Új Néplap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 124-148. szám)

1990-09-04 / 126. szám

I. évf. 126. szám. 1990. Szeptember 4., kedd Göncz Árpád Tiszabőn "A falvak tervszerű kivégzésének veszélye elmúlt" 1990. szeptember 8-9-i Subaru-autóbemutatót és Casio cég elektronikai termékeinek kiállítását megtekinteni szándékozók elővételben jegyeket - me­lyekhez ingyenes tombola jár - az alábbi helyeken vásá­rolhatják meg: / Szolnokon ■- az Autóklub irodáiban- az autóalkatrészt árusító boltokban- az Alfa Autójavító Vállalatnál- az Új Néplap hirdetésfelvételi irodájában- a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ előtti könyvárusnál- a Jubileum tér 5. szám alatti könyvesboltban- Pelikán Szálloda előtti buszmegállónál lévő könyvárusnál Jászberényben- az Új Néplap szerkesztőségében (Dózsa György út)- a benzinkútnál lévő autószervizben A jegy felnőttek részére 40 forint, gyermekek, diákok, katonák részére 20 forint. A kiállítások helyei: Szolnok, Megyei Művelődési és Ifjú­sági Központ *34839/ 1 * A köztársasági elnök tájékozódni, segíteni jött Beszédet mondott az iskolai tanévnyitón. Meglá­togatta a falusegítő szolgálatot. A tegnapi nap bizonyára emlékezetes lesz a tisza- bőieknek, hiszen személyesen láthatták falujukban a Magyar Köztársaság elnökét, a szerencsésebbek pe­dig még néhány szót is válthattak vele. A magas rangú vendégek látogatásához nem szokott településen - ahol még a megyei tanács vezetőit sem üdvözölhették évek óta - szinte mindenki az utcán volt, hogy tanúja lehessen a kivételes eseménynek, és végigkísétje Göncz Árpádot tiszabői programján. A köztársasági elnök a segítségnyújtás szándékával tájékozódni ér­kezett a közismerten nehéz helyzetben lévő Tiszabő- re. "Személyemben 10 millió ember figyelme fordul a falu felé" - fogalmazta meg látogatása célját. Göncz Áprád negyed 11-kor érkezett meg községi tanács épülete elé. A gépkocsiból kilépő államelnököt Mohácsi Ottó, a megyei és Négyesi Zoltán, a községi tanács elnöke fogadta - rajtuk kívül több száz tiszabői lakos várta, és tapssal köszöntötte. Néhány barátságos kézfogás után a köztársasági elnök az épület tanács­termébe ment, hogy meghallgassa Négyesi Zoltán tájékoztatóját a falu történetéről, mai helyzetéről. A tanácselnök elmondta, hogy az egykor virágzó, ké­sőbb egy hibás döntéssel "szerepkör nélkülivé" tett, ezáltal tudatosan visszafejlesztett Tiszabő mára szinte lehetetlen helyzetbe került. A lakosság fele cigány, és nagy a kölcsönös bizalmatlanság, a faluban óriási a szegénység, gyenge az infrastruktúra, hiányos az alapellátás. A felgyülemlett gondokkal a falu egyedül képtelen megbirkózni. A tájékoztató után Göncz Árpád programja az isko­lai tanévnyitó ünnepséggel folytatódott, amelyre a művelődési házban került sor. Az ünnepségen a köz- társasági elnök rövid beszédet mondott. Bevezető mondataiban először a gyerekeket köszöntötte, "aki­kért az iskola van, akik a jövőt jelentik". Később a faluban szerzett benyomásairól szólt, "jókedvű türel­metlenségnek" nevezve a község cselekedni akarását - szemben a sokfelé tapasztalható "rosszkedvű türel­metlenséggel", amely csak várakozik. - A régi telepü­léspolitika, amely csúfosan megbukott - mondotta -, halálra ítélte a falut. Hogy mégsem halt meg, az egyedül a falun múlott. (Folytatás a 2. oldalon ) Megkezdte rendes ülésszakának első munkanapját az Országgyűlés Megváltozott a kormányzati munkamegosztás A polgármesteri tisztség ellátásáról még nem döntöttek A polgármesteri tisztség ellátá­sának egyes kérdéseiről szóló tör­vényjavaslat általános vitájával folytatta hétfőn munkáját - és egy­ben kezdte meg rendes ülésszaká­nak első munkanapját - az Ország- gyűlés. Az érdemi munkát a hagyomá­nyok szerint a hiányzók névsorá­nak ismertetése, a határozatképes­ség megállapítása, a napirend elfo­gadása előzte meg. A plénum dön­tött arról, hogy sürgősséggel meg­tárgyalja Csóti György (MDF) önálló indítványát a népszavazás­ról és népi kezdeményezésről szó­ló törvény módosítására. Ennek lényege, hogy a népi kezdeménye­zéskor a kötelező kiíráshoz szük­séges aláírásszámot 50 ezerről 100 ezerre, a népszavazáskor pedig 100 ezerről 500 ezerre emelje fel a parlament. Ugyancsak napirenden kívül a plénum tudomásul vette, hogy Keresztes Sándor (KDNP) - nagyköveti kinevezése miatt - augusztus 31 -ével lemondott kép­viselői mandátumáról. Keresztes Sándor a jövőben a Szentszéknél képviseli majd hazánkat. Fegyvertelenül bály, és - már vagy még? - nem egyértelmű. Nem kis utánajárásba került, míg kiderült, ki adhat engedélyt arra, amiben már mi ketten egyébként megegyeztünk. Mindegy, meg­született a jóváhagyás, Gazsi Mihály rendőr főhadnagy, fegyverügyi előadó minden to­vábbi nélkül előadhatta helyzetértékelését. Fontos a pontosság-1990. augusztus 28-án az Országos Rend­őr-főkapitányság vezetője a 20/1990-es szá­mú Határozatával elrendelte az ország terü­letén, így a mi működési területünkön is a (Folytatás a 3. oldalon) Az elnöklő Szabad György kö­zölte azt is, hogy Demszky Gábor és Hack Péter szabaddemokrata képviselők önálló indítványt nyúj­tottak be a Belügyminisztérium hírhedtté vált egykori III/HI-as ügyosztályának állományába tar­tozó, szigorúan titkos feladatokat teljesítő tisztek és az úgynevezett hálózati személyek nyilvántartá­sával kapcsolatban. A sürgősség­gel beterjesztett indítvány ügyé­ben a törvényhozás később - vár­hatóan kedd reggel - hoz döntést. Az első napirendi pontként terí­tékre került törvényjavaslat általá­nos vitáját az Országgyűlés a kora délutáni órákban lezárta, s 249 szavazattal, 5 tartózkodás mellett, úgy döntött, hogy a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdé­seiről szóló jogszabálytervezetet részletes vitára bocsátja. Mivel időközben számos módosító indít­vány érkezett a javaslathoz, az el­nöklő Szabad György bejelentet­te, hogy a részletes tárgyalás, illet­ve a határozathozatal csak az al­kotmányügyi bizottság állásfogla­lása után válik lehetségessé. Azonban a testület összehívása sem problémamentes, hiszen a Fi­desz parlamenti frakciója - az el­nök kérdésére válaszolva - kifogá­sát hangoztatta azzal a gyakorlat­tal szemben, hogy a törvényhozás plenáris tanácskozására fenntar­tott ülésnapokon bizottsági ülése­ket tartsanak. A probléma áthida­lása a Házbizottságra vár. A polgármesteri tisztségről szó­ló törvényjavaslat általános vitáját egyébként a rendkívüli ülésszakon már megkezdett polémia jelle­mezte. Ismét csak heves szópárbaj alakult ki a kormánykoalíció párt­jai, illetve az ellenzék között a pol­gármesteri tisztség összeférhetet­lenségi listája kapcsán. Az ellen­zék továbbra is ragaszkodik ah­hoz, hogy képviselők is betölthes­sék e funkciót. A kérdésnek egy távolabbra mutató jogi vonatkozá­sa is van, nevezetesen: milyen sza­vazati aránnyal hozzon határoza­tot a parlament a törvénytervezet ügyében. Orbán Viktor, a Fidesz frakci­óvezetője éles hangon figyelmez­tetett arra, hogy a kormánykoalí­ció pártjai úgymond destabilizál­ják a magyar jogrendet, amikor összemossák az egyes törvényke­zési szinteket; vagyis jelen esetben az egyszerű szótöbbséget igénylő, úgynevezett feles törvények közé sorolják be a polgármesterek jog­állásáról intézkedő jogszabályt. Ezzel, gyakorlatilag egy alkotmányerejű jogszabályból ( Folytatás a 2. oldalon ) Új elnök a Püspöki Kar élén A Magyar Püspökkari Konferen­cia szeptember 3-án tartott rendkí­vüli ülésén, a Szentszék által újon­nan jóváhagyott statútuma értel­mében, a konferencia elnökévé vá­lasztotta dr. Seregély István egri érseket, alelnökévé pedig Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüs­pököt. A konferencia háromtagú állandó bizottságának rajtuk kívül tagja dr. Paskai László bíboros, esztergomi érsek. Az új statútum életbelépése előtt a konferencia mindenkori elnöke az esztergomi érsek volt, akadá­lyoztatása esetén a kalocsai, annak akadályoztatása esetén pedig az eg­ri érsek. A zsinat után a Szentszék mindenütt a meghatározott időre választott elnöki intézményt szor­galmazza, és már a legtöbb ország­ban a püspökkari statútum így is rendelkezik. A konferencia titkára továbbra is dr. Várszegi Asztrik esztergomi se­gédpüspök. A rendes őszi ülését szeptember 17-19-én tartja a kon­ferencia. Dr. Seregély István egri érsek 1931 -ben született, 1955-ben szen­telték pappá, 1987 óta egri érsek. Amikor bekapcsoltam a tévét, azt hittem, valami kabaréműsort látok-hallok, az órámra nézve állapítottam meg, hogy ez lehetetlen, hisz még csak a tévéhíradónál tarthatunk. Egy illetékes magyarázta, miért vonják be a lőfegyvereket. (Mondom, az elejét nem lát­tam, de illetékes lehetett, az biztos, mert Juszt Lászlónak válaszolgatott.) Azt mondja nagy komolyan, hogy misem változik, mert az őrök eddig sem használhatták fegyvereiket, csak abban az esetben, ha rájuk lőttek. Való­ban, töprengek, holtan már tökmindegy, van-e nála pisztoly. Ráadásul a 168 óra leg­utóbbi műsorában valaki kimondja az ügy­ben a rövid végkövetkeztetést: azért vonják be, mert feleslegesek voltak. Tényleg? Ilyen egyszerű az egész? ' Á Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr­főkapitányság írásos tájékoztatója 1990. au­gusztus 31-én az Új Néplaphoz (nyelvtani, stiláris és gépelési újítások tőlük): "A belügy­miniszter utasítása alapján elrendelt lőfegy­ver biztonsági letétbe helyezése megyénkbe 291 darab lőfegyvert érintett. Ezen fegyve­rekből a rendőrség 234 darabot letétbe helye­zett. 8 fő megtagadta a fegyver átadását, 49 személytől távollétük miatt nem lehetett be­vonni." Megkerestem Szolnokon az ügyben a leg­illetékesebbet, reméltem, nevét is adja a hangjához. Adta volna, ám a szabály az sza­Főhadnagy úr, hol a stukker?

Next

/
Oldalképek
Tartalom