Új Néplap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 98-123. szám)

1990-08-08 / 104. szám

2 1990. AUGUSZTUS 8. Néplap Jeszenszky Géza nyilatkozata az Izvesztyijának Megnemtámadási szerződések rendszerére van szükség Magyarország nem menekül a Varsói Szerződésből A Kárpátok és a Tisza térségét átölelő új európai regionális együttműködésre tett javaslatot az Izvesztyijának adott nyilatko­zatában Jeszenszky Géza. A ma­gyar külügyminiszter a kedden megjelent interjújában egyúttal ismertette az európai biztonsági rendszer létrehozására vonatko­zó új elképzeléseit. Támogatta azt az indítványt, hogy az euró­pai biztonsági és együttműködé­si értekezlet keretében hozzák létre az Európai Biztonsági Ta­nácsot. A magyar diplomácia vezetője olyan regionális együttműködé­si terv lehetőségét vetette fel, amely Magyarország és Cseh­szlovákia keleti területeit, Er­délyt, a jugoszláviai Vajdaságot, valamint a szovjet Kárpátalját fogná össze. A szovjet-magyar kapcsola­tokról szólva ismételten megerő­sítette azt a magyar kívánságot, hogy a Szovjetunió értékelje át és ítélje el az 1956-os magyaror­szági beavatkozást. A kétoldalú viszony kapcsán Jeszenszky Gé­za külön is kiemelte a gazdasági kapcsolatok fenntartására irá­nyuló magyar szándékot. Európai kérdéseket, így min­denekelőtt Magyarországnak a Városi Szerződésből való kilépé­sét érintve a magyar külügymi­niszter kifejtette: - Nem szeret­nénk azt a látszatot kelteni, hogy Magyarország menekül a Varsói Szerződésből, sorsára hagyva a Szovjetuniót és szövetségeseit. Olyan feltételeket kell teremte­ni, amelyek között a Varsói Szer­ződés feleslegessé válik, ame­lyek között felváltaná azt egy új, összeurópai biztonsági rendszer. Azt szeretnénk, ha a Szovjet­unióban és a VSZ más tagálla­maiban ezt megértenék - hang­súlyozta Jeszenszky Géza. - Ha mindenki meggyőződik arról, hogy senki senkit nem fenyeget, hogy nincs „keleti fenyegetés”, akkor feleslegessé válhat a VSZ és a NATO is. Mindkét blokk feloldódna abban az új Európá­ban, amelyet létre akarunk hozni - fűzte hozzá. Magyarország egy olyan kol­lektív biztonsági rendszer létre­hozásán kíván munkálkodni, amely garantálná minden részt­vevő biztonságát. Jeszenszky Géza szerint ehhez szükség len­ne a megnemtámadási szerződé­sek rendszerére, amelyek azon­nali szankciókat irányoznának elő az agresszorokkal szemben. • • Ot magyar eltűnt a megszálláskor (Folytatás az 1. oldalról) fordulatot jelez Bem politikájá­ban, korábban ugyanis a semle­gességére kínosan ügyelő Svájc nem vette figyelembe a BT által hozott szankciókat. Hasonló döntést hozott Ausztria is. A magyar Külügyminisztéri­um tudomása szerint öt magyar állampolgár eltűnt Kuvait iraki megszállásakor - közölte az MTI kérdésére a tárca illetékese. l Nagy Imre elmondta, hogy né­gyen a Budavox dolgozói, vala­mennyien telefonszerelők. Ket­ten éppen Irakban jártak, hogy lejárt vízumukat meghosszabbít­sák, két társuk pedig Kuvaitból autóval értük indult, de azóta egyikőjükről sincs hír. Az ötödik eltűnt személy egy kamionsofőr, aki hűtött élelmiszereket szállí­tott Kuvaitba. Autója előkerült, de a vezető még nem. Kuvaitban jelenleg közel 200 magyar állampolgár tartózko­dik. Villany és víz van, élelmi­szer is kapható, de a jelentős fel­vásárlás miatt megugrott az inf­láció. A magyar követség azon­ban megfelelő élelmiszer-tarta­lékokkal rendelkezik. Nagy Imre arról is beszámolt, hogy felkészülnek a részleges evakuálásra. Főként a nőket és a gyermekeket szeretnék elszállí­tani Kuvaitból. Gondot jelent azonban, hogy külföldi repülő­gépek egyelőre nem kapnak le­szállási engedélyt, bár az is el­képzelhető, hogy szárazföldi úton, vagy akár vöröskeresztes hajó segítségével szállítják majd el a magyarokat. Az iraki invázió Kuvaitban érte a Siófoki Kőolajvezeték­építő Vállalat 16 dolgozójót. A vállalat vezetősége a harci cse­lekmények kezdete óta sikertele­nül próbálkozik közvetlen kap­csolatot termteni a munkacso­porttal. Csupán a diplomáciai képviselet közvetítésével sike­rült megtudniuk, hogy a dolgo­zók telephelyükön tartózkod­nak, és valamennyien sértetle­nek. Amagyarcégegy 160 kilomé­teres gázvezeték építésére vál­lalkozott az emírségben. A mun­ka a háború kitörésekor már a befejező szakasznál tartott, en­nek köszönhető, hogy a korábbi 170 helyett már csak 16 magyar tartózkodott a helyszínen. Korábban - az irak-iráni hábo­rú idején - egy iraki vezetéképí­tést kellett félbeszakítania a sió­foki vállalatnak. Akkor Kuvai- ton keresztül sikerült hazamene­kíteni a dolgozókat, most azt re­mélik, hogy diplomáciai segéd­lettel Szaúd-Arábián át térhet­nek vissza az emberek. A Honvédelmi Minisztériumban sajtótájékoztatón mutatták be a Magyar Honvédségben rendszeresített új csapatzászlót. E csapatzászlóval teszik le a katonai esküt a Parlament előtt augusztus 20-án, a tiszti fogadalamtételen. A tragédiák kivizsgálására miniszteri biztost neveztek ki Dr. Surján László népjóléti mi­niszter - a Magyar Orvosi Kamara felkérésére, a Fővárosi Tanács egészségügyi és szociálpolitikai főosztályának egyetértésével - dr. Sas Gézát, az Orvostovábbképző Egyetem 1. Számú Belgyógyászati Klinika egyetemi tanárát miniszteri biztosként állította a Róbert Károly Körúti Kórház élére. Az erről szóló dokumentumot a miniszter kedden adta át hivatalában. Mint ismeretes, a Róbert Károly Körúti Kórház II. szülészeti-nő­gyógyászati osztályán történt tra­gédiák hátterét, az ott történt halál­eseteket, dr. Kiss Csaba főorvos fe­lelősségét a miniszterhez címzett nyílt levélben tárta fel a Képes 7. Az ügyben dr. Surján László mi­niszter azonnali kivizsgálást ren­delt el, s felkérte a Magyar Orvosi Kamarát az etikai kérdések tisztá­zásra. Az orvoskamara az ügy vég­leges rendezéséig a Róbert Károly Körúti Kórház élére miniszteri biz­tos kinevezését kérte a miniszter­től. A megbízás átadásakor dr. Sur­ján László hangsúlyozta: a kineve­zés teljes főigazgatói hatáskört je­lent, vagyis az ügyben érdekelteket ideiglenes felmentették állásukból. Hozzátette: a kórházban rendet kell teremteni. Az egész kórházra vo­natkozó személycserékre az érzel­mektől mentes, objektív szakmai vizsgálatit.^oyeipsp kejiiljiqJSQr. Nemzetközi tiszteletadással Eltemették Bruno Kreisky volt osztrák kancellárt Eltemették kedden Bécsben Bruno Kreisky volt osztrák kan­cellárt, az Osztrák Szocialista Párt egykori elnökét. A díszes állami temetésen részt vettek az osztrák állam ve­zetői, köztük Kurt Waldheim ál­lamfő és Franz Vranitzky kancel­lár. A gyászolók tömegében szá­mos vezető külföldi politikus volt jelen. A magyar kormányt Mádl Ferenc tárca nélküli mi­niszter képviselte. A gyászszertartás különböző helyszínein, a parlament oszlop­csarnokában, a Kancellári Hiva­tal és a Szocialista Párt székháza előtt, valamint a bécsi központi temetőben mondott gyászbeszé­deikben Franz Vranitzky, Josef Riegler alkancellár, Willy Brandt, Ingvar Carlsson, Roland Dumas és más szónokok száza­dunk egyik legjelentősebb politi­kusaként, széles látókörű állam­férfiként méltatták az elhunytat. Az osztrák szónokok külön ki­emelték, hogy Bruno Kreisky nagy nemzetközi tekintélyt szer­zett az országnak aktív, messzire tekintő külpolitikájával. Lesz-e élehniszerbolt a Csallóközi úton? (Folytatás az 1. oldalról) is. Kérelmet fogalmaztak tehát annak érdekében, hogy a boltju­kat mielőbb nyissák meg újra. Az ügy egészen májusra nyú­lik vissza, amikoris a 24-én lezaj­lott egészségügyi ellenőrzés ki­fogásolta az épület és a berende­zési tárgyak állagát, amely az előző vizsgálat óta is sokat rom­lott. A vakolat omlik, az ajtók rosszul zárnak, a berendezési tár­gyak rozsdásak, a hűtők alja hiá­nyos, balesetveszélyes... A hiányosságok megszünteté­séről 15 napon belül kérte a Kö­jál ellenőrzést végző munkatár­sa, dr. Ziffermayer Ilona az ÉK V tájékoztatását. A határozathoza­tal után a vállalat a boltot bezárta, és olyan hírek terjedtek el, nincs is szándékában újra kinyitni. A lakók kérelme eljutott a vá­rosi tanács vb termelés-ellátás- felügyeleti osztályához és a ke­rület egy képviselőjéhez, dr. Tö­rök Istvánhoz is. A panasz kivizs­gálása során mind a városi tanács már említett osztályának vezető­helyettese, Hazám Istvánná, mind a megyei tanács kereske­delmi osztályának helyettes ve­zetője, Bodócs József úgy nyilat­kozott, hogy a jelenlegi jogsza­bályok szerint nincs lehetőségük a vállalatot utasítani, azonban etikátlannak tartják a lépését, mi­vel egy nagy forgalmú (évi 24 millió forint) ABC-ről van szó. Megkereste dr. Török István a panasszal a 4. számú választói körzet országgyűlési képviselő­jét, Petronyák Lászlót is, aki tel­jes támogatásáról biztosította a kerület lakosságát, hiszen ellátá­si nehézségeit a választási kam­pány idején módja volt megis­merni. Útja ezek után az Élelmi­szer Kereskedelmi Vállalat igaz­gatóhelyetteséhez, Géczi Zoltán­hoz vezetett, aki burkoltan ugyan, de megerősítette a lakos­ság jogos félelmét, mármint, hogy a vállalatnak nincs szándé­kában a Köjál által felvett hiá­nyosságokat felszámolni. Miután Tóth András, a vállalat igazgatója - aki sokkal méltányo­sabban ítélte meg helyettesénél a körzet nehéz helyzetét - szabad­ságon volt, július 23-án mégis sikerült vele beszélni, megígérte, hogy elkészítteti a felújítás pon­tos költségvetését, párhuzamo­san meghirdetik a bolt bérbe adá­sát, kedvező bérleti díjjal. Amennyiben a kísérlet vállalko­zó híján sikertelen marad, a leg­szükségesebb Köjál-feltételek biztosításával a bolt újbóli üze­meltetésének lehetőségeit meg­vizsgálják. Az ÉKV igazgatója állta a sza­vát. Kedvező bérleti díj fejében élelmiszerboltkénti üzemeltetés­re meghirdették a Csallóközi úti üzletet. Tájékoztatása szerint van is rá komoly érdeklődő, de majd az augusztus 16-i verseny- tárgyaláson dől el, hogy szep­tember 1-jétől ki üzemelteti. Fel­tehetően az a vállalkozó, aki vi­seli a legszükségesebb felújítá­sok költségeit. A Köjál-előírások szerinti hi­ányosságok megszüntetése több millió forintot igényelne - ami nincs. Van viszont közel kétezer ember, akiket nem lett volna sza­bad ilyen kiszolgáltatott helyzet­be hozni, hiszen a jelen időszak­ban enélkül is meglehetősen sok kedvezőtlen hatás éri őket - véle­kedett a panasz kivizsgálása kap­csán dr. Török István. Reméli - s vele együtt e sorok írója is -, hogy sikerül valamiféle komp­romisszumos megoldást találni, és nem sokáig marad ellátás nél­kül a kerület; hogy a sok idős embernek nem kell kilomé­tereket gyalogolnia a városba a napi tejért és kenyérért. Laczi Zoltán Rendezik a jásztelki cigánytelepet (Folytatás az 1. oldalról) a Lehel és a Dózsa György utca egy szakaszán, 1,1 kilométer hosszúságban. A tanács 1,4 mil­lió forintját a lakosság 200 ezer­rel - telkenként 8 ezer forint - egészítette ki, a kőanyagot pedig a téesz féláron szállította le. A múlt évben átadott új egész­ségházban kapott helyet a körzeti orvosi rendelő, valamint az anya- és gyermekvédelmi szolgálat. A fogorvosi rendelőt az idén ren­dezték be, közel 1 millió forin­tért. Itt a múlt hónapban meg is kezdődött a rendelés, szeptem­bertől pedig megoldódik az isko­lafogászati ellátás is. A napokban kezdődik meg Jászfelsőszentgyörgy Lenin és Alvégi utcájában az útépítés, amelyre a tanácsnak 1,2 millió forintja van. A 800 méter hosszú szórt útalapra, amelyhez a lakók telkenként 5 ezer forintot adtak (adnak), a záróréteget a pénz függvényében készíti el a kivite­lező. Ugyancsak Jászfelsőszent- györgyön fogorvosi lakást és ren­delőt alakítanak ki. Egy, a közel­múltban épült, teljesen be nem fejezettJakást_vásárolt 900 ezer forintért a jászfelsőszentgyörgyi tanács, hogy ott alakítsanak ki fogorvosi lakást és rendelőt. A kivitelezést, átalakítást 700 ezer forintért még az idén szeretnék befejezni, hogy a jövő év elejétől a tanácsházáról kiköltözhessen az egészségügyi szolgáltatás. Az idén önállósult községi tanács­nak ugyanis nagy szüksége van a felszabaduló két helyiségre. Ez­zel lényegében megoldódik az apparátus elhelyezése, de szó van még (igaz csak később) a tanácsházára bezsúfolódott pos­ta elhelyezéséről is. -L.P.-

Next

/
Oldalképek
Tartalom