Új Néplap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 124-148. szám)

1990-09-24 / 143. szám

Néplap 1990. SZEPTEMBER 24 Kampányhétvége (Folytatás az 1. oldalról) A gazdaságban az a száznapos ke­gyelmi idő sem volt meg, amit az ellenzék megfogadott, mert a tárcá­hoz tartozó valamennyi iparág vál­ságban van.- Ilyen viszonyok között kellett és kell az országot kormányozni, ráadá­sul még rendszert is változtatni - foly­tatta Bőd Péter Ákos. Magyarorszá­gon mindenkit felkészületlenül ért ez a példa nélküli történelmi változás. Ráadásul a sajtó is az eredménytelen­séget, az erőfeszítések hiábavalósá­gát sugallja, pedig nem egy párt, egy kormány, hanem kintről nézve a ma­gyarok kudarca lesz, ha nem sikerül a talpra állás. A kormányt nyomasztja a nagy várakozás, de gyors javulást nem lehet ígérni - jelentette ki a mi­niszter. A fórumon szóba kerültek a válasz­tási ígéretek is: a privatizáció, az erős forint, a kis- és közepes vállalkozások támogatása, az adók enyhítése, az inf­láció letörése, stb. A rendezvény este fél tízkor zárult. Szolnok SZDSZ-Fidesz- jelöltek a megyeszékhely fejlesztési lehetőségeiről „Nem lehet”- ezt már nem akarják hallani az emberek. Legyen vége a tehetetlenségnek, a „nem lehet”-re, „nincs pénz”-re hivatkozásnak! Az önkormányzat igenis találjon megol­dást az emberek, a város különböző problémáira. - A szolnokiakban kö­rülbelül így fogalmazódik meg az el­várás a leendő önkormányzattal szemben. Ezt igazolta az a választói gyűlés is, amelyet péntek este tartot­tak a Technika házában. A gyűlésen az SZDSZ és a Fidesz két közös je­löltje mutatkozott be. Buday György, a Mezőgép főosz­tályvezetője a 10. számú egyéni vá­lasztókörzetben indul. A város fej­lesztésével otthont és munkalehető­séget szeretne teremteni az itt élők­nek, segíteni az egyéni vállalkozások indulását. Polónyi János, a Mezőgép főosz­tályvezetője a 15. sz. egyéni választó- körzetben indul. Céljai között szere­pel a város, a lakótelepek otthonosab­bá tétele, a városkép szebbé formálá­sa, a 4. sz. főútvonal elkerülő szaka­szának mielőbbi megépítése. A jelölteket König László, az SZDSZ szolnoki szervezetének ügy­vivője mutatta be. Elmondta azt is, hogy sajnos az emberek alig érdek­lődnek a választások iránt. Márpedig ha egy önkormányzat az ott élők kö­zönye mellett születik meg, akkor nem igazán a lakosságé. A választási gyűlésen megjelent szolnokiak különböző kérdésekben várták ajelöltek véleményét. Szó volt a környezetszennyezésről, a város­képről, a közterületek tisztaságáról, az egyéniségek szerepéről a város életében. A beszélgetésekből, a kér­désekből kitűnt, hogy az emberek el­sősorban az eddig felhalmozott, meg­oldatlan problémák megoldását vár­ják az önkormányzattól. Jászapáti Francia, NSZK-beli önkormányzati tapasztalatok Szombaton délután a Jászapátin tartott kisgazda választási gyűlés előtt kértünk rövid interjút dr. Mizsei Bélától, a körzet kisgazda ország- gyűlési képviselőjétől.- Miről fog az érdeklődőknek be­szélni?- Beszámolok a közelmúltban tett nyugat-európai tanulmányutunkról, melyen a francia és az NSZK-beli önkormányzatokat tanulmányoztuk. A látottak megerősítettek abban, hogy az államnak nemcsak segíteni, hanem ellenőrizni is kell az önkor­mányzatokat. Ezzel együtt odakint a közigazgatás olyan simán, gondtala­nul működik, hogy a lakosság szinte észre sem veszi a létét. _- Mikorra lesz végre földtörvé­nyünk?- Az ellenzék nagyon bírálja a kor­mánynak a kisgazdák álláspontját magáévá tevő földtörvénytervezetét, és ebben besegít nekik a sajtó is. Az a helyzet, hogy a téesz-lobbi hatása alatt állnak, nem értik a magángaz­dálkodás lényegét. Az akadékosko­dások miatt igaz, egyre húzódik a döntés a parlamentben, de még az ősszel megszületik a törvény, mégpe­dig a ’47-es állapotoknak megfelelő­en.- A Felső-Jászságban ellenzéki képviselőt választott a lakosság. A Jászság jövője érdekében van-e együttműködés kettőjük között?- Egyelőre nem különösebb, de nem zárkózom el. Például a Jászkerü­leti Népbank és Takarékpénztár meg hasonló más intézmények újjáalakí­tása is ilyen lehetne.- Milyen választási eredményt vár a körzetében?- A képviselő-testületek legalább fele, ha nem több, kisgazda lesz. Tiszapüspöki Fidesz-bemutatkozó hétvége Fidesz-hétvége volt Tiszapüspöki- ben. A párt önkormányzati választá­sokra készülő helyi szervezete szom­bat estére és vasárnap délelőttre sza­badidős programokkal várta az ér­deklődőket. A kétnapos rendezvény egyben a községben működő és nem­rég alakult fiataldemokrata-csopört bemutatkozója is volt. Azt kívánták elérni, hogy a falu lakói ismerkedje­nek meg a Fidesszel. Jó alkalom adó­dott erre a szombat esti „Fidesz-bu- lin” is, ahol a kilenc tagú önkor­mányzatba jelölt három fiatal demok­rata vázolta a szervezet céljait és saját elképzeléseit. Mint Vas Imrétől, a he­lyi ügyvivőtől megtudtuk, polgár­mesterjelöltet nem indítanak, nem kötelezték el magukat egyetlen indu­ló mellett sem, jólehet Tiszapüspöki- ben csak a kisgazdák és ők alakítottak csoportot. Vasárnap 10 órakor kezdődtek a rendezvények. A közösségi házban a legkissebbek a nemezkészítés forté­lyaival ismerkedtek, gyöngyöt fűz­tek, sárkányt készítettek, aki akart, mesefilmet nézhetett videón. Ajándé­kuk egy igazi Fidesz-narancs volt. Az épület előtt mini fazekas-, alma-, fo­nál-, könyv- és lemezvásárt tartottak, a sportpályán pedig labdarúgó-mér­kőzéseket játszottak, családi vetélke­dőket rendeztek. Szolnok Tisztes helytállást remél az MSZMP Választási gyűlést tartott péntek es­te a Magyar Szocialista Munkáspárt szolnoki szervezete. Az önkormány­zati választások jegyében 16 jelöltjük mutatkozott be. Ezt követően a me­gyei tanács MSZMP-tagokkal, párto­lókkal megtelt nagytermében Vasas Joachim, a párt központi bizottságá­nak tagja tartott előadást.- Nehéz helyzetben tartják meg a választásokat - jegyezte meg. Az or­szágban gátlástalanul hirdetik a kom­munistákkal való leszámolást, nő a Munkáspárt tagjainak a fenyegetett­sége, gyorsított ütemben halad a jobboldali hatalomátvétel. A folya­mat azonban nem visszafordíthatat­lan - állapította meg Vasas Joachim. Népi, nemzeti összefogással, a balol­dali erők tömörítésével meg lehet ál­lítani ezt a tendenciát. Az MSZMP bízik a tisztes helytállásban a válasz­táson.- A párt egyik - talán a legfontosabb - feladata, hogy az emberi kapcsola­tokban előremutatót tudjon meghir­detni és megvalósítani - mondotta az előadó. Az MSZMP éltető ereje az emberközpontúság - hívta fel a fi­gyelmet -, itt vannak a legnagyobb tartalékok.- A választások során a Szocialista Munkáspárt nem követ szűk értelem­ben vett pártérdeket - hirdette az elő­adó. Fontosabb ennél a helyi közös­ség képviselete. Akadályozzuk meg - mondotta -, hogy a munkát kerülő hangoskodók, politikai primadonnák jussanak be az önkormányzatokba. Az MSZMP szeptember 31 -i jelsza­vai: munka, megélhetés, szabadság, biztonság. Mint elhangzott, e célokat hosszú távon is magukénak vallják. Tiszabura Bemutatkoztak a polgármesterjelöltek A Kisgazdapárt helyi szervezete meghívására gyűltek össze az érdek­lődők szombaton este a tiszaburai művelődési házban, hogy