Új Néplap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 124-148. szám)
1990-09-25 / 144. szám
2 1990. SZEPTEMBER 25 Levélváltás a kampányhéten Antall József levele Kis Jánoshoz és Orbán Viktorhoz Antall József miniszterelnök hétfőn a következő, azonos szövegű levelet küldte Kis Jánosnak, az SZDSZ elnökének és Orbán Viktornak, a Fidesz ország- gyűlési képviselőcsoportja vezetőjének a két párt hét végi, közös választási nagygyűlésén történtekkel kapcsolatosan: „Örömmel értesültem róla, hogy az SZDSZ és a Fidesz XI. kerületi nagygyűlésén körözési röplapot terjesztettek ellenem, egymillió dolláros jutalom kitűzésével. Bár az összeget keveslem, de ezúton önként jelentkeztem. A kitűzött összeget a hat parlamenti párt között javaslom felosztani. Értesültem arról is, hogy a pódiumon be is mutatták a röplapot. A „provokátorokat”- gondolom - azonosították.” Kis János válasza Antall Józsefnek „Tisztelt Miniszterelnök Úr! Mint azt szegedi választási gyűlésén is tapasztalhatta, a pártok nyilvános rendezvényein nemcsak tagjaik és híveik jelennek meg. Az Ön fényképét tartalmazó körözési röplapot gyűlésünk színhelyén kívül, az utcán osztogatták. Aki a röplapot a teremben felmutatta, ezt éppen azért tette, hogy a jelenlévők tudomására hozza: az SZDSZ-nek semmi köze hozzá. Ezt az elhatárolódást csak megerősíthetem. Örültem volna, ha Ön, mint az MDF elnöke ugyanígy jár el az előző választási kampány idején, amikor az országot elárasztotta az Apák és fiúk című röplap, amelynek MDF-es szerzője és kiadója ellen az SZDSZ megrágalmazott vezetői peres eljárást voltak kénytelenek kezdeményezni. Ön ezt nem tette meg, annak ellenére, hogy ezt az írásművet nem csupán anonim röplapokon osztogatták, hanem az MDF elnökségi tagja által szerkesztett újságban is megjelent. Ha vállalta volna az elhatárolódást, ugyanez minden bizonnyal nem ismétlődött volna újra meg a mostani kampányban, ezúttal az MDF választási lapjában. Végül, ami a provokátorok személyét illeti: amenyiben a Miniszterelnök Úr úgy ítéli meg, hogy személyiségi vagy más jogait sértő, törvényellenes cselekményre került sor, véleményem szerint a rendőrséget kell nyomozásra felkérnie.” (MTI) Az Alkotmánybíróság ülésén A miniszterelnök kérdéseire készül a válasz Nyilvános lesz a kihirdetés Mint emlékezetes, Antall József miniszterelnök - a földtörvény előkészítéseként - két kérdést intézett a magas bírói testülethez. Arra kíváncsi: alkotmányos-e az a megoldás, amely különbséget tesz a privatizáció tárgyai között, vagyis lehet-e más elvek szerint dönteni a földtulajdonról, mint az egyéb értékek tulajdonjogáról. Megkérdezte még: van-e alkotmányos alap arra, hogy kártalanítás nélkül elvegyék és reprivatizálják a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tulajdonában álló termőföldet, figyelembe véve azt is, hogy a szövetkezeti tulajdont hajdan a polgári törvénykönyv szabályainak sérelmével hozták létre. Az Alkotmánybíróság már második alkalommal,tárgyal erről. A két kérdéskört külön külön bírói csoport vizsgálta. Álláspontjukat tíztagú testület vitatja meg. Tiszaugon vízhez jutni nehéz Tiszaugon elkészült a községi ivóvízhálózat, melynek kiépítését 1988-ban kezdték meg, mert a helyi kutak hozama nem biztosított megfelelő ivóvízellátást. A falu megyei tanácsi döntés alapján 26 millió forint támogatást kapott azzal a feltétellel, hogy a vizet Csé- páról kell átvezetni. A helyi lakosok 18 ezer forinttal járultak a költségekhez házanként, melyet tíz év alatt törlesztenek. Természetesen a bekötés a gerincvezetékre újabb 3-11 ezer forinttal terhelte a családi kasszákat. A tetemes kiadás után igencsak csalódottak a tiszaugiak, az új víz minősége ugyanis nem a legmegfelelőbb. íze élvezhetetlen, büdös és nitráttartalmú, ezért csecsemők, kisgyermekek nem is fogyaszthatják. Ismét megnőtt a két régi kút forgalma, ugyanis kénytelenek az emberek onnan hordani az ivóvizet. Fotó: Korányi Botrány a Vakáció Kft. körül Fejes úré lesz az abádszalóki part? (Folytatás az 1. oldalról) június 25-én ismételten felfüggesztette a cégbíróság a bejegyzési eljárást, a Vagyonellenőrző Bizottság állásfoglalásáig. Ez volt a pillanatnyi helyzet a falugyűlés napján, július 9-én is, amikor több ízben felvetődött a kérdés: be van-e már jegyezve a kft., és Fejes úr mindannyiszor úgy reagált: minden egyenes úton le van rendezve. Pedig akkor még visszaléphetett volna a tanács, a bejegyzési eljárás kérelmének visszavonásával. Utólag már hiába lép ki, attól a kft. fennmarad. A bejegyzés augusztus 21-én meg is történt, mivel a jogszabály csak a június 4-e utáni bejegyzési kérelmekre vonatkozik, a korábbiak minden vizsgálat nélkül jogot nyernek. Két hét múlt el csupán, és a Vakáció is így kapott jogosítványt. A céget kizárólag és önállóan Fejes István ügyvezető jegyzi. A társasági szerződést előzetesen a vb-ta- gok sem ismerhették, utólag derült ki az is, hogy a kft. tevékenységi köre messze túlhaladja a strand célú hasznosítást. A sok joghézag azoknak kedvez, akik alaposan felkészülnek az ilyen ügyletekre, van rá idejük. A falu lakossága nevében eljáró vizsgálóbizottság hiába fordult a megyei főügyészséghez, a Vagyonellenőrző Bizottsághoz, a Cégbírósághoz, a megyei tanács vb-titkárához, a Kö- ti-Kövízighez, a KIB felügyeleti szervéhez? Talán mégsem. Fejes úr, a kft. ügyvezetője ugyan féligazságoknak minősítette a jelentésben elhangzottakat. Hivatkozott arra, hogy a KIB-től már két éve ajánlatot kaptak: próbáljanak valamit tenni a parttal. Készítettek is terveket, de az akkori tanácselnök nem ment bele. Idén a tanács pályázatára jelentkeztek, s kaptak bíztatást. Miért nem hallgatták meg a falubelieket, ha verseny- tárgyalás volt? Ok választották a tanácstagokat, azok tehát őket képviselik - jegyezte meg többek között. Lehetőséget kapott részletesen beszélni gondjaikról, kiadásaikról, terveikről. Tény, hogy az első három évben a szükséges épületek megvalósítása lesz a haszon. (Csakhogy a jelenlegi beruházó, a Fehér Delfin Kft., ezzel adóköteles jövedelmét csökkenti, másrészt a Vakáció Kft. tagjaként majd a törzstőke fölemelésekor a kész létesítményeket apportként beviszi - mit tud bevinni ezzel szemben a tanács?) Számos hozzászólás - tárgyilagos mérlegelés és szenvedélyes kirohanás - erősítette meg a vizsgálóbizottság megállapításait, többségében megegyezve abban: majd az új tanács döntse el, hogy mi legyen: törvényességi óvást nyújtsanak be, forduljanak az Alkotmánybírósághoz, avagy maradjon minden azon az úton, amelyen halad? Állásfoglalás született, miszerint: a népgyűlés a Vakáció Kft. megalakítását vizsgáló bizottság jelentését meghallgatta, és kötelezi az általa megválasztott bizottságot, hogy e népgyűlés jegyzőkönyvét, a teljes vizsgálati anyaggal, s az arról készült jegyzőkönyvet is az újonnan megalakuló önkormányzathoz juttassa el. A népgyűlés nyomatékkai hozta állás- foglalásában, hogy az önkormányzat első tevékenységei között foglalkozzon ezen szerveződéssel, illetőleg az abádszalóki partszakasz mindenki megelégedésére történő hasznosításával. A többség az állásfoglalást elfogadta. Ugyanakkor tudomásul vette, hogy a vizsgálóbizottság tevékenysége a jegyzőkönyvek és a dokumentumok átadásával megszűnik.- rónai Magyar-amerikai atomenergetikai együttműködés A lakosságot is tájékoztatni fogják ( Folytatás az 1. oldalról) módszerek és eljárások területén; az atomerőművi zavarokról adott gyors tájékoztatásban; a radioaktív hulladékok kezelésének és elhelyezésének témájában; továbbá az atomerőművek élettartamának növelésével kapcsolatos elméleti és alkalmazott kutatásokban. Magyarország számára e megállapodás annál is jelentősebb, mert a felsorolt témákon kívül is további széles körű együttműködésre nyújt lehetőséget. Az NRC ugyanis nemcsak atomerőművi engedélyező hatóság, hanem más nukleáris létesítmények felügyeletével, a nukleáris anyagok szállításával, ellenőrzésével, valamint orvosi alkalmazásuk kérdésével is foglalkozik; s nem utolsósorban - az OAB-hoz hasonlóan - a kormányzati döntések előkészítése és a lakosság tájékoztatása szintén a hatáskörébe tartozik. Amiről 30-án döntünk 5. A helyi önkormányzat vagyona Az alkotmány és az önkormányzati törvény a sarkalatos önkormányzati alapjogok között biztosítja az önkormányzati tulajdont. A helyi önkormányzatot - ezen belül a helyi képviselő- testületet - megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonosokat megilletik, illetve terhelik a polgári jog általános szabályai szerint. Az önkormányzati törvény részletesen felsorolja azokat a vagyontárgyakat, amelyek a törvény hatályba lépésének napján az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába kerülnek (pl. az önkormányzat közigazgatási területén lévő ingatlanok, erdők és vizek törvényben meghatározott köre, a tanács és szervei, valamint intézményei kezelésében lévő állami ingatlanok, pl. tanácsi bérlakások). E vagyontárgy-tömeggel megteremthető az önkormányzat hiányzó gazdasági alapja, kialakítható az eddig fehér foltjaiban létező tulajdonosi szemlélet. A helyi önkormányzat vagyona a jövőben a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető, vagyoni értékű jogokból áll majd. Az önkormányzati vagyon elkülönített része az ún. törzsvagyon, amely a gazdálkodás biztonsága érdekében (a „vadprivatizáció” idején ez különösen fontos) forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes. (Ide tartoznak pl. a helyi közutak, terek, parkok, közművek, középületek.) A törvény vagy a helyi önkormányzat minden más ingó és ingatlan dolgot is forgalomképtelenné nyilváníthat. Az önkormányzat az önként vállalt és a kötelező önkormányzati feladatok ellátásáról egységes költségvetéséből gondoskodik, költségvetési bevételeivel és kiadásaival önállóan gazdálkodik. Az önkoimányzati költségvetés az állami költségvetéstől elkülönül, ahhoz az állami támogatásokon és más költség- vetési kapcsolatokon keresztül kötődik. Á gazdasági program és a települési költségvetés meghatározása a képviselő-testület kizárólagos hatásköre. Az önkormányzat a feladatai ellátásához szükséges feltételeket- saját bevételekből,- átengedett központi adókból, átvett bevételekből,- központi normatív költség- vetési hozzájárulásból,- központi támogatásokból teremti meg. A törvény különös hangsúlyt fektet a saját bevételekre, amelyek a helyi adókból (illetékekből, bírságokból), egyéb forrásokból és nem utolsósorban a tulajdonosi vállalkozó kedvből tevődhetnek össze. Az önkormányzat saját felelősségére vállalkozói tevékenységet folytathat, amely nem veszélyeztetheti kötelező feladatainak ellátását. Gazdálkodása során az önkormányzat alapítványt hozhat létre, hitelt vehet fel, kötvényt bocsáthat ki, stb. Az átengedett források között szerepel a sokat vitatott személyi jövedelemadó „meghatározott része’ ’ és egyéb, még nem ismert források. A jövő nagy titka, mennyire lesz önkormányzatpárti az adórendszer egésze? A meghatározott mutatók szerint elosztott normatív költség- vetési támogatás a felhasználásra vonatkozó kötöttség nélkül valamennyi helyi önkormányzatot megilleti. Az Országgyűlés a normatív támogatáson túl három címen nyújthat speciális támogatást az önkormányzatoknak: ezek a céltámogatás (egyes társadalmilag kiemelt célokra), a címzett támogatás (egyes „nagy- beruházásokra”, konkrétan nevesített helyi önkormányzatoknak) és a kiegészítő állami támogatás (az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatoknak). A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a helyi képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős. Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. A gazdasági önállóságot fémjelző jogi garanciák léteznek, ám sokszor keretjellegűek, gyakran utalnak más törvényekre. A kép csak akkor lesz teljes, ha elkészülnek ezek a (tulajdonlásról, az adókról, stb. szóló) törvények is. Érdemes megemlíteni, hogy a szabad önkormányzat gazdasági, pénzügyi eszközökkel történő korlátozásának, ,,megfojtásának' ’ nagy hagyományai vannak Magyarországon is, s ezen intézkedéseket kigondolják (a pénzügyi kormányzati adminisztráció), szinte mindig a modernizációval igazolták. Kukorelli István
