Új Néplap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 124-148. szám)

1990-09-12 / 133. szám

2 Néplap 1990. SZEPTEMBER 12. Háromszor is határozatképtelen volt a parlament MDF VÁLASZTÓI GYŰLÉS SZOLNOKON Lehetőség a teljes rendszerváltásra Bemutatkoztak a jelöltek, összeállt a pártlista (Folytatás az 1. oldalról) Először az elnöklő Szabad György szavazást rendelt el az általános vita lezárásáról, s 12.14-kor kiderült: a plénum ha­tározatképtelen. Csaknem egy­órás ügyrendi vita alakult ki az ellenzék, elsősorban az SZDSZ és a kormánypártok között. Az ellenzék úgy vélte: a kormány­pártok akadályozzák működé­sét, amikor korlátozni kívánják hozzászólási lehetőségeit, míg a kormánypártok szerint az ellen­zék jog- és házszabályellenesen terjesztett most be újabb módo­sító javaslatokat. Ügyrendi in­dítványok sora árasztotta el a Ház elnökét, aki már kénytelen volt az asztalra is csapni. Majd - arra hivatkozva, hogy a rendkí­vüli helyzetben rendkívüli, de a házszabálynak megfelelő mód­szereket alkalmaz - bejelentette döntését: lezárta az általános vi­tát. Azonban a Ház főtitkára is és Kónya Imre (MDF-frakcióveze- tő) is arra figyelmeztették, hogy erről szavazni kell. Viszont 12.45-kor megismétlődött a fél órával korábbi helyzet: a határo­zatképtelenség. Jóllehet Kónya Imre ezt úgy értelmezte: a jelen lévő képviselők több mint fele elfogadta az általános vita lezá­rását, Szabad György szünetet rendelt el, és összehívta a Házbi­zottság ülését. Szünet után a testület állásfog­lalásának megfelelően a plénunv meghallgatta az egyetlen SZDSZ-képviselő felszólalását, majd az általános vitát lezárta. A miniszter magánlevele Az interpellációk sora a szo­kásos mederben „folydogált”. E „békés menet” mindaddig tar­tott, amíg Bossányi Katalin (MSZP) el nem mondta interpel­lációját, amelyet a Magyar Nem­zet 1990. augusztus 27-i számá­ban megjelent nyílt levél tárgyá­ban annak szerzőjéhez, Je­szenszky Géza külügyminiszter­hez intézett, kifogásolva az írás politikai minősítéseit. A képvi­selő arra kérte a külügyminisz­tert, hogy érvekkel, tényekkel igazolja: minek alapján jelentet­te ki, hogy az európaiságot, a nemzeti elkötelezettséget, a szo­ciális érzékenységet, a szabad­elvű demokratizmust, a kereszt által képviselt emberközpontú moralitást összességébén kizá­rólag csak a jelenleg kormányzó pártok tagsága és szavazótábora vállalja. Jeszenszky Géza azzal kezdte válaszát, hogy a levelet nem kül­ügyminiszteri minőségében, ha­nem magánemberként írta abban a reményben, hogy megőrizhető lesz a Magyar Nemzet minden szép hagyománya és független­sége. Jeszenszky Géza ezután ideológiai síkra terelte mondan­dóját. A lap 1938-as alapító ve­zércikkére utalva kijelentette: a Magyar Nemzet akkori prog­ramja nem az, amit a mai MSZP vagy bármely más baloldali párt vagy irányzat magáénak vallhat. Pontosabban: vallhatja magát a Szocialista Párt vagy más ellen­zéki párt a magyar hivatás-gon­dolat, vagy a keresztény eszmei­ség követőjének, ám ha valaki tényleg ezen a talajon áll, az va­jon mit keres az ateisták és mar­xisták, illetve a közelmúltban még ezen eszmékre esküdök, és ezeket a társadalomra rákény- szerítők soraiban? Jeszenszky Géza lehetségesnek tartotta ugyan a pálfordulást „a damasz­kuszi csúcsforgalomban”. Ám szerinte a kormánykoalíció párt­jai jóval hitelesebben képviselik a nyugati civilizáció, a nemrég még lekicsinylőén polgárinak nevezett demokrácia, a mind a maradisággal, mind a radikaliz­mussal, mind a szocializmussal szemben álló, szabadelvűnek ne­vezett politikai eszmék, s nem utolsósorban a magyarság nem­zeti értékei és érdekei iránti elkö­telezettséget, mint az ellenzék sok tagja. A külügyminiszter ezen meg­nyilatkozása az ellenzéket csak­nem egységes fellépésre késztet­te: az SZDSZ és a Fidesz parla­menti csoportjának valamennyi tagja, illetve több MSZP-s kép­viselő is elhagyta az üléstermet a kormánypárti képviselők ütemes tapsa közepette. Jeszenszky Gé­zát különösebben nem zavarta, hogy „fél ház” előtt fejezte be válaszát azzal: magánlevelével nem kívánt beavatkozni a nagy múltú újság privatizációjába, legfeljebb a lap és a nemzet ér­dekei iránti felelősségre próbált apellálni. A fegyverekről törvény dönt Mivel az ellenzéki képviselők távozásával a plénum határozat- képtelenné vált, s úgy tűnt, hogy az ellenzéki oldalon lévők egyál­talán nem kívánnak visszatérni az ülésterembe, Kónya Imre (MDF) azt javasolta: napolják el az ülést. Szabad György, az Or­szággyűlés elnöke ezt az állás­pontot finomította, mint mondta: nem szabad megengedni, hogy a politikai vita idáig fajuljon, s egy ilyen felelősségteljes időszak­ban, mint a mostani, alkotókép­telenné váljék a parlament. Szü­netet javasolt, amelyet az elnök­lő Vörös Vince azonmód el is rendelt. A szünetben az ellenzéki pár­tok képviselői - Tölgyessy Péter (SZDSZ), Vitányi Iván (MSZP) és Orbán Viktor (Fidesz) - sajtó- értekezletet hívtak össze. Ideoló­giai fenntartásaikat hangoztatva, kifogásolva a külügyminiszter elhangzott beszédét, lemondásra szólították fel Jeszenszky Gézát. Véleményük szerint az az em­ber, aki ilyen diszkriminatív el­veket vall, s a parlamenti ellen­zék, illetve a parlamenten kívül rekedt, alkotmányos módon mű­ködő többi politikai csoportosu­lás nézeteit nem tiszteli, nem le­het a Magyar Köztársaság kül­ügyminisztere, nem képviselheti az ország érdekeit. A szünetet követően az ellen­zéki képviselők is visszatértek a padsorokba, s Jeszenszky Géza válaszát végül is a parlament 150 igen, 59 nem és 8 tartózkodás mellett elfogadta. A szavazás után - megszakítva az interpellációk sorát - folytatni kívánták a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalá­sát. Ám erre csak egy parázs MDF-SZDSZ-vita (a tárgy: ki miatt nem tudott a szünetben ér­demi munkát végezni az önkor­mányzati bizottság?) és újabb csillapító szünet után kerülhetett sor. Néhány perc múltán - immár az alkotmányügyi, valamint az önkormányzati bizottság, illetve a kormány támogatásával - sza­vazhattak a javaslatról. A plé­num a beterjesztett módosítá­sokkal 248 igen, 1 nem szava­zattal és 10 tartózkodással elfo­gadta a polgármesteri tisztség el­látásának egyes kérdéseiről szó­ló törvény módosításáról szóló törvényjav aslatot. A képviselők ezután ismét in­terpellációkkal foglalkoztak. Ki­rály Zoltán független képviselő az önvédelmi fegyverek begyűj­tése tárgyában interpellált a bel­ügyminiszterhez. Király Zoltán annak a véleményének adott hangot, hogy egy működő de­mokráciában nincs szükség ön­védelmi fegyverre, ám ma nem ez a helyzet hazánkban. A köz- biztonság nem jó, az emberek félelemérzete növekszik. A bel­ügyminiszter utasítását törvény- sértőnek ítélte, amely megsérti a jogalkotásról, illetve az állam- ig-azgatási eljárásról szóló sza­bályozást. A miniszter utasításá­ból valójában az sem derül ki, hogy az önvédelmi fegyverek begyűjtésének mi a tényleges oka. Horváth Balázs válaszában cáfolta, hogy intézkedése sérte­né a jogalkotásról szóló 1987-es törvényt, mert a miniszter és az országos hatáskörű szerv veze­tője jogszabályban meghatáro­zott irányítási jogkörében a köz­vetlenül irányítása alá tartozó szervek tevékenységét szabályo­zó utasítást adhat ki. Horváth Balázs úgy érvelt, hogy ő az or­szágos rendőrfőkapitányt, és nem az állampolgárokat utasítot­ta. Ugyanakkor megjegyezte: ebben az esetben a tulajdonjog továbbra is fennmarad, mert a lőfegyverek sorsáról a hamaro­san beterjesztendő, lőfegyverek­ről, lőszerekről szóló törvény rendelkezik majd. E döntés elő­készítésére tartotta fontosnak a fegyverek gyors begyűjtését, rendőrségi letétbe helyezését, el­kerülve azok nagyszámú „el­vesztését”. Ez utóbbi kijelentést azzal tá­masztotta alá, hogy az elmúlt na­pokban, szinte varázsütésre, 150 önvédelmi fegyver tűnt el gya­nús körülmények között. Hor­váth Balázs elismerte, hogy a közrend és a közbiztonság ijesz­tő mértékben romlik, ám nem tartotta megfelelő módszernek, hogy minden nagykorú állam­polgárt erre hivatkozva felfegy­verezzenek. Szólt arról is, hogy az illegális fegyverek begyűjté­sére több akciót szerveztek, ám a belügyminiszter szerint nem olyan riasztóak a számok, mint az a köztudatban él, csak tört része annak, amiről beszélnek az emberek. Közölte, hogy a rend­őrség minden olyan esetben el­jár, amelyről tudomást szerez. A képviselő a miniszter vála­szát nem fogadta el, a plénum azonban egyetértett azzal. Nagy András (SZDSZ) a tria­noni emlékmű miatt kívánt inter­pellálni, ám ettől visszalépett. Annyit azért megjegyzett: a leg­különfélébb miniszteri és mi­niszterelnöki megnyilatkozá­sokból úgy tűnik, hogy a kor­mány nem tud egy nyelven be­szélni. Válasz a Trianon- emlékmüröl Jeszenszky Géza, felkészül­vén írásban a válaszra, fel is ol­vasta annak egy-egy részletét. Visszautasította a képviselő bí­rálatát, hangsúlyozva: a kor­mány ebben az ügyben világo­san, a nyilvánosság előtt állást foglalt, nem tartott szükségesnek külön kormánynyilatkozatot ki­adni. Jóllehet még 10 interpelláció és kérdés várt volna válaszra, az elnöklő Dörnbach Alajos az ülést 18.45 perckor elnapolta. Az Országgyűlés szeptember Az OVB állásfoglalásai Szerdán befejeződik a jelöltállí­tás a szeptember 30-ai önkormány­zati választásokra. Ez alkalomból az Országos Választási Bizottság számos kérdésben állásfoglalást tett közzé. E szerint a jelöltet és a listát szeptember 13-án 24 óráig kell az illetékes választási szervnél bejelenteni. A jelöltállítás során több esetben is előforduld az ajánlóív megnyitá­sakor a jelölt azt nyilatkoztata, hogy ő X párt színeiben indul, ám pártja nem tekintette támogatottjá­nak. Ilyen esetben a nyilatkozatot tevő párt álláspontja a mérvadó. Arra is van példa, egy pártnak két vagy több, önmagát legitimnek te­kintő helyi szervezete működik. Ezekben az esetekben az alakilag megfelelő bejelentéseket elfogad­ják a választási bizottságok, felté­ve, hogy ajelöltek személye eltérő. A választási törvény előírása szerint a jelölt az ajánlások össze­gyűjtése után nem módosíthatja az ajánlóív adatait. Ennek megfelelő­en ha egy meghatározott párt, tár­sadalmi szervezet jelöltjeként in­dult, akkor nem lehet párt által tá­mogatott független jelölt, hacsak nem nyit új ajánlóívet. Ez esetben ajelölt dönthet úgy, hogy az utóbbi jelölést fogadja el. A szavazólapo­kon egyébként a pártok, társadalmi szervezetek nevét hivatalos alapító okiratuk szerint kell feltüntetni. A „független jelölt” megnevezését a pártok neveinek írásánál használt betűtípussal, kisbetűvel kell meg­jelölni. A választási törvény értel­mében a nemzeti és etnikai kisebb­ség nevét a szavazólapon a kisebb­ség anyanyelvén is fel kell tüntetni. Az OVB állásfoglalása szerint a fogvatartottak csak abban az eset­ben élhetnek szavazati jogukkal, ha a fogva tartásuk helye az állandó lakóhelyük szerinti szavazókor te­rületén van. Ebben az esetben kér­hetik a szavazatszámláló bizottsá­got a mozgóumás szavazás biztosí­tására. (MTI) Lapzárta után:- Miért késlekednek a Halász I. képviselő által leadott hong­kongi téma közlésével? Bár valóban komoly cég je­lentkezett volna, de sajnos nem ez a helyzet! Nem a helyi SZDSZ lejáratását kérjük, csak hiteles tájékoztatást!- Nem hiteles tájékoztatás je- lent meg a szeptember 7-i ösze- jövetelről, amelyen ország- gyűlési képviselők is jelen vol­tak.- Ismételten felhívom figyel­müket a vállalati tanácsokkal kapcsolatos, az Új Néplaphoz szeptember 7-én eljuttatott MDF állásfoglalás jelentőségére. Munkatanácskozásnak is ne­vezhető az a választói gyűlés, amelyet tegnap este tartott meg az MDF Szolnok városi szerve­zete a volt HMF székházban. A tanácskozás ugyanis nélkülözte a formalitásokat, kötetlen, köz­vetlen hangnem jellemezte. A gyűlésen sorra bemutatkoztak az MDF városi szervezete által in­dított, illetve támogatott egyéni választókerületi jelöltek, akik néhány szóval vázolták egyéni programjukat is. A bemutatás és bemutatkozás után Tóth István megyei elnök szólt a helyhatósá­gi választások jelentőségéről.- Az egész ország és az MDF is egy újabb fontos és drámai választást fog megélni - mondot­ta Tóth István. Ezen a választá­son ugyanis elronthatunk min­dent, mert megvan a visszaren­deződés veszélye. De meg is nyerhetünk mindent azzal, hogy a közép és alsó szinteken is be­következik a rendszerváltás. A kisvárosok, a falvak népe még azt látja, hogy környezetében nem változott semmi, ugyan­azok a rossz emlékű emberek vannak hatalmon. Egy jogállam­ban nem lehet azonnal leváltani Több tízezer munkavállalót érint, ha nem kapnak hiteles tá­jékoztatást! Lelkűk rajta! Pintér László Továbbá: Három hete várjuk az MDF Mezőgazdasági és Ke­reskedelmi Szakbizottsága programjának közlését. Laczi Zoltán újságíró révén már nyomdakész állapotban van az írás a gépben. Pintér László Kommentárt nem fűzünk a so­rokhoz: helyesírási hibát magya- rázgatni amúgy is lehetetlen (csupán elnézést kérhetünk), a komisszárt arroganciával előa­őket. Erre most a választások hi­vatottak. Az MDF-nek külön fontos, hogy most megszilárdít­hatja értékrendjét - jelentette ki. Az emberek többsége tudja - folytatta a kormány száz napjára célozva -, hogy rövid idő alatt nem lehet csodát tenni, csak so­kat dolgozni és hinni. Hitre szük­ség van, hit nélkül nem lehet po­litizálni - fejezte be rövid mon­danivalóját Tóth István. Ezután néhány, választással kapcsola­tos, praktikus jelöltteendőről szólt. A tanácskozás második részé­ben a pártlistán szereplő jelöltek mutatkoztak be. A lista végleges sorrendjében lapzártáig a tanács­kozás még nem döntött. Az MDF listás jelöltjei a bemutatás sorrendjében: dr. Gergely Mi­hály sebész professzor, Csala Sándor építészmérnök, Kovács Gyuláné dr. környezetvédelmi szakmérnök, Szabó Béla rajzta­nár, dr. Csoór György jogász, Héja Istvánné ÁFÉSZ-főköny- velő, dr. Pintér László útépítő mérnök, Nagy Géza üzemmér­nök, Zolnai Sándomé OTP belső ellenőr, Baranyó Sándor festő­művész. B. I. dott témajavaslatok és témaszá­monkérések pedig magukért be­szélnek. És, hogy Pintér úr to­vábbra sem barátilag üdvözli az Új Néplapot... Ilyen szerepté­vesztést dehogyis feltételezünk egy következetesen gondolkodó emberről. A politikai biztosok régen sem barátkoztak - mi még emlékszünk erre néhány hónap­pal ezelőttről. Legfeljebb abban bízunk valamicskét, hogy a le­vélíró neve alá írt M, D és F betűkkel csupán a párt szolnoki elnöke igyekszik követelődzé- sének és „tárgyalási” stílusának valahogy hitelt szerezni - és nem az MDF mondott le sajtószabad­ságot hirdető elveiről. Megalakult a Kárpótlási Kollégium Kedden megtartotta alakuló ülését a Kárpótlási Hivatal mellett működő Társadalmi Kollégium. Elnökévé Menczer Gusztávot, alel- nökévé Hegedűs B. Andrást kérte fel Antall József miniszterelnök. A bizottság tagjai - akiket dr. Kiss Gyula tárca nélküli miniszter kért fel a tisztség betöltésére - Rozsdy Pál, Hegedűs László, Fónay Jenő, dr. Gáspár János, dr. Zielbauer György, Kaas Ervin, Esztergár Pál és dr. Ruttkai György. A bizottság rendszeresen tartandó ülésein fog­lalkozik a kárpótlás és a rehabilitáció folyamatával, állást foglal egyéni kérelmekben, és folyamatosan áttekinti az e téren megvaló­suló jogalkotási és jogászi-történészi kutatások helyzetét. (MTI) Az (önkéntes?) komisszár levelét megírta... ...szerkesztőségünknek, és a hiteles tájékoztatást szolgálva másolatát közre is adjuk. A kézzel írott sorok: Tisztelt Cl«! Szolnok. 1990.IX.10. Az Uj Néplap 90.IX.8-i száaában J dologra fiqyelteo fel, izekre reagálok. 1. A "Kegyele« a kéjeknek" c. írás címében és alcímében egyaránt pejoratív, sugalaaz, ne« pártsealeges, hanem a rendszerváltozással szeaben közöabüs, a koraánnyal és a köztársasági elnökkel szeaben rosszhiszeaű. (Az elnök adott kegyelhet éspedig ne« közönséges kéaeknek, hanem néhány bátor, tisztességes embernek.) 2. A fentiekkel szeaben viszont örülök annak, aait a "Kö- pönyeoforoatásból Jeles" c. írásban tapasztaltam. 't, hoqy egy konkrét, szeaélyt Is érin- izáaoltatás" lel lenn ügyben a lap foglal állást. ElOször J ♦6, 1 é3 ne« egy pártszóvivé 'például én, P.L.) szájába adja az elmarasztaló véle»ényt. Vénre! További bátorsóafl-.han bízva alánlok még néhány személyt, akikről szintén lehetne Írni: Kaposvári Kázmér. •thérvári László (VCSM). Adámosi úr (SZOlfV). László József (IKV) Sorolhatná« nép, de egyelőre elég ennyi. J. Bármilyen nac az országot. továbbra sem bará ■r£t ***»•» • - . - ,/ » / JZTLu<, U.,ér)«/■ Ayv uf/ tv-.ty - 4>-y/ ,éinrj ■ tcrdré-J syr aW/cW' i*<rr<ß, soíeHts <-< o *<■**•" ^ , iszálykár. ne« súly tóttá. hane« sújtotta ■ cinben és kétszer is, kicsit sok. X"/ír. yi'JTy/tjZÉ _ — /yir.icjéM"> j rcíéétárf s , of Cy /fi­zz- 7 ~&rr tjf.Va/bf A//)f r C/orf , flO if /cíft'- Olt /öyTZc-f 7jZf&őZ ! f ■ / > i - / i. *■ r . y.v,-• f-'-.-U'-/, ' V / ~ ~ űii-n .J’.-i Befejeződik a jelöltállítás

Next

/
Oldalképek
Tartalom