Új Néplap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 124-148. szám)

1990-09-26 / 145. szám

2 1990. SZEPTEMBER 26. Néplap Választási kampányok A vezsenyi polgármesterjelöltek között Ha engem választanának, akkor... T örökszentmiklóson adósságot örököl az önkormányzat Az ígért hat jelölt helyett kettőt ismerhettek meg a választók teg­nap este Törökszentmiklóson, a Kölcsey úti iskolában; Révfy Im- rénét, akit az SZDSZ, és Erdei Já­nost, akit a Vállalkozók Pártja in­dít a 2. számú választókörzetben. A többi jelölt ugyanis egyszerűen nem jött el. Révfy lmréné elmondta, hogy az SZDSZ mellett a Fidesz célkitűzé­seit is képviseli. Elsősorban a kis­pénzűek, a bérből, fizetésből élők, a fiatalok, az iskolák és a művelő­dés problémáit vállalja fel. A helyi önkormányzatnak nem lesz könnyű dolga, mondta, hiszen sú­lyos örökséget kap; a városi tanács 18 millió forintos adósságot hagy rá. Erdei János kifejezte elégedet­lenségét a kormánypártok eddigi ■ tevékenységével szemben. Szerin­te még nem lehet tudni, hogy a helyhatóság miből fog gazdálkod­ni, hiszen még nem tisztázódtak a bevételi források. A jelen lévő választók kérdései­ben megfogalmazódott a vezető- váltás gondja, a szakemberek szakmai és emberi alkalmassága, a tanácsrendszertől való szabadulás vágya. A kérdések között szerepelt az is, hogy a jelöltek milyen meg­oldásokat lámák a cigánykérdés­ben, a hajléktalanok és a munka- nélküliek ügyében. Fidesz-nagy gyűlés Karcagon és Szolnokon Hogyan ásta meg az MDF a Kisgazdapárt sírját? Kedden a karcagi Fidesz-cso- port naggyűlésének meghívott vendége volt Dr. Orbán Viktor, a Fidesz parlamenti szekciójának vezetője. Rövidre fogott beszédé­ben elmondta, hogy miként látja a parlament eddigi működését. A sokat emlegetett lassúság kapcsán az a véleménye, minden felesleges vitát a kormánypártok kezdemé­nyeznek. A jövőre nézve úgy véli, a Fidesz-frakcióra nehézségek várnak. A következő két hónapban kerül sor ugyanis a földtörvény és a privatizálási törvény megalkotá­sára. Mindkettő feles és nem két­harmados többséget igényel. Dr. Orbán szerint így olyan törvények várhatók, amilyeneket a kormány­pártok akarnak. Külön hangsú­lyozta, a két megszületett törvé­nyért e pártok lesznek a felelősek. Az előprivatizációs törvényt hatá­rozottan rossznak minősítette. In­dokként azt hozta fel, hogy ezzel kiforgatták az önkormányzatokat a vagyonukból. Egy hallgatói kér­dés kapcsán megindokolta, miért véli úgy, hogy a földkérdést nem lehet népszavazással helyre tenni. Először: törvényt hozni a parla­ment dolga, másodszor: az embe­rek nem mennének el szavazni. Az előadó ezek után megfogalmazta azon elképzelését, hogyan ásta meg az MDF a Kisgazdapárt sírját. Csak a „vagy mindent vagy sem­mit” elv érvényesülhet a földtör­vényben. Az előprivatizációra hi­vatkozva az MDF meg fog marad­ni a „vagy semminél” . Dr. Orbán beszéde után bemutatkoztak a Fi­desz karcagi csoportjának jelöltjei. Foglalkozásukat nézve igen széles a paletta: van köztük tanár, edző, üzletkötő, jogász, orvos, szállodai portás és ügyvéd. *** Tegnap este hét körül a megye- székhely ifjúsági és művelődési házának nagytermében olyannyira telt ház volt, hogy sokan a lépcső­kön találtak maguknak ülőhelyet. Bár a Fidesz szolnoki kampány­stábja rendezte ezt az összejöve­telt, az ifjúságon kívül nem kevés deres halántékú érdeklődő is meg­jelent. A puritánul berendezett színpad összes kelléke jószerével pár vi­rág, jelmondat meg egy szék volt, amikor Várhegyi Attila, a Fidesz megyei kampányfőnöke üdvözöl­te a nézőtéren helyet foglalókat, majd egymás után bemutatkozott a hat képviselőjelölt. Kiderült róluk, hogy valamennyien diplomások. Többek között szóvá tették azt is - ha megválasztják őket egyik fő célkitűzésüknek tekintik, hogy a város bizonytalan pénzügyi lehe­tőségei nehogy még ennél is rosszabb helyzetbe kerüjenek. Egyúttal ígérték, igénybe veszik az idősebbek tapasztalatait is, ugyanakkor tervezik saját városi sajtó megteremtését. Többen hangsúlyozták, a Fidesz tisztában van azzal, hogy az új helyhatósági választások után valószínű nem ő lesz a döntések hordozója, de ré­szese akar lenni azoknak. Legyen szó a Tisza-híd további építéséről, a várost elkerülő szakasz létesíté­séről, a színház rekonstrukciójá­ról, környezetvédelemről, a kiürü­lő szovjet laktanyák hasznosításá­ról, vagy bármiről. Fél nyolc után érkezett meg Or­bán Viktor, a Fidesz parlamenti frakciójának a vezetője, aki rövi­den beszámolt a parlament munká­járól, majd a fiatalok kérdéseire válaszolt. Lapzártakor a nagygyű­lés még tartott. MSZP-gyűlés Jászberényben Harmadik centrum a szocialista Horn Gyulát, a Szocialista Párt elnökét várták tegnap délután Jászberényben, az Ifjúsági Házban összegyűlt érdeklődők, de külfödi utazása miatt Géczi József, az MSZP országos elnökségének tag­ja köszöntötte a megjelenteket. Az előadó szocialista szemmel nézve röviden jellemezte, értékel­te az ország helyzetét. A kormány gazdaságpolitikáját és az első száz napot minősítve sok megállapítás egybecsengett a másik két ellenzé­ki párt megítélésével. A már meg­indult kedvező, spontán folyama­tok megakadtak, a hatalmi pozíci­ók megszerzése és megtartása, me­lyet bürokratikus módszerekkel igyekszik körülbástyázni, köti le a koalíció jelentős energiáját. Egy olyan konzervatív kurzus van ki­alakulóban, mondta, mely a külfö­di fenyegetettséget is felszítani igyekszik saját létének igazolásá­ra, megerősítésére. Ezt jelenti a Horthy-rendszer iránti nosztalgiá­ja, a csendőrség visszaállítása, a trianoni emlékmű felállítása, a zsi- nóros-mentés magyarkodás. A párt ellenzéki szerepéről szól­va Géczi József elmondta, hogy a konzervatív és a liberális irányzat mellett a nyugati értelemben vett szocialista politikai centrum meg­teremtésén fáradoznak. Ennek ér­dekében és a másik kettő túlsúlya ellen, mely mindenképpen káros volna az országra, keresik a part­nereket, szövetségeseket. A ki­sebbségi helyzet természetesen gyakran közelebb hozza őket a parlamentben az SZDSZ-szel és a Fidesz-szel. A Szocialista Pártban nincsenek karrieristák, azokkal a nagyobb pártoknak kell megküzdeni. Nem múlt el azonban még a rend­szerváltást élőiről kezdeményező kirekesztettsége, gettóba zártsága, ami a parlamenti harcokban legfel­jebb az utóbbi időben oldódik egy kissé. Vezseny parányi település a Ti­sza ölelésében. Valaha több mint ezernégyszázan éltek itt, most nyolcszázkilencvenen lakják. Kö­zülük ötszázkilencvenketten dönt­hetnek arról, hogy a négy polgár­mesterjelölt közül kire adják a vok- sukat. Az 54 éves Hatvani Lajos a korelnök, aki húsz éve lakik Ve- zsenyen.- Komoly lehetőség előtt állunk vasárnap, hiszen végre magunk dönthetünk a sorsunkról. Úgy ér­zem azonban, hogy a pártok job­ban szembeállítják egymással a je­lölteket, mint kellene. Engem egyébként a Nemzeti Parasztpárt támogat.- Melyek az elképzelései?- A közvetlen feladatok közé tar­toznak az elmaradt fejlesztések: útépítés, belvízrendezés, az, hogy legyen végre rendőrünk. A közép­távú célok közül is említek párat: bővíteni kell az iskolát, visszahoz­ni a felső tagozatot, főzőkonyhát létesíteni a gyerekeknek, öregek­nek. Egykoron 2 ezer 410 hektár volt a falu igazgatási területe, és jó lenne tudni, mennyi lesz ebből az önkormányzat földje. Vagy mind az? Nem utolsósorban ki kellene használni, hogy a Tisza jó tizenkét kilométeres kanyarral körbeölel bennünket. Ha az életkort nézzük, a második legidősebb a 43 éves Medvegy András, aki tősgyökeres idevalósi.- Esetemben az az érdekes, hogy engem nem a pártok, hanem a kö­zösségek támogatnak, jelöltek. így a Vezsenyiek Baráti Köre, azonkí­vül a Horgászegyesület. Az igaz­sághoz hozzátartozik, hogy koráb­ban édesapám foglalkozása miatt enyhén szólva mellőztek.- Most viszont itt az alkalom, tessék beszélni az elképzeléseiről.- Mondok néhányat: nálunk leg­alább kétszáz hétvégiház-tulajdo- nos van, zömük nem éppen elesett ember, akik szombatonként nem­csak itt élnek, de itt is vásárolnak. Őket is be lehetne vonni a település fejlesztésébe. Mégis a legégetőbb tennivalónak talán azt tartom, hogy a határban lévő 2 ezer 500 hektár föld haszna nem a helyi la­kosság zsebébe kerül. Ezen min­denképpen változtatni kell. Azután vissza kellene hozni a felső tagoza­tot, a gyerekeknek pedig játszóte­ret, sportolási lehetőséget biztosí­tani. Csodálatos helyi adottságnak számít a Tisza közelsége, ami ked­vez a falusi turizmusnak. A jelöltek között egy egyéni gazdálkodó, állattenyésztő is talál­ható, a 36 éves Major László sze­mélyében.- Elöljáróban magamról csak annyit, hogy az indulásomnál a je­lölésemet a kisgazdák támogatták. Az én elképzeléseimben egy olyan falu képe szerepel, ahol minden ember megtalálná a számítását: akár iparos, akár kereskedő, akár gazdálkodó. Persze ehhez az szük­séges, hogy aki gazdálkodni akar, kapja vissza a földjét. Még így is maradna rengeteg terület, ezzel pedig rendelkezzen szabadon a fa­lu lakossága és ne más. Közösen döntsék el, milyen formában szán­dékoznak rajta gazdálkodni. A feladatok közül jelentős, hogy nincs felső tagozat, sok út télen saras, nyáron poros. Ha megvá­lasztanak, valahogyan másféle légkört szeretnék kialakítani. Bár­milyen furcsa, azt látom, hogy a diákjaink 14 évtől csak enni, alud­ni járnak haza, de szellemükben máshol élnek. Holott kellenének gyámolítani az időseket, segíteni a település mindennapi gondjait. Mert ahhoz, hogy egy falu éljen, az öregeken és a középkorúakon kívül fiatalok is szükségesek. Ajelöltek között a legifjabb a 31 éves Kuklics Zoltán, aki szakkö­zépiskolát végzett szakmunkás.- Teljesen független jelölt va­gyok, semmilyen párt nem támo­gat. Ennek ellenére azt mondom, hogy a terveim között kölcsönös együttműködés szerepel a falu minden lakója, pártja, szervezete, egyháza között.- Konkrétabb célok, tervek?- Folytatni a járdák, az utak épí­tését, a belvizek elvezetését, meg­építeni a hiányzó főzőkonyhát. Olyan személyekkel szeretnék kapcsolatokat felvenni, akik köz­reműködnének új munkahelyek létesítésében. Azután a tejbegyűj­tő áthelyezésével az óvoda udvarál is bővíteni lehetne.- Távlati program?- Felsorolok belőle párat: kelle­ne egy fogorvosi rendelő, szolgál- tatóház, az iskola teljes visszaállí­tása. A szálastakarmányok őrlésé­re daráló sem lenne rossz, és t további elképzeléseim között sze­repel az is, hogy újra lehetne szer vezni az itteni önkéntes tűzoltó csapatot is. A beszélgetésekből kitűnik: he lyi tervekből, elképzelésekből Ve zsenyen sincs hiány. Ugyanakkoi az is nyilvánvaló, hogy megváló sításuk általában nem máról hol napra történő feladatot jelent Hogy négyőjük közül végül is k kerül ebben a faluban a polgármes téri székbe, ez a tervek valóra vál tásánál jóval hamarabb kitudódik Ha minden igaz, már egy szűk hé sem kell hozzá... D. Szabó Mikid. Diáktüntetés Jászberényben ( Folytatás az 1. oldalról) Tisztelt Miniszter Úr! Mi,jászberényi főiskolások tiltakozunk az Ön által felénk irányított irányított-figyelem ellen. Először is köszönjük a kesztyűként arcunkhoz dobott 500 forint „zsebpénzt” és az átadáshoz mellékelt szózatot. Az a hang, amit a Miniszterelnök Úr és a Miniszter Úr velünk szemben megüt, tűrhetet­len és felháborító számunkra. Felháborító továbbá az a mód, ahogy a kormány ellenünk hangolja a közvéleményt, azt a látszatot keltve, mintha most igen magas lenne az anyagi támogatottságunk. A magyar felsőoktatás olyan katasztrofális tárgyi, anyagi és strukturális helyzet­ben van, hogy az számunkra és oktatóink számára kilátástalannak tűnik. A kormány azt ígérte, hogy helyreállítja a tudomány és az oktatás presztízsét. Legutóbbi intézkedései ugyanakkor még a korábbi évek szintentartását sem biztosítják. Úgy véljük, a meghirdetett út Európá­hoz akkor vezetne, ha Európához hasonlóan a tudományt és az okta­tást, különösen a felsőoktatást a kormány kiemelten kezelné. Ehelyett úgy vesszük észre, hogy a kulturális tárca költségvetése ugyanolyan maradék elven működik, mint az előző kormányok esetében. Helyte­len lenne azonban, ha ebből csak ösztöndíjkérdés alakulna. Az intéz­kedések arról tanúskodnak, hogy a kormány még mindig nem kezeli sem kellő fajsúllyal, sem korábbi ígéretei szerint a tudományt és a felsőoktatást. Egy alakuló demokrácia harmadik számú döntésével az oly csekély mértékű hallgatói jogokat veszi el adminisztratív intézke­déssel a tárca. Követeljük a felsőoktatásra fordított összegek megsokszorozá­sát, a jelenlegi helyzetben ugyanis a szakmai munkának is ez a feltétele! A Jászberényi Tanítóképző Főiskola hallgatói Amiről 30-án döntünk 6. A polgármester személye A polgármesteri tisztség beve­zetésével régi magyar közjogi hagyomány éledt újjá; a polgár- mester a magyar közjogterténet- ben a tanácsrendszer bevezeté­séig a törvényhatósági jogú és a rendezett tanácsú városok első tisztségviselője volt. Az 1985-ös választásokat kö­vetően megnőtt az igény arra, hogy a település első embere a helyi társadalomé legyen, őt a közössség közvetlenül válassza meg. Ezt a társadalmi igényt az a négy évtizedes gyakorlat vál­totta ki, amely politikai és jogi értelemben egyaránt centralizál­ta a tanácselnöki tisztséget. Ennek az igénynek tesz eleget az önkormányzati választási tör­vény, amikor kimondja, hogy a 10 000 vagy ennél kevesebb la­kosú település választópolgárai a polgármestert közvetlenül vá­lasztják. Az adott település egy választókerületet alkot, a jelölés­hez a választópolgárok 3 száza­lékának ajánlása kell, s a 40 szá­zalékos állampolgári részvétel után az lesz a polgármester, aki a legtöbb szavazatot kapta, felté­ve, ha elérte az érvényes szava­zatok több mint egynegyedét. A tízezernél több lakosú tele­püléseken a polgármestert a képviselő-testület választja ala­kuló ülésén, titkos szavazással. A jelöltséghez a helyi képviselők egyharmadának nyílt szavazata szükséges. A polgármester a helyi képvi­selő-testület tagja és elnöke, aki összehívja és vezeti az önkor­mányzati üléseket. A bizottsá­gok irányában erős jogköre van: indítványára a bizottságot össze kell hívni. A bizottság döntései­nek végrehajtását felfüggeszthe­ti, ha az ellentétes a képviselő- testület határozatával, vagy sérti az önkormányzati érdekeket. A polgármester választott tisztségviselő, következésképpen nem ,.hivatalnok' ’, hanem poli­tikus. Munkaviszonya a megvá­lasztással jön létre, a munkálta­tói jogokat s a fegyelmi jogkört a képviselő-testület gyakorolja. Munkabérét - amelynek alsó ha­tára a miniszteri fizetés 30 száza­léka, felső határa 80 százaléka - ugyancsak a képviselő-testület állapítja meg. A polgármester politikus mi­voltát emeli ki, hogy megbízatá­sának ideje alatt - az összeférhe­tetlenségi eseteket kivéve - más munkaviszonyban, valamint munkaviszonyra irányuló egyéb jogviszonyban is állhat, illetőleg kereső foglalkozást folytathat. Mindehhez a képviselő-testület hozzájárulása szükséges. A polgármesteri tisztség ellá­tásának egyes kérdéseiről szóló törvény a hatalommegosztás je­gyében az összeférhetetlenségi okok széles skáláját vonultatja fel, ismeri a közhivatali, a gazda­sági és a politikai összférhetet- lenséget. (A polgármester pl. nem lehet bíró, gazdasági társa­ság vezető tisztségviselője, párt­vezető.) A polgármester nemcsak ön- kormányzati politikus, hanem a helyi végrehajtó hatalom feje is egyben. A polgármester a jegyző útján irányítja a képviselő-testü­let egységes hivatalát, amelynek elnevezése: „polgármesteri hi­vatal”. A polgármester javasla­tot tesz a hivatal belső tagozódá­sára, munkarendjére, az ügyfél­fogadás rendjére, kinevezi a hi­vatal dolgozóit. Törvény vagy törvény felha­talmazása alapján kormányren­delet kivételesen államigazgatá­si hatósági hatáskörrel ruház­hatja fel a polgármestert. A pof gármester államigazgatási fel adat- és hatáskörét a hivatal köz reműködésével látja el, egye! hatásköreinek a gyakorlását át ruházhatja. Államigazgatási te vékenységéért a közszolgálat szabályok szerint felelős. A polgármesteri tisztségbe! településtípusonként különösé gek vannak. Ezt fejezi ki a meg választás eltérő rendje s az is hogy az ötezernél kevesebb la kosú községekben a polgármes téri tisztség a képviselő-testüle döntése alapján társadalmi meg bízatásban is betölthető. A kép viselő-testület - főként nagyobi településeken élnek ezzel - a pol gármester helyettesítésére alpol gármestert választhat, akire ; polgármesterre vonatkozó sza bályok irányadóak. Kukorelli Istvái

Next

/
Oldalképek
Tartalom