Új Néplap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 124-148. szám)
1990-09-19 / 139. szám
2 1990. SZEPTEMBER 1 Az Országgyűlés elfogadta a privatizációs törvényt Október 15-ig szünet következik (Folytatás az 1. oldalról) mokrata honatya, Soós Károly Attila hétfői felszólalására, amelyben törvénysértőnek nevezte a kormány szeptember 9-ei döntését az állami költségvetés módosításáról, kifejtette a kormány álláspontját. Eszerint a kormány semmiféle törvénysértést nem követett el, az alkotmány, illetve a hatályos jogszabályok rendelkezéseivel összhangban járt el. Soós Károly Attila ellenben továbbra is fenntartotta az SZDSZ-frakció korábbi véleményét. (A szóváltás olyannyira nem nyerte el a képviselők tetszését, hogy hangos megnyilvánulásaik ismét asztalcsapkodásra késztették az elnöklő Szabad Györgyöt.) Ugyancsak napirend előtt kért szót Torgyán József - ezúttal „tiszteletbeli taxisként,,. Emlékeztetett rá, hogy hétfőn este a taxisok a Parlament előtt tüntettek, így óhajtván felhívni a parlament figyelmét kilátástalan helyzetükre. A kisgazdapárti politikus a mielőbbi megoldás érdekében szólt képviselőtársaihoz. Mindezek után kezdődhetett meg a szavazás a privatizációs törvényről. A több mint két órán át tartó határozathozatal eredményeként a parlament 180 egyetértő szavazattal, 101 ellenszavazattal és 32 tartózkodással elfogadta a törvényjavaslatot. A végső eredmény kimondása azonban korántsem volt egyszerű. Előtte ugyanis szót kért Eörsi Mátyás szabaddemokrata képviselő és bejelentette: olyan jog- technikai hibát szavaztak meg a módosító javaslatok elbírálása során, amely a már elfogadott törvényt alkotmányellenessé tenné. (Arról volt szó, hogy az elővásárlási jog ilyetén törvényi szabályozása sérti-e avagy sem a tulajdonosi jogot.) A képviselő felszólalása hosszas jogtechnikai, jogértelmezési vitát váltott ki. Az ebédszünet után - a hagyományos rend szerint - az interpellációk hangzottak el. Az interpellációk és az azok által kirobbantott viták közben csendesebben zajlott a társadalmi szervezetek költségvetési támogatásának elbírálásáról szóló országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása. Ütközési pontok persze ebben a témában is akadtak: elsősorban arról vitatkoztak a képviselők, hogy csak az egészségügyi és a szociális területre fordítsák a költségvetésből felosztható pénzt, vagy politikai színezetű szervezetek is kaphassanak-e belőle. Ha kizárnák a támogatandók köréből a politikai szervezeteket, megszűnne a működési lehetősége például a Független Jogász Fórumnak, a Történelmi Igazságtétel Bizottságának és több más, a rendszerváltásban aktív szerepet vállalt kisebb szervezetnek. Az SZDSZ padsoraiból - a benyújtott módosító indítványokat indokolva - a felszólaló képviselők azt hangsúlyozták, hogy célszerű lenne a fennmaradó, mintegy 20 millió forintos támogatási keretet az egészségügyi és szociális szervezetek, egyesületek között felosztani. A támogatott szervezetek körét meghatározó ideiglenes parlamenti bizottság elnöke, Zimányi Tibor azonban úgy ítélte: a humanitárius szervezetek a közeljövőben a népjóléti tárca költségvetési keretéből igényelhetnek forrásokat. Helytelenítette ugyanakkor, hogy több felszólaló igyekezett szembeállítani a támogatások elosztásánál a múltban meghurcoltakat tömörítő szervezeteket és a különféle szociális, humanitárius egyesületeket. Éppen ezért javasolta, hogy az ellenzék módosító indítványait vesse el a Tisztelt Ház, s a határozattervezetet eredeti formájában fogadja el. Ez így is történt, hiszen - a módosító indítványok elvetése után - 130 képviselő voksolt az eredeti határozati javaslat mellett, míg 35-en nemmel szavaztak, s 73-an tartózkodtak. Az elnöklő Szűrös Mátyás ezt követően bejelentette, hogy folytatják az interpellációk megtárgyalását. Kónya Imre azonban figyelmeztette a jelenlevőket, hogy a Házbizottság határozata értelmében hat óra után már csak kérdések kerülhetnek a plénum elé, tekintettel arra, hogy számos vidéki képviselőnek e kora esti órán már indul a vonata, így nem tudnának érdemben állást foglalni az interpellációkra adott válaszoknál. A határozatképtelenségtől való félelem nem volt alaptalan, hiszen három rövid kérdés, s az arra adott válasz után Szűrös Mátyás létszámellenőrzést rendelt el. Mivel ekkorra már képviselőknek kevesebb mint 30 százaléka volt jelen a teremben, röviddel este fél hét után az ülést be kellett rekeszte- ni. Szűrös Mátyás bejelentette, hogy az önkormányzati választásokra tekintettel a parlament plenáris munkája szünetel, s legközelebb október 15-én gyűlnek egybe a képviselők. Szolnokon és Törökszentmiklóson BEMUTATKOZTAK A KISGAZDAPÁRT JELÖLTJEI Nagy Ferenc József földművelésügyi miniszter volt a gyűlések vendége Tegnap délután a Független Kisgazdapárt megyei vezetőségének meghívására Szolnokra érkezett Nagy Ferenc József földművelésügyi miniszter. A minisztert a megyei tanács vb-termében Posta Zsolt a Kisgazdapárt megyei pártigazgatója köszöntötte, majd bemutatta neki a Kisgazdapárt különböző településeken induló képviselőtestületi és polgármesterjelöltjeit. Szólt arról is, hogy az ország- gyűlési képviselők választásán ez a párt a megyében a második helyre került a kapott szavazatokat tekintve. Ezt követően a földművelésügyi miniszter üdvözölte a jelenlévőket, majd arról beszélt, hogy a tulajdonképpeni hatalomváltás országszerte szeptember 30-án következik be. Az igaz, mondotta, hogy a parlamentben tavasz óta új arcok tűntek fel, de vidéken a közhatalmi, a tanácsi, a vállalati, a termelőszövetkezeti vezetők változatlanul ugyanazok. Azóta bebizonyosodott, hogy összeomlóban a szovjet típusú tanácsrendszer, hiszen a mindennapok gyakorlata alapvető bajokat hozott felszínre. Mindehhez gazdasági válság, belső elszegényedés, sok milliárdos állam- adósság társult. Nem csoda, hogy ebben a súlyosbodó helyzetben a parlamenti viták alig érdeklik a választókat, ami érthető is, hiszen sok családot az országos politika helyett környezete, vagy a megélhetési nehézsége foglalkoztat. Önökre vár az a nagy feladat, hangsúlyozta Nagy Ferenc, hogy a választások után a népet, az embereket szolgálva az önkormányzatok segítségével gyógyítani kezdjék a sérelmeket, orvosolni a jogos panaszokat. E rövid miniszteri kiegészítés után a jelenlévők közül egy 300 holdat bérlő jászsági gazdálkodó mondta el a panaszait. Azt, hogy a több mint egymilliós bérleti díjon kívül aszály is sújtja, amelyért semmiféle támogatást sem kap. Nem elég, hogy drága a mezőgazdasági kisgép, ráadásul még áfával is terhelik az árát. Azután az is hírlik a Jászságban, hogy januárban korlátozzák a tejfelvásárlást. A miniszter válaszában hangsúlyozta, hogy szó sincs korlátozásról, ami pedig a további észrevételeit illeti, megígérte, ezeket a lehetőségekhez viszonyítva orvosolni fogják. Ugyanis a párt programjában szerepel az adóterhek mérséklése, a vállalkozások olyan segítése, amelyekhez jóval kisebb kamat társulna. Ha ez az elképzelés a mostani bankrendszer révén nem valósul meg, a Kisgazdapárt azt tervezi, hogy január 1-től gazdabankot létesít a kistermelők megsegítésére. A Tv-híradó munkatársa megkérdezte, hogy hol tart most a földreform átdolgozása. A válaszból megtudtuk, hogy ez szeptember 6- án megtörtént. Három lényeges helyen változott a korábbi tervezet: az egyik az, hogy az örökös viszszakérheti a földet; a másik, hogy a földdel nem rendelkezők másfél hektárt vásárolhatnak kedvezménnyel, a többit csak szabad áron; a harmadik jelentős változás az, hogy a törvényesen visszaadott földek utáni további területek maradjanak meg a nagyüzemek használatában. Hogy ez nemzeti vagyon lesz, esetleg részben önkormányzati, arról majd külön törvény rendelkezik. A sajtótájékoztató után Nagy Ferenc József az esti órákban Tö- rökszentmiklósra utazott, ahol a GMV kultúrtermében a Független Kisgazdapárt megyei választási gyűlésén vett részt. A zsúfolásig megtelt teremben bemutatták a párt 14 jelöltjét, akik a helyhatósági választásokon az egyéni választókerületekben igyekeznek elnyerni a szavazók bizalmát. A választási gyűlés ünnepi szónoka a földművelésügyi miniszter volt. Szólt arról, hogy október 12-én lesz hatvan éve, hogy ez a párt megalakult, és zászlójára az elmúlt évtizedek igazságtalanságai elleni küzdelmet tűzte. Akkori értékei a keresztény világnézet, a magántulajdon elsőbbsége és a polgári demokrácia, ma is időszerű. Az emberek sokan hiszik és vallják, hogy a föld népe mindig valós magyar értékeket őrzött, és őriz ma is, hangsúlyozta a beszéde további részében Nagy Ferenc József miniszter. (A megyei választási gyűlés lapzártakor még tartott.) Szerdánként Nyílt tér(?) Óvatosságból tettünk a cím után egy kérdőjelet. Ugyanis nem rajtunk múlik, hogy megvalósul-e szándékunk. De miről is van szó tulajdonképpen? Nos. a szerkesztőség elhatározta, hogy a szerdai lapszámok egy- egy oldalát Nyílt tér címmel átadja a politizáló olvasóknak, a közéleti embereknek, a pártoknak, mozgalmaknak, közösségeknek, hogy kifejtsék álláspontjukat aktuális politikai ügyekben, ütköztessék nézeteiket, közöljék azokat az információkat, ötleteket, amelyeket a nyilvánosság elé akarnak tárni. A Nyílt térbe “belefér” minden és mindenki. A keret a politika, “cenzor” a politikai kultúra. Ezt az oldalt tehát nem a szerkesztőség munkatásai írják. A megjelent anyagok tartalmáért így nyilvánvalóan nem is felelhetünk. Ebből persze az is következik, hogy az írásokat változtatás nélkül közöljük. Mindössze azt kérjük, hogy a beküldött anyagok 1-2 gépelt oldalnál ne legyenek hosszabbak. A Nyílt tér akár mar a jövő szerdán megjelenhet. Várjuk az anyagokat! Szakszervezeti alapítványok nyugdíjasok támogatására Margaret Thatcher Budapestre érkezett (Folytatás az 1. oldalról) ezután a Parlament miniszterelnöki dolgozószobájába ment, ahol Antall József miniszterelnökkel szűk körű megbeszélést folytatott. Az eszmecserén részt vett Jeszenszky Géza külügyminiszter és John Allen Birch, Nagy-Britannia budapesti nagykövete. A mintegy félórás szűk körű párbeszéd után Antall József és felesége este díszvacsorát adott Margaret Thatcher tiszteletére. Az eseményen megjelent a magyar politikai, gazdasági, kulturális élet több kiemelkedő képviselője. A díszvacsorán Antall József és Margaret Thatcher pohárköszöntőt mondott. Október 1-jétől anyagi támogatást kaphatnak a Vas-, Fém-, és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége által létrehozott nyugdíjas-alapítványból a nehéz körülmények közé került idős emberek - jelentette be tegnap Nyíregyházán Kovács József, a szövetség nyugdíjas tagozatának elnöke, aki a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei vasasüzemek nyugdíjasbizottsági vezetőihek tanácskozásán szólalt fel. A szakszervezeti vezető elmondta: az 5 millió forintos alapítvány kamataiból azok részesülhetnek majd, akik valamilyen tragédia miatt egyik pillanatról a másikra kilátástalan anyag helyzetbe kerülnek. Az idős em berek pályázat útján kérhetnél támogatást, amelynek összeg! tízezertől, százezer forintig tér jedhet. Ezzel a lehetőséggel a va sasszakszervezethez tartozt mintegy 110 ezer nyugdíjas táj élhet az országban. Kovács József szólt egy má sik szakszervezeti alapítványró is: a szövetség költségvetésébő a jövőben egymillió forintot for dítanak a privatizáció során gaz da nélkül maradó nyugdíjasbi zottságok, -klubok és -alapszer vezetek megsegítésére; így aka dályozzák meg, hogy ezek az in tézmények megszűnjenek. Elég volt az álszeméremből Hol a garancia a/ értelmi fogyatékosok jövőjére? Kegyetlen dolog a valósággal szembenézni, főként, ha hosszú időn át agyonhallgattuk a témát, ha rejtve volt valahol a szociálpolitika vagy az egészségügy mélyén. Az értelmi fogyatékosok jelenéről és jövőjéről cseréltek eszmét két napon át Szolnokon a velük foglalkozó napközi otthonok vezetői. Vörösné Békéssy Kláráé, a szolnoki napközi vezetőjéé az ötlet és a megvalósítás érdeme. A kezdeményezéssel megelőzte az Értelmi Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szövetségét, de a minisztériumot is.- Az első ilyen napközi tíz évvel ezelőtt Tatabányán jött létre, a miénk, a szolnoki, ötéves. Eltekintve egy félnapos fővárosi tájékoztatótól, nem volt még olyan országos fórum, amelyen találkozhattunk volna egymással, hogy megbeszéljük gondjainkat, átadjuk tapasztalatainkat - jegyezte meg -. Sok gond merült fel munka közben, amelyek most mind felszínre jöttek. Ebben segítségünkre volt többek között Cziráki Andrea, a Népjóléti Minisztérium főmunkatársa, Király Károly, az ÉFOÉSZ szociális foglalkoztató intézeteinek felügyelője vagy Bocz András Pécsről, aki 39 éve ezt csinálja.- Régen intézetbe tették a fogyatékos gyereket. Mi elértük, hogy a családi körben marad, de nincs bezárva a négy fal közé. Nincs rá sablon, hogyan foglalkoztassuk őket, belőlük adódik, hogy mit kezdhetünk velük. Ötletek kellenek, és ha csak egyet tud adni minden napközi vezetője, úgy gondoltuk, akkor mindannyian gazdagodunk. Sok mondanivaló követte az ismerkedést. Az őszinte megnyilatkozásokból merem remélni, a kapcsolatié remtésnek olyan folytatása les; hogy a gondozottakkal együtt ki mozdulhatunk egymáshoz, aki pámapos üdülésre. Bízom abba is, hogy a helyhatósági választó sokat követően ezt az igazán fel nőttkorba még nem lépett intés ményt nem ítélik halálra. A realitáshoz tartozik, sajno: hogy a fogyatékosok száma eg> re nő. Ködös szociálpolitikánk, társadalombiztosítási és nyug díjrendszer megváltoztatása fiatalok életét megkérdőjelez Eddig a rokkantnyugdíj, a szc ciális járadék teremtették meg jogalapot, hogy ők a családba maradhassanak, eltarthassák ör magukat. Mi lesz velük az erőse dő privatizációban, ha nem les szociális ellátás? Szülői támogí tásra, alapítványok igénybevétf lére szorulnak.- rónai Belekötöttek mindenkibe, aki cigánynak látszot (Folytatás az 1. oldalról) A városban terjedő szóbeszéd szerint e hét végére a „cigányellenes erők,, erősítést várnak más városokból. Az egri rendőrkapitányság úgy is igyekszik elejét venni a „háborúság,, elfajulásának hogy kapcsolatot próbál teremteni mindkét fél képviselőivel. Kommentár helyett néhány részletet adunk közre a Raoul Wallenberg Egyesület állásfoglalásából, amelyet az Országos Sajtószolgálat hozott nyilvánosságra. Riasztó hírek kelnek szárnyra a mindennapi élet eldugulásáról, a bűnözés egyre gátlástalanabb terjedéséről. Az állampolgárok nem érzik magukat biztonságban sem az utcán, sem otthonukban. A bűnüldöző szervek elbizonytalanodtak, feladataikat egyre kevésbé képesek végrehajtani. A Raoul Wallenberg Egyesület megdöbbenve tapasztalja, hogy a rendőrség egyes képviselői megfélemlítő támadásokat indítanak Borsod megyében, máshol vétlen embereket bántalmaznak csak mert cigánynak vélik őket. A cigány kisebbség elleni faji uszítás és a kisebbség elleni rendőri akciók nemcsak azt eredményezik, hogy a bűnözés elleni harc faji előítéletekkel telítődve korlátozottá válik, és ezáltal gyengül, hanem azt is, hogy a cigány kisebbségek közül még többeket kényszerítenek arra, hogy a bűnelkövetés útjára lépjenek. A cigány kisebbségek ellen elkövetett atrocitások egyre it kább a faji zavargások rémét idt zik fel. Az egyesület mély meggye ződése: a bűnözés megfékezés érdekében társadalmi összeft gására van szükség. Ez csak al ban az esetben lehet eredmi nyes, ha az előítéleteket félreti ve a bűnözést bűnözésnek i nem etnikai kérdésnek tekinti az arra hivatott szervek. A töbl ség és a kisebbségek törvém tisztelő állampolgáraival, tö vényes képviselőivel összefog nak, hogy közösen vehessék f a harcot annak érdekében, hog a Magyar Köztársaság állampo gárai biztonságban, érezhesse magukat éjjel és nappal, otthe és az utcán, hogy szilárd, tö vényes, demokratikus rend ( közbiztonság alakulhasson ki.
