Új Néplap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 124-148. szám)

1990-09-13 / 134. szám

2 1990. SZEPTEMBER 13 Nyilatkozatháború a külügyi válság második napján a Göncz Árpád: Nemzeti külpolitika konszenzus nélkül nincs Csak a növénytermesztés kiesése 25 százalékos Minisztériumi tájékoztató az aszályról (Folytatás az 1. oldalról) kommentálta az Országgyűlés keddi ülésének botrányos moz­zanatát, az ellenzéki képviselők kivonulását és Jeszenszky Géza lemondásának követelését Göncz Árpád. A tengerentúli út­ra készülő köztársasági elnök szerdán parlamenti dolgozószo­bájában fogadta a magyar sajtó képviselőit, és kötetlen beszél­getésen fejtette ki álláspontját a honi parlamentarizmus újabb, közfigyelmet keltett fejleményé­vel kapcsolatban. A köztársasági elnök elöljáró­ban elmondta, hogy bár más irá­nyú elfoglaltsága miatt - éppen írószövetségi elnökségéről kö­szönt le a szervezet választmá­nyi ülésén - nem tudott részt ven­ni a parlamenti plénum tanács­kozásán, a sajtóból részletesen tájékozódott a történtekről, s en­nek alapján fogalmazta meg ál­láspontját. Göncz Árpád vélekedése sze­rint a legújabb fejlemények, a jelek szerint, igazolják annak a korábbi figyelmeztetésnek az időszerűségét, amelyet az ülésszak kezdetén intézett a tör­vényhozáshoz, s amelyben fel­hívta a pártokat: tartózkodjanak egymás minősítgetésétől; érvvel érvet, elvvel elvet szegezzenek szembe. Ami a kivonulás tényét illeti, Göncz Árpád szerint ez sem új­donság a parlamentáris gyakor­latban; máskor és máshol is elő­fordult már, hogy a kisebbség ily módon adott hangot tiltakozásá­nak. A parlament munkáját az el­lenzéki „exodus” egyébként csak rövid időre tartotta fel, s a törvénykezés menetét legfeljebb hangulatilag zavarta meg. A külügyminiszter lemondá­sát szorgalmazó ellenzéki köve­teléssel kapcsolatban a köztár­sasági elnök emlékeztetett arra, hogy Jeszenszky Géza válaszát a lavinát elindító interpellációra a törvényhozás végül is elfogad­ta. A pártatlanság egyik legfőbb őrének tisztét elfoglaló Göncz Árpád végezetül mindenkit arra szólított fel, hogy az ülésterem­ben kedden elhangzottakat hig­gadtan, tiszta fejjel gondolja át. Az államfő megfontolásra aján­lotta: a nemzet érdekét a parla­ment egésze képviseli. Ennek alapfeltételeit - az elhagzottak következtében felvetődött poli­tikai és személyi kérdések egyér­telmű tisztázása révén - mielőbb meg kell teremteni. Ehhez mind a két fél felelős­ségteljes erőfeszítése szükséges. Ezt várja a parlamenttől a hely- hatósági választásokra készülő ország is. Végezetül Göncz Árpád fi­gyelmeztetett arra, hogy ami kedden az ülésteremben elhang­zott, az nem marad sam a falak, sem az ország határai között. Következetes nemzeti külpoliti­kát pedig konszenzus nélkül folytatni nem lehet! (MTI) (Folytatás az 1. oldalról) Nincs olyan szándék, hogy a je­lenlegi mezőgazdasági struktúrát szétverve, nulláról indítanák az ag­rártermelést a következőkben. Már csak azért sem elképzelhető ez, mert az FM nagyon is határo­zott szakmai elképzelésekkel ren­delkezik a máris adott értékek fel- használásáról. Sárossy László bejelentette, hogy komolyan fontolóra vették - esetleg világbanki támogatással - egy agrárfejlesztési pénzintézet létrehozását, mivel a jelenlegi hi­telezési gyakorlat nem megfelelő, és ezen feltétlenül változtatni akar­nak. Ami az aszályt illeti: több év óta kísért. Minisztériumi szakértők el­mondották, hogy a végső kárada­tok birtokában még nincsenek, tiszta kép csakis a betakarítás után lesz. Egy korábbi elemzésükben 30-35 milliárd forintos hozamkie­sést tartottak valószínűnek, ami a növénytermesztésben kereken 25 százalékos veszteséget jelent, és ez kimeríti a természeti csapás fo­galmát. Az aszály kihatásait minden­képpen korlátok között akarják tartani, nehogy bekövetkezzék amitől sokan tartanak, hogy tudni­illik a termelők egyszerűen vetn sem tudnak az idei őszön. Kor­mányintézkedéssel pénzügyi ked­vezmények teszik elviselhetővé í kis- és nagytermelők számára a: aszály következményeit. Az állat állomány csökkenését megelőzen dő, 400 ezer tonna kukorica im portjáról intézkedett a kormány, é: várhatóan összesen 600 ezer tonn; szolgálja majd a gabonamérlej egyensúlyának biztosítását. Antall József: „Nem fogom egyetlen miniszteremet sem feláldozni” ...szögezte le a miniszterel­nök, amikor szerdán az MTI munkatársának kifejtette az Je- szenszky-üggyel kapcsolatos ál­láspontját. (A interjút rövidítve közöljük.) „Úgy gondolom, hogy az in­terpellációkban, a kérdésekben szükségszerűen benne foglaltat­nak olyan elemek, amelyeket a válasznál később kifogásolnak. A külügyminiszternek feltett kérdés volt ideologikus - szem­ben az utólag szóvá tett kifogás­sal -, miután az a Magyar Nem­zetben közölt levélre hivatko­zott. A külügyminiszternek szükségszerűen arra kellett felel­nie, azt kellett magyaráznia, ami a levélben szerepelt. Amit vála­szában elmondott, az bizonyos politikai értékek - vagyis a nem­zeti, az európai értékek, a szociá­lis érzékenység, a szabadelvűség - összefoglalását jelentette, amely értékek az interpelláló kérdésében szerepeltek. A kül­ügyminiszter ezek együttes meglétét a koalíció pártjaiban vélte hitelesebben érvényesülni, mint más pártoknál. Ezzel - a bírálók állításával ellentétben - semmiféle kizárólagosságot nem fogalmazott meg - ez a vé­leménye. Többpártrendszerben a pártok nyilatkozhatnak önma­guk eszmei elkötelezettségéről, s feltehető, hogy mindegyik úgy gondolja: amit képvisel, azt hite­lesebben képviseli, mint a má­sik. Ebből következik, hogy ilyen viszonyok között senkit nem sért meg egy politikus, ha azt mondja, hogy bizonyos euró­pai vagy politikai értékeket sze­rinte az ő pártja, vagy a kor­mányban részt vevő koalíciók jobban képviselnek. Annál is furcsább ennek a zokon vétele, mivel különböző ellenzéki párt­jaink - parlamenten belül és kí­vül - olyan kijelentéseket tettek, amiben „mucsainak ’ ’ nevezték a kormánykoalíciót, külföldön és belföldön azt hangsúlyozták, hogy ők képviselik az európai és a nyugati orientációt, a kor­mánykoalíció Keletre taszítja ezt az országot.” „Az ellenzék egyes pártjai - mint például a Sza^^-0Kra. ták Szövetség a jeszenszky Géza által sorolt eszmékről, ezek egy részéről korábban azt állítot­ták, hogy ők képviselik, s ezt nyugodtan megtehették. S ha a stílust kifogásolják, akkor szá­mos olyan kijelentést szóvá te­hetnék, amit a kormányról tet­tek, amiben becsmérlően nyilat­koztak a kormány programjáról. s ezt is tudomásul vettük. Na­gyon furcsának találom azt a szemléletet és azt az eljárást, hogy ha valaki agresszíven kér­dez vagy agresszív kijelentése­ket tesz, s arra valahonnan válasz érkezik, az már felháborodást vált ki. Hasznosnak tartanám, ha a többi politikai párt is megvizs­gálná saját, mind a parlament­ben, mind egyéb helyeken el­hangzott megnyilatkozásait, s akkor aligha mondhatnák azt, hogy a Magyar Demokrata Fó­rum vagy a koalíció pártjai tettek csak olyan nyilatkozatokat, ami­ben saját magukat helyezték előbbre bizonyos értékek birto­kában. Megítélésem szerint az elmúlt három és fél hónap alatt igen fur­csa módon éppen a többi párt részéről nyilvánultak meg kife­jezetten sértő, ócsároló kifejezé­sek, amelyekre soha nem reagál­tunk.” „A politikai pártoknak nem kell megsértődniük egymásra, amikor politikai eszmék miatt versengenek, sőt az mindig hasz­nos, ha igazi európai értékek képviseletéért teszik ezt. Az el­lenzék együttes fellépése sem le­het ebben a vonatkozásban sértő. Nyilvánvalóan nem azonos poli­tikai irányzatot képvisel a Ma­gyar Szocialista Párt, a Szabad Demokraták Szövetsége és a Fi­desz. Mind a három párt más po­litikai értékekre helyezi a fő hangsúlyt, s nyilván más tradíci­ókkal rendelkezik, más értékeket vállal akkor is, ha vannak közö­sen vállalhatók is. Az sem sértő, ha egy politikai párt vagy több párt a balközéphez vagy a jobb­középhez sodródik. Igen nagy értékeknek tartom az európai baloldali értékeket is, amelyek egyensúlyban jelentkeznek a jobbközép vagy a centrum érté­keivel.” „Az ellenzéki pártok közös fellépése a választási kampány­ba illik, mint ahogy az is, hogy - nem először - követelik egy kor­mánytag lemondását. Ez egyes ellenzéki politikusok vagy pár­tok folyamatos taktikája, hogy megpróbálják szembeállítani a koalíciót. Hozzá tartozik ez a többpártrendszerben a politikai kísérletekhez, a belpolitikai küz­delemhez. Ezt nem lehet rossz néven venni. Ennek keretében követe­lik most éppen a külügyminisz­ter lemondását, egy látványos parlamenti produkcióval ötvöz­ve, amiben egyébként semmi kü­lönöset nem találok. Ilyenre nyilván máskor is lesz példa. Na­gyon furcsa lesz persze az, hogy ha sértő megjegyzések hangza­nak el a kormányzatról, a kor­mánypártokról, akkor esetleg a koalíciós pártok fölállnak és ki­vonulnak.” „Az ellenzék eddig konszen­zusról beszélt, miközben folya­matosan támadta a kormány kül­politikáját, lekicsinylő megjegy­zéseket téve, vagy amikor már végképp nem tudott mit monda­ni, akkor úgy igyekezett beállíta­ni, mintha az eredmények az elő­ző kormány politikájának lenné­nek köszönhetők. Ha most „nem kívánják fenntartani” a kon­szenzust, nem tekintem ezt a kor­mányzattal szemben reális ala­pokon nyugvó fenyegetésnek. Bízom abban, hogy a parlament­ben történtek után megnyugod­va, reálisabban fogják nézni az eseményeket. Éppen ezért nem kívántam tegnap sem válaszolni, sem nyilatkozni, mert szüksé­gesnek tartottam, hogy leüleped­jenek ezek a dolgok. Nem őrö­lünk az ilyen konfliktusoknak, mert az ország előtt álló problé­mák sokkal súlyosabbak, sem­hogy ezzel töltsük az időt.” A Külügyi Bizottság vakáció után dönt „Csak az indulatokat szítaná; a választási kampányt s7r.tr.01~*­, . ' __V/lgUllld, „ cm a D.zottsáeWn"-—ciajaba tartozó kérdés; a testületnek nem feladata belpolitikai jellegű megnyilatkozások megítélése; veszélyeztetné a bizottság egysé­gét, a pártokon belüli nemzeti külpolitika reprezentálását” - mindezek az érvek az Ország- gyűlés külügyi bizottságának szerdai ülésén hangzottak el an­nak a kezdeményezésnek nyo­mán, amely - Jeszenszky Géza keddi parlamenti -~nyilaiko- zásakapcsán -» £ a”ul. ügyminisztérium, illetve a kül­ügyminiszter viszonyának to­vábbi alakulásáról ajánlott véle­ménycserét. Ellenérvként - első­sorban az ellenzék - azt hangsú­lyozta, hogy végveszélybe került a parlamenti - és azon kívüli - pártok együttműködési készsége a magyar külpolitika irányításá­ban; megszakadt az ellenzéki pártok és a külügyminiszter kö­zött lehetséges kommunikáció; Az SZDSZ fóruma Kunszentmártonban olyan helyzet alakult ki, amely súlyos következményekkel járhat a magyar külpolitikára. Az e bizottságban korábban ta­pasztalt pártsemlegességnek, a pártokon felüli nemzeti külpoliti­kát reprezentáló magatartásnak ezúttal nyoma sem volt: kemény szócsata bontakozott ki a kor­mánykoalíció és az ellenzék kép­viselői között. Az utóbbiak többször is utaltak arra: új helyzet alakult ki azzal, hogy a külügyminiszter lemondá­sát a bizottságban részt vevő el­lenzéki pártok együttesen köve­telték. A kormánypártiak ugyancsak a vita helyett többször szavazást sürgettek, aminek eredménye az összetétel miatt sem lehetett két­séges. A súlyos konfliktust végül is úgy oldották meg a honatyák, hogy megegyeztek: legközelebbi ülésükön - az Országgyűlés újabb vakációja miatt egy hónap múlva - ismét napirendre tűzik a témát. Ekkorra ugyanis valamennyien megismerhetik pártfrakciójuk vé­leményét az ominózus kérdésben. Az MDF kampányát a parlamentben történtek sem zavarják A külügyminiszter parlamenti megtámadtatása kapcsán a Ma­gyar Demokrata Fórum elnöksé­ge nem látja szükségesnek testü­leti ülés összehívását. Az ellen­zék keddi fellépésének, Lezsák Sándor szerint, nem lesz komo­lyabb hatása a választási előké­születekre, s magát a kampányt sem zavarja meg. A parlament plenáris ülésén történteket a politikai helyzet ter­mészetessége hozta magával, s végül is Jeszenszky Géza inter­pellációra adott válaszáról az Or­szággyűlés döntött, elfogadva azt. Hozzátette: anélkül, hogy el­bagatellizálná a történteket, az esetnek korántsem lesz akkora hatása, mint amit egyesek feltéte­leznek. Az ügy mindenesetre rá­világít arra: minden településen - ahol több párt létezik - végig kell gondolni az. ^yÜttSüIgozás le­hetséges formái« «"«"'•— ° __„ */,muniiany­z ati képviselő-testületekben. Áz MDF szerint a legfontosabb a je­löltek múltja, szakértelme s a he­lyi közéletben eddig betöltött sze­repük. Mészöly: Nagyszerű biztatás az ilyen vereség ANGLIA-MAGYAR- ORSZÁG 1:0. (Folytatás az 1. oldalról) SZDSZ elnökét, aki az előbbire vá­laszolva elmondta, hogy a demok­ratikus országokban nem él ez a jogi intézmény. Jóllehet, jelenleg előnyös lenne a szabaddemokra­táknak, mégsem támogatják beve­zetését. Különösen politikai bi­zonytalanság idején könnyű aláírá­sokat gyűjteni - jegyezte meg. A kormány megbuktatható - utalt a kérdés második felére, de ennek a koalíció felbomlása a feltétele. Részletesen szólt az MDF Justi- tia-tervéről. Alapvető bajának azt tartotta, hogy jogilag nem értel­mezhető. Ha nem akarjuk, hogy boszorkányüldözés legyen a kö­vetkezménye, világosan meg kell határozni az érintett személyek kö­rét; egyértelműen meg kell állapí­tani, mik azok a múlt rendszerben elkövetett cselekmények, melye­ket ki kell vizsgálni (egyébként könnyen elindulhat egy feljelenté­si hullám); le kell szögezni, hogy (Folytatás az 1. oldalról) Az egyik legsürgősebb feladat gondoskodni a kisebbségek anyanyelvi oktatásáról és műve­lődéséről. Ugyanakkor számít arra, hogy az anyanemzetek hat­hatós támogatást nyújtanak eh­hez, főleg ösztöndíjakkal, peda­csak az ügyészség és a bíróság jo gosult a vizsgálatokra; végül dön teni kell az ellenőrzött időtartamrc is - mondotta. Ezt követően a SZDSZ ezzel kapcsolatos állás pontját ismertette. Nem akarna) senkit üldözni, megszégyeníten: nincs bennük bosszúvágy - fejtett ki. Az viszont nagyon lényeges hogy ne legyenek az új köztiszt ségviselők között volt hálózati sze mélyek, besúgók. Természetese az adatok titkosak lennének, senki nek a nevét nem hoznák nyilvános ságra - biztosította a hallgatóságo Ha mindez nem így, hanem a MDF-féle Justitia-terv szerint töt ténik, akkor rengeteg ember les zsarolható. Végül leszögezte, hog az SZDSZ egyetlen stratégiai szc vetségese a Fidesz. A szabadd« mokraták azonban a páriámén pártokkal szemben gyakorlatiasai Ha van közös céljuk, akkor átm< netileg bármelyikkel késze együttműködni. gógusok, szakemberek képzé vei és továbbképzésével. Ni tekintjük belügyeinkbe való 1 avatkozásnak azt, hogy az an; nemzetek aggódnak a hazái ban élő szlovének, szerbek, h vátok, szlovákok, németek, mánok, cigányok sorsáért. A külügyminiszter parlamenti válasza összeegyeztethetetlen, az alkotmány szellemével Tegnap Szolnokon Kis János sajtótájékoztatót tartott. Bevezető­jében a keddi parlamenti ülésen Jeszenszky Géza külügyminiszter és az SZDSZ között kirobbant konfliktusról szólt. Ezzel kapcsolat­ban leszögezte: „a külügyminiszter úr nyilatkozata elfogadhatatlan. Először is azért, mert olyan interpellációra válaszolt, melyben az SZDSZ és a Fidesz nem volt részes, tehát a nekik címzett támadás­nak semmiféle kiindulópontja nem volt. Másrészt az a külügymi­niszter, aki a parlamentben a kormányt képviseli, pártpolitikai küzdelmek kezdeményezője nem lehet... Végül Jeszenszky Géza válasza ellentétes az alkotmány és a demokrácia szellemével” - mondotta Kis János. Emlékeztetett Antall József ama korábbi kije­lentésére, miszerint a külügyminisztériumi munka az a terület, ahol az ellenzéki pártokkal is együtt kívánnak kormányozni. Éppen az előbbiek miatt ítélik úgy a szabaddemokraták, hogy Jeszenszky Géza nem alkalmas a külügyminiszteri tisztségre - zárta le a gon­dolatot a párt elnöke. Újságírók kérdéseire válaszolva kifejtette, hogy véleménye sze­rint az úgynevezett nagykoalíció létrejöttéhez nincsenek meg a feltételek, ehhez ugyanis jelentős politikai változtatásokra lenne szükség. Kijelentette, hogy a jelenlegi kormány nem alkalmas az ország ügyeinek vitelére. Az SZDSZ vidéki politikájáról szólva rövid távú célként a föld­törvény minél rövidebb időn belül történő kikényszerítését jelölte meg. Hozzátette, hogy ha másképp nem megy, akkor a szabadde­mokraták terjesztenek elő törvényjavaslatot. Hosszabb távon a leg­fontosabb feladat a föld magántulajdonának megteremtése. Az Új Néplap kérdésére válaszolva Kis János elmondta: a jelen­legi kormányban erősek a centralizációs törekvések, a központi és a helyi hatalom erőviszonyait az önkormányzatok gazdálkodását szabályozó jogszabályok döntik majd el igazán. Ettől függ, hogy a központosítási törekvéseknek mennyire képesek ellenállni az ön- kormányzatok. Kijelentett^ fogy az SZDSZ a törvény vitájában mostZ uccéntralizáció mellett áll majd ki. Sz. Z. Aktív kisebbségvédelemre készül a kormány

Next

/
Oldalképek
Tartalom