mérési időciklusokban dolgo­zik, és évente mintegy 3 millió adatot szolgáltat. isszapillanto Az első magyar óceánrepülés ^ trianoni szerződés szo- ísában és a kisantant ál­lóknak való kiszolgálta­dban lévő Magyarország őt ért mérhetetlen igaz- gtalanságra hívta fel 31 -ben a világ figyelmét, ról az óceánrepülésről i szó, amelyet a világon ő ízben hajtott végre egy > ország. Ennek hőse dresz György (1893- 32) volt, aki az I. világ­borúban tábori pilótá­it vett részt és az össze- ílás után is hű maradt :deti hivatásához: előbb Magyar Aero Express, ijd a német Junkers-mű- k pilótája, később a Ma­ar Aero Szövetség okta- isztje volt. Az amerikai igyarok támogatásával evezett óceánrepülés srvezőbizottsága 1930­ban őt kérte fel vezetőpiló­tának. A Justice for Hungary (Igazságot Magyarország­nak) elnevezésű monoplán­jával 1931. július 16-án az amerikai Harbour Grace- ből indulva az Atlanti-óce­ánon át 25 óra 40 perc alatt leszállás nélkül Bicskéig repült. A navigátora is ma­gyar volt: Magyar Sándor. Oceánrepülésükkel elnyer­ték Rothermere lord tízezer dolláros díját. Endresz Györgyöt tragi­kus sors érte; 1932. május 21-én Rómába repült az ott megrendezendő óceánre­pülők kongresszusára, Bi- tai Gyula navigátorral. Gé­pük a littoriai repülőtéren lezuhant és mindketten éle­tüket vesztették. K.A. A Justice for Hungary a bicskei kényszerleszállás helyén Endresz György az óceánrepülőgép motorjával ’Pótalkatrészek” az emberhez A harmincas évek derekán új anyag jelent meg a kémiku­sok laboratóriumaiban, amelyet későbbb szilikonnak nevez­tek el. A kiváló hő- és hidegállóságú, jó elektromos szigetelő anyagot először a hadiipar alkalmazta, majd gyorsan elterjedt a polgári ipar számtalan területén is, sokrétű felhasználható­ságának köszönhetően. Mivel a szilikonok - mint kiderült - az emberi és állati testszövetekre ártalmatlanok, a gyógyászati ipar a hetvenes években felfigyelt alkalmazásának lehetőségére. Előnyös tu­lajdonságaik miatt a szilikonok széles körben alkalmazhatók emberi szervek, szövetek pótlására, melyek egyedi gyártása hazánkban is folyik a Budapesti Műszaki Egyetemen, szoro­san együttműködve a klinikákkal, kórházakkal. A kifejlesz­tett szilikonimplatátumok alkalmasak külső és belső mellpót­lások készítésére, ízületek, ínszalagok pótlására. A közlekedési balesetek során elszenvedett homlok és fejsérülések esetén az agyvédelem, a fájdalom és a pszichés zavarok megszüntetése, a közel eredeti fejforma helyreállí­tása egyedi méretre készített implatátumokkal történik és az agyhártya pótlására is lehetőség van. Széles körű a szilikon kézsebészeti alkalmazása is. Pótol­hatók ujj-ízületek, a kézfejben Számos, mozgást biztosító csontocska. Gyakran reumás, mozgásképtelen, deformált uj­Az ujjízület (1), a csuklóízület (2), a kézcsontok (3,4,5), és az ín (6) pótlási lehetőségei jak ízületeit szilikon ujj-ízületekre cserélik ki. A rehabilitált kézujj mozgásképessé válik, és a beteg ujja finom mozgások­ra lesz képes. A szilikon alkalmazása lehetőséget teremt az égési sérülé­sek hatékonyabb ellátására, az orr-fül-gégészetben pedig arc­hiányosságokat, szájpadlást, gégecsövet pótolhat. Szilikon­nal mőködésképtelen szervek funkciója is pótolható. Az "ezerarcú" szilikon ezerféleképpen használható az orvoslás­ban, s hazai háttériparának támogatása a mindenkori egész­ségügyi kormányzat kötelessége.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom