Új Néplap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 124-148. szám)
1990-09-18 / 138. szám
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI NAPILAP Nehéz életkörülmények Kedvező külkereskedelmi mérleg A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az év első felében az anyagi ágakban az egy keresőre jutó bruttó havi átlagkereset 11 ezer 937 forint volt, 25,9 százalékkal több, mint a múlt év megfelelő időszakában. A nettó átlagkereset (9 ezer 203 forint) a jövedelemadó progressziója miatt 21,5 százalékkal nőtt. Hét hónap folyamán a kiskeKSH-adatok az év első hét hónapjáról reskedelemben értékesített áru- mennyiség folyó árakon 12,9 százalékkal több, az áremelkedést figyelembe véve 10,6 százalékkal kevesebb volt az egy évvel előttinél. A kiskereskedelemben az árszínvonal júliusban 28,6 százalékkal, január-júliusban 26,3 százalékkal haladta meg a múlt év azonos időszakáét. Legnagyobb mértékben az élelmiszerek ára emelkedett, hét hónap alatt 34,1 százalékkal. Ezen belül az átlagosnál nagyobb volt az áremelkedés a tejnél és tejtermékeknél, a vajnál, a húsnál és hús- készítményeknél. A friss hazai gyümölcs árszínvonala (a boltokban és a piacokon együttesen) 36,3 százalékkal, júliusban 42,5 (Folytatás a 2. oldalon) MÁRA MARADT Megszépül Karcagon a Csokonai Könyvtár. Kívül és belül tatarozzák, festik. A tanácstól sikerült 650 ezer forintot kapni, hiszen évek óta gond volt a felújítás. A munkálatokat a karcagi Magyar-Bolgár Tsz építöbrigádja végzi. Fotó: T.Z. II. János Pál fogadta Antall Józsefet A HATAROZATHOZATAL Az állami kiskereskedelem, a vendéglátóipar és a szolgáltatások privatizációjáról tárgyalt az Országgyűlés A miniszterelnök sajtótájékoztatója Rómában Antall József miniszterelnököt tegnap Castelgandolfóban, a pápák nyári lakhelyén magánkihallgatáson fogadta II. János Pál pápa. A mintegy 40 perces eszmecsere négyszemközt, tolmács nélkül, német nyelven folyt. Búcsúzáskor a pápa emlékérem-sorozatot adott át a magyar kormányfőnek (aki egyébként éremgyűjtő, s - mint elmondta - tisztséget viselt a numizmatikai társaságban), és Magyarországot, a magyarokat üdvözlő szavakkal búcsúzott el a vendégtől és kíséretétől. „Magyarország és Olaszország között teljes az egyetértés a nemzetközi kérdésekben, beleértve az Öböl-válság megítélé(Folytatás a 2. oldalon) Elnöki bejelentéssel kezdte meg szünet előtti utolsó ülésszakának hétfői munkanapját az Országgyűlés. Szabad György házelnök arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a román törvény- hozás vezetője levélben fordult hozzá, megküldve a testület augusztus 29-i, történelmi kérdésekkel foglalkozó határozatát. Az üzenetre adott válaszát körvonalazva Szabad György kiemelte: a múlt fontos kérdéseit egymástól sokban különbözően ítéljük meg. Ez nem akadályozhat meg bennünket abban, hogy egyet ne értsünk a román parlament vezetőinek azzal a kijelentésével: indokolt, hogy mindkét nép megbékéléssel, szabadsággal és toleranciával váltsa fel a hajdani gyűlöletet, megvetést. A napirend tárgyalása előtt kért szót a Szabad Demokraták Szövetsége parlamenti csoportjának nevében Soós Károly Attila, nem kevesebbel, mint alkotmánysértéssel vádolva a kormányt, Mint mondotta: a kormány szeptember 9-i ülésén módosította az állami költségvetést. Ezzel pedig nem tett mást, mint megsértette az alkotmányt. Véleménye szerint részben a módosítás következtében a költségvetés hiánya jelentősen meghaladja az Országgyűlés által szentesített mértéket. A kormány e döntésével nemcsak átvette az Ország- gyűlés hatáskörét, ráadásul értesíteni is „elfelejtette,, erről a plénumot, a szabaddemokraták levelét pedig a kormányfő még válaszra sem méltatta. Ugyancsak napirend előtt kért szót Mizsei Béla (FKgP) a jász- ladányi malomhengerek eladása ügyében, valamint Tóth Sándor (KDNP), aki a tarlóégetések miatt emelt kifogást. A napirend előtti ügyek lezárása után a képviselők rátértek a korábban már tárgyalt, az állami kiskereskedelem, a vendéglátó- ipar és a fogyasztási szolgáltatások vagyonának privatizálásáról szóló törvényjavaslat részletes megtárgyalására. A vitában - amely csaknem az egész hétfői munkanapot kitöltötte - valamennyi képviselő egyetértett ab- (Folytatás a 2. oldalon) Mozgássérülteknek Magyar gyártmányú kocsi A mozgássérültek közlekedését segítő magyar gyártmányú kiskocsi prototípusát mutatták be tegnap a sajtó képviselőinek a tatabányai szociális otthonban. A lakásban és az utcán egyaránt jól használható eszköz feltalálója Csákfalvi János, gyártója pedig az egri Gyógyászati Eszközgyártó és Szolgáltató Kft. A háromkerekű, elektromos meghajtású kocsi ára egyharmada a nyugati országokban gyártott hasonló kocsiknak, azaz hatvanezer forint. Szovjet csapatkivonás Befejezte munkáját a szakértői bizottság A HM sajtófőosztályának tájékoztatása szerint a hétvégén befejezte munkáját a mintegy 100 tagú, szovjet-magyar szakértőkből álló bizottság, amely a szovjet csapatkivonással összefüggő jogi, kereskedelmi, pénz- ügyi-valutáris, környezetvédelmi kérdéseket, illetve az ingatlanok átadásával és átvételével kapcsolatos módszereket vitatta meg. Öt szakbizottságban összegezték a két fél között fennálló problémákat, amelyek többsége az ingatlanok átadásának, illetve átvételének rendjével, valamint környezetvédelmi kérdésekkel kapcsolatosak. A tárgyalássorozatot lezáró szakértői munkajegyzőkönyvvel előkészítették a szeptember 24-én kezdődő, e tárgykörben folytatódó magasabb szintű találkozókat, amelyeken szovjet részről várhatóan Konsztantyin Katusev, a Szovjetunió külgazdasági minisztere képviseli hazája érdekeit. A szokásos mennyiség felénél is kevesebb fénymag termett az idén a Kunhegyes! Kunság Népe Tsz-ben. Hektáronként csak hat és fél mázsát tudtak betakarítani. Most folyik a tisztítása és zsákolása a teljes egészében holland és jugoszláv exportra kerülő madáreleségnek. Fotó: Mészáros ítÉ—^Bimiiiiiiiiiiiiii ni aian Készül az új személyi igazolvány Megkezdődött a nyomdai előkészítése az új személyi igazolványoknak, amelyek a jelenleginél jóval vékonyabbak, mindössze 12 oldalasak lesznek, s természetesen már az új címer szerepel a borítójukon - közölte az MTI érdeklődésére Széli András alezredes, az ORFK rendészeti osztályvezetője. Az új igazolványokat egy most megjelent belügyminiszteri rendelet értelmében 1991. április 1-től adják ki, továbbra is 30 forintos illeték ellenében. Az új személyi igazolványban fel kell tüntetni a tulajdonos családi és utónevét, valamint - a nőknél - a házasságkötés után viselt nevet. Ezen kívül szerepel majd benne a tulajdonos születési helye, a személyi száma, anyjának leánykori, családi és utóneve, magyar állampolgársága, illetve az állandó és ideiglenes lakcíme. Újdonság lesz azonban, hogy az új személyi igazolványban már nem lesz anyakönyvi rész, szakképzettségre vonatkozó bejegyzés, valamint a munkahelyváltoztatások és a katonai bejegyzések sem szerepelnek benne. A jövő év márciusának végéig még a jelenlegi személyi igazolványokat adják ki, ám 1991. április 1-jét követően nem tekinthetők hitelesnek az előbb említett, az új igazolványban már megszűnő rovatokba történt bejegyzések. Egyébként a régi személyi igazolványok továbbra is érvényesek maradnak. Veszélyben a bíróságok működése A bírók létszámhiánya, az ügyek számának óriási növekedése, a perek hosszadalmassága, a bírósági épületek nem megfelelő állapota és a szükséges technikai eszközök hiánya alapjaiban veszélyeztetik a tisztességes, lelkiismeretes bírói munkát, a gyors és a törvényeknek megfelelő ítélkezést. Kimerültek a bíróságok erőtartalékai, s további bonyodalmakat okoz, hogy napirenden van a bírósági szervezet átalakítása, megújítása. Ezt az értékelést tartalmazza az a megállapodás, amelyet a Bírósági Dolgozók Szakszervezete és a Magyar Bírói Egyesület vezetői kötöttek egymással azt követően, hogy az igazságügy-miniszternél a bírók és más bírósági dolgozók bér- és előmeneteli rendszerének kérdéséről tárgyaltak. Az érdekvédelmi és érdek- képviseleti szervek vezetőségeinek közös álláspontja: a problémák megoldása nem halogatható tovább, az intézkedések elodázása vagy esetleg bu. milyen félmegoldás nemcsak a bíróknak, hanem az állampolgároknak a jogállamiságba vetett hitét is megingatná. Ennek elkerülése érdekében az államháztartásnak megfelelő anyagi fedezetet kell biztosítania a bírók megbecsüléséhez, az újak kinevezéséhez és a működési feltételek javításához. Feltétlenül indokoltnak tartják, hogy 1991. január 1-től életbe lépjen a bírók és más bírósági dolgozók új bér- és előmeneteli rendszere.