megismer­kedjenek a község polgármesterje­löltjeivel. Pontosabban közülük néggyel, hiszen az ötödik, a jelenlegi tanácselnök külön tartotta meg ezt a fórumot. A település lakóinak negy­ven százaléka cigány, így a program­beszédek fontos helyén szerepelt a két nép együttélése, a lehetőség kere­sése, amelyek a rászorulókon segít­hetnének. A cigány hozzászólók is egyetértettek azzal, hogy mindenki­nek tennie kell azért, hogy lakótársai megbecsüljék. Sokan vannak - mond­ták -, akikben nincs meg az elemi igény, hogy emberként éljenek. Meg­fogalmazódott, hogy a legfontosabb feladata a majdani polgármesternek a közbiztonság javítása lesz, hiszen ez ma már katasztrofális. Van olyan éj­szaka, hogy nyolc helyre törnek be. Dr. Rémes Imre a megoldást a ka­tonaköteles korú férfi lakosság köte­lező polgári őrségbe hívásában látná, bár erre jelenleg a jogszabályok még nem adnak lehetőséget. De akár így, akár önkéntes alapon a lakosoknak is tenniük kell valamit, mert a rendőrség nem tud mindenhol a kellő időben ott lenni. Forróné Bíró Éva, az SZDSZ je­löltje az alapszintű ellátás javításának lehetőségeit taglalta, illetve az ide­genforgalom fejlesztésével kapcsola­tos teendőket. Dr. Halász Sándorné, aki a Kis­gazdapárt színeiben indult, társai­hoz hasonlóan elítéli a megkülön­böztetést, a „cigányozást”. He­lyesnek tartaná, ha a helyi önkor­mányzaton belül lenne a cigány la­kosságnak is önkormányzata, per­sze csak akkor, ha ők is akarják. J ászalsószentgyörgy MDF-SZDSZ koalíció Jászalsószentgyörgyön szombat este negyed nyolcra telt ház volt a művelődési ház nagytermében, ahol az MDF és az SZDSZ szervezésében mutatkoztak be a képviselő-, illetve polgármesterjelöltek. Érdekes ez a koalíció, hiszen már az első hozzá­szólások után kitűnt az egyik alapve­tő különbség: nevezetesen az, hogy a szabaddemokraták képviselője úgy minősítette az elmúlt százegynéhány napot, hogy minden maradt a régiben, míg a demokrata fórumosok ennek az ellenkezőjét fejtegették. Fájdalom, a hat polgármesterjelölt közül csak a két párt bizalmát élvező Gajdosné Rock Klára és a független­ként induló Tóth János jött el, és is­mertette röviden programját. Meg­tudtunk így is sok érdekeset: azt, hogy évente több tonna mosópor szennyezi az itteni földeket, azután elviselhetetlenül rossz a telefonálási lehetőség, arról pedig vita robbant ki, kell-e halastó a falunak, vagy ennél fontosabb tennivaló is akad. Égy fel­tűnt: a település földjéről, a földdel kapcsolatban egyetlen ember szólt. A többi hallgatott: mondván, ez a kis­gazdák ügye, területe. Szerintem aligha, hiszen a község eddig is me­zőgazdasági jellegű volt, és ezután is az lesz, kerüljön bárki is itt „hatalom­ra” a választások után. Ugyanis ez a hatalom, mint ahogyan Körösi Imre, az MDF jelen lévő országgyűlési képviselője fejtegette, szolgálat lesz a javából. Olyan szolgálat, amelyet a választások után kell megtanulnia az ottani polgármesternek és a 11 tagú testületnek. Ha másban akadt is vita, ebben minden jelenlévő egyetértett. Országos családi nap Szolnokon A „NOÉ bárkája” betölti küldetését f r oly tat as az l. oldalról) A Külkereskedelmi Főis­kolában megrendezett fóru­mon elsőként dr. Ábel Jó­zsef, a megyei tanács mun­kaügyi osztály vezetője be­szélt arról, hogy mi az, ami probléma a családoknál. - Romlik a foglalkoztatási helyzet, és ez várható a jövő­ben is. Egyre több helyen gond a munkanélküliség, kritikus a pályakezdők elhe­lyezkedése. Némethy Zoltán NOE-fő- titkár azt hangsúlyozta, alig változott valami, szinte sem­mi a rendszerváltás óta. - Amit a kormánykoalíció a választáskor beígért, annak gyakorlati megvalósításából még semmit sem láttunk. Az MDF családpolitikai ülését, a Családi Fórumot sajnos a mai napra tette, ami miatt nyílt levelet küldtünk. Egészséges család, egész­séges nemzet! Ez továbbra is a célunk - mondta. Kocsis Attila lelkész a csa­ládok hitéről szólva kifejtet­te: - Az egyház lenne az a szervezet, amely segíteni tudna. De nagyon rosszul ál­lunk, kevesen vagyunk. A családi miliőben kellene el­kezdeni a munkát, ahol vi­szont hiányzik a kohéziós erő. Nem jó a kétkeresős csa­ládmodell! Lindmayer József NOE- elnök a családok hitét így ér­telmezte: - A nagycsaládo­sok - az életformából eredő­en - kivétel nélkül mind hí­vők, de vannak, akik ezt ma­teriális alapon teszik. Na­gyon fontos a felekezetekhez nem tartozók felé a toleran­cia. A helyi önkormányzatok és az iskolaszékek megala­kulásában nagy lehetőséget lát, mivel véleménye szerint kiszélesedik a szülői bele­szólások köre. A szó jó értel­mében számon kérhetnek a jövőben. Patkós Gyula megyei ve­zetőségi tag 42 évig hivatás­szerűen speciális gyermek- védelemmel foglalkozott. A mai problémák gyökereit ku­tatva jutott a következőkre: - Sokszor nem hozzáértő em­berek voltak a gyámügyis hatóságoknál, és még ma sincs egységes gyermekvé­delem. Az árvaszékek felál­lítása megoldás lehet. Az anyáknak otthon kellene ma­radni, mert ők a családban az összetartó erő. A NOE-elnökhöz címezve hangzott a kérdés: - Mi indo­kolta, hogy Szolnokon le­gyen ez az országos találko­zó, és milyen polémiák fog­lalkoztatják napjainkban a NOÉ vezetőségét?- Ez már a harmadik orszá­gos családi nap. A tagegye­sületek olyan sorrendben kapják a rendezés jogát, aho­gyan azok megalakultak. A polémiákról szólva: gyakran felmerül, kell-e a NOÉ, és milyen legyen? Nos, ennyi­en ülünk itt, tehát kell a NOÉ. Annak idején jók vol­tak az elképzeléseink, meg­álltak a helyüket. Nem párt­szerű NOÉ kell, civil társa­dalom alakítása a célunk. A pártok csak választási szlo­genként alkalmazzák, amit mi megvalósítunk. Szilárd erkölcsi alapokon állva tole­rálunk mindenféle feleke­zeti, ideológiai másságot, így vagyunk a legértékeseb­bek, sokszínűek, így va­gyunk magyarok. Vélemények a családi napról Zombori Józsefék János- hidáról érkeztek négy gyer­mekkel.- Nagyon jól érezzük ma­gunkat, az idő nem tetszett csak, a várépítés emlékeze­tes marad gyermekeinknek. Káposztásmegyerről öt­vennégyen érkeztek még péntek este.- A térítésmentes szállás­nak különösen örültünk, sok ismerőssel találkoztunk, és újakra tettünk szert. Bágya Ferenc Budapest­ről: - Szimpatikus volt a fo­gadtatás, rugalmas a szerve­zet, mindenről gondoskodik. Jól érezzük magunkat. Dr. Rotyis Györgyöt, a Nagycsaládosok Szolnok Megyei Egyesületének elnö­két is megkértem egy rövid összegzésre.- Hogyan értékeli a ren­dezvényt?- A sikeres lebonyolítást a NOÉ pénzügyi támogatása, illetve két kisebb összegű alapítvány és egyesületünk saját forrásai tették lehetővé. Igaz, hogy jelentős fáradság­gal járó szervezőmunka után, de nagyon sokan mu­tatták a segítőkészségüket itt a megyében, a városban is. Mindenképpen meg kell em­lítenem a Szabadidő Köz­pontot és a Városi Tanács Művelődési Osztályát, akik a területet jelentős árkedvez­ménnyel, illetve ingyen bo­csátották rendelkezésünkre. Természetesen még sok vál­lalat is segített, hosszú lenne a névsor, köszönet érte min­denkinek. Csirke József Amiről 30-án döntünk 4. Az önkormányzat fő feladatai és hatásköre A törvény által garantált hatás­köri-döntési önállóság az önkor­mányzatiság lényeges feltétele. Az államszervezet egészében - más állami szervtípusokhoz ké­pest - a helyi ügyekre, vagy más­képpen fogalmazva, a lakossá­got közvetlenül érintő ügyekre nézve jellemző a totális önkor­mányzati hatáskör. Az elmúlt évtizedekre - 1971 óta - jellemző volt az úgyneve­zett „tanácsosítási offenzíva” (például a tűzoltóság, a kereske­delmi felügyelet, a sportigazga­tás „tanácsosítása”) és a hatás­köri decentralizáció, aminek kö­vetkeztében az ügyeket ott lehet elintézni, ahol keletkeznek. Az önkormányzati törvény a hatáskörök két típusát, a törvény által kötelezően megállapított és az önként vállalt hatásköröket különbözteti meg. Az önkor­mányzati törvény példaértékűen és a fő feladatokat megjelölve maga kezdi el a valamennyi tele­pülési önkormányzatra (a kiste­lepülésektől a fővárosig bezáró­lag) kötelező feladatok felsoro­lását. E felsorolás szerint a tele­pülési önkormányzat köteles gondoskodni: az egészséges ivó- vízellátásról; az alapfokú okta­tásról; az egészségügyi és szo­ciális alapellátásról; a közvilágí­tásról, a helyi közutak és a köz­temető fenntartásáról; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesítéséről. A kötelező feladatok a telepü­lés nagyságától, lakosságszámá­tól és egyéb feltételeitől függően eltérően is megállapíthatók, a törvény több kötelező feladat- és hatáskört állapíthat meg a na­gyobb önkormányzatok számá­ra. A kötelező hatáskörök meg­állapításával egyidejűleg bizto­sítani kell az ellátásukhoz szük­séges anyagi feltételeket is, ez az Országgyűlés feladata. A helyi önkormányzat önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, ame­lyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. (Például a bűnüldözési feladatokat). Az ön­ként vállalt, ún. fakultatív ügyekben mindent megtehet, ami jogszabályt nem sért. Az ön­ként vállalt feladatok halmozása nem veszélyeztetheti a kötelező­en előírt feladatok teljesítését. A települési önkormányzatok­nak szintenként és típusonként nagyon is eltérő feladat- és ha­tásköre lehet. Ez következik a civil társadalom eltérő szerve­zettségi állapotától függő vállal­kozókedv településspecifikus voltából és a kötelező feladatok eltérő nagyságrendjéből egya­ránt. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök címzettje az önkor­mányzat, a képviselő-testület. A képviselő-testület egyes hatás­köreit szuverén döntése szerint a polgármesterre, a bizottságokra illetve a településrészi önkor­mányzatokra ruházhatja át. Az önkormányzati feladatokat ugyanis a képviselő-testület és szervei együttesen látják el. Ga­ranciális jelentősége van annak az önkormányzat hatáskörét vé­dő szabálynak, hogy az alapvető önkormányzati jogokat (pl. ren­deletalkotás, szabad társulás jo­ga, stb.) a képviselő-testület nem ruházhatja át. Az egyes szervek közötti hatásköri munka­megosztás, a hatáskörök elkülö­nítése szempontjából nagy jelen­tősége lesz az önkormányzatok szervezeti és működési szabály­zatainak. A törvény- vagy kormányren­delet államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört állapíthat meg a jegyzőnek és kivételesen a hivatal ügyintézőjének is. Tör­vény vagy törvény felhatalmazá­sa alapján kormányrendelet ki­vételesen államigazgatási ható­sági hatáskörrel ruházhatja fel a polgármestert. Az önkormányzatra vonatko­zó hatásköri szabályokról ösz- szességében az mondható el, hogy nagyobb szabadságot s tényleges döntési lehetőségei adnak az új önkormányzatok­nak. Amennyiben a tényleges hatalom azonosítható a döntési jogkörrel, ez nem kevés válto­zás. Kukorelli István

Next

/
Oldalképek
Tartalom