Új Néplap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 124-148. szám)

1990-09-20 / 140. szám

Néplap 1990. SZEPTEMBER 2( Zsúfolt programot bonyolított le a brit miniszterelnök Margaret Thatcher koszorút helyezett el a Wallenberg-emlék­műnél Dr. Horváth Balázs Kisújszálláson (Folytatás az 1. oldalról) Balázs kormányszóvivő tájékoz­tatta a magyar sajtó képviselőit. Magyarország EK-társulási szándékát brit részről cselekvő támogatással segítik - ígérte a brit kormányfő, ami a többi között azt jelenti, hogy ez ügyben meg­sürgetik a brüsszeli bizottságot, amely, úgymond, hajlamos a ké­relmek lassú, megfontolt kivizs­gálására. Brit cégek magyarországi je­lenléte kapcsán szóba került a megbeszéléseken az is, hogy a BBC, a világhírű brit tömegtájé­koztatási társaság rádióadást sze­remé indítani Magyarországon, s ehhez hullámsávot igényelne. Antall József ezzel kapcsolatban türelemre intette a brit médiu­mot, mivel Magyarországon egyelőre frekvenciamoratórium van érvényben; a rádió- és a tele- vízió-huilámsávok elosztásának ügyét várhatóan a készülő sajtó-, illetve médiatörvény rendezi majd. Mindazonáltal magyar szakmai körökben nagyra értéke­lik a BBC tevékenységét. A kormányfői eszmecsere után Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke fogadta Mar­garet Thatchert a Parlamentben. A találkozón a brit kormányfő arról a szerepről beszélt, amelyet a közép-kelet-európai kis álla­mok játszanak a térség demokra­tizálódási folyamataiban. Göncz Árpád a megbeszélés kínálta le­hetőséget felhasználva megerő­sítette II. Erzsébet királynő ma­gyarországi meghívását. Margaret Thatcher délután a Szabad Demokraták Szövetségé­nek vezetőivel találkozott a Par­lamentben. Mint Demszky Gá­bor, az SZDSZ ügyvivője az MTI munkatársának elmondta: a szí­vélyes eszmecserén a miniszter- elnök asszonyt tájékoztatták a magyar politikai élet alakulásá­ról, a szabaddemokraták helyze­tértékeléséről. A brit politikus és az SZDSZ képviselői egyaránt fontosnak ítélték a mielőbbi pri­vatizációt, a bátor válságkeze­lést. Megállapították: Magyaror­szág számára az jelentheti a sike­res utat, ha a lehetőségekhez ké­pest gyorsan végrehajtja a gazda­ság deregulálását, korlátozza ab­ban az állam szerepét. A magyar politikai élet veze­tőivel megtartott beható eszme­cseréket a nap folyamán számos kiegészítő program tette teljessé. A brit miniszterelnök asszony a reggeli órákban két kegyeletes megemlékezésen vett részt. El­sőként Raoul Wallenberg szobrá- nál helyezte el a megemlékezés virágait, majd katonai tiszteleta­dás mellett a magyar hősök em­lékművét koszorúzta meg a Hő­sök terén. Margaret Thatcher időt szakított arra is, hogy rövid bel­városi séta keretében megláto­gassa a magyar üzleti élet egyik ígéretes új hajtását, a Nemzetkö­zi Kereskedelmi Központban működő értéktőzsdét. Margaret Thatcher és vendég­látója, Antall József délután kö­zös nemzetközi sajtókonferenci­án válaszolt az újságírók kérdé­seire a Hilton Szállóban. A brit miniszterelnökkel foly­tatott eszmecseréket összegezve Antall József hangoztatta: közel­múltban Helsinkiben megtartott találkozójuk után, most Buda­pesten ismét hasznos, tartalmas tárgyalásokra nyílott alkalma Margaret Thatcherrel. A brit mi­niszterelnök ismételten támoga­tásáról biztosította Magyaror­szág törekvését az Európai Kö­zösségekkel kötendő társult tag­sági szerződésről. Elmondta azt is: e szerződések ügyében új fel­fogású álláspontot képvisel, amelynek lényege, hogy az EK­nak testre szabottabb megállapo­dásokat kellene kötnie az egyes jelentkezőkkel. Antall Józsefet arról faggatták a külföldi újságírók, Magyaror­szág beveszi-e a piacépítés kese­rű piruláját. A miniszterelnök le­szögezte: a kormány elszántan végrehajtja a tervezett intézkedé­seket. Elismerte ugyan, hogy az infláció mértéke az idén 25-30 százalék körül alakul, ám a terve­zett ellenlépések eredményeként remény van arra, hogy a jővő év első felében megfékezzék a pénzromlást. Ezt mindenekelőtt a költségvetés kiadásainak lefa­ragásától, az állami támogatások csökkentésétől várják. Az újságírók tudakolták Mar­garet Thatcher véleményét egy, Kelet-Európának nyújtandó, a Marshall-segélyhez hasonló tá­mogatási programról. A minisz­terelnök asszony úgy válaszolt: „nem hiszem, hogy ez a megfe­lelő mód,, a támogatásra. Ezzel az elképzeléssel szemben előny­ben részesítette a képzéshez, a management-hez nyújtott nyu­gati segítséget. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról) szág gazdasága az összeomlás határán van, az önkormányzatok sem lesznek gazdagok, de a kor­mány “éhen halni” sem hagyja őket. Reálértékben megkapják a költségvetéstől azt a támogatást, amely ez évben a tanácsoknak jutott. Lesznek tulajdonosi joga­ik, amelyekkel majd gazdálkod­hatnak. Különböző támogatási formák bevezetését is tervezik - személyes véleménye, hogy pél­dául a normatív támogatásnál nem szabad különbséget tenni a települések között. Beszéde vé­gén hangsúlyozta: - Harmincadi­(Folytatás az 1. oldalról) rom-négy - a konkurens kiállítók felkeresésére fordítja idejét a zagyvarékasi baromfifeldolgozó kereskedelmi igazgatóhelyette­se, Faragó János. Együtt járva a pavilonokat arról faggatom, hogy a lengyel, francia és hol­land “baromfinagyhatalmak” kí­nálatának ismeretében hogyan ítéli meg a Rékasról exportra szállított termékek pozícióját a német piacon.- A németek által importált ba­romfiárukkal állják a versenyt a termékeink. Nekünk inkább a német áruval nehéz versenyez­nünk. Az itteni vásárlók mentali­tására jellemző, hogy előbb a “hazai felségjelű” élelmiszerért nyúlnak a hűtővitrinbe, és csak ha az nem felel meg nekik, akkor vásárolják a külföldi árut. Ahogy a vásárt járom, egyre inkább az a meggyőződésem jó, hogy kül­földi csomagolóanyagot vásáro­lunk, illetve, hogy a nagy német vevők - a Fórum és a Leibrand - által küldött tasakokban szállít­juk a liba- és a kacsahúst. így azért mégiscsak sikerül bizalmat kelteni a magyar baromfi iránt, a magyar csomagolástechnikai színvonallal ez sokkal nehezebb lenne.- Nyilván nem csak a termék- minőségben és a külső megjele­kán a tanácsrendszert tesszük süllyesztőbe és nem az embere­ket. Az MDF-nagytakarítás az intézményrendszer kiseprését jelenti. A nagygyűlés ezután fórum- szerűen folytatódott. Néhány kérdés és válasz: - Mi lesz a HI/3- as listával? - kérdezte az egyik résztvevő. A belügyminiszter szerint a lista már biztosan nem tartalmazza a frekventált szemé­lyeket. A nyilvánosságra hozatal ügyében a parlament illetékes dönteni. - Az önkormányzatok beleszólhatnak a rendőrség mű­ködésébe? - hangzott egy másik nésben dúl a verseny, hanem az árban is.- Ezen a téren a legnehezebb versenyben maradni a baromfi- nagyhatalmakkal. Itt vannak például a brazilok. A nagy szál­lítási távolság ellenére olcsób­ban tudják kínálni az árut, és nem csak azért, mert az éghajlati adottságaik, az olcsóbb munka­erő révén kisebb ráfordítással termelnek. Azért is, mert például jóval nagyobb állami támogatást kapnak az élelmiszerexportra. Nagy előnyük a braziloknak is, az amerikaiaknak is, hogy nagy­ságrenddel nagyobb tételekkel üzletelhetnek. Ebből adódóan ugyanis, ha egy nyugat-európai vevő egy hajórakomány csirke­combot kér, de egyöntetűen csak 200 grammosat, azt is ki tudják szolgálni. A magyar baromfifel­dolgozó üzemekben sajnos még mindig meglehetősen nagy súly­különbségekkel érkezik be egy- egy vágóbaromfi-szállítmány.- Túl a vásár félidején, mérhe­tő már a müncheni bemutatkozás eredménye?- Természetesen, hiszen az IMEGA nem csak kiállítás, ter­mékbemutató, hanem piac is egyben. Amikor elutaztunk Zagyvarékasról, várható idei ter­melésünk mintegy 30 százaléka még nem talált vevőkre. Elsősor­kérdés. Válasz: polgárszerető és nem polgártól függő rendőrségei képzelünk el. Bizonyos esetekben viszont például egy rendőrkapitány ki nevezésekor - az önkormányzó támogatására is szükség lesz. Mi a véleménye az egri bőrfejű ek cigányellenes akciójáról? A belügyminiszter indulattól sen mentes válaszában kifejtette hogy minden rendelkezésére ál ló eszközzel a leghatározottab ban fellép az ilyen beláthatatlar következményekkel járható ak ciók ellen. ban grillcsirkének, csirkecomb­nak, pecsenye-, zabon hizlalt és darabolt libának szereztünk pia­cot. Sikerült találni, mert gya­korlatilag minden idei árunk el­kelt. Két új kereskedővel is gya­rapodott a vevőkörünk, a Hóin és a Maus cég 100 tonna pecse nyelibát rendelt abból a célból hogy megismertessék a vásárló ikkal. Magyar-magyar üzletet is kötöttünk, egy Vitalitás neví kft.-vel libamájkonzerv-gyár tásban, a gödöllői egyetemmel biopecsenyeliba- és kacsatartás- ban való együttműködésről álla podtunk meg.- Említette, hogy délután as egyik legnagyobb magyar ba romfiimportot bonyolító néme cég képviselőjével tárgyalnak Milyen üzlet van kilátásban?- Egy hármas szerződéskötés készítünk elő. A Tiemann céj tulajdonosa kizárólagos forgal­mazási jogot kér Németország ban az egyik továbbfeldolgozot termékünkre, a rékasi serpenyő; család egyik tagjára. A másít szerződés alapján a partnerünl terméket gyártó gépet biztosít a; üzemünknek lízingben. É; konkrét üzletet is kötünk termé szetesen, várhatóan mintegy év 4-500 tonna csirkecombra tar igény a Tiemann cég. Temesközy Perem Kupaszerda Az idei nemzetközi labdarúgó-kupa- küzdelmek első fordulójában tegnap három magyar együttes - Ú.Dózsa, MTK VM, Pécsi MSC - lépett pályára. ABEK-ben. SSC Napoli - Ú.Dózsa 3-0, az UEFA Kupában MTK VM - FC Lu­zern 1 -1A KEK-ben, a Manchester Uni­ted - PMSC találkozó lapzártakor még nem ért véget, szünetben 2-0 volt az eredmény. B.I Uj vevőkre is találtak a müncheni szakvásáron a zagyvarékasiak Amiről 30-án döntünk 1. Az önkormányzat lényege, az önkormányzati jogok Az önkormányzat létrehozása alapvető emberi jog. Alkotmá­nyunk szerint a község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak kö­zösségét megilleti az önkor­mányzás joga. A választópolgá­rok a helyi önkormányzást az ál­taluk választott képviselőtestü­let útján, illetőleg közvetlenül, helyi népszavazással gyakorol­ják. A tényleges önkormányzati­ság léte a hatalomgyakorlás de­mokratizmusának fokmérője. Az önkormányzat alkotmánybiz­tosíték, afféle “negyedik hatalmi ág”, általa hatékonyabb és egyensúlyosabb a demokrácia. Valódi önkormányzatot nehéz elképzelni szervezeti, hatásköri és gazdasági önállóság nélkül. A helyi önkormányzatokról szóló törvény - szakítva a tanácsrend­szer szervezeti önállóságot kizá­ró vagy korlátozó megoldásaival /pl. a végrehajtó bizottságok léte és kettős alárendeltsége, a tiszt­ségviselők központi munkáltatói jogai stb./ - garantálja az önkor­mányzatok teljes szervezeti önállóságát az államszervezet egészében. Az önkormányzati rendszeren belül nincsenek alá- fölérendeltségi kapcsolatok, a fennmaradó megyei és a telepü­lési önkormányzatok között sincs függőségi viszony. A helyi önkormányzat dönté­sét csak az Alkotmánybíróság, illetve a bíróság kizárólag jog­szabálysértés esetén bírálhatja felül. A központi állami-kor­mányzati szervek csak normatív alapon irányíthatják az önkor­mányzatokat. Ez alól két kivétel említhető: az egyik az önkor­mányzat Országgyűlés általi fel­oszlatása a másik a köztársasági megbízott általi törvényességi ellenőrzés az önkormányzatok felett. Az Országgyűlés akkor osz­lathatja fel - a kormánynak az Alkotmánybíróság véleménye ismeretében előterjesztett javas­lata után - a képviselőtestületet, ha annak működése az alkot­mánnyal ellentétes. A helyi ön- kormányzatok törvényességi el­lenőrzését az államfő által nyolc régióban kinevezett köztár­sasági megbízott látja el. A köz­társasági megbízott a törvényes­ségi ellenőrzés körében korláto­zott, csak a jogszerűség biztosí­tására hivatott jogokkal /például felhívás, bírósághoz fordulás/ rendelkezik. A hatásköri önállóságot az önkormányzati törvény első pa­ragrafusa deklarálja: a helyi ön- kormányzat a helyi közügyek­ben önállóan jár el. A helyi ön- kormányzatok önként vállalt és kötelezően előírt feladat- és ha­táskörei a helyi közügyek széles, mondhatni teljes körét fogják át. Helyi közügyet más szervezet - például centrálisán szervezett ál­lami szerv - feladat- és hatáskö­rébe utalni csak kivételesen és törvény által lehet. A gazdasági önállóságról, az önkormányzat gazdasági alap­jairól az önkormányzati törvény IX. fejezete szól, megteremtve az önkormányzati tulajdont és a bevételi források kereteit. Nem árt hangsúlyozni: a gazdasági önállóság az alapja az alkot­mányjogi /szervezeti-hatásköri/ értelemben vett önkormányzati­ságnak. Történetileg a jogálla­mokra is jellemző, hogy a köz­pontosítás inkább gazdasági, pénzügyi, mint adminisztratív­igazgatási eszközökkel megy végbe. A törvény szabályrend­szere nem zárja ki ennek gyakor­lati lehetőségét. A történetileg karakteriszti­kusnak 'tekintett önkormányzati jogok köréből az alkotmány és az önkormányzati törvény töb­bet kiemel. Ilyennek tekinthető az önkormányzati tulajdonhoz, a saját bevételhez, a helyi adók ki­vetéséhez való jog. Nagyon lé­nyeges önkormányzati alapjog a statutumalkotás, tehát az önkor­mányzati rendeletalkotás joga. A képviselőtestület a törvény ál­tal nem szabályozott helyi társa­dalmi viszonyokat eredeti mó­don szabályozhatja. Önkor­mányzati rendeletében önállóan alakíthatja ki saját szervezetét és működési rendjét, s a helyi szu­verenitás kifejezéseként önkor­mányzati jelképeket, helyi ki­tüntetéseket, címeket alapíthat. Az önkormányzatokat megilleti a szabad társulás joga, az önkor­mányzatok érdekképviseleteket hozhatnak létre. Az említett önkormányzati jo gok minden helyi önkormányza tekintetében egyenlőek. Az ön kormányzati jogok bírósági vé delemben részesülnek, jogai vé delmében az önkormányzat a Alkotmánybírósághoz fordul hat. A helyi önkormányzatoka övező közjogi szabályrendszer amely felhasználta a haladó ma gyár önkormányzati hagyomá nyokat és követi az Európai Ön kormányzati Karta alapkövetel ményeit - tartalmazza a legfon tosabb önkormányzati biztosi tékokat. Ugyanakkor arról sem szabac megfeledkezni, hogy két doloj nélkül sehol a világon nem mű ködik hatékonyan az önkor mányzati rendszer: az egyik t civil társadalom, a helyi társa dalom léte, a másik a “teli zseb’ biztonsága. Ha üres a zseb, é nincs megszerveződött helyi tár sadalom - az önkormányzat léti legalábbis megkérdőjelezhető. (Folytatjuk) Kukorelii Istvái

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom