Új Néplap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 98-123. szám)

1990-08-28 / 120. szám

1990. AUGUSZTUS 28. 3 Néplap Újra megméretnek a kórház igazgatók A kamarák lesznek az első “szűrők” A demokrácia “tankönyve”, a Magyar Közlöny, s mint minden tankönyv, természetesen késve jelenik meg. Pedig benne az egészségügyi intézmények veze­tői számára igen fontos lecke ta­lálható. Nevezetesen az, hogy azoknak a megyei, városi kór­ház-rendelőintézeti igazgató fő­orvosoknak határozott idejű ve­zetői megbízása (kinevezése) megszűnik, akiket nem ebben az esztendőben tüntetett ki bizal­mával a választók köre. A helyükre pályázhatnak mindazok, akik tíz éves szakor­vosi gyakorlattal rendelkeznek. Az osztályvezető főorvos kine­vezése esetén továbbra is ellátja az osztálya vezetésével kapcso­latos teendőket. Az orvos-igaz­gatói munkakört nyilvános pá­lyázat útján kell betölteni. Az el­ső “szűrő” a Magyar Orvosi Ka­mara illetékes területi szervének szakmai véleménye. Szolnok megyében Jászberényben, a He- tényi Géza Kórházban és megyei szinten működik ilyen testület, így hát a területi elbírálást ők végzik. Ám amint az illetékes ka­mara elnökei elmondták, első­sorban formai szempontból bí­rálják felül a pályázatot. A tény­leges döntés a szakorvosokkal kiegészített főorvosi tanács ke­zében van, ahol titkos szavazás­sal döntenek a kórházvezető sze­mélyéről. Az orvos-igazgatói munkakörre első ízben e rendelet hatályba lépését követően har­minc napon belül lehet pályáza­tot benyújtani. Az elbírálásra 45 napon belül kell sort ejteni, így hát augusztus 21-től számítva másfél hónapon belül minden kórházigazgatónak vagy meg­erősítik pozícióját, vagy helyette újat választanak. Nem szükséges a választást megrendezni ott, ahol az igazgatót 1990-ben sza­vazták a kórház élére. Minél régebben igazgató vala­ki, az újjáválasztása annál nehe­zebb lesz. Az első ciklusban te­vékenykedő igazgatók számára a szakorvosokkal kiegészített fő­orvosi tanács szavazásra jogosult tagjainak több mint 50 százalé­kos megjelenése szükséges, és a szótöbbség elegendő. Abban az esetben, ha az orvos-igazgatói munkakörre vezetői megbízást több mint négy éve teljesítő igaz­gató nyújt be pályázatot, a meg­jelentek kétharmadának egyetér­tése szükséges, ha pedig több mint nyolc éve megválasztott igazgató nyújt be pályázatot, ki­nevezéséhez a létszám kéthar­madának egyetértése kell. Amint a kamara vezetői el­mondták, a fővárosból négy Ma­gyar Közlönyt sikerült szerezni­ük, így a megyében ez forog köz­kézen. Vajon mikor tudnak majd arról az ambiciózus orvosok, hogy igazgatói állást is megpá­lyázhatnak? Lám, a kormány jó­szándéka olykor napi esendősé- geken bukik meg.-pb­Az Állami Számvevőszék vizsgálata a HM-ben Az Állami Számvevőszék be-, fejezte vizsgálatát a Honvédelmi Minisztérium vezető tisztségvi­selői és tábornoki kara szolgálati lakásaira fordított összegek fel- használásának jogszerűségéről. Keleti György ezredes, a tárca szóvivője az MTI-nek elmondta, hogy a 124 vezető tisztségviselő körében lefolytatott vizsgálat tizenegy - többségükben már nyugállományú - személy szol­gálati lakásának kiutalásánál, cseréjénél, illetve felújításánál állapított meg szabálytalanságot. Az együttesen valamivel több mint másfél millió forint anyagi előny egy része abból adódott, hogy a tárca költségvetése a bér­lőket teljes egészében terhelő ki­fizetések nagyobb részét jogtala­nul fedezte, másik része pedig az átlagos igényeket meghaladó, egyedi igények alapján végzett munkák és felhasznált anyagok költségének szabálytalan elszá­molásából eredt. A vizsgálat azt is megállapította, hogy a szabály­talanságok elkövetésében szere­pe volt a fegyveres erőknél ha­gyományosan uralkodó erős füg­gőségi viszonyoknak, amely tág teret adott a szóbeli utasítások kritikátlan végrehajtására. Keleti György elmondta: felül­vizsgálatra, majd megújításra vár a honvédségi szolgálati lakások kiutalási és fenntartási rendjét tartalmazó jogszabályok gyűjte­ménye, amely az állami bérlaká­sok általános jogi rendezésével egyidejűleg - feltehetően a jövő év végéig - valósítható meg. Drágább a kenyér és a péksütemény A Közép-alföldi Sütödék Vállalata tájé­koztatja a vásárlókat, hogy 1990. szeptem­ber 1-jétől a szabad árformába tartozó ter­mékei termelői és nagykereskedelmi árát emelni kényszerül. Az áremelés okai a következők:- a gabonaipar az étkezési búza hatósá­gi felvásárlási árának emelése miatt au­gusztus 1-jétől átlagosan mintegy 19 szá­zalékkal emelte a liszt termelői árát,- 1990. július 1-jétől a szeszipar 13.3 százalékkal emelte a sütőélesztő árát,- központi intézkedések hatására jelen­tős mértékben növekedett az energiahor­dozók ára,- emelkedett egyéb járulékos anyagok (cukor, étolaj, citopán) ára is. A fentiek szerinti input költségnövekedés ellensúlyozását vállalatunk a szabadáras ter­mékek emelésével tudja csak megoldani. A szabadáras sütőipari termékek áremelésé­nek mértéke átlagosan 13 százalék. Ezen belül a szabadáras kenyérfélék ár­emelésének mértéke 14 százalék, a péksüte­ményeké 11 százalék. Az áihatóság a maximált áras termékek (fehér kenyér, vizes zsemle, tejes kifli) árát nem változtatta meg. Néhány fontosabb terméknek a kereske­delem részére ajánlott új fogyasztói ára a következő: félbarna kenyér ..................................................16,40 Ft/kg h ázi jellegű kenyér ........................................ 22,80 Ft/kg a lföldi kenyér 1 kg ............................................21,20 Ft/db e rzsébeti kenyér 0.9 kg................................... 25,40 Ft/db z semlevekni 0.5 kg .............................................12,70 Ft/db szolnoki császárzsemle ..........................................2,30 Ft/db vajas jellegű kifli ....................................................2,20 Ft/db nagy kifli.............................................................................3,80 Ft/db kis briós . . . ^..............................................................4,60 Ft/db finom fonott kalács 0,25 kg ..............................17,80 Ft/db kakaós csiga........................................................................7,10 Ft/db lekváros bukta...................................................................7,60 Ft/db A sütőipari vállalat a jelzett áraknál magasabbat saját boltjaiban nem alkalmaz, és ugyanezt ajánlotta a tovább forgalmazó kereskedelmi egységek részére is. Az ismert anyagárváltozásokon túl vállalatunkat a Parlament 1990. július 11-ei döntése alapján megnövekedett elvonások kedvezőtlenül érintik. A tevékenységre alkalmazható nyereségadó-kedvezmény csökkenése, valamint az állami vagyon utáni részesedés mértékének növekedése a beruházásokra fordítható tiszta jövedelem jelentős visszaesését fogja eredményezni. E hatást áthárítani nem tervezzük, mivel az a fogyasztói árak további növekedését indukálná. A bejelentett áremelések kizárólag a közvetlen anyagköltségek növekedését ellensúlyozzák.(X) Levelek az önkormányzatról Mire épülhet kis falvainkban az Önkormányzat? “A rákosista önkényuralom, majd a Kádár-korszak monolitikus rendszere a virágzó helyi egyesületek szétzúzásával kulturális gyökereik elsorvasztásával, a közösségi vagyonok államosításával elérte a minden önkormányzat alapját adó helyi közélet megszűnését... Közigazgatásunk ezért a jelenlegi társada­lomellenes formájában nem tartható fenn, a társadalmi önkormányzatok átfogó rendszerén alapuló teljes átalakítása az egyetlen megoldás” (A Magyar Demokrata Fórum programja, 1989 október) A helyi közélet valóban meg­szűnt, átfogó megoldást kell ta­lálni az átlakításra is, de találunk- e megoldást az átalakulásra? Hisz, mint láttuk, a belülről szer­veződő, hagyományos társdalmi szerkezet is összeomlott, s külö­nösen nagy kárt szenvedett fa­lun, megszűnvén a családi gaz­daság, a fiatalságot helyhez kötő munkalehetőség, s a kor megkí­vánta helyi feltételek (infrastruk­túra) ugyannakkor nem épülhet­tek ki. Hol van már természetes közösség, az ifjúság, sőt a gyer­mekek csapatai is hiányoznak: részben örökre elhagyják a falut, gyermekként gyakran más falu iskolájába járnak át naponta, s kiből toborzódhat az új közös­ség, ki szervezheti meg az önkor­mányzatot? Számos kérdés, amelyre épp a napokban, a megyében folyó ér­telmiségkutatás közben is keres­tük a választ a Tiszazugban, Me­zőtúr és Törökszentmiklós kör­nyékén a kisebb falvakban (Ti- szainoka, Tiszaug, Tiszatenyő, Kengyel, Mesterszállás, Kun- csorba, Vezseny, Nagyrév, Tisza- jenő, Örményes). Kezdjük talán a szervezhető- séggel. Van-e választható, meg­felelően kvalifikált ember e fal­vakban? A volt társközségekben értelmiségi, aki helyben lakik és dolgozik, úgyszólván alig van. A századelőn még 1 ezer 500 lelket számláló, azóta harmadára apadt Tiszainokán egy egyetemet vég­zett ember él, a főiskolát végzet­tek száma is 3-4 fő. Iskola - ami idevonzaná a kva­lifikált embereket - nincs; 1-8. osztályig Tiszakürtre járnak át a gyerekek naponta, s remény sincs az iskola feléledésére. Re­formátus pap nemhogy itt lenne, de az egész Tiszazugban is csak két helyen van. Nagyrév valami­vel jobban áll, mert ott a téesz- központ, de az agrárértelmiség nagyobb része ide is kijár. S sorolhatnók az éledezni kez­dő, önállóságát kivívott, de alig kedvezőbb helyzetben levő Ti- szaugot, Vezsenyt vagy a január­tól elvált, addig Örményeshez tartozó Kuncsorbát. Volt azért biztató jel is. A je­lenleg tanácsnál dolgozók (el­nök, titkár, beosztottak) nagy szakértelemről tettek mindenütt bizonyságot, ismerték községü­ket, s immár - megszűnvén a pártállam nyomása, az állandó félelem és presszió - nem kellett papírokkal igazolniuk kik-mik vagyunk. Szabadon, felszaba­dultan szóltak, érveltek, tájékoz­tattak, s kiderült, hogy az elmúlt időszak jó szakembereket, hiva­talnokokat nevelt, csak a fél­elem, nyomás, állandó gyanú és fenyegetettség vétetett fel velük személytelen magatartást, álar­cot. A helyiek talán tudni fogják, kik érdemesek közülük a közért dolgozni! Csakhogy kik is ezek a helyi­ek? Mennyire érdekli őket saját sorsuk? A felsorolt falvak nyugdíjas korú lakossága 42-55 százalék között van. Tiszainoka utolsó években létrehozott összes intéz­ménye csak az elesettek és kisko­rú gyermekek segítését szolgál­ja. Áz életben tartást, s nem a megújulást. Átlagosan 3-4 em­ber ha van falvainkban, aki gaz­dálkodási céllal szeretne földet visszakérni. A többiek már öre­gek, a fiatalok elmentek, vagy eljárnak máshová dolgozni. Ti­szatenyő például éjszakai, alvó­falu. Egész népe Szolnokon, Tö- rökszentmiklóson dolgozik, este jár csak haza, így helyi közélet, társadalmi élet alig van. Hogy lehet itt öregektől, másutt dolgo­zóktól adót beszedni, miből gaz­dálkodik majd az önkormány­zat? De a pártélet, amely városa­inkban, nagyobb településein­ken pezsdülést okozott, e közsé­gek határait alig lépi át. Ötletsze­rűen alakulnak szervezetek, s alig egy-két hívük van. Akisgaz­dák csak az öregeket nyerték meg; két-három Fidesz-sejtről is hallani a fiatalok körében, de ők nem a központi elveket vallják, hanem fiatalokként, helyi ügyei­ket vélik kézbe venni a párt prog­ramjától függetlenül. Nincs, aki embereket jelöljön az önkor­mányzati választásokra. Ez a pa­nasz. Az idős vagy eljáró lakos­ság számára közömbös a politi­ka. Hiányzik az eleven közösségi erő, a vitalitás, amelyre építeni lehet. Itt túl hosszú volt a negy­ven év. Rosszabb a helyzet, mint az államalapításkor. (Vége) Szabó László HOGYAN JELÖLHETÜNK? (Folytatás ai 1. oldalról) együttesen több választópolgár­nak is joga van ahhoz, hogy ne­vének, lakcímének, személyi számának és sajátkezű aláírásá­nak egyidejű közlésével jelöltet ajánljon. 3./ Ha úgy kíván jelöltet aján­lani, hogy ne kerülhessen nyilvá­nosságra, hogy Ön kit támoga­tott, akkor az ajánlószelvényt személyesen kell bedobni az e célra szolgáló lepecsételt urnába. Ebben az esetben az ajánlószel­vény csak az ajánlott személy ne­vét, a település nevét, illetőleg az egyéni választókerület sorszá­mát tartalmazza. Az ilyen módon ajánló választópolgárt nyilván­tartásba veszik. A választási törvény az ajánló­szelvény használatát - titkos jelö­lés esetén - kötelezővé teszi, to­vábbá a törvény 3. számú mel­léklete az ajánlószelvény formá­ját és tartalmát kötelezően meg­határozza, így ez esetben az érte­sítővel együtt kikézbesített aján­lószelvény használata kötelező. Az ajánlásokat a szavazást kö­vető napon megsemmisítik. Képviselőjelöltséghez a vá­lasztókerületben a választásra jogosultak 1 százalékának aján­lása szükséges. A polgármestert a 10 ezer vagy ennél kevesebb lakosú települé­sek választópolgárai (Jászbe­rény, Karcag, Kunszentmárton, Kisújszállás, Mezőtúr, Szolnok, Tiszaföldvár, