Új Néplap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 98-123. szám)

1990-08-08 / 104. szám

4 1990. AUGUSZTUS 8. Apróbb trükkökkel kell élni Mi a legfőbb érték? Az iskolák ellátója: a központi műhely Olyan természetes, diáknak és szülőnek egyaránt, hogy más taneszközökkel ellentétben, a technikaórán készítendő mun­kadarabokhoz szükséges anya­gokért, szerszámokért nem kell fizetni. Kiosztják a lécet, szöget, kalapácsot, és máris neki lehet látni a munkának. Kevesen tud­ják, hogy az iskolák alapanyag­gal való ellátásáért a Kassai Úti Iskola épületében működő köz­ponti műhely a felelős. Ennek vezetője Sándor György beszélt az intézmény feladatairól, anya­gi gondjairól, lehetséges jövőjé­ről. Elmondta, hogy Szolnok Vá­ros Központi Műhelyének fel­szerint a szerszámokat is bizto­sítani kellett volna, de ennyi pénz soha nem állt rendelkezés­re, azt az iskolák saját költségü­kön oldják meg. Az úgynevezett járulékos anyagok - például a ra­gasztó - megvásárlása a szülők zsebét terheli. Ahhoz, hogy egyáltalán vala­mit is tudjon szállítani a műhely, apró trükkökkel kell élni. Néha a Tüzépnél, az Erdértnél lehet olcsó rövid pallókat, deszkákat kapni. Ezeket az alkalmazott szakmunkás vágja méretre, gya­lulja. így ugyan több a munka, mintha szabvány méretű léceket vásárolnának, mégis jobban megéri. Örökké figyelni kell, mikor, mit áraznak le, ilyenkor esetleg 2-3 évre elegendő kész­letet meg lehet venni. Eseten­ként a nagyvállalatok oktatási célra kedvezményt adnak, de az alakulóban lévő kisipari hálózat­nak még nem üzlet az iskola. Akkor lehetne kicsit jobban kijönni ennyiből, ha a lányok nem a műhelyben - inkább kony­hában, kiskertben - dolgozának, így a fiúk több és jobb anyagot használhatnának. Persze, ha ma­radna legalább ennyi pénz, mint most van... bcs fotó: ICS 1945 után az emberek nem kapták kezükbe a teljes alkotó szabadságot, sem azokat az eszközö­ket, amikkel kiteljesíthették volna azt, de számta­lan területén az életnek megvalósítottak vala­mennyit abból, amit naponta hangoztattak, hogy a "legfőbb érték az ember". A hetvenes évektől azonban olyan rendelkezé­sek születtek, amelyekkel "elérték", hogy a főmun­kaidőn túl a második és a sokadik gazdaságban végzett munkával a világon a magyar munkás munkaideje lett a leghosszabb. Ennek a helyzetnek a kialakulásával és általá­nossá válásával arányban csökkent annak hangoz­tatása, hogy mi is valójában a legfőbb érték. Egyre erősebben és egyre többekben kezdett megfogal­mazódni, miként hatott az erejét végsőkig kihajtó emberre az anyagi jólét kényszere. Sokan elhagyták tanult, de meg nem becsült szakmájukat, és olyan tevékenységekbe kezdtek, amelyekkel jólétüket magasabb szinten bizto­síthatták. Szégyenük hamar feloldódott, amikor képzettségüknél lényegesen igénytelenebb mun­kát vállaltak. Döntésük helyességét abban látták bizonyítva, hogy a társadalom ezt a munkát maga­sabb jövedelemmel ismerte el. Ahogy a főmunkaidő elveszítette a becsületét, úgy veszett el minden más becsület is. Kimondat­lanul, de már fejünk felett lebegtek a PÉNZ ural­mának árnyai. Az emberek e rájuk erőltetett haj­szában nem vették észre, hogy:- a 40-50 év közötti férfilakosság halandósága nálunk a legmagasabb az egész világon;- az utóbbi években fokozatosan nőtt a válások száma, és jelenleg a legmagasabb az egész világon;- egyre nő az öngyilkosságok száma, és jelenleg a legmagasabb az egész világon;- egyre több a közlekedési baleset, Szolnok me­gyében például 1984 és 1989 között a halálos balesetek száma évi 49-ről 76-ra növekedett, összesen pedig 600-ról 873-ra nőtt a balesetet szen­vedők száma;- nő az alkoholbetegek száma, a súlyosan bete­geké már elérte a 600 ezret;- nő a keringési megbetegedésekben szenvedők száma, ez hazánkban a fő betegségcsoportot jelen­ti;- nő az infarktust kapottak és az abban elhunytak száma, és ez egyre fiatalabb korosztályt érint;- nőtt a gyomor-bélhuzamhurutos és különösen a fekélybetegek száma:- meredeken felfutott az ideggondozók rendelé­sein megjelenők száma;- egyre több közlekedési baleset származik uta­zás közbeni elalvásból;- nőtt a nyugdíjas korú lakosság száma, de nem nőtt ezzel arányban az aktív dolgozóké;- csökkent a gyereket vállalók és a születések száma is;- az utóbbi időben fokozatosan csökkent, mos­tanra lényegében megszűnt a társadalmi mmunkát vállalók száma;- lényegesen kevesebben vannak, akik önkénte­sen, ellenszolgáltatás nélkül hajlandók vért adni. A megszerezhető pozíciók, az anyagi javak haj­szolása elvonta a figyelmet arról, hogy milyen veszélyek fenyegetik a dolgozó embert. A ver­senyfutásnak még csak az elején vagyunk, és máris betegebbek vagyunk néhány területen, mint vol­tunk a harmincas években. A rendszerváltás megkezdésével eldördült egy újabb startpisztoly, amely már nyíltan is a PÉNZ diktálta versenyre kényszerít mindenkit. Könnyebb lesz azoknak, akik 15-20 éve elhagy­ták a szakmájukat, és némi tőkét halmoztak fel. Nehezebb, talán alig leküzdhető feladatra vállal­kozik az, aki megmaradt ott szakembernek, ahol azt emberséggel, tisztességből, megbecsülés nél­kül tette. Nekik egyre nehezebb lesz, talán még reménytelen helyzetbe is kerülhetnek, ha a mun­kahelyük egyszerűen megszűnik, és munka nélkül tengődnek. A nagy társadalmi változások idején - nemzet­közi adatok szerint - növekszik az alkoholbetegek és a kábítószerélvezők száma. A fellazuló társa­dalmi normák miatt növekszik az erőszakos, a halálos végű, a garázda cselekedetek száma is. A születések számának csökkenése olyan mértéket ért el, hogy már nem fedezi a halandóságot sem, tehát fogy a magyar lakosság. . Az egészségügy a ráháruló, egyre fokozódó nyomásnak egyre csökkkenő anyagi forrásai miatt nem tud eleget tenni. Az egyre elesettebb lakosság még kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülhet. Csak egyet tehetünk! Félre kell tennünk, hogy ki melyik oldalon áll, a világot, mely sarkából ítéli meg, milyen vallást és mely korosztályt képvisel, és össze kell fognunk ahhoz, hogy a helyzetünkön javítani tudjunk. A jelenlegi helyzeten csak EGYÜTT tudunk úrrá lenni J.G. adata a technikaoktatáshoz szükséges anyagok vásárlása, tárolása, előkészítése, mintada­rabok, szemléltető eszközök ké­szítése. Ezt a költségvetésből tudja megtenni. 1982-ben százezer fo­rintot költhettek el, ez az összeg ’90-re kétszázezerre emelkedett. Az áfa miatt ez vásárlásnál 160 ezret ér. Az adatokból kitűnik, nem beszélhetünk valódi eme­lésről, mert nyolc éve a száz­ezernek nagyobb vásárlóértéke volt, mint most a százhatvane- zemek. Az iskolák 1989-ben 8100 gyermek részére rendeltek mun­kadarabokat, összesen 141.135 forint értékben. Ez fenyőfű­részárut, farost-, rétegelt lemezt, papírárut, alumíniumlemezt, szalagot, csavarokat, izzókat, foglalatokat és még sok egybet jelent. Az alapellátáson kívül a tanárok egyéni igényeit is kielé­gítik. Az eredeti rendelkezés A kecskeméti vadászrepülök, a technikai színvonal és a sze­mélyi állomány ellátásának szinten tartása érdekében, forintokat hozó vállalkozás­ba fogtak. Polgári szállító re­pülőgépek repülési feltételeit biztosítják saját repülőterü­kön. Elsőként az Aeroflot IL- 76 szállítógépei szállítottak konténerbe rakott gyü­mölcsöt Kecskemétről kül­földre a vadászrepülö osztály segédletével. Képünkön: konténerek berakodása. MTI-fotó: H. Szabó Sándor Mit mondjak? Derült égből villámcsa­pásként ért a hír a Vasárnapi Hírek július 22-i számából, miszerint már nálunk is kapható a felfújható guminő. Nem azért, mert jóideje rebesgette a sajtó honunk­ban is, hogy van ilyen, de úgy voltam vele - hiszi a piszi. Na de, ha egy vasár­napi újság kürtöli ezt világgá, csak el kell hinni - gondoltam, és nyomban hozzá- kezdtem családi - szakmai - archívumom átböngészéséhez. Mert rémlett ugyanis, hogy valamikor foglalkoztatott ez a nya­lánkság, úgy is, mint aminek, úgymond, jövője van. S lám, újságírói szimatom nem csapott be. Rátaláltam egy úgynevezett kis szí­nesre - úgy negyedszázaddal ezelőttről -, amely arról szólt, hogy a hamburgi repü­lőtéren az Amerikából érkezett utasok vámvizsgálatakor kiszúrtak egy nagy táskát.- Abban mi van? - kérdezte a vámtiszt.- A partnemőm - vigyorgott az idősödő úr, és még meg is toldotta huncutul -, vagy ha úgy tetszik, a feleségem.- Ne tessék viccelni! Ez nem szalon, hanem vámhivatal.- Nem tréfálok. A feleségem... Nézze meg, ha nem hiszi. Az öregúr máris felcsattintotta a bő­rönd tetejét. A vámosok hátrahőköltek. A táska valóban egy szép arcú, vörös hajú hölgy meglehetősen összegyömö­szölt testét tartalmazta. De csak pár pil­lanatig tartott a megrökönyödés, mert ahogy a legedzettebb idegzetű tiszt még egyszer rászömyed a bájos nőre, szinte ugyanabban a másodpercben meg­könnyebbülten nevette el magát.- Az ördögbe! Maga jól átrázott bennünket Nem holmi szok­ványkrimiről volt hát szó. A nő két amerikai üzletember, George Rudel és Henry C. Fricke új találmánya­ként kelt át az óceá­non, mint felfújható gumibaba. Öregu­raknak, agglegényeknek kezdték gyárta­ni, barna, szőke meg vörös hajú változat­ban - akkori áron 70 dollárért. Szexis méretekkel. Öltöztethető, vetkőztethető. Használati utasítás magyarázta, tanította meg a kedves vevővel, hogyan kell a rugalmas keblű nővel táncolni. Az ame­rikai ipar új terméke már a kezdet kezde­tén népszerűségnek örvendett. Hamarosan növekedett iránta az ér­deklődés Nyugat-Európában is. A ham­burgi epizódot követően már nemsokkal több mint száz nyugatnémet gentleman rendelt ilyen gumibabát, - nyugalmas, rizikó- és agyvérzésmentes időtöltéshez. Úgy vélték a praktikus felfogású úriem­berek, hogy már az is hasznos a guminő­ben, ha nem kell etetni, szem szól vissza, nem hisztizik, legfeljebb annyi baj lehet vele, hogy - kipukkad. De kövessük a guminők sorsát a ma­guk történetiségében... Telt-múlt az idő. Egyszercsak ami - akkor - új hetila­punkban, a Képes 7- ben szúrt szemet egy kis színes. A "Zöld út a szexba­báknak" című írás­ból az derült ki, hogy a két évtizede röppályára engedett gumibabák már egyenesen az Európai Gazdasági Közösség bíróságán követel­nek maguknak jogvédelmet. És szólja­nak hozzá! - immáron nyugatnémet gyártmányú felfújható gumibabákról van szó. Ezekből még 1982-ben félezer darabot rendelt a Conagate nevű brit cég. Ám a vámosokon erőt vett a hagyomá­nyos angol konzervativizmus; a brit er­kölcsvédelemre hivatkozva - lefoglalták a szállítmányt. Ott álltak hát az ember­nagyságú szexbabák megrendelői - meg- fürdöve. Képzelhetjük, hogy felajzott várakozásukban megcsalatkozva, mily elemi szenvedéllyel perelték be a vaska­lapos vámhatóságot! Megengedhető két közös piaci ország között a szabadkeres­kedelem ily kirívó korlátozása?! - vetet-^ ték az akadékoskodók szemére ellen­mondást nem tűrő eréllyel bírósági kere­setükben, és igazuk lett. Az Európai Gaz­dasági Közösség bírósága úgy döntött, hogy Nagy-Britania kicsi ahhoz, hogy határain feltartóztathatná a nyugatnémet gumibabákat. Már csak azért sem, mert a puritán szigetországban is gyártják és árusítják a szexbabákat, a velük való együttélés sem tilos. Felhúzták tehát a közös szexbabapiac sorompóját. S mint a Vasárnapi Hírek cikkéből is kiderül, nálunk is zöld utat nyert a szex­baba. Már neve is van a guminőnek: GUMI ZSUZSI. Partnere azt csinálhat vele, amit akar. Lefektetheti, tetszés szerinti szögben döntheti, lambadázhat vele, ta­pizhatja, ahol éri, formaálló, semmiért nem szól vissza, csak mosolyog szelíden, bájosan. És hallatlan előnye, hogy nem öregszik. Legfeljebb - hiszen ő is ember - el- nyüstölődik, megkopik. S ilyenkor mi van? Két gumibabás úriember találko­zik.- Á, régen láttalak! Hogy van a kedves feleséged, Zsuzsika?- Csak hagyd! Mostanában sűrűn le­ereszt. Alig győzöm pumpálni. Tóth István ____________________________________y G umi Zsuzsi Hitelkártyával fizetünk Van, aki külföldön igényli Napról-nápra emelkedik ná­lunk a hitelkártya-tulajdonosok száma. Hetenként 30-40 deviza­számla-tulajdonos jelenti be igé­nyét a Magyar Külkereskedelmi Banknál. Jelenleg 2200 ember tagja Magyarországon ennek a világon elteijedt fizetési rend­szernek. Az MKB szolnoki fiók­jánál eddig tízen igényeltek hi­telkártyát, további öten-hatan emellett társkártya-igénylők (sa­ját számlájuk terhére házastárs, szülő illetve nagykorú gyermek részére). Ezzel azonban nem tel­jes a kép, hiszen a megyéből töb­ben közvetlenül a fővárosban fordultak igényükkel a Magyar Külkereskedelmi Bankhoz, sőt előfordult, hogy külföldön igé- nyeltek VISA-kártyát.________ B eiratkozás 13-ától Angol, francia, latin, német, olasz és orosz nyelvből szervez újabb tanfolyamokat a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Tu­dományos Ismeretterjesztő Tár­sulat nyelviskolája. Á felnőttek 150-300, a külföldi munkaválla­lásra készülők 72 órában sajátít­hatják el a választott nyelv alap­jait. A gyermektagozaton 60-120 órás oktatást terveznek, középis­kolásoknak pedig 100-150 órá­sat. A középiskolát már végzett érdeklődők új formával találkoz­hatnak a nyelvoktatásban. A nyelviskola tervei között 700. órás, középfokú nyelvvizsgára felkészítő tanfolyam is szerepel. A beíratkozókat augusztus 13- 17-e között, délután 2-től 6 óráig várják Szolnokon, a Baross út 20. I. emeletén. Érdeklődni a 35- 122-es és a 36-500-as telefonszá­mokon is lehet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom