Új Néplap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 124-148. szám)
1990-09-22 / 142. szám
2 Néplap 1990. SZEPTEMBER 22. A kormány egyelőre nem tervezi a benzinárak emelését A jövő vasárnap eldől Ki lesz a polgármester Nagykörűben? Kedden "előmérkőzés" ajelöltek között (Folytatás az 1. oldalról) E két kérdéskört azonban nem szabad semmiféle összefüggésbe hozni általános gazdasági kapcsolatrendszerünkkel. A kőolajellátási helyzetről kiadott csütörtöki kormányszóvivői közleményre utalva László Balázs elmondta, hogy a szovjet fél 25 százalékos lemaradásban van szerződéses kötelezettségének teljesítésében, s a negyedik negyedévre is hasonló mértékű elmaradás várható. A szóvivő ismételten takarékosságra kért minden kis- és nagyfogyasztót, a termelő szervezeteket és az állampolgárokat. László Balázs kijelentette: a kormányülés napirendjén nem szerepelt a benzi( Folytatás az 1. oldalról) Ezt követően tájékoztató hangzott el a megyei tanács és intézményei 1990. évi költségvetése első félévi végrehajtásáról, és a helyi tanácsok gazdálkodásának főbb jellemzőiről. Kérdésekre válaszolva a pénzügyi osztály, valamint a terv- és munkaügyi osztály vezetője, a helyi tanácsok, közelebbről az oktatási intézmények pénzügyi körülményeivel, a Szigligeti Színház rekonstrukciójával kapcsolatban tisztázott néhány félreértést. Elmondták, hogy nagyon változó a tanácsok költségvetési helyzete, anyagi bázisa. Egyesek komoly betétekkel rendelkeznek, a számlapénzek összege meghaladja az náremelés kérdése, sem összeg- szerűségét, sem időpontját illetően. Ezt annak kapcsán közölte, hogy hírek terjengenek a benzináremelésről. A szóvivő mindazonáltal nem zárta ki, hogy a szovjet szállítás ütemének csökkenése és a kényszerű világpiaci beszerzés miatt előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz a benzin, illetve az olajszármazékok árának emelése. E hónapban, illetve a közeljövőben azonban ezzel biztosan nem kell számolni - mondta. A kormány foglalkozott a szabályostól eltérően megállapított nyugdíjak, nyugdíjkiegészítések, járulékok kérdésével. A kormány a nyugdíjelvek és a kitünegymilliárd forintot, és ez kilencvenhatmillióval több mint a múlt év azonos időszakában. A tények tehát azt bizonyítják, hogy az esetek jórészében a problémákat felnagyítják. Szükséggazdaságban nem növekszik a pénzkészlet - sommázta mondanivalóját a pénzügyi osztály vezetője. Azt azonban nem vonta kétségbe, hogy egyes tanácsok hitelfelvételre kényszerülnek, mert forráshiányosak. Úgy ítélték meg, hogy a tanácsok döntő többsége az év végéig biztosítani tudja a legalapvetőbb intézményi ellátási feladatokat. Elhangzott továbbá, hogy a helyi tanácsok az iskolák működésének fedezetét ésszerű forrásátcsoportetésekkel járó nyugdíjkiegészítések között ellentmondást lát, ezért e kiegészítéseket új jogszabállyal meg kívánja szüntetni. A művészi, tudományos érdemekért, vagy sporttevékenységért kapott kitüntetések esetében ezt az elvonást nem teszi meg. A miniszterek tanácsa az ön- kormányzati törvény életbelépésével egyidejűleg szükségesnek tartja megyei, illetve fővárosi vagyonátadó bizottságok létrehozását az önkormányzatok tulajdonába kerülő ingatlanvagyon átadására. A kormány Teleki László Alapítványt hoz létre, s annak részeként nemzetközi politikai kutatóközpont létesül. (MTI) tosítással biztosíthatják az 1990/91 -es tanévre. T eljesen önállóan, mert a megyei tanács korábbi központi közvetítő, pénzelosztó szerepköre az idén megszűnt. Leszögezték: pillanatnyilag nincs fizetőképtelen tanács. A Szigligeti Színház rekonstrukciójára vonatkozott a második kiegészítés. A beruházás pénzügyi fedezete szinte teljes egészében rendelkezésre áll. Más forrásból kell pótolni a Szolnok Városi Tanács visszalépése miatt hiányzó összeget. A beruházásnál semmiféle szabálytalanság nem történt, a legolcsóbb műszaki megoldást választották. Az ellenőrzés folyamatos, a kivitelező túlnyomórészt belföldi alvállalkozókkal dolgoz- tat - jegyezték meg a válaszolók. A végrehajtó bizottsági ülést követően ült össze Jász-Nagykun- Szolnok Megye Tanácsa. Vasárnap megszűnik a tanácstagok megbízatása. Mohácsi Ottó kiemelte, hogy országosan is elsők között alakították meg a Politikai Érdekegyeztető Bizottságot, amely segítette a testület hatékony működését. Kitért a megyei tanács és a helyi tanácsok dolgozóinak anyagi, iskolázottsági helyzetére is. Csökkent a felsőfokú képzettségűek száma. Ezután dr. Bozsó Péter időszerű közigazgatási kérdésekről szólt, kiemelve az önkormányzati törvény leglényegesebb rendelkezéseit. Tájékoztatta a tanácstagokat és meghívottakat arról, hogy rendben zajlanak az önkormányzati választások előkészületei, az apparátus felkészült szeptember 30-ra.-SZ.Z.Szeptember 30-án az 1733 nagykörűi szavazópolgár három polgármesterjelölt közül választhat. A község első emberének székére eredetileg négyen pályáztak, de az ajánlások összeszámlálása után egyikük kiesett. Ki lesz a három jelölt közül a polgármester? Ebben kizárólag a nagykörűi választópolgárok illetékesek dönteni. Mi most bemutatjuk a három jelöltet - szándékunk, hogy ezzel segítsük a település szavazópolgárait a választásban. Nagykörűben azt is megtudtuk, hogy a leendő polgármesterek kedden este 6 órakor "előmérkő- zést vívnak" a művelődési házban, vagyis közös lakossági fórumot tartanak. Kovács Tibor: - Huszonkilenc éves vagyok, tősgyökeres nagykörűi. Szakközépiskolai végzettséggel rendelkezem, jelenleg a Ga- mesz vezetői teendőit látom el. Június óta a tanácselnöki feladatokat is én végzem, korábban általános elnökhelyettes voltam. Nős vagyok, feleségem fodrász. Családunk még nincs. Tíz éve vagyok a tanácsi pályán, "megcsapott a mozdony füstje" - ezért indulok polgármesterjelöltként. Ismerem a községet, szeretem az embereket és tenni akarok értük. Egyébként ajánlócédulákért nem házaltam, azokat hozták az emberek. Független jelöltként indulok a kisgazdák támogatásával. Megválasztásom esetén legfontosabb feladatomnak egy olyan demokratikus önkormányzat kialakítását tekinteném, amely képes biztosítani azt, hogy a lakosság feje felett senki ne dönthessen a falu ügyeiben. Ezenkívül nagyon lényeges egy olyan gazdasági és pénzügyi intézmény létrehozása, amely kihasználja a településben rejlő lehetőségeket - pl. gyümölcstermelés, tej, stb. -, és szilárd gazdasági alapot nyújt a falu fejlődéséhez. Fontosnak tekintem a közrend, közbiztonság megszilárdítását, egy önkormányzati rendészet létrehozásával. Természetesen célom a lakosság életszínvonalának emelése, a szolgáltatások bővítése is. Nagy lehetőségek vannak az idegenforgalomban, hiszen a község adottságai nagyon jók. Az oktatásügy területén támogatom az úgynevezett "gazdasági iskolák" létrehozását. Ezek csak kiragadott példák a programomból. Persze, csodát nem ígérhetek, kell egy év, mikorra érzékelhetők lesznek a változások. Simkó József: - Negyvenéves vagyok, nős, két kisgyermek apja. A megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályán dolgozom főelőadóként. Építész üzemmérnöki diplomával rendelkezem. 1984 óta lakom Nagykörűben. Megszerettem a falut. Bármi lesz a választás kimenetele, ott fogok maradni. Jelenlegi munkakörömből adódóan jól ismerem a megye kistelepüléseit, látom a hátrányos helyzetű falvak fejlesztésének lehetőségeit - így Nagykörűét is. Ezért vállaltam, hogy független jelöltként indulok. Úgy érzem, jó kapcsolatom alakult ki a nagykörűiekkel, amit az is bizonyít, hogy nem kellett ajánlócédulák után mennem. Ha megválasztanak, első és alapvető feladatomnak az infrastruktúra, a szolgáltatás fejlesztését tekinteném. Azt hiszem, az emberek közérzetét, életmódját elsősorban ezek befolyásolják. Biztos vagyok benne, hogy az önkormányzat anyagi lehetőségei rendkívül szűkösek lesznek. Ezért nyereségtermelő vállalkozásba kell fogni, mert ez biztosíthatja az előbb említettekhez a gazdasági hátteret. Visszatérve a szolgáltatásokhoz: a faluban nincs pl. üveges, háztartási gépszerelő és sorolhatnám tovább. Mindenért Szolnokra kell beutazni - ezen a helyzeten változtatni kívánok. Programomban kiemelt helyen szerepel a Tisza adta lehetőségek célszerű fel- használása a falu javára. Fejleszteni kell az idegenforgalmat, de nagyon hangsúlyozom, hogy az nem mehet a település kárára. Az oktatásügy területén pedig többek között azon fogok szorgoskodni. hogy az alsó tagozat a felső mellé kerüljön egy új épületszámy megépítésével. A polgármesteri székben türelmi időt nem kérnék, az embereknek nagyon rövid időn belül érezniük keli, hogy az önkormányzat más, mint a tanácsrendszer. Dr. Veres Nándor: - Huszonhét éves vagyok, állatorvos a Beseny- szögi KossuthTsz-ben. Feleségem szintén állatorvos, egy kisgyermekünk van. Besenyszögön lakom, de Nagykörűben nőttem fel, szüleim ott élnek. Ezért én tősgyökeres nagykörűinek érzem magam. Talán furcsa, hogy állatorvos létemre a polgármesteri székre pályázok. A "Nagykörű Barátainak Köre" színeiben indulok a választáson. Ez egy főleg értelmiségiekből álló, de széles társadalmi bázisra épülő tömörülés. Az összejöveteleken gyakran került szóba a falu jövője. A beszélgetések és a törvény megjelenése érlelte meg bennem a gondolatot: nagyok a lehetőségek, tudok tenni Nagykörűért. Megválasztásom esetén a fejlesztés gazdasági, pénzügyi alapjainak megteremtését tekinteném elsőrendűnek, hiszen ez tudja működésbe hozni az önkormányzatot. Ez jelentheti a hátterét az ellátás, szolgáltatás fejlesztésének, amit minél gyorsabban meg kellene kezdeni. A kérdéshez szorosan hozzátartozik a vállalkozások ösztönzése, támogatása is. Fontos a tőke becsalogatása a falu gazdaságába és idegenforgalmába. A gyümölcstermelésre, a Tisza-strand kiépítésére gondolok. Természetesen nem addig a mértékig, hogy a tőke uralkodjon a falu fölött. A Tisza-strandnál pedig alapvető a táj képének megőrzése. A szellemi élet területén is megvannak az elképzeléseim. Például alapvető, hogy széles körben elfogadtassuk a keresztény értékeket. Kívánatos többek között a kulturális hagyományok felelevenítése, a tárgyi emlékek rendbehozása is, ami kötődést jelent a településhez. Még egy fontos dolog: azt szeretném, ha Nagykörű nyugati testvér- kapcsolatot alakítana ki. Berki Imre Tévések balesete Tegnap a kora esti órákban a 4-es főút Szolnok és Abony közötti szakaszán a 90-es kilométerkőnél súlyos baleset történt. A Szolnok felől Budapest felé haladó AK 67-22-es forgalmi rendszámú fekete Volga, a Magyar Televízió személygépkocsija frontálisan ütközött a vele szemben jövő ZU 14-78-as forgalmi rendszámú fehér Moszkviccsal, amely éppen előzésben volt. A baleset következtében szinte pillanatok alatt körülbelül 6 km-es kocsisor torlódott össze és kényszerült hosszabb várakozásra a 4-es főút ezen a szakaszán. A szolnoki és ceglédi tűzoltók segítségével elszállították mindkét autó roncsait, és este nyolc óra tájban ismét megindult a forgalom. A két személygépkocsiban utazó 7 személyt a Szolnoki Hetényi Géza Kórház sürgősségi osztályára szállították. Mindegyikük súlyos sérülést szenvede- dett. Fotó: N. Zs. A megyei tanács és végrehajtó bizottságának utolsó ülése Megszűnt a központ pénzelosztó szerepe __Amiről 30-án döntünk 3. A z önkormányzat társulási joga Az alkotmány az alapvető ön- kormányzati jogok között sorolja fel, hogy a helyi önkormányzatok szabadon társulhatnak más helyi képviselő-testületekkel, továbbá érdekeik képviseletére önkormányzati szövetséget hozhatnak létre. Az önkormányzat együttműködhet más országok helyi önkormányzataival, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezeteknek. Elaprózott településszerkezet esetében a társulási szabadság különösen jelentős, hiszen az elaprózottságnak gazdasági hátrányai is vannak. A döntés azonban a települési önkormányzatok kezében van, és nem felülről jön községegyesítés vagy közös ta- nácsosítás címén. Az önkormányzati törvény megnevez néhány társulási formát (hatósági igazgatási társulás, intézményirányító társulás, közös képviselő-testület, körjegyzőség), de kimondja, hogy a társulásoknak más, szabadon választott formái is lehetnek. Nincs tehát társulási formakényszer. A társulás nem sértheti az abban részt vevők önkormányzati jogait. Közös képviselőtestület alakításakor a képviselőtestületek közös hivatalt tartanak fenn és intézményeiket közösen működtetik, részben vagy egészben egyesítve költségvetésüket. A körjegyzőséget az általános szabály szerint az ezernél kevesebb lakosú, egymással határos községek tarthatnak fenn igazgatási feladataik közös ellátására, s abban a kétezernél kevesebb lakosú községek is részt vehetnek. A köijegyzőség alakításáról az érdekelt települések képvise- lő-testületei állapodnak meg. A körjegyző hetente legalább egy nap minden községben ügy- félfogadást tart, részt vesz a képviselő-testületek ülésein, évente beszámol minden képviselő-testületnek. Az igazgatási társulás a képviselő-testületek megállapodása alapján egyes államigazgatási ügyfajták (pl. az építésügy) szakszerű intézésére alakítható. Az intézményirányító társulás ugyancsak a képviselő-testületek megállapodása és a közös érdekeltség alapján hozható létre az élet legkülönbözőbb területein (pl. az intézményes szemét- szállítás). A helyi önkormányzatok - a magyar önkormányzati hagyományokhoz (pl. községszövetség, városszövetség) híven - az önkormányzati jogok és érdekek kollektív képviselete, védelme és érvényesítése érdekében érdekképviseleti szerveket hozhatnak létre. A település közigazgatási határain túlra tekintő társulás és együttműködés mellett nem lehet lebecsülni a településen belüli együttműködés jelentőségét és intézményes formáit sem. A települési önkormányzat - feladatai körében - támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik e közösségekkel. A képviselő-testület bizottságai nyitottak, azonban indokolt beválasztani az adott munkaterületnek megfelelő területen tevékenykedő választópolgárokat (szervezetek képviselőit, társadalmi szervezetek küldötteit). Az önkormányzati törvény hatalomelméletében több helyütt összekapcsolódik a képviseleti demokrácia a közvetlen demokráciával. A képviselő-testület meghatározza azoknak a közvetlen demokratikus fórumoknak a rendjét (pl. falugyűlés, várospolitikai fórum), amelyek a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják. A képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdeteti közmeghallgatást tart, amelyeken az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. Az önkormányzati törvény £ képviseleti demokráciával szoros összefüggésben szabályozzt a helyi népszavazás és népi kéz deményezés intézményét is. Ezel a választásnapi döntésen túlmu tató intézmények, amelyek ál landó és folyamatos állampolgá ri részvételt biztosítanak, széle síthetik az együttműködés társa dalmi alapjait, elősegíthetik hogy a helyi politika ne szűköl jön le a véleményhordozó elitre hogy öntudatra ébredjen a hely társadalom és önkormányzata (MTI-Press) Kukorelli Istvái
