Új Néplap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 124-148. szám)

1990-09-19 / 139. szám

2 1990. SZEPTEMBER 1 Az Országgyűlés elfogadta a privatizációs törvényt Október 15-ig szünet következik (Folytatás az 1. oldalról) mokrata honatya, Soós Károly Attila hétfői felszólalására, amelyben törvénysértőnek ne­vezte a kormány szeptember 9-ei döntését az állami költségvetés módosításáról, kifejtette a kor­mány álláspontját. Eszerint a kormány semmiféle törvénysér­tést nem követett el, az alkot­mány, illetve a hatályos jogsza­bályok rendelkezéseivel össz­hangban járt el. Soós Károly At­tila ellenben továbbra is fenntar­totta az SZDSZ-frakció korábbi véleményét. (A szóváltás oly­annyira nem nyerte el a képvise­lők tetszését, hogy hangos meg­nyilvánulásaik ismét asztalcsap­kodásra késztették az elnöklő Szabad Györgyöt.) Ugyancsak napirend előtt kért szót Torgyán József - ezúttal „tiszteletbeli taxisként,,. Emlé­keztetett rá, hogy hétfőn este a taxisok a Parlament előtt tüntet­tek, így óhajtván felhívni a par­lament figyelmét kilátástalan helyzetükre. A kisgazdapárti po­litikus a mielőbbi megoldás ér­dekében szólt képviselőtársai­hoz. Mindezek után kezdődhetett meg a szavazás a privatizációs törvényről. A több mint két órán át tartó határozathozatal eredmé­nyeként a parlament 180 egyet­értő szavazattal, 101 ellenszava­zattal és 32 tartózkodással elfo­gadta a törvényjavaslatot. A végső eredmény kimondása azonban korántsem volt egysze­rű. Előtte ugyanis szót kért Eörsi Mátyás szabaddemokrata képvi­selő és bejelentette: olyan jog- technikai hibát szavaztak meg a módosító javaslatok elbírálása során, amely a már elfogadott törvényt alkotmányellenessé tenné. (Arról volt szó, hogy az elővásárlási jog ilyetén törvényi szabályozása sérti-e avagy sem a tulajdonosi jogot.) A képviselő felszólalása hosszas jogtechni­kai, jogértelmezési vitát váltott ki. Az ebédszünet után - a hagyo­mányos rend szerint - az interpel­lációk hangzottak el. Az interpellációk és az azok által kirobbantott viták közben csendesebben zajlott a társa­dalmi szervezetek költségvetési támogatásának elbírálásáról szó­ló országgyűlési határozati ja­vaslat megtárgyalása. Ütközési pontok persze ebben a témában is akadtak: elsősorban arról vitat­koztak a képviselők, hogy csak az egészségügyi és a szociális területre fordítsák a költségve­tésből felosztható pénzt, vagy politikai színezetű szervezetek is kaphassanak-e belőle. Ha kizár­nák a támogatandók köréből a politikai szervezeteket, meg­szűnne a működési lehetősége például a Független Jogász Fó­rumnak, a Történelmi Igazságté­tel Bizottságának és több más, a rendszerváltásban aktív szerepet vállalt kisebb szervezetnek. Az SZDSZ padsoraiból - a be­nyújtott módosító indítványokat indokolva - a felszólaló képvise­lők azt hangsúlyozták, hogy cél­szerű lenne a fennmaradó, mint­egy 20 millió forintos támogatási keretet az egészségügyi és szo­ciális szervezetek, egyesületek között felosztani. A támogatott szervezetek körét meghatározó ideiglenes parlamenti bizottság elnöke, Zimányi Tibor azonban úgy ítélte: a humanitárius szerve­zetek a közeljövőben a népjóléti tárca költségvetési keretéből igé­nyelhetnek forrásokat. Helytele­nítette ugyanakkor, hogy több felszólaló igyekezett szembeállí­tani a támogatások elosztásánál a múltban meghurcoltakat tömörí­tő szervezeteket és a különféle szociális, humanitárius egyesü­leteket. Éppen ezért javasolta, hogy az ellenzék módosító indít­ványait vesse el a Tisztelt Ház, s a határozattervezetet eredeti for­májában fogadja el. Ez így is tör­tént, hiszen - a módosító indítvá­nyok elvetése után - 130 képvi­selő voksolt az eredeti határozati javaslat mellett, míg 35-en nem­mel szavaztak, s 73-an tartóz­kodtak. Az elnöklő Szűrös Mátyás ezt követően bejelentette, hogy foly­tatják az interpellációk megtár­gyalását. Kónya Imre azonban figyelmeztette a jelenlevőket, hogy a Házbizottság határozata értelmében hat óra után már csak kérdések kerülhetnek a plénum elé, tekintettel arra, hogy számos vidéki képviselőnek e kora esti órán már indul a vonata, így nem tudnának érdemben állást foglal­ni az interpellációkra adott vála­szoknál. A határozatképtelen­ségtől való félelem nem volt alaptalan, hiszen három rövid kérdés, s az arra adott válasz után Szűrös Mátyás létszámellenőr­zést rendelt el. Mivel ekkorra már képviselőknek kevesebb mint 30 százaléka volt jelen a teremben, röviddel este fél hét után az ülést be kellett rekeszte- ni. Szűrös Mátyás bejelentette, hogy az önkormányzati választá­sokra tekintettel a parlament ple­náris munkája szünetel, s legkö­zelebb október 15-én gyűlnek egybe a képviselők. Szolnokon és Törökszentmiklóson BEMUTATKOZTAK A KISGAZDAPÁRT JELÖLTJEI Nagy Ferenc József földművelésügyi miniszter volt a gyűlések vendége Tegnap délután a Független Kis­gazdapárt megyei vezetőségének meghívására Szolnokra érkezett Nagy Ferenc József földművelés­ügyi miniszter. A minisztert a me­gyei tanács vb-termében Posta Zsolt a Kisgazdapárt megyei párt­igazgatója köszöntötte, majd be­mutatta neki a Kisgazdapárt külön­böző településeken induló képvi­selőtestületi és polgármesterjelölt­jeit. Szólt arról is, hogy az ország- gyűlési képviselők választásán ez a párt a megyében a második helyre került a kapott szavazatokat tekint­ve. Ezt követően a földművelésügyi miniszter üdvözölte a jelenlévőket, majd arról beszélt, hogy a tulajdon­képpeni hatalomváltás országszer­te szeptember 30-án következik be. Az igaz, mondotta, hogy a parla­mentben tavasz óta új arcok tűntek fel, de vidéken a közhatalmi, a ta­nácsi, a vállalati, a termelőszövet­kezeti vezetők változatlanul ugyanazok. Azóta bebizonyoso­dott, hogy összeomlóban a szovjet típusú tanácsrendszer, hiszen a mindennapok gyakorlata alapvető bajokat hozott felszínre. Mindeh­hez gazdasági válság, belső elsze­gényedés, sok milliárdos állam- adósság társult. Nem csoda, hogy ebben a súlyosbodó helyzetben a parlamenti viták alig érdeklik a vá­lasztókat, ami érthető is, hiszen sok családot az országos politika he­lyett környezete, vagy a megélhe­tési nehézsége foglalkoztat. Önök­re vár az a nagy feladat, hangsú­lyozta Nagy Ferenc, hogy a válasz­tások után a népet, az embereket szolgálva az önkormányzatok se­gítségével gyógyítani kezdjék a sé­relmeket, orvosolni a jogos pana­szokat. E rövid miniszteri kiegészítés után a jelenlévők közül egy 300 holdat bérlő jászsági gazdálkodó mondta el a panaszait. Azt, hogy a több mint egymilliós bérleti díjon kívül aszály is sújtja, amelyért semmiféle támogatást sem kap. Nem elég, hogy drága a mezőgaz­dasági kisgép, ráadásul még áfával is terhelik az árát. Azután az is hír­lik a Jászságban, hogy januárban korlátozzák a tejfelvásárlást. A mi­niszter válaszában hangsúlyozta, hogy szó sincs korlátozásról, ami pedig a további észrevételeit illeti, megígérte, ezeket a lehetőségek­hez viszonyítva orvosolni fogják. Ugyanis a párt programjában sze­repel az adóterhek mérséklése, a vállalkozások olyan segítése, ame­lyekhez jóval kisebb kamat társul­na. Ha ez az elképzelés a mostani bankrendszer révén nem valósul meg, a Kisgazdapárt azt tervezi, hogy január 1-től gazdabankot lé­tesít a kistermelők megsegítésére. A Tv-híradó munkatársa meg­kérdezte, hogy hol tart most a föld­reform átdolgozása. A válaszból megtudtuk, hogy ez szeptember 6- án megtörtént. Három lényeges he­lyen változott a korábbi tervezet: az egyik az, hogy az örökös visz­szakérheti a földet; a másik, hogy a földdel nem rendelkezők másfél hektárt vásárolhatnak kedvez­ménnyel, a többit csak szabad áron; a harmadik jelentős változás az, hogy a törvényesen visszaadott földek utáni további területek ma­radjanak meg a nagyüzemek hasz­nálatában. Hogy ez nemzeti va­gyon lesz, esetleg részben önkor­mányzati, arról majd külön tör­vény rendelkezik. A sajtótájékoztató után Nagy Ferenc József az esti órákban Tö- rökszentmiklósra utazott, ahol a GMV kultúrtermében a Független Kisgazdapárt megyei választási gyűlésén vett részt. A zsúfolásig megtelt teremben bemutatták a párt 14 jelöltjét, akik a helyhatósá­gi választásokon az egyéni válasz­tókerületekben igyekeznek elnyer­ni a szavazók bizalmát. A választá­si gyűlés ünnepi szónoka a föld­művelésügyi miniszter volt. Szólt arról, hogy október 12-én lesz hat­van éve, hogy ez a párt megalakult, és zászlójára az elmúlt évtizedek igazságtalanságai elleni küzdelmet tűzte. Akkori értékei a keresztény világnézet, a magántulajdon el­sőbbsége és a polgári demokrácia, ma is időszerű. Az emberek sokan hiszik és vallják, hogy a föld népe mindig valós magyar értékeket őr­zött, és őriz ma is, hangsúlyozta a beszéde további részében Nagy Ferenc József miniszter. (A megyei választási gyűlés lap­zártakor még tartott.) Szerdánként Nyílt tér(?) Óvatosságból tettünk a cím után egy kér­dőjelet. Ugyanis nem rajtunk múlik, hogy megvalósul-e szándékunk. De miről is van szó tulajdonképpen? Nos. a szerkesztőség elhatározta, hogy a szerdai lapszámok egy- egy oldalát Nyílt tér címmel átadja a politi­záló olvasóknak, a közéleti embereknek, a pártoknak, mozgalmaknak, közösségeknek, hogy kifejtsék álláspontjukat aktuális poli­tikai ügyekben, ütköztessék nézeteiket, kö­zöljék azokat az információkat, ötleteket, amelyeket a nyilvánosság elé akarnak tárni. A Nyílt térbe “belefér” minden és min­denki. A keret a politika, “cenzor” a politi­kai kultúra. Ezt az oldalt tehát nem a szer­kesztőség munkatásai írják. A megjelent anyagok tartalmáért így nyilvánvalóan nem is felelhetünk. Ebből persze az is követke­zik, hogy az írásokat változtatás nélkül kö­zöljük. Mindössze azt kérjük, hogy a bekül­dött anyagok 1-2 gépelt oldalnál ne legyenek hosszabbak. A Nyílt tér akár mar a jövő szerdán meg­jelenhet. Várjuk az anyagokat! Szakszervezeti alapítványok nyugdíjasok támogatására Margaret Thatcher Budapestre érkezett (Folytatás az 1. oldalról) ezután a Parlament miniszterel­nöki dolgozószobájába ment, ahol Antall József miniszterel­nökkel szűk körű megbeszélést folytatott. Az eszmecserén részt vett Jeszenszky Géza külügymi­niszter és John Allen Birch, Nagy-Britannia budapesti nagy­követe. A mintegy félórás szűk körű párbeszéd után Antall József és felesége este díszvacsorát adott Margaret Thatcher tiszteletére. Az eseményen megjelent a ma­gyar politikai, gazdasági, kultu­rális élet több kiemelkedő képvi­selője. A díszvacsorán Antall Jó­zsef és Margaret Thatcher pohár­köszöntőt mondott. Október 1-jétől anyagi támo­gatást kaphatnak a Vas-, Fém-, és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége által létrehozott nyugdíjas-alapít­ványból a nehéz körülmények közé került idős emberek - jelen­tette be tegnap Nyíregyházán Kovács József, a szövetség nyugdíjas tagozatának elnöke, aki a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei vasasüzemek nyugdíjas­bizottsági vezetőihek tanácsko­zásán szólalt fel. A szakszervezeti vezető el­mondta: az 5 millió forintos ala­pítvány kamataiból azok része­sülhetnek majd, akik valamilyen tragédia miatt egyik pillanatról a másikra kilátástalan anyag helyzetbe kerülnek. Az idős em berek pályázat útján kérhetnél támogatást, amelynek összeg! tízezertől, százezer forintig tér jedhet. Ezzel a lehetőséggel a va sasszakszervezethez tartozt mintegy 110 ezer nyugdíjas táj élhet az országban. Kovács József szólt egy má sik szakszervezeti alapítványró is: a szövetség költségvetésébő a jövőben egymillió forintot for dítanak a privatizáció során gaz da nélkül maradó nyugdíjasbi zottságok, -klubok és -alapszer vezetek megsegítésére; így aka dályozzák meg, hogy ezek az in tézmények megszűnjenek. Elég volt az álszeméremből Hol a garancia a/ értelmi fogyatékosok jövőjére? Kegyetlen dolog a valósággal szembenézni, főként, ha hosszú időn át agyonhallgattuk a témát, ha rejtve volt valahol a szociál­politika vagy az egészségügy mélyén. Az értelmi fogyatékosok jele­néről és jövőjéről cseréltek esz­mét két napon át Szolnokon a velük foglalkozó napközi ottho­nok vezetői. Vörösné Békéssy Kláráé, a szolnoki napközi vezetőjéé az öt­let és a megvalósítás érdeme. A kezdeményezéssel megelőzte az Értelmi Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szövetségét, de a minisztériumot is.- Az első ilyen napközi tíz év­vel ezelőtt Tatabányán jött létre, a miénk, a szolnoki, ötéves. Elte­kintve egy félnapos fővárosi tá­jékoztatótól, nem volt még olyan országos fórum, amelyen talál­kozhattunk volna egymással, hogy megbeszéljük gondjainkat, átadjuk tapasztalatainkat - je­gyezte meg -. Sok gond merült fel munka közben, amelyek most mind felszínre jöttek. Ebben se­gítségünkre volt többek között Cziráki Andrea, a Népjóléti Mi­nisztérium főmunkatársa, Király Károly, az ÉFOÉSZ szociális foglalkoztató intézeteinek fel­ügyelője vagy Bocz András Pécsről, aki 39 éve ezt csinálja.- Régen intézetbe tették a fo­gyatékos gyereket. Mi elértük, hogy a családi körben marad, de nincs bezárva a négy fal közé. Nincs rá sablon, hogyan foglal­koztassuk őket, belőlük adódik, hogy mit kezdhetünk velük. Öt­letek kellenek, és ha csak egyet tud adni minden napközi vezető­je, úgy gondoltuk, akkor mind­annyian gazdagodunk. Sok mon­danivaló követte az ismerkedést. Az őszinte megnyilatkozásokból merem remélni, a kapcsolatié remtésnek olyan folytatása les; hogy a gondozottakkal együtt ki mozdulhatunk egymáshoz, aki pámapos üdülésre. Bízom abba is, hogy a helyhatósági választó sokat követően ezt az igazán fel nőttkorba még nem lépett intés ményt nem ítélik halálra. A realitáshoz tartozik, sajno: hogy a fogyatékosok száma eg> re nő. Ködös szociálpolitikánk, társadalombiztosítási és nyug díjrendszer megváltoztatása fiatalok életét megkérdőjelez Eddig a rokkantnyugdíj, a szc ciális járadék teremtették meg jogalapot, hogy ők a családba maradhassanak, eltarthassák ör magukat. Mi lesz velük az erőse dő privatizációban, ha nem les szociális ellátás? Szülői támogí tásra, alapítványok igénybevétf lére szorulnak.- rónai Belekötöttek mindenkibe, aki cigánynak látszot (Folytatás az 1. oldalról) A városban terjedő szóbeszéd szerint e hét végére a „cigányel­lenes erők,, erősítést várnak más városokból. Az egri rendőrkapi­tányság úgy is igyekszik elejét venni a „háborúság,, elfajulásá­nak hogy kapcsolatot próbál te­remteni mindkét fél képviselői­vel. Kommentár helyett néhány részletet adunk közre a Raoul Wallenberg Egyesület állásfog­lalásából, amelyet az Országos Sajtószolgálat hozott nyilvános­ságra. Riasztó hírek kelnek szárnyra a mindennapi élet eldugulásá­ról, a bűnözés egyre gátlástala­nabb terjedéséről. Az állampol­gárok nem érzik magukat bizton­ságban sem az utcán, sem ottho­nukban. A bűnüldöző szervek el­bizonytalanodtak, feladataikat egyre kevésbé képesek végrehaj­tani. A Raoul Wallenberg Egyesü­let megdöbbenve tapasztalja, hogy a rendőrség egyes képvise­lői megfélemlítő támadásokat indítanak Borsod megyében, máshol vétlen embereket bántal­maznak csak mert cigánynak vé­lik őket. A cigány kisebbség elleni faji uszítás és a kisebbség elleni rendőri akciók nemcsak azt ered­ményezik, hogy a bűnözés elleni harc faji előítéletekkel telítődve korlátozottá válik, és ezáltal gyengül, hanem azt is, hogy a cigány kisebbségek közül még többeket kényszerítenek arra, hogy a bűnelkövetés útjára lépje­nek. A cigány kisebbségek ellen el­követett atrocitások egyre it kább a faji zavargások rémét idt zik fel. Az egyesület mély meggye ződése: a bűnözés megfékezés érdekében társadalmi összeft gására van szükség. Ez csak al ban az esetben lehet eredmi nyes, ha az előítéleteket félreti ve a bűnözést bűnözésnek i nem etnikai kérdésnek tekinti az arra hivatott szervek. A töbl ség és a kisebbségek törvém tisztelő állampolgáraival, tö vényes képviselőivel összefog nak, hogy közösen vehessék f a harcot annak érdekében, hog a Magyar Köztársaság állampo gárai biztonságban, érezhesse magukat éjjel és nappal, otthe és az utcán, hogy szilárd, tö vényes, demokratikus rend ( közbiztonság alakulhasson ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom