Új Néplap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 124-148. szám)

1990-09-04 / 126. szám

2 * Néplap 1990. SZEPTEMBER 4 Göncz Árpád Tiszabőn Marosvásárhely fellélegzett "A falvak tervszerű kivégzésének veszélye elmúlt" Félelem és rettegés után Nemzeti gyásznap Romániában (Folytatás az 1. oldalról) A "tervszerű kivégzés" veszélye mára elmúlt. A bajokat azonban nem lehet egyik napról a másikra orvosolni, mert pénz híján va­gyunk, és minden segítségnek va­lahol magától a szenvedőtől kell kiindulnia és nem felülről. Felülről akkor jöhet a segítség, ha a község­ben élők pontosan tudják, hogy mit akarnak. Ebben a faluban sokféle érdek találkozik - folytatta Göncz Árpád. Egy valamivel azonban tisztában kell lenni, mégpedig az­zal, hogy a nyomorúság fertőz egy faluközösségen belül - hangsú­lyozta. Beszédének későbbi részében a közelgő választásokról és az ön- kormányzatok felelősségéről be­szélt Göncz Árpád. - Mindenki lel­ke mélyéből válasszon. Ne a pártot nézze, hanem az embert - mondot­ta. Mindenkinek érdeke, hogy a falu életébe valamennyi réteg bele­szólást kapjon, mert a faluban lét­kérdés az egyensúly, a békesség megőrzése. Először talán ne is a falut, hanem a demokráciát építsék fel, mert az a legtöbb. Ha valamire le lehet bontani nép uralmát, az a falu, itt Tiszabő - jelentette ki, majd így folytatta: Az utolsó front pedig, amit a demokráciáért meg kell nyerni, az saját magunk. Mind­egyikünkben él egy kis Sztálin, egy tohonya Brezsnyev, és úgy ér­zem, hogy egy kis Hitler is. Őket kell legyőzni, hogy megtaláljuk az egymáshoz vezető utat - mondotta befejezésül. Programjának további részében a Magyar Köztársaság elnöke ellá­togatott a falusegítő szolgálat épü­letébe, ahol meghallgatta Dr. Bog­nár Szabolcs tájékoztatóját az in­tézmény tevékenységéről. Ezután rövid időt szakított arra, hogy vá­laszoljon a jelenlévő újságírók kér­déseire. Néhány a kérdések és a válaszok közül: Szívügyének te­kinti-e a kormányzat a cigányság helyzetének javítását? - hangzott az egyik kérdés. Göncz Árpád vá­laszában elmondta, hogy a cigány- kérdés kifejezést nem szereti hasz­nálni. Véleménye szerint csak ma­gyarkérdés van. Ha nem tudjuk a cigányság problémáit megoldani, azt tízmillió ember sínyli meg, ha pedig egy népcsoportot kiemelünk nyomorúságából, azzal az egész magyarságot emeljük fel. Miért jött éppen Tiszabőre? - tette fel a kérdést egy másik újságíró. Egy köztársasági elnöknek - válaszolta Göncz Árpád - kötelessége, hogy megismerje az országot. Szemé­lyemben most tízmillió ember fi­gyelme öszpontosul erre a nehéz helyzetben lévő falura. Á Magyar Köztársaság elnöke a kora délutánni órákban visszauta­zott Budapestre. Pogromhangulat, vihar előtti csend van, nem javasoljuk a to­vábbutazást, mert az események kiszámíthatatlanok - mondták au­gusztus 29-én, szerdán Nagyvára­don, a Bihari Napló szerkesztősé­gében. Miután nem sikerült román rendszámú autót, illetve taxit sze­reznünk, nekivágtunk magyar au­tónkkal a 250 km-es útnak. Az esti szürkületben baj nélkül bejutot­tunk a városba. A levegő robbaná­sig feszült, a félelem szinte tapint­ható volt. A másnapi Maros Megyei Nép­újságban ez volt olvasható: "Most mindenki attól retteg, hogy megis­métlődik városunkban a márciusi pogrom. Félnek, félünk, mert a te­levízió képernyőjéről is csak uszí­tást lát-hall az, aki nézi a híradót." Ugyanebben, a 30-i lapszámban jelent meg az RMDSZ nyilatkoza­ta is: "Bizonyos körök a bécsi dik­tátum 50. évfordulóját arra kíván­Megv áltozott a kormányzati munkamegosztás ( Folytatás az 1. oldalról)- az önkormányzati törvényből - szakítanak ki egy részt. A Fidesz ezt a gyakorlatot elutasítja. Kónya Imre, az MDF frakció- vezetője ezzel szemben ismét csak az alkotmányra hivatkozott, amely kimondja: a képviselők esetében „törvény összeférhetetlenség egyéb eseteit meghatározhatja”. Ez történik most, amikor egyszerű szótöbbséget igénylő törvényja­vaslatban szabályozzák a polgár- mesteri tiszt, illetve ezzel össze­függésben a képviselői megbízatás egymást kizáró voltát. Füzessy Tibor (KDNP) a pol­gármesteri tiszt kettős arculatára hívta fel a figyelmet. A polgármes­ter ugyanis nemcsak az önkor­mányzatnak, hanem az államigaz­gatásnak is szerves részét alkotja. Ez utóbbi szerepről azonban kevés szó esik. Márpedig Füzessy Tibor véleménye szerint ennek tudatosí­tásával egyértelművé válik, hogy a polgármesteri tiszt és a képviselői mandátum kizárja egymást, hiszen az alkotmány szerint képviselő nem lehet államigazgatási szerv dolgozója. A „kétharmados” vitá­val kapcsolatban a frakcióvezető úgy foglalt állást, hogy maga az önkormányzati törvény kétharma­dos többséggel született meg. Ami abból kimaradt, az nem tartozik a kétharmados törvények keretébe. Torgyán József, a Független Kisgazdapárt frakcióvezetője sé­relmezte, hogy azt a nagy munkát, amelyet az alkotmányügyi bizott­ság hosszú hetek alatt elvégzett, a Fidesz két perc alatt lerombolja, a magyar jogrend destabilizálására hivatkozva. A plénum döntött: módosítással elfogadta az önkormányzati vá­lasztások pénzügyi szükségleteire vonatkozó országgyűlési határo­zatot. Kisebb bonyodalmat oko­zott a szavazás előtt, hogy a több hasonló, lényegében azonos tartal­mú módosító javaslat közül melyi­ket vegyék figyelembe. Az elfogadott határozat szerint a kormány az önkormányzati vá­lasztásokra két részletben több mint félmillió forintot bocsát a Belügyminisztérium rendelkezé­sére - utólagos elszámolási kötele­zettséggel. Ebből az összegből fe­dezhetik egyebek között a tiszte­letdíjakat, a túlmunka költségeit, i nyilvántartások elkészítését, az ér­tesítők kiküldését, a helyi hirdet­mények és plakátok költségeit, a szavazókörök élelmezési kiadása­it, az információs rendszer működ­tetéséhez szükséges összeget, a hírösszeköttetés költségeit. ' Külön 10 millió forinttal támo­gatják a nemzeti és etnikai kisebb­ségek képviseletében induló füg­getlen jelölteket - ez személyen­ként mintegy 2000 forintot jelent­het. A parlament harmadik napirendi pontként tárgyalta a kormányzati munkamegosztás megváltozásá­val összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavas­latot. A jogszabálycsomag lénye­ge, hogy a gördülékenyebb, haté­konyabb kormányzati munka érde­kében „újraosztotta” számos mi­nisztérium feladat- és hatáskörét. Az általános vitára az volt jellem­ző, hogy az egyes frakciók a mi­nisztériumok feladatainak körvo­nalazásában tiszteletben tartották a kormány autonómiáját. Az általános vitában felszólaló képviselők egyetértettek a munka- megosztásnak azzal a rendező el­vével, hogy a szabályozás, ellenőr­zés, illetve a folyamatok „vezérlé­se” más-más tárcához tartozza­nak, ezzel is megakadályozva ága­zati lobbyk esetleges kialakulását. Ebben a szellemben fogant Ráday Mihály (SZDSZ) képviselő mó­dosító indítványa, amely a hír­hedtté vált vízügyi lobby hatható­sabb ellenőrzését szolgálta. Az alaptervezet a vízgazdálkodást és vízügyi igazgatást a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter irá­nyítása alá rendelte. Ráday Mihály indítványa alapján viszont a víz- háztartás, a vízminőség, a felszíni és felszín alatti vizek védelmével összefüggő szabályozási és ellen­őrzési feladatokat teljes hatáskör­rel a környezetvédelmi miniszter irányítja. Az építésüggyel kapcsolatban az eredeti törvényjavaslatot erősí­tette meg az Országgyűlés. Esze­rint az építésügyi igazgatás köz­ponti feladatait a környezetvéde­lemmel és a területfejlesztéssel foglalkozó miniszter, illetőleg az építőipari tevékenység tekinteté­ben az ipari és kereskedelmi mi­niszter látja el. Az oktatásról szóló törvény mó­dosítása kapcsán a parlament jó- váhagyta Várkonyi István (MDF) indítványát, miszerint a szakközépiskolában, a szakmun­kásképző iskolában, valamint a szakiskolában folyó szakmai okta­tás tekintetében a központi irányí­tást a munkaügyi miniszter látja el. Félmillió forint a választásokra - Külön támogatást kapnak a kisebbségek jelöltjei A népgyűlés résztvevői a Rózsák terén - ahol márciusban még vér folyt. ják felhasználni, hogy ellenséges­kedést szítsanak románok és ma­gyarok között. Hamis hírek ter­jesztésével azt a látszatot próbálják kelteni, hogy Erdély földjén általá­nos feszültség és békétlenség ural­kodik. Azzal a felhívással fordu­lunk a romániai magyarsághoz, hogy semmilyen körülmények kö­zött ne válaszoljanak provokációk­ra." A Rózsák terén lévő Avram lán­cú szobornál - ahol 2-3 ezres tömeg gyűlt össze - délután 16 órakor vet­te kezdetét a bécsi döntés fél évszá­zados évfordulója alkalmából a Vatra Romaneasca Szövetség által szervezett emlékgyűlés. Ezúttal győzött a józan ész. Megszólaltak az ortodox katedrális harangjai, majd a népgyűlés résztvevői csendben hallgatták végig a szóno­kokat, egy-egy ütemes tapssal fe­jezve ki tetszésüket. A tömeg az emlékünnepség végén a Vatrát él­jenezve vonult végig a Rózsák te rén. ■ Sem este, sem másnap, pénteket egész nap nem volt rendbontás erre a tudósító a szemtanú. Pénte ken feloldották a városban az alko holtilalmat, volt olyan szórakozó helyiség, ahol még sört is lehetet kapni, ami sok más áruféleséggel élelmiszerrel együtt régóta hiány cikk már. A kirakatok, bőitől megdöbbentően üresek, áru alij van bennük. Élte a város a megszo kott életét. Az egyik üzletbe édes ség, csokoládé érkezett, előtte 15' méter hosszúságú sor kígyózott járdán. A vattások igazi profik Forgatókönyvüket ezúttal a nem zeti gyásznapnak megfelelően ú ták meg, és a végrehajtásban i európai kultúremberhez méltóa viselkedtek. Bárcsak mindig íg lenne a jövőben is. Cs. J Parlamenti i • j j •• j / i • ^ i j jegyzet Csurka szerint történelmi száz nap volt Lapunk hétfői számában ki tudja hánya­dik tiltakozás jelent meg a Kuncsorba-Kétpó térségébe tervezett hulladéktározó megépí­tése ellen. Lesz vagy nem lesz, most már egyszavas választ várunk az illetékesektől. Ezt az egyszavas választ vártam dr. Tóth Alberttól is, a térség országgyűlési képvise­lőjétől.- A kétpói tanács nem adta meg az enge­délyt az építésre, és a megyei tanács végre­hajtó bizottsága sem voksolt a hulladéktáro­zó létesítése mellett, ennek ellenére tudtom­mal továbbra is folynak a feltáró munkála­tok.- Akkor hát a vizsgálatot végzők úgy van­nak vele, hogy a háborúnak vége, de ők csak robbantgatnak, robbant gatnak?- így van: patthelyzet alakult ki. Én, mint a parlamenti környezetvédelmi bizottság tagja, természetesen "fúrom" az építést. A múlt héten voltunk a bizottság tagjaival Bős- Nagymaros térségében. Azt látni kellene, hogy az elhibázott beruházás nyomán mi­lyen rémséges állapotok vannak ott. De le­gyen elég figyelmeztető számunkra a Tisza II. A Tisza-tó sokszorosa képződött a föld alatt, elposványosítva ezzel a környéket. Létrehozták sok-sok millió forintért a Tisza- fertőt, amiről nagyapáink korában még so­kat meséltek, és amiről azt hittük, a folyó szabályozásával sikerült megszüntetni. ATi­sza menti településeken megemelkedett a ta­lajvíz, a holtágak, morotvák elposványosod­tak, ma már ezekért a természetvédelmi ér­tékekért csak jelentős programmal lehet ten - ni valamit. Tettem is egy javaslatot egy kor­mányprogram kidolgozására, ami talán a huszonnegyedik órában megmenthetné a holt vizeinket.- Térjünk vissza a hulladéktározó építésé­hez: azt hiszem, Kétpó ügyében mindkét fél kilőtte valamennyi töltényét, dönteni kell te­hát, hogy legyen vagy ne legyen. Ön mit mond?- Legyen, de ott ne! Tudnám ajánlani he­lyette a Hortobágy peremét, konkrétan a korábbi bombázóteret, ahonnan az embere­ket úgyis generációkra elvadították a robba­nószerkezetek. Kétpón az építésnek nagy ára lenne: egyrészt a környező települések lakó­inak nyugalma bánná, másrészt megfizethe­tetlen az az értékes növényi kultúra és ter­mőtalaj, ami az építés áldozatául esne. *- A kormány száz napjának megítélése szélsőségek között zajlik. Főleg az ellenzék hangoztatja fenntartásait a jelenlegi admi­nisztrációval szemben. Csurka István, bár az MDF prominens képviselője, nem tagja a kormánynak, ebből a pozícióból tud-e érve­ket felhozni a kormány száz napja mellett ?- Véleményem szerint történelmet csinál­tak a kormány tagjai: emberek bementek ingujjban vagy fedetlen mellel a minisztéri­umokba, és azt sem tudták, kihez szólhatnak. És lám, ma már működik az adminisztráció, amit én idézőjelbe tennék. Ez a kormány átvett egy olyan gazdaságot, aminek az ál­lapotáról nem lehettek pontos fogalmai. Ez a száz nap arra ment el, hogy felmérjék a helyzetet. Miniszter barátaim naponta jöttek azzal a kétségbeesésükkel, hogy megint és megint kiderült valami, amit nem is mertek gondolni. Ha a társadalom láthatta volna, és nemcsak áttételesen érzékelhette volna a ténykedésüket, azt, hogy nincs pénz, mennyi a feladat, biztosan másképp ítélne ma. A kormány nem kezdett el panaszkodni, és nem azért, hogy elleplezze a régiek bűnét, hanem azért, hogy ne okozzon pánikot sem itthon, sem pedig külföldön. Ehelyett megpróbált felvállalni népszerűtlen intézkedéseket, ár­emeléseket, hogy a működőképességétfenn­tartsa. Ennek az eredménye az, hogy nem omlottunk össze, mert erre lett volna jó esély.- Az ellenzék inspirálta, illetve hátráltatta a kormány munkáját?- Nem ez volt a lényeg: a legnagyobb baj az időhúzás volt. A törvényhozás lassítása volt a baj! Olyan javaslatok, amelyek végül átmentek, óriási kanyarokat tettek, kompro­misszumok során valósultak meg. Persze ezek között volt jó is, hasznos is, szükségsze­rű is, de látni kellett, hogy lehetett volna gyorsabban is. Taktikai lassítás folyt a nép­szavazás körül, és elmondhatjuk ezt a sajtó privatizációjáról is. De hát valamennyi hír­közlő szervünk élén legitim vezetők állnak.-Ön érzékeny ember,mit lát száz nap után derűsebben?- Az első perctől kezdve láttam, hogy mi­lyen nehéz ez a feladat, amibe belevágtunk. Azt mondom, hogy a száz nap nagyobb zök­kenők nélkül lezajlott, s ennek az áldozatai csak mi vagyunk, akik kormányoztunk, és meg tudtuk takarítani azt, hogy ne a társa­dalom lássa mindennek a■ kárát. Egy kor­szakváltás történt, aminek a hasznát a nép egy-két év múlva látni fogja. Hogy mi az érdemünk? A szőnyeg alól kikapartuk a problémákat: a szerkezetváltozásról lassan tíz éve beszéltek, de csak beszéltek. Ez a kormány most végre hozzáfogott a megvaló­sításához.- Az MDF száz nap után erősebb lett, avagy gyengébben vág neki a második meg­méretésnek?- Szükségképpen veszített a kormányzó párt az önkormányzati választások előtt a presztízséből, de így is megfogja nyerni. Az emberek elgondolkodnak azon, van-e olyan erő, aki ezt jobban tudná csinálni, rájönnek, hogy nincs, és a voksukat a kormányzó párt­ra adják.- Ön, mint íróember, mintha előbb járna vágyaiban, gondolataiban a pártjának tag­jainál. Van-e elhatárolható Csurka-frakció a privát harcainak következményeként?- Én, mint író, csak privát harcokat vívha­tok, ez következik az írói létezésemből. Bár­mennyire szeretnék pártszócső lenni, nem tudok. Egy ember vagyok, aki azt csinálja, amire meggyőződése sarkallja. Amiről én beszéltem, és felhördültek fölötte, ma való­ság lett. Megírtam, hogy csendes ellenforra­dalom szerveződik az MDF ellen Most a választási készülődés közepette látszik, hogy lép akcióba az egyszer már legyőzött tábor. Vagy: azt mondtam, a tévé ne közvetítse az ülésszak minden pillanatát. Lehurrogtak, ma sokan napszemüvegben ülnek, mert nem bírják az állandó reflektorozást.- Mikor lesz nyugodalmas dolog Magyar- országon Csurka Istvánnak lenni?- Minden ellenkező híreszteléssel szem­ben nem kellemes dolog, hogy sokat foglal­koznak velem, de remélem, lesznek olyan közállapotok, hogy jó lesz magyarnak lenni itthon is, másutt is. És akkor majd én li jobban érzem magam.-pb-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom