Új Néplap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 124-148. szám)

1990-09-18 / 138. szám

Néplap 1990. SZEPTEMBER 1 Az állami kiskereskedelem, a vendéglátó­ipar és a szolgáltatások privatizációjáról tárgyalt az Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) ban, hogy sürgető szükség van a mielőbbi privatizációra, ám an­nak módját illetően már élesen különböztek a vélemények. A vitában több képviselő kitért arra, miként érinti majd a priva­tizációs folyamat az újonnan lét­rejövő önkormányzatokat, illet­ve magát az önkormányzati tu­lajdont. Az SZDSZ padsoraiból arra hívták fel a figyelmet: félő, hogy a privatizációs törvény megalkotásával jelentősen csök­ken az önkormányzatok tulaj­donlási lehetősége. A hozzászólók sorában akadt, aki kétségbe vonta a törvény szükséges voltát, mondván: a privatizáció sikeresen végbeme­het törvényi szabályozás nélkül is. Többen kifogásolták vagy za­varosnak ítélték a privatizációs folyamatban az Állami Va­gyonügynökségnek szánt szere­pet és feladatköröket. Röviddel az ülésnap befejezte előtt kapott szót Bőd Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter, hogy reagáljon a vitában elhang­zottakra. A miniszter elöljáróban leszögezte: bár a most tárgyalt törvény fontos, a nemzetgazda­ságnak csupán egy töredékét érinti. Arról, hogy szükséges-e törvényben szabályozni a priva­tizációt, úgy vélekedett: bár tör­vény nélkül is végbemehetne a privatizáció, ám a korábbi spon­tán privatizációs gyakorlat bebi­zonyította, hogy nem árt jogi ga­ranciák megalkotása. A miniszter szólt arról is, hogy a törvénytervezet kapcsán több helyről gazdasági nacionaliz­mussal vádolták a törvényalko­tókat. Ezt taglalva kifejtette: a kormánynak nem célja a keres­kedelemből kirekeszteni a kül­földi tőkét, de annak elsősorban a nagyobb vállalkozások és vál­lalatok esetében lehet szerepe. Ezzel véget ért az állami kis­kereskedelem, a vendéglátóipar és a fogyasztási szolgáltatások vagyonának privatizálásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. A tetemes mennyiségű módosító indítványra tekintettel azonban a határozathozatalt a keddi ülés­napra halasztotta a Tisztelt Ház. A parlament utóbbi hetekben megszokott gyakorlatának meg­felelően ismét félbeszakadt a so­ron lévő napirendi pont tárgyalása. Előzetesen senki nem jelezte hozzászólási szándékát, ennek ellenére hatan kértek és kaptak szót a nem pártként bejegyzett társadalmi szervezetek ez évi költségvetési támogatásáról szó­ló országgyűlési határozatterve­zet vitájakor. Az e szervezetek­nek nyújtandó állami támogatás elosztására már az előző parla­ment szakbizottságának sem si­került igazán megnyugtató meg­oldást találnia, s a hétfői felszó­lalásokból úgy tűnt: ma még ne­hezebb elosztani - legalább meg­közelítően igazságosan - a ren­delkezésre álló, viszonylag cse­kély összeget. Mivel 18 óra után 8 perccel még több képviselő jelentkezett szólásra, az elnöklő Vörös Vince a téma tárgyalását kedd délelőtt­re halasztotta, majd az ülést be­zárta. KSH-adatok az év első hét hónapjáról (Folytatás az 1. oldalról) százalékkal haladta meg az egy évvel előttit. A zöldség- és főze­lékfélék ára a hét hónapban 20,2 százalékkal, júliusban 10,2 szá­zalékkal volt magasabb a tavalyi­nál. Az év közepén 42 ezer munka- nélkülit és 38 ezer betöltetlen ál­láshelyet tartottak nyilván. Az ál­lást keresők száma és a munkale­hetőségek között azonban terüle­tileg is, szakmailag is nagy az eltérés. A külkereskedelemben folyta­tódott a piacváltás, vagyis a két fő viszonylat közötti áruátcso­portosulás. Hét hónap alatt a ru­belelszámolásokban forgalma­zott árumennyiség jelentősen visszaesett: a behozatalban 18, a kivitelben 32 százalékkal. Nem rubelelszámolásokból ugyan­csak kevesebb árut hoztak be, mint tavaly január-júliusban, a csökkenés 4 százalék volt, a ki- vitt áruk mennyisége viszont 14 százalékkal meghaladta az egy évvel azelőttit. A változások kö­vetkeztében nem rubelelszámo­lásokban 601 millió dollár kivi­teli többlet alakult ki, a tavaly január-júliusi aktívum több mint ötszöröse, rubelelszámolások­ban pedig a tavaly ilyenkori 374 millió rubel aktívum helyett 166 millió rubel passzívum keletke­zett. Az ipari termelés az 50 főnél többet foglalkoztató ipari szerve­zetekben az első félévben 9,6, jú­liusban 12,6, a hét hónapban együttvéve 10 százalékkal volt kevesebb, mint tavaly ugyanezen időszakban. A visszaesés a 300 főnél többet foglalkoztató válla­latok körében következett be, ahol a kéthavi termelés 12 száza­lékkal csökkent, míg az 50-300 fős szervezetek termelése 21 szá­zalékkal nőtt. Az 50 főnél kisebb gazdálkodók tevékenysége - becslések szerint - két és félsze­resre emelkedett, súlyuk azon­ban a termelésben csekély, ezért a nagyvállalati kör termeléscsök­kenését csak mérsékelni tudták. Hét hónap alatt legnagyobb mértékben, 17 százalékkal az alapanyag szektorban csökkent a termelés. A feldolgozóipari ágak 10,1 százalékkal, ezen belül a gépipar 15,4 százalékkal termelt kevesebbet, mint egy évvel ez­előtt. A termeléscsökkenés kiter­jedt minden megyére és a fővá­rosra. Legnagyobb volt a csökke­nés Borsod-Abaúj-Zemplén, Ba­ranya, Nógrád és Vas megyében. Előzetes adatok szerint kalá­szos gabonából közepes termést, 7,9 millió tonnát takarítottak be a gazdaságok. Ez 4,1 százalékkal kevesebb az 1989 évinél. A meg­termelt 6,16 millió tonna búza a tavalyinál 5,4 százalékkal keve­sebb. A búza vetésterülete kis mértékben, 1,7 százalékkal csök­kent, a hektáronkénti 5040 kg termés 3,8 százalékkal kevesebb áz 1989 évinél. n. János Pál fogadta Antall Józsefet (Folytatás az 1. oldalról) sét, de a magyar kormány nem szándékozik katonai egységeket küldeni a térségbe a válság meg­oldását célzó nemzetközi össze­fogás keretében,, - jelentette ki hétfőn Antall József miniszterel­nök, aki olaszországi kormány­fői látogatása végén a római ma­gyar nagykövetségen tartott nemzetközi sajtóértekezleten foglalta össze látogatása eredmé­nyeit. A miniszterelnök elégedetten nyilatkozott mind a magyar­olasz kétoldalú kapcsolatokat, mind pedig az európai együttmű­ködést illetően. E két terület al­kotta - hangoztatta - olaszországi megbeszélései fő témáit. A kétoldalú kapcsolatokról szólva Antall József hangoztatta, hogy megbeszélésein sürgette az olasz beruházásokat és a vegyes vállalkozásokat Magyarorszá­gon. Az IRI állami vagyonkeze­lővel külön megállapodás szüle­tett arra nézve, hogy a magyar gazdasági vezetés jobban megis­merkedjék azokkal a módszerek­kel és szervezeti megoldásokkal, amelyek révén Olaszországban kiterjedt állami szektor működik mai piaci körülmények között magas hatékonysággal. A mi­niszterelnök hozzátette azonban, hogy a kormány a minél gyor­sabb privatizáció híve, s az IR] szerepet kíván játszani a magyai vállalatok privatizálásában is. Eredményes együttműködés alakulhat ki - hangoztatta végűi a kormányfő - kulturális térer (olasz nyelvoktatás, egyetem tanárok cseréje, segítség adat­bank létesítéséhez), továbbá í helyi önkormányzatok, így Ró­ma és Budapest között a köz- igazgatási gyakorlat és tapasz tálát átadásával olasz részről. Antall József, aki Giulio And reotti olasz miniszterelnök meg hívására négynapos hivatalos Iá togatást tett Olaszországban hétfőn a késő esti órákbar visszaérkezett Budapestre. Tizenhét körzetben tizenhatan MSZP-jelöltbemutató Szolnokon Egy korábbi sajtótájékoztatón- a jelölések kezdeti szakaszában- a Szocialista Párt Szolnok vá­rosi szervezete alapvető célként azt fogalmazta meg, hogy az egyéni választókerületek leg­alább felében szándékozik jelöl­tet indítani. Nos, ezt a célt sike­rült megvalósítaniuk, sőt “túltel­jesíteniük”. Ugyanis tegnap este a megyei tanács nagytermében megtartott jelöltbemutató lakos­sági fórumon tizenhat szocialista párti, illetve az MSZP által támo­gatott független jelöltet mutattak be. Az eredeti terv “túlteljesíté­se” úgy volt lehetséges - megfo­galmazásuk szerint -, hogy több független jelölt vállalta a párt tá­mogatását. A párt városi vezetői megelégedéssel közölték azt is a fórum résztvevőivel, hogy az MSZP a listák sorsolása alkal­mával a második helyre került. A listán másodikok A Szocialista Párt egyéni, il­letve támogatott jelöltjei Szolno­kon: 1. kerület: dr. Botka Jánosné tanár, pártonkívüli. 2. kerület: Zakár Zoltán tanár, pártonkívüli, 3. kerület: Szabó András tanár, pártonkívüli. 4. kerület: Nádud­vari Antal technikus. 5. kerület: Csépány Sándor nyugdíjas repü­lőgépvezető. 7. kerület: Szent- iványi Zoltán tanár. 8. kerület: Nagy Imre kollégiumi nevelőta­nár. 9. kerület: Szikszói Ferenc mérnök. 10. kerület: Hajdú László mérnök. 11. kerület: Fa­zekas Katalin üzemmérnök. 12. kerület: Békési Anikó csoportve­zető. 13. kerület: dr. Kristóf Mik lós mérnök. 14. kerület: dr. Jer nei Bálint közgazdász. 15. kerü let: dr. Füle István főiskolai do cens. 16. kerület: Kovács Liboi szakközépiskolai igazgató. 17 kerület: ifj. Vörös László igazga tási előadó. A pártlistán szereplő jelöltei (közülük kilencen az egyéni vá lasztókerületekben is indulnak) Kovács Libor, dr. Füle István, dr Karsay Koppány főorvos, pár tonkívüli, Fazekas Katalin, Nád udvari Antal, dr. Jemai Bálint Kerek István kisiparos, Csépánj Sándor, Szurmay Ernő könyv táros, Zsilka Sándor mérnök Szikszai Ferenc, dr. Keresztes Eszter filozófus, Horváth Káról} mérnök, Zakár Zoltán, Iváncsil Imre irodavezető, Kanyó Sándo MÁV-alkalmazott. B.I Munkaügyi konferencia Célszerű, ha az új Munka Tör­vénykönyv az eddigi keretjellegű szabályok helyett a munkavi­szony stabil feltételeit, ezek ga­ranciáit tartalmazza. Ezen túlme­nően - a társasági törvényhez ha­sonlóan - ne legyen sem szükség, sem lehetőség végrehajtási jog­szabályokra. A törvénykönyv mellett a szükséges részletszabá­lyokat a kollektív szerződések tartalmazhatnák. Többek között ez hangzott el az Ergonosoft Munkaerő- és Szervezetfejlesztő Kft. tegnap rendezett egész na­pos munkaügyi konferenciáján a Budapest Kongresszusi Köz­pontban. A tanácskozáson ismertetett elképzelések szerint a munkavi­szony létesítésének alapvető for­mája továbbra is a munkaszerző­dés lenne. A munkaszerződés módosítására a jövőben is csak a felek egyező elhatározása alap­ján lesz lehetőség. Parlamenti jegyzet Szolnokon is fúrták a Küldetést Az Országgyűlés tegnapi ülésszakán dr. Mizsei Béla Jász-Nagykun-Szolnok megye 2. számú körzetének egyéni kép­viselője a napirend előtt kért szót. A jász- ladányi malom ügyében protestált, el­mondta, hogy egyes vállalati igazgatók valósággal tönkreteszik a nemzeti va­gyont. A jászladányi malomból ugyanis eladták a hengereket, méghozzá 280 ezer forintért, és ezzel milliós értéket tettek használhatatlanná. Ugyan kin segít ez az összeg, melyet néhány gazdálkodó a mellényzsebéből kifizetett volna, sajnos azonban csak akkor volt tudomásuk a dologról, amikor a hengereket már gép­kocsira rakták. A malmot a helyi önkor­mányzat számára kellett volna megőriz­ni, hogy nem így történt, érthető a nagy felháborodás. Egyes okoskodó jogászok azt állítják - mondta a képviselő -, hogy a tartozékokat a vagyonügynökség tudta nélkül is el lehet adni. Dr. Mizsei Béla azonban úgy véli, az ilyen lelkiismeret­len igazgatókon kellene már túladni, akiknek machinációja kimeríti a társa­dalmi tulajdon hűtlen kezelésének vétsé­gét. Javasolta, ajövőben ne lehessen köz­hírelés és árverés nélkül túladni közhasz­nú dolgokon, ha kell garantálja ezt tör­vény, ezzel küldték ide a jászladányiak! * * * Kosa Ferenc filmrendező 1977 máju­sában Szolnokon a megyei tanács nagy­termében vetítette le Küldetés című film­jét, és utána hihetetlenül izgalmas anké- tot tartottak a főszereplő Balczó András­sal egyetemben. Emlékszem, milyen szikrázó volt a vita, előre felkért felszó­lalók próbáltak pengecsatát vívni a ren­dezővel és főszereplővel - szánalmasan megmosolyogtató eredménnyel.- Hogy emlékszik Ön vissza erre a tizenhárom évvel ezelőtti eseményre? - kérdeztem Kosa Ferenc szocialista párti képviselőt tegnap a Parlamentben.- Az úgy volt, hogy jártuk az országot Bandival, mindenütt megfordultunk, csak a fővárosban nem, így kerültünk Szolnokra is. Emlékszem annak a beszél­getésnek a hangulatára. Zsúfolt ház volt, és nagyon csattogó a pengeváltás. Más­nap be is hívattak a minisztériumba, hogy feljelentés érkezett a szolnoki an­kétről is. Ez a feljelentés azt tartalmazta, hogy mi túlságosan élesen kritizáljuk a fennálló társadalom szerkezetét, és nem­csak a részleteiben, de az egészről állít­juk, hogy nem tudta megvalósítani a tár­sadalmi igazságosságot semmilyen szin­ten.- Volt Önnek egy dicsérő utalása Pozs- gay Imrére: ebből nem lett kellemetlen­sége?- De igen: Szolnokon valaki elkezdte forszírozni, hogy a felső vezetésben ki a partner a közélet megtisztításában? Ki akartam térni a kérdés elől, de a partne­rem csak erőltette: hát akkor a hatalom­ban nincs is tisztességes ember? Erre azt válaszoltam, hogy nézze, ahhoz hogy a Küldetést bemutassuk, Pozsgay Imre kulturális miniszter engedélye kellett, és én tisztelettel gondolok az ő gesztusára. Amikor visszajöttem Pestre, a fejemre olvasták, hogy én az egész állami és po­litikai vezetésből egyetlen egy embert tartok becsületesnek. Annak idején még Aczél György is szemrehányást tett ezért. Ez a szolnoki eset is hozzájárult ahhoz, hogy hat hét múltán a filmemet betiltották, pedig telt házakkal ment. Volt olyan megye, ahonnan 127 százalé­kos látogatottságot jelentettek, de jól jel­lemzi az érdeklődést az is, hogy hat hét alatt 850 ezren látták az országban.- És láthattuk a napokban a televízió­ban is.- Igen, végre láthattuk. Egyébként ez a filmem volt leghosszabb ideig doboz­ban: a Béres-film tíz évig, ez tizenháro­mig. Most a családommal és a barátaim­mal néztem végig, és mondhatom, min­den egyes szavát vállalom ma is.- A film készítésének időpontjában mindenki azt jósolta volna, hogy Ön az elsők között lesz, akik “szétszedik az országot”. Végül nem lett szélsőséges a politikában.- Nézze, az én vezérlőelvem a huma­nizmus. Akartam én a változásokat, de úgy, hogy abban egyetlen ember ne rok­kanjon bele. Meg aztán én mindig balol­dali voltam: a piramisépítő rabszolgák, Jézus Krisztus és József Attila balol- daliságát vallottam a magaménak. És még egy: ösztönösen távol tartom ma­gam a hatalomtól, ezért is vagyok ott, ahol vagyok. Egyébként hogy baloldal meg jobboldal... Megmosolyogtató ter­minológiák. Az a véleményem, hogy el­múlnak századunkkal, és erre az életér­zésre fontosabb definíciók jönnek majd. Palágyi Béla Megalakult a Magyar Közleke­désbiztonsági Társaság Magyar Közlekedésbizton sági Társaság néven, hazánkbai elsőként olyan társadalmi szer vezet alakult meg, amely össze fogja és egyesíti a köziekedé biztonságával foglalkozó szak mák tevékenységét. A társaság elsődleges célja közé tartozik, hogy mérnökök orvosok, pszichológusok, útügy szakemberek és a téma iránt ér deklődők bevonásával megvizs gálják az ijesztő méreteket ölti közúti balesetek okait, és az ez zel kapcsolatos tennivalókat. A: alapítók szerint ugyanis lényeg változás csak az érdekelt tudó mányágak összefogásával, ta pasztalatcserével, továbbá kül földi példák felhasználásával ér hető el. Az Ausztria Lottó nyereményjegyzéke A Lottóunió Kft. közlése sze rint a 37. játékhéten az osztrál lottó nyereményei az illeték le vonása után a következők: 6 találatos 2 db, egyenként: 405 817 schilling 5 plusz 1 találatos 14 db egyenként 257 419 schilling 5 találatos 399 db, egyenkén 13 548 schilling 4 találatos 21 314 db, egyen ként 338 schilling 3 találatos 344 156 db, egyen ként 26 schilling A jokerszám: 2 405 938 schil ling, a jokerszám egymásmellet ti utolsó 5 számjegye 100 eze schilling, 4 számjegye 10 eze schilling, 3 számjegye 1000, : számjegye pedig 100 schilling.

Next

/
Oldalképek
Tartalom