Új Néplap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 98-123. szám)

1990-08-07 / 103. szám

2 1990. AUGUSZTUS 7. Mind átfogóbb Irak nemzetközi elítélése A kisiparosok nem éreznek változást (Folytatás az 1. oldalról) sok szerint Cheney arra akarja rábírni a szaudi vezetést, hogy Ríjad bocsássa rendelkezésre re­pülőtereit az amerikai bombázók számára arra az esetre, ha Irak Szaúd-Arábiát is megtámadná. Rijád eddig vonakodott engedni az országon keresztül vezető ira­ki olajvezetékek elzárására vo­natkozó amerikai kérésnek is. Az NBC tévéállomás jelentése sze­rint Bush szárazföldi erőket is kíván küldeni Szaúd-Arábiába. Husszein jordániai király, Irak egyetlen szövetségese Szaddám Húszéin iraki elnökkel folytatott megbeszélésére hivatkozva va­sárnap úgy nyilatkozott, hogy Irak nem készül megtámadni Szaúd-Arábiát. A brit kormány vasáma^este elfogadhatatlannak nevezte a kuvaiti bábkormány nyilatkoza­tát, amelyben megfenyegette az ország területén tartózkodó kül­földi állampolgárokat. Az „ide­iglenes kuvaiti kormány” arra fi­gyelmeztette a büntetőintézke­déseket tervező országokat, ne feledkezzenek meg arról, hogy érdekeltségeik és állampolgára­ik vannak Kuvaitban. Mind átfogóbb Irak nemzet­közi elítélése. Olaszország va­sárnap befagyasztotta az iraki és kuvaiti követeléseket. „Megbo- csáthatatlannak” nevezte Kaifu Tosiki japán miniszterelnök az iraki akciót az Irak-ellenes japán szankciókat indokolva. Aggo­dalmának adott hangot a No­dong Színműn, a Koreai Munka­párt KB központi napilapja is, s hétfői vezércikkében párbeszé­det sürgetett az iraki-kuvaiti konfliktus békés rendezése érde­kében. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa New Yorkban vasárnap este nem hivatalos megbeszélést kezdett az Irak ellen hozandó kereske­delmi, pénzügyi és katonai szankciókról. A hivatalos meg­beszélésekre a tervek szerint he­lyi idő szerint hétfőn kerül sor. Megfigyelők szerint a BT ti­zenöt tagállama közül 12-13 tá­mogatja majd az azonnal beve­zetendő intézkedéseket. Nyugati diplomaták valószínűnek tart­ják, hogy egy állandó BT-tag sem fogja megvétózni a határo­zattervezetet. A magyar kereskedelem nem szeretné elveszíteni az iraki és a kuvaiti piacot. A kereskedelmi szakemberek bíznak abban, hogy Irak és Ku- vait konfliktusa csak átmeneti problémákat okoz a gazdasági kapcsolatokban, amelyek a há­ború kitörésekor mindkét or­szággal fellendülő szakaszban voltak - válaszolta az MTI kér­désére Menyhárt János, a Nem­zetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának osztályveze­tője. Hangúlyozta: a két arab or­szág igen nagy potenciális piacot jelent a magyar exportőrök szá­mára, s a forgalom néhány évi csökkenése után az idén meg­élénkültek a tárgyalások, a válla­latok közötti kapcsolatok. Az Irakba irányuló magyar export tavaly 26 millió dollár kö­rül alakult, ami jócskán elmarad ugyan a 80-as évek elején produ­kált 300 millió dolláros kivitel­től, de az utóbbi fél, egy év alatt folytatott több kormányközi tár­gyalás reményt nyújtott az ex­portlehetőségek bővítőére. Si­került megyegyezni a korábban keletkezett iraki adóságok tör­lesztéséről, így a májusban vásá­rolt 210 ezer tonna nyersolaj fele (15 millió dollár értékben) is e kötelezettségek csökkentését szolgálta. Magyar árukból pedig annyi értékűt szállítottunk, amennyit az iraki partner köve­teléseinkből kifezetett.-Most saj­nos kérdésessé vált, hogy kintle­vőségeinkhez - amelyeknek összege jelenleg 145 millió dol­lár - mikor és hogyan fogunk hozzájutni. Ezt az összeget egyébként Irak a megállapodá­sok értelmében 1996-ig köteles visszafizetni. Folyamatosan bővülnek a gazdasági kapcsolataink Kuvait- tal is: az idén 40-45 millió dollá­ros exportot reméltünk. Igaz, hogy ez. is kevesebb mint a 10 évvel ezelőtti 50 millió dolláros kivitel, az előrehaladott tárgya­lások viszont azzal biztattak, hogy rövidesen megélénkül az együttműködés az öböl menti emirátussal. A kuvaiti vállalkozók ugyanis érdeklődnek a magyarországi beruházások iránt; fél éve foly­nak például a tárgyalások az OKGT-vel vegyes vállalat alapí­tásáról, továbbá 100 millió dol­láros kuvaiti befektetési alap lé­tesítéséről a magyar kereskedel­mi bankokkal. Sajnos ezek a tár­gyalások a háború miatt most félbeszakadtak, noha némelyik már közvetlenül a szerződés alá­írása előtt állt. Aggodalomra ad okot az is - mondotta Menyhárt János -, hogy a tapasztalatok sze­rint ha bárhol a térségben háború tör ki, ez kihat a többi arab or­szággal - egyebek közt Szíriával, Szaúd-Arábiával és az Emirátu­sokkal - folytatott gazdasági kapcsolatainkra is. A még nem teljesített export- szerződések értéke Irakkal kö­rülbelül 8-10 millió dollár, Ku- vaittal 15 millió dollár értékű. Mivel az áruk egy része úton van, pillanatnyilag az a legna­gyobb gond, hogy célhoz ér- nek-e a kamionok. Kapcsos Ká­roly, a Hungarocamion vezér­igazgató-helyettese ezzel kap­csolatban elmondta, hogy pilla­natnyilag a térségben öt kamion tartózkodik. A Kuvaitba irányított szállít­mányok közül egy még az utolsó pillanatban lerakodott és vissza­felé el is hagyta a területet, egy friss hússal megrakott hűtőko­csit Irakban megállítottak és visszafordítottak, s ugyancsak visszafordult egy vegyes áruval megrakodott kamion, ez azoban már Törökországból. Pillanat­nyilag egy kamion tartózkodik Kuvaitban, már kirakodtak, a vállalatnál nem tudják mikor si­kerül visszaindulnia. Irakban há­rom magyar kamion tartózko­dik, kettő lerakodásra vár, egy azonban már elindult hazafelé. (Folytatás az 7. oldalról) A kisiparosok „legfrissebb” gondja, hogy bevezették a nyug­taadási kötelezettséget. Főként a kistelepüléseken, a munkaviszo­nyuk, nyugdíjuk mellett dolgozó mesterek tevékenységét vissza­veti a számukra bonyolult admi­nisztráció, sokan éppen emiatt szüntették meg iparukat. Követe­lik azt is, vezessék be ismét a korábban jól bevált adóátalány intézményét, ez ugyancsak a bü­Kimenekítik a külföldieket Libériából (Folytatás az 1. oldalról) esetén az Európai Közösségek tagállamainak állampolgárait is kimenekíti a polgárháború sújtot­ta Libériából - jelentette be vasár­nap este az olasz külügyminiszté­rium egyik szóvivője. Közölte, hogy Olaszország - amely az EK elnöki tisztét tölti be - állandó kapcsolatban áll az amerikai ve­zetéssel. Spanyolország vasárnap fel­kérte az Egyesült Államokat, hogy juttasson élelmiszert és gyógyszereket a Libériában tar­tózkodó spanyol állampolgárok­nak és a monroviai spanyol nagy- követségre menekült mintegy száz személynek. A madridi ve­zetés azt is kérte, hogy az ameri­kai tengerészgyalogosok készít­senek elő egy kifutópályát, ahová leszállhatna a spanyol légierő egyik élelmiszert és gyógyszere­ket szállító repülőgépe. rokráciát csökkentené, és nem terhelné a kisiparosokat fölös­leges pluszmunkával. Ezt első­sorban az egyedül dolgozó iparo­sok sürgetik. Számuk meglehetősen nagy: a 170 ezer kisiparos, mintegy 65- 70 százaléka működik alkalma­zottak nélkül. Számos problémá­val küzdenek azok is, akik vi­szont több alkalmazottat foglal­koztatnak. Ők azt szeretnék, ha vállalko­zásuk bővítése érdekében adó­A parlament környezetvédel­mi bizottsága aggályosnak tartja azt, hogy a kormány az OVI- BER-t hatalmazta fel a nagyma­rosi beruházással kapcsolatos osztrák kártérítési ügyben esedé­kes további tárgyalásokra. A bi­zottság erre vonatkozó állásfog- lalásáról dr. Rótt Nándor (KDNP) a testület elnöke az MTI munkatársának elmondta: az OVIBER már eleve nem képvi­selheti objektiven a közérdeket, hiszen a Magyarország által elis­mert összegek egy részét nekik, illetve alvállalkozóiknak fizetik vissza az osztrákok. Az OVIBER ez ügyben ját­szott eddigi szerepe is azt indo­kolja, hogy a további tárgyalások mentesen tartalékolhatnák beru­házási célú jövedelmüket. Ez biztosíthatná, hogy a korszerűt­len kisüzemekből rövid időn. be­lül modem kis- és középméretű magáncégek fejlődhessenek ki.A kisiparosok javaslataikat - vállalkozásélénkítő csomagterv­ként - eljuttatták a kormányzat­nak, és azt remélik, hogy rövide­sen kézzel fogható, akisiparosok helyzetét javító és a vállalkozá­sokat valóban fellendítő intézke­dések születnek. vezetésével a kormány mást bíz­zon meg, az új kormánybiztos pedig kapjon megfelelő ellenőr­zési jogkört. A bizottság tisztázni kívánja a beruházás egyre zavarosabb pénzügyi hátterét, ezért felkéri a Dunai Vízlépcső kormánybizto­sát, hogy a magyar és osztrák fővállalkozók közötti, illetve a banki műveletekre, valamint a vállalt áramszállításra vonatkozó iratokat, számlákat mutassa be a testületnek. A környezetvédelmi bizottság még augusztusban, kihelyezett ülést is tart Dunakilitinél és Bős­nél, hogy a helyszínen tájéko­zódjon a beruházás helyzetéről. Jászladányban A parlament környezetvédelmi bizottsága szerint Ne az OVIBER tárgyaljon az osztrákokkal Nemzeti új szellemű haderő katonákkal (Folytatás az 1. oldalról) litikai intézményt egyébként az elmúlt év végén hozták létre a pártpolitikai szervezetek felszá­molását követően. Raffay Ernő politikai államtit­kár arról szólt, hogy a Magyar Honvédségnek# jövőben kizáró­lag nemzeti érdekeket kell szol-, gálnia oly módon, hogy az ne sértse a szomszédos országok ér­dekeit. A nemzeti haderővé tör­ténő átalakítás teszi szükségessé a személyi állomány új szellemű nevelését és az ennek megfelelő szervezeti keretek kialakítását. Hangsúlyozta: a hazafiságra, a nemzettudat erősítésére, a haza iránti hűségre való nevelésnek megújult formában kell érvénye­sülnie a parancsnoki munkában, a vezetésben és a katonai felké­szítés, kiképzés minden terüle­tén. Kérdésekre válaszolva el­hangzott: a teológusjelölteket mostantól fogva csak egy hóna­pos szolgálatra hívják be, hogy tanulmányaik befejezése után maradék szolgálati idejüket már minden bizonnyal tábori lelkész­ként szolgálják. Gábor Ferenc vezérőrnagy, el­helyezési főnök arról szólt, hogy a honvédségnek nem áll módjá­ban a haderőreform következté­ben megüresedő katonai objek­tumokat ingyen átengedni az ön- kormányzatok részére. A szolgá­lati lakásokat például a HM piaci áron építtette, s így nem mondhat le azokról térítés nélkül. Az érté­kesítésből befolyó összeget a megmaradó objektumok fenn­tartására, karbantartására kíván­ják fordítani, mert arra ma már alig jut pénz. Mig az.elmúlt év­ben napi 14 millió forintot fordí­tottak erre a célra, addig az idén már csak 9 milliót. Ráadásul a katonai objektumok mintegy fele 1955 előtt épült, s van olyan is, amely 1740-ben. Ez utóbbi egyébként Ácsán található, s rak­tárnak használják. Uj rendszámtáblák Hosszas huzavona után a hétfői Ma­gyar Közlönyben megjelent - és ezzel hatályba lépett - a Belügyminisztéri­umnak az a rendelete, amely többek között az új rendszámtáblák kiadását szabályozza. A rendelet kimondja: a hatályba lépését követően forgalomba helyezett új gépjárművekre már csak az új táblákat lehet felszerelni. Az MTI-neV a Merkúrtól szerzett értesülései alapján azonban úgy lát­szik, erre mégsem kerül sor. Közlésük szerint csak augustus közepétől szere­lik fel azokat a gépkocsikra. A tanácselnök gondolt egyet, és kiadta a művelődési házat A szóbeszéd szerint Kalmár István, a jászladányi művelődési ház igazgatója éppenséggel nem volt puszipajtása Dankó Jenő ot­tani tanácselnöknek. Nem csoda hát, hogy a saját személyét is érintő egyezségről csak annak megkötése után értesült. Az tör- tént ugyanis, hogy a tanácselnök Vállalkozni manapság egyszerű, amennyiben pénze is van az hiányzik, és kész az üzlet. Mint például a törökszentmiklósi esetében is. A különféle híradástechnikai alkatrészek árusítása zeiést is végeznek. Fotó: Mészáros embernek. Már csak a jó ötlet "Chip Elektronik" kereskedés mellett szolgáltatásként szervi­a közelmúltban felhívatta Kal­már Istvánt, és közölte vele, hogy veheti a kalapját, mert a művelő­dési ház további hasznosítására egyezséget kötött a Tisza Mozi Kft.-vel. Mutatta is a szerződést, melyben - többek között - ez állt: "A szakigazgatási szerv a Ma­gyar Állam tulajdonában lévő és a V.B. kezelésében lévő Jászladá­nyi Művelődési Házat, a teljes ingatlant, álló- és fogyóeszközö­ket a megállapodás mellékletét képező leltár szerint kizárólagos használatra átengedi a kft.-nek, és a kft. azt átveszi"... "A szaki­gazgatási szerv a vállalkozó ré­szére a használati jog átengedé­séért pénzbeni térítést, bérleti dí­jat nem igényel." Úgy látszik, gazdag a község. Erre lehet következtetni a továb­biakból is: "A szakigazgatási szerv a kulturális tevékenység... megvalósítását negyedévenként 150.000 Ft, azaz Egyszázötvene­zer forint megfizetésével támo­gatja." Igaz, hogy a kft. a műve­lődési házból származó haszon negyven százalékát átutalná a ta­nács számlájára, de még így is ezernyi kérdés vetődött fel. Mégpedig mindenekelőtt az, hogy a községi művelődési ház igazgatójának indok nélküli ut­cára tevésére, az intézmény kft.- nek való ingyenes átadására ki hatalmazta fel a tanácselnököt? A tanács titkára azt mondja: én ilyen szerződést nem írtam volna' alá. Bizonyára azért vélekedik így, mert hallott egy-két előírás­ról. Dankó Jenő tanácselnök vi­szont határozott volt. Amikor azt kérdeztük tőle: a tanácsi testület áldását adta-e erre a megoldásra, azt mondta: arra kaptam felhatal­mazást, hogy a vetítést bizto­sítsam. Majd később a testület elé viszem az ügyet. Csak az a kérdés, mikor gon­dolta? Akkor, amikor az önkor­mányzat beköszöntésével úgyis feloszlik a testület? Tény, hogy a vetítés miatt nem volt felhőtlen a viszony Kalmár István és a Tisza Mozi Kft. kö­zött, de ezt más módon is rendez­hette volna a tanácselnök, nem­csak az egész intézmény átadá­sával. Demeter István, a Tisza Mozi Kft. ügyvezetője azt mond­ja erről: - A tanács szerette volna, ha átvesszük az egész művelő­dési házat, és először nekünk is tetszett ez az üzlet. Araikor lát­tuk, hogy mikkel jár, felbontot­tuk a szerződést, szeretnénk kí­vül maradni a cirkuszon. Távol tartjuk magunkat a botrányos dolgoktól, mert azok számunkra nem kedvezőek. Filmeket egyébként most is vetítünk a mű­velődési házban és ezután is fo­gunk. A hajcihő után tehát minden marad a régiben. A kérdés csak az: mire volt jó az egész? Néhány ember életének megkeserítésére, létbizonytalanság-érzetének fo­kozására? S,B.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom