Új Néplap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 124-148. szám)

1990-09-17 / 137. szám

2 néplap 1990. SZEPTEMBER 17 Göncz Árpád Virginiában Kitüntetés egy világhírű fizikusnak Kerekasztal-beszélgetés az amerikai alkotmányról A washingtoni magyarság képviselőivel találkozott Göncz Árpád köztársasági el­nök szombaton este a magyar nagykövetség fogadásán. Ez alkalommal adta át a Ma­gyar Köztársaság Rubinokkal Ékesített Zászlórendjét Bay Zoltánnak, a világhírű magyar származású amerikai fizikus­nak. A magyar államfő, aki a Központ a Demokráciáért meg­hívására, nemhivatalos látoga­táson tartózkodik az Egyesült Államokban, szombaton éjjel a Virginia állambeli Charlottes- ville-be érkezett. A magyar ál­lamfőt rendkívül meleg fogad­tatásban részesítették Virginia államban, ahol az amerikai de­mokrácia alapító atyái éltek és dolgoztak, és ahol e hagyomá­nyokat különös gonddal ápol­ják. Göncz vasárnap (közép-eu­rópai idő szerint az éjjeli órák­ban) az amerikai alkotmány kérdéseiről rendezett kerek- asztal-beszélgetésen vett részt, ma délelőtt pedig a Virginiai Egyetemen tesz látogatást. Antall József gazdasági vezetőkkel és üzletemberekkel tárgyalt (Folytatás az 1. oldalról) zóra. Az IR1 elnöke, Franco No­bili díszebédet adott a magyar küldöttség tiszteletére. Antall József miniszterelnök a vasárnapot Szardínia fővárosá­ban, Cagliariban, a Keresz­ténydemokrata Párt barátság fesztiválján töltötte. Mint az MDF elnöke találkozott és párt­közi megbeszélést folytatott Ar- naldo Forlani pártfőtitkárral és más kereszténydemokrata veze­tőkkel, hogy azután este Giulio Andreotti miniszterelnökkel folytathassa - immár kötetlenül - a pénteki eszmecserét. Antall Józsefet ma Castelgan- dolfóban magánkihallgatáson fogadja II. János Pál pápa. Az OMÉK-ról az IMEGA-ra (Folytatás az 1. oldalról) termékeit, valamint vendéglátói­pari, szállodai és konyhai beren­dezéseit, eszközeit 675 NSZK- beli és 338 külföldi cég. A 81 és félezer négyzetméternyi terüle­tet elfoglaló kiállítók száma két­szerese az 1988. évinek, és a kí­nálatukban szó szerint minden megtalálható, ami szem s száj­nak ingere. Magyarországot 22 cég kép­viseli a vásáron, köztük friss és továbbfeldolgozott termékeik­kel a megyénkbeli két baromfi- feldolgozó, a törökszentmiklósi vállalati és a zagyvarékasi szö­vetkezeti. A 16-os számú pavi­lonban a spanyol, a norvég, az argentin, az osztrák és a holland standok színvonalával vetekedő magyar termékbemutató a Hun- gexpo szakértelmét, jó ízlését di­cséri. A Hungavis Külkereskedelmi Vállalat standját szombaton dé­lelőtt felkereste az IMEGA ’90- et megnyitó Ignaz Kiechle tarto­mányi élelmezésügyi miniszter is. Á cég főosztályvezetőjétől, Kiss Sándortól nem éppen jó hí­reket hallottam közvetlenül a vá­sár megnyitása után.- Sajnos azt kell mondanom, hogy az egy évtizedes, folyama­tos fellendülés után megtorpant, és úgy tűnik, gyors visszaesés előtt áll a magyar baromfite­nyésztés és -export. Az export- szubvenció megnyirbálása, a ru­beles áruforgalom szűkítése, a termelési ráfordítások emelke­dése mind az ágazat és külkeres­kedelem jövedelmezősége ellen hat. Nagyon is szükségük van a feldolgozóknak az IMEGA-hoz hasonló rendezvényeken folyta­tott bemutatkozásra, piacfelmé­résre. Mintegy 20 termelőüzem külkereskedelmi alapítványa­ként a Hungavis az egész magyar baromfiipart képviseli itt. Az NSZK az egyik legfontosabb vá­sárlónk, 100 millió márka értékű magyar baromfihús, toll és tojás talál itt évente gazdára. A nyu­gatnémet exportban meghatáro­zó a zagyvarékasi feldolgozó szerepe. Megtudtam a külkereskedelmi szakembertől azt is, hogy alap­vetően a fagyasztott vagy előhű­tött friss baromfihússal van ke­resnivalónk a német és más nyu­gati piacokon. Leginkább a cso­magolás színvonala hagy kíván­nivalót maga után. A törökszent­miklósi és a zagyvarékasi feldol­gozó szakemberei egyébként majdhogynem az OMEK-ról ér­keztek az IMEGA-ra. Az utóbbi, évente 200 ezer tonna élőbarom­fit feldolgozó szövetkezeti üzem kereskedelmi igazgatóhelyette­sével, Faragó Jánossal sorra vet­tük a hűtővitrinben, hogy mivel is mutatkoznak be Münchenben.- A friss termékeink közül a grillcsirkének, a pecsenyelibá­nak és -kacsának, a zabon hizlalt libának, valamint a libacombnak és -mellnek keresünk újabb pia­cokat. Az utóbbira, a darabolt li­batermékekre mostanában meg­nőtt az igény a német háziasszo­nyok körében, ezért az idén meg­duplázzuk a termelését. A meg­növekedett igényeken túl azért is, mert jobb haszonnal lehet ér­tékesíteni, mint az egész libát. Természetesen bemutatjuk az IMEGA-n az odahaza már éven­te 60 tonnás mennyiségben érté­kesített továbbfeldolgozott ter­mékeinket, a Rékasi serpenyős családot, a konyhakész, fűszere­zett csirke-, liba- és kacsacombot is. Hogy az IMEGA mennyire nem csak kiállítás, termékbemu­tató, hanem valóban vásár is, ar­ról a Nyugat-Berlinben működő Jurk cég egyik tulajdonosával és egyben kereskedelmi igazgató­jával, Wemer Schamowskival - a Hungavis üzletkötőinek tolmá­csával - folytatott rövid beszél­getés során is meggyőződhet­tem.- Három évvel ezelőtt vállal­koztam a lengyel baromfihús nyugat-berl ini monopol iumának megtörésére. Úgy gondolom si­kerrel, hiszen idén például már a Jurk cég által forgalmazott ba­romfitermékek egyharmadát Magyarországról vásároljuk. Most tárgyaltam éppen Faragó úrral, ugyanis a cégem forgalmá­nak negyedét a zagyvarékasi áruk teszik ki. Nem hiszem, hogy sokat tévedek, ha azt mon­dom, hogy minden harmadik, Nyugat-Berlinben sütött grill­csirkét Zagyvarékason csoma­golnak. Ebből a termékből most itt az IMEGA-n rendeltem meg 100 tonnát az utolsó negyedévre, valamint 100 tonna egész, és ugyanannyi darabolt libát is. Ezen az üzleten kívül jóné- hány megköttetett még a vásár első napján a Hungavis standján. Szakemberek érdeklődésében egyébként a 25 pavilon egyiké­ben sincs hiány, de - hallottam a kiállítás sajtóközpontjában - a vásárlátogatók mmintha keve­sebben lennének, mint két éve, az IKOFA-n. Vélhetően az is oka ennek, hogy a sok éves hagyo­mányt megszakítva az élelmi- szeripari és gasztronómiai szak­vásár nem esik egybe a nagy hírű müncheni sörfesztivállal. Per­sze, akik a pavilonokat járva már degeszre kóstolgatták magukat halból, vadból azok szomjan sem maradnak: kéttucatnyi bajor sörgyár és csaknem félszáz borá­szati cég gondoskodik erről az IMEGA ’90-en. Temesközy Ferenc Kisgazda nagygyűlés Karcagon Ausztria lottó A Lottó Unió Kft. közlése szerint az osztrák lottó 37. já­tékhetének eredményei a kö­vetkezők. Leadott szelvény összesen: 2.068.950 darab. Ez 72.077.567 schilling fogadási dijat jelent. A teljes nyere­ményösszeg 36.038.783 schil­ling. Ebből a 6-osra 10.811.635 schilling jut. Az e heti nyerőszámok a kö­vetkezők: 8, 11, 16, 26, 32, 37, pót­szám: 19 A teljes Joker fogadási díj: 16.039.587 schilling. Ez az első nyerőosztály, a Joker 2.405.938 schiílinggel való do­tációját jelenti. Az e heti Joker-szám a kö­vetkező: 356.154. A Független Kisgazdapárt karcagi szervezete szombaton nagygyűlést tartott. Az előadó dr.Zsíros Géza, Békés megyei országgyűlési képviselő volt. Beszédében hangsúlyozta, hogy a párt programjának megvalósí­tása nem lehet százalékok kérdé­se a koalíción belül sem. Tör­vényjavaslatával kapcsolatban külön kiemelte: csak a napirend­re tűzését vonta vissza, nem ma­gát a javaslatot, mivel bízik a kormányfő szavában. Kitért a Földművelési Minisztérium és az Igazságügyi Minisztérium által kidolgozott törvényterve­zetre is. E tervezetben a hárompárti megállapodás többszörös meg­sértését látja, tételesen a köveke- ző pontokban: kik szerezhetnek földtulajdont, a pályakezdők kérdése, a gazdálkodók megíté­lése, az öröklés, a föld tehermen­tessége és a földmegváltás. Bü­rokratikusnak és halogatónak ítélte meg a tervezet azon részle­teit is, melyek a törvény kivitele­zésének technikai oldalával fog­lalkoznak. A közelgő önkor­mányzati választásokról szólva felhívta a helyi szervezet tagsá­gát, hiteles emberekért harcolja­nak, etikus és tisztességes eszkö­zökkel. Régiók az új rendszerben „Gondolkodj globálisan, cselekedj (2.rész) A cikk első részében a kisváro­sok játszották a főszerepet. Úgy tűnik a jelenlegi helyzetben a kis­városok nem létezhetnek a me­gyék nélkül, de természetesen más megye, más funkciókkal szükséges. Nyugaton is kibonta­kozik egy olyan tendencia, amely a kisebb régiókat ruházza fel olyan tartalommal, amelyek sze­rint részben a kormányzattal szemben hatalmi ellenpontot ké­peznek, részben a kisvárosok ál­tal megoldhatatlan feladatokat oldják meg. Sok ilyen létezik ugyanis az egészségügyben, ok­tatásban, területfejlesztésben, iparszervezésben, stb. Ezekhez koncepciók, perspektívák, ter­vek, s következésképpen szak­emberek kellenek. Ennek feltéte­leit csak a megye tudja megoldani mai világunkban. Hangsúlyozni kell, hogy felfogásunk szerint a megyei szervezetnek kellően ru­galmasnak kell lenni, követke­zésképpen feladatait illetően ön­meghatározónak. Az új önkor­mányzati törvény végül is elfo­gadja a megyék létezését, de azt is, hogy tágabb régiókra oszt le bizonyos feladatokat. Megyénket ebben a konstellációban Nógrád és Pest megyéhez sorolták be, Budapest székhellyel. Aki ismeri a korábbi regionális elképzelése­ket, most joggal csodálkozik. Mit keresünk mi ezen a vidéken? Többféle megközelítésben tu­dunk a feltett kérdésre válaszolni. Azon, hogy a megye ide-oda csa­pódik a különböző tervekben, nem lehet csodálkozni - húzta alá Csatári Bálint. Az Alföld köz- igazgatása későn alakult ki. Maga Jász-Nagykun-Szolnok megye is valójában három megye, a törté­nelmi kapcsolatokat is figyelem­be véve. Belső Szolnok, Jászság, Kunság a lehetségesi megoszlás. Ezen kívül is léteznek térségek, amelyek se ide, se oda nem tar­toznak, mint például Öcsöd és Ti­szafüred térsége. A tradicionális kapcsolatok pedig igen erősek. Ha viszont a köztársasági megbí­zottakra gondolunk, a hivatal fel­adatától is függ, mennyire lesz kényszerpálya a térszerkezeti lokálisan” kapcsolat. Az embereket becsap­ni nem lehet. Ha a hivatal telepü­lésfejlesztésben kapna jogkörö­ket, az elég szerencsétlen dolog lenne. Ha viszont a hivatal a re­gionális kormányzás felé vivő út első lépése lenne, s mindez nem járna kényszerpályákkal, akkor Szolnok lehetne az Alföld terüle­ti székhelye. Szolnok akkor lehetne az Al­föld természetes központja, ha a térség egészére nézve a regioná­lis érdek, funkció megfogalmaz­ható lehetne, és a köztársasági Valójában megyénk három megye A pillanatnyi állapotban mindez fikció megbízottak valóban látnának el ilyen feladatokat. Mindez persze ideálkép, bár nem a valóságtól elrugaszkodott elképzelés. Egyébként is, ha Európához sze­retnénk tartozni, akkor például a megye nem tárgyalópartner, de az Alföld már igen. Az ilyen jel­legű összefogás már csak azért is kívánatos, mert a térség hátrá­nyos megkülönböztetése állan­dónak mondható, igazi fellendü­lés régen érintette a térséget. Vár­ható a megyehatárok élességé­nek csökkentése, átjárhatóságuk növekedése, s ez is lehetővé te­szi, hogy a gazdaság természetes működése alapján, a regionális együttműködés kialakuljon. Az emberek természetes térbeli kap­csolatai is manifesztálódhatnak regionális kapcsolatokban. Az egészségügyben a szabad válasz­tási lehetőség például Tiszafüre­det nyilvánvalóan Debrecen felé, Kunszentmártont Szeged felé tolja. Mindez regionalizálódási folyamatot vált ki. Sajnos az is igaz viszont, hogy az átmeneti időszakban a megyei szintű bezárkózás fokozódhat. A válságtünetek éppen a térbeli válság képében jelentkezhetnek holott elvileg itt oldódhatnánal meg a legjobban. Az agrárgazda ság válsága megoldására jó esz köz lehet például az alföldi me gyék társulása. De ma nem lehe tudni, ki csinálja meg mindez: Nincs ember aki megjeleníts ezeket a gondolatokat. Pedig, e az előzőekből is következik, i: az Alföldön, az önkormányza: választások után erre az össze tartásra igen nagy szükség lenne A pillanatnyi politikai állapoi ban mindez fikció. Nagy a bels problématömeg, az új felállás k alakulatlan, minden képlékeny, gazdaság nem működőképe! Fennáll az a veszély is, hog kezdetben nagy lesz a szaké: telemhiány kicsiben is, nagyba is. Ahhoz pedig, hogy kijöjjö valami az egészből, a tudást és a objektív feltételeket együtt ke kezelni. A probléma országos szinte nincs rendezve. A Kömyezetvi delmi és Településfejlesztő Minisztériumban talán van en lehetőség. A viszonyok azonba eléggé kuszáltak, s nincs is iga: recept, ki csinálja. A regionál ügy ugyanis egyszerre belüg pénzügy, vagyonügy, építé ügy, közlekedési ügy, kömyeze ügy. Egyetlen minisztérium ti hát vagy az egyeztetéssel fogla kozik, vagy átalakul területfe lesztési minisztériummá. Addi is azonban tisztázni kell a kö: bülső szinteket. Ami tiszta, az a hogy léteznek az önkormányz; tok és az országos szint. Közi pen első nekifutásra is háro: szint létezik. A kisváros, kisté ség, a megyei vagy valami ehh< hasonló, és esetünkben az alföl régió szintjei. Ezek szükségsz rűen nem hatalmi szintek, teh az alulról jövő felismerések t hetik azzá, ami. Az Alföld ak területi kormányzatként is létr jöhetne, de a jelenlegi feláll; szerint Szolnok a vesztesek kö: kerülne. A leírtak persze a lehe séges megközelítések egyik Gondolatébresztőnek viszont r méljük, hogy megfelelnek. Füle Istvi Más ez a kampány Az MDF-en csattant az ostor Kitartó közönsége volt szomba­ton az éjszakába nyúló jászberényi SZDSZ-fórumnak. A Déryné Mű­velődési Központ zsúfolásig meg­telt nagytermében Pető Ivánt kitö­rő taps fogadta, de jó időbe tellett, míg szóhoz jutott az SZDSZ orszá­gos ügyvivője. Először ugyanis a párt (Fidesszel közösen indított) jelöltjei mutatkoztak be: Faragó József katonatiszt, Szakali János- né nyugdíjas, dr.Válenti Béla or­vos, Cserta István tanár, Csömör Tamás nyugdíjas, Szabó Gyula ta­nár, Benke István vállalkozó, Sza­bó József szakmunkás, Pápai Ró­bert vállalkozó és Sárközi György erdész. Listát is közösen állított a két párt. A hosszúra nyúlt bemutatkozá­sok, programismertetők után Pető Iván röviden elintézte mondaniva­lóját, hogy annál több időt hagyjon a kérdezőknek. És a kérdéseknek nem akart vége szakadni este 10 után sem. Pető Iván válaszaiban nem az érzelmekre, hanem az értelemre kívánt hatni. Logikus érvek, kime­rítő válaszok hangzottak el, egy­szerűen, közérthetően. Az elmúlt 40 év szinte szóba sem jött, a fő téma a közelmúlt volt. A száz nap értékelésével azon­ban pontosan kirajzolódott az SZDSZ-kampány stratégiája, amit maga az előadó sem titkolt. Ahely- hatósági választásokra készülő el­lenzéknek általában jók az esélyei. Nem kell tehát mást tenni, mint a kormánykoalíció hibáit, tétovasá- gait, elszalasztott lehetőségeit os­torozni, ezúttal azonban szenvedé­lyektől mentesen. Már nem a bizo­nyos rétegektől való elhatároló­dás, hanem az arctalan, bizonyta­lankodó választók felé nyitás szán­déka volt érzékelhető a fórumon. Igaz, hogy néhány hónap alatt nem tehetők jóvá 40 év hibái, de legalább életképes koncepciót le­hetne látni. Nem tudni, merre kí­ván vezetni a kormány - mondta az előadó -, az infláció kezelésére, a szociális piacgazdaságra, a föld­kérdésre, a privatizációra nincs el­fogadható elképzelése. Csak a megszerzett hatalom bürokratikus megerősítésén fáradozik elszántan az MDF, és nem riad vissza olyan jogok gyakorlásától, amit mások­nak megtilt. A háromórás fórom után rövid interjút kértünk Pető Ivántól.- Hogyan értékeli a ma esti ren­dezvényt?- Azon is mérem egy fórum tar­talmasságát, hogy meddig marad­nak az emberek. Márpedig itt hosszú ideig mozdulatlan volt a hallgatóság, érdeklődők, aktívak voltak a jelenlévők. Eredményes­sége pedig a végén mutatkozik meg.- Mit fog mutatni majd a vége, vagyis milyen eredményt vár a kampánytól?- Azt remélem, hogy országos; is jobb eredményt érünk el, mini parlamenti választásokon. Ak korábban nem bíztak bentiünk, t Ián most elhiszik, hogy vannak < képzeléseink, tudunk tenni a tel püléseken is az országért. Az tény, hogy az MDF-fel kapcsol tos általános elégedetlenség a í malmunkra hajtja a vizet.- Az Antall-kormány első sz napja hogyan vethető össze a N meth-kormány utolsó száz napj val?- Nem szeretném ezt azt ossz hasonlítást megtenni, igazságtal lenne a jelenlegi kormánny szemben. A korábbi egy letű rendszer utolsó kormánya volt, a lehetőségeihez mérten, szaki telmét és másokat is figyelem véve, egészen tűrhető volt. Igt ságtalan volna tehát, ha a sa rendszerén belül viszonylag kormányt összevetnénk egy ruti tálán, frissen hatalomra került p litikai csoportosulásból összevál gatott kormánnyal.- A helyhatósági választásoki kapcsolatban mi az, amit föltét nül el szeretne mondani még az Néplap olvasóinak?- A legfontosabb, amit itt a fó: mon is hangsúlyoztam, hogy kell menni választani. Csak azc nak lesz joguk később bírálni önkormányzatot, akik sza\ zatukkal már most beleszólnak; ját sorsuk alakításába. L

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom