Új Néplap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 98-123. szám)

1990-08-10 / 106. szám

2 1990. AUGUSZTUS 10. ÜLÉSEZETT A KORMÁNY Interjú Jeszenszky Géza külügyminiszterrel (Folytatás az 1. oldalról) mány így kívánja megakadá­lyozni a társadalombiztosítási és nyugdíjárulék késedelmes meg­fizetését, a fizetési fegyelem romlását. Az ülésen elfogadták „a tisz­tességtelen piaci magatartás ti­lalmáról” és „az árak megállapí­tásáról” szóló törvényjavaslat végleges szövegét. E törvényter­vezetek rögzítik a létrehozandó gazdasági versenyhivatal fel­adatkörét is. A versenyhivatal el­nökét és helyetteseit a miniszter- elnök nevezi ki, határozatlan időre. Az árhatósági jogkörök megszűnése következtében ami­Éljen az életképesebb (Folytatás az 1. oldalról) kultunk, az üzemigazgatónk - aki támogatott minket - ajánlotta, hogy azért beszéljük meg a dolgot Kis Zoltánnal. Értetlenül néztünk, hogy mi köze ehhez az ország- gyűlési képviselőnknek. Aztán ki­derült, a vb-titkárt, akit Berényben alig láttunk, véletlenül szintén így hívják.- Mik a céljaik?- A munkavállalók érdekképvi­selete elsősorban. A vezetőkkel a vitás dolgokat tárgyalások útján rendezni. A régi szakszervezet megújítása nem járható út. Ezért gondoltuk, hogy a független szak- szervezettel tiszta lappal indulunk. Mi itt a jászberényi dolgozók ér­dekképviseletét vállaljuk, ezt vár­ják tőlünk a dolgozók. Budapesten nem tudják, mi a problémánk. Erre csak itt helyben lehet megoldást találni, tárgyalásos alapon, az itteni vezetőkkel szót értve. Mi nem aka­runk a cégnél máshol dolgozókkal, csak a herényiekkel foglalkozni. A MSZOSZ-ban is maradtak tagok. Velük is együttműködünk, amiben lehet. De a régi bizalmi a jogaival eddig se tudott élni, ami az eddigi szakszervezeti struktúra csődjét jól jelzi. Az üzemigazgatót, Szima Já­nost is megkérdeztem, mi a véle­ménye, most már kétféle szakszer­vezettel is tárgyalnia kell.- Én egyformán kezelem őket. A függetlenek útjába sem gördítek semmilyen akadályt. A gazdasági intézkedéseimet ezután is megho­zom, mint annak előtte. Az idő fog­ja úgyis eldönteni, hogy a régi vagy az új szakszervezet az életké­pe^ ______________Kiss Erika N em a szolnoki cég ment csődbe (Folytatás az 1. oldalról) nika Ipari Kisszövetkezet. Nos, nem a kísértetiesen hasonló nevet viselő szolnoki vállalkozásról van szó, hanem egy budapesti vállalat­ról - tudtuk meg Gados Gyulától, a Thermotechnik Kft. ügyvezető igazgatójától. Az igaz, hogy a műszaki racio­nalitásból manapság sem könnyű megélni, de ez nem vonatkozik a szolnoki vállalkozókra, akiknek a fő tevékenységi köre a minél na­gyobb energiamegtakarítást lehe­tővé tevő épületgépészeti techni­kák, technológiák tervezése és ki­vitelezése. A jelenlegi beruhá­zásínséges időszakban csak né­hány cégnek adatik meg a lehető­ség, hogy az energiafelhasználási rendszerét korszerűsítse, és ezáltal kevesebb szenet, olajat, gázt tüzel­jen el, illetve kevesebb elektromos áramot fogyasszon. Pedig a kft. szakemberei szerint nemzetgazda­sági szinten 10-15 százalékos energiamegtakarítást lehetne elér­ni az eddigieknél korszerűbb mű­szaki megoldások alkalmazásával. Szellemi potenciálból tehát nincs hiány, de pénzből annál inkább. Ma azonban még számos vállalat­nál csekély az érdekeltség az ener- giaköltségek csökkentésére. Mindehhez hozzájárul egy olyan hitel- és kamatpolitika, amely nem hat ösztönzőleg a gazdálkodókra, hogy energiatakarékosságot célzó beruházásokba kezdjenek. A hely­zeten javítana, ha a bankok érde­keltté válnának az ilyen műszaki fejlesztések finanszírozásában, esetleg úgy, hogy a kisebb ener­giafelhasználásból származó költ­ségmegtakarítás egy része a kasszájukba kerül. L. Z. Tájékoztatjuk Kedves Vásárlóinkat, hogy 1990. augusztus 10-én 10 órakor megnyitjuk a Baross és Szapári út sarkán lévő KARAMELLA édesség-delikát boltunkat. Különleges választékkal és szolgáltatásokkal, a nyitás napján kóstolóval és sorso­lással várunk minden KEDVES VÁSÁRLÓT. 32927/1 "Külpolitikánk alapelve: a nemzet érdeke" Nem túl elégedett az újságírókkal Antall József volt az osztályfőnöke a gimnáziumban, később pedig feleségül vette a jelenlegi magyar miniszterel­nök unokahúgát. Ám, hogy csupán ezért nevezték volna ki hazánk külügyminiszterének, azt tagadta a szekszárdi or­vosklub legutóbbi vendége, Jeszenszky Géza. Reméljük, ezen adalékok közreadásával nem rontjuk tovább a sajtó renoméját: ez azért is sajnálatos lenne, mert a külügymi­niszter úr - ahogyan az kiderült a rendezvényen - nem túl elégedett az újságírókkal, akiknek egy része szerinte az ellenzékhez csatlakozott. Természetesen nemcsak a sajtó került terítékre, hanem külpolitikánk számos fontos kérdé­se is. niszterek feladata a hatáskörük­be tartozó ezzel kapcsolatos jog­szabályok felülvizsgálata, és azok összehangolása a törvény- tervezetekkel. Az egységes ter­mékazonosító kódrendszer ki­építéséhez szükséges jogszabály kiadásáról az ipari és kereskedel­mi miniszter gondoskodik. Félévi mérleg a Tisza Cipő­gyárban (Folytatás az 1. oldalról) pés volt a Tisza Cipőgyár országos saját bolthálózatának kialakítása. A gyári üzleteken keresztül félmil­liót meghaladó, ötszáztötvenné- gyezer pár cipőt értékesítettek, kis- híján negyedmilliárd forint érték­ben. A bevétel harminchat száza­lékkal haladta meg az előző év azonos időszakának forgalmát. Mindent egybevetve, a vállalat összes lábbeli kiszállítása megha­ladta a 4,1 millió párat. Közismert, hogy az ipari mun­kások körében is napról-napra emelkedik a munkanélküliek szá­ma. ATisza Cipőgyár eddig ez alól kivétel. A foglalkoztatási problé­mákat eredményes vállalati mar­keting munkával el tudták kerülni, az első félév során dolgozókat nem bocsájtottak el. Ezzel szemben in­kább a keresetet sikerült növelni, noha a béremelés mértéke még nem érte el a gyorsan növekvő inf­láció arányát. A vállalatvezetés kö­vetkezetes célja, hogy az idén a dolgozók részére legalább húsz százalékos béremelést biztosítson. A gazdasági és a piaci helyzet bi­zonytalansága az év második fe­lében is komoly problémát jelent. Különösen a nagyobb vevőnek számító keleti országok, minde­nekelőtt a Szovjetunió magatartá­sa, az export korlátozása fokozza a nehézségeket. Ezt az állapotot a tőkés export növelésével, minősé­gi árutermeléssel igyekeznek el­lensúlyozni. Az eddigi eredmé­nyek biztatóak, számítanak arra, hogy 1990. végül is elfogadhatóan zárni és alapot szolgáltat az 1991. évi eredményes munkához.- Személy szerint nagyon örü­lök annak, hogy az általam átvett Külügyminisztériumban nem kellett olyan mély változtatást, váltást eszközölni, mint például a Belügyminisztériumban - vála­szolt Jeszenszky Géza. - Az is tény, hogy korábban elvégeztek egy sor olyan feladatot, amelyet a volt szocialista országoknak most kell megoldaniuk.- Az új kormány külügymi­nisztere miben látja a további fej­lődés lehetőségét?- Nem kívánok arra a közhely­re hivatkozni, hogy nincs olyan dolog, amit ne lehetne jobban csinálni. Az új kormány - amely kizárólag olyan személyekből áll, akiknek semmi közük nem volt a kommunista rendszerhez - sokkal hitelesebben képviselhet egy nyugati orientációt. Még ak­kor is, ha Horn Gyulával kapcso­latban nagy rokonszenv mutat­kozott meg a német kérdésben tanúsított lépései miatt. Ám egé­szében ez az első szabadon vá­lasztott kormány, amelynek mi­niszterével azért másképp tár­gyalnak a politikai tényezők. ^ Az ön által említett nyugati orientáció a két Németország kü­szöbön álló egyesítése után nem jelent majd egyfajta egyoldalú csatlakozást ehhez az ország­hoz? Azaz a korábbi kizárólagos szovjet érdekszféra után hazánk német érdekszférává válik?- Ez egyáltalán nem képzelhe­tő el. Aki figyeli a magyar külpo­litikát, akár csak az újságokon keresztül is, ezt nem gondolhatja komolyan. Ugyanakkor Német­országot természetszerűleg fon­tos tényezőnek tekintjük, jelen­tős szerepe van a magyar gazda­sági átalakulás terén. Ám külpo­litikánk alapelve a nemzet érde­ke, amit nem szűklátókörűén, ha­nem harmonikus kapcsolatrend­szer keretében kell értelmezni. Ez kizárja azt, hogy egy ponthoz kössük hazánkat. Az Európa-ori- entáció nem azt jelenti, hogy Eu­rópa egyenlő Németországgal. Igyekszünk mindenkivel jó kap­csolatokat kialakítani, s ez a tö­rekvésünk, úgy érzem, vissz­hangra is talált.- Talán egy kivételével. Már Hóm Gyula is megjegyezte an­nak idején, hogy Románia ilyen szempontból kezelhetetlen. A ta­valy decemberi változásokat kö­vetően ismét szertefoszlottak a reményeink. Mit lehet -ilyen helyzetben tenni?- Románia esetében is nagyon világosak a kívánalmaink. Alap- feltételnek tartjuk a demokrati­kusjogok biztosítását, kiemelten a kisebbségi jogok megadását. Sajnos, nem látom azt, hogy mindezt Románia tiszta szívvel vállalná. Mégis, úgy vélem, hogy Romáaia ezekkel az igé­nyekkel nem fog olyan mérték­ben szembeállni, mint tette azt a Ceausescu-diktatúra idején. A mai román vezetés nem enged­heti meg magának, hogy teljes­séggel figyelmen kívül hagyja más országok, nemzetközi szer­vezetek véleményét.- A romániai magyarság hely­zete javult ugyan valamelyest, de még messze nem irigylésre mél­tó. Külügyminiszter úr szerint a többi volt szocialista országban is bekövetkezett néhány olyan változás, amely kedvező a ma­gyarságra?- Ez kétségtelen, hiszen a ma­gyarságnak mindenütt vannak pártjai, törvényes képviselői, akik megfogalmazzák a célokat, törekvéseket. Ez már önmagá­ban óriási változás. Olyan embe­rek jutnak szóhoz, akiket koráb­ban megakadályoztak a beszéd­ben. A magyarság helyzetét összességében az befolyásolja, hogy az érintett országok mennyire állnak közel, vagy mennyire maradnak el az európai államoktól.- Az iraki-kuvaiti konfliktus következtében egyebek mellett öt magyar állampolgár is eltűnt. Vannak hatásos eszközök a ma­gyar Külügyminisztérium kezé­ben ilyen esetekben?- A helyi képviselet termé­szetesen keresi az eltűnt magya­rokat, de az eszközök korlátozot­tak, hiszen hadiállapot van Ku- vaitban. Ezen túlmenően a ma­gyar kormány megtette a lépése­ket a közel kétszáz magyar ál­lampolgár evakuálására. A kime­nekítés érdekében már tárgyal­tunk az illetékes iraki szemé­lyekkel. Hogy mi lesz, azt nehéz megjósolni, mert a katonai hely­zetre való tekintettel az iraki fél konkrét határidőt nem vállalt. Az ügyet napirenden tartjuk, mert nem mondunk le egyetlen ma­gyar állampolgárról sem. Szeri Árpád TAPASZTAS KKKVKTKKKINk A JASZSACi KdVIK TANYÁJÁN KKSZl'LTKK FOTÓ: KORKNYI KV A

Next

/
Oldalképek
Tartalom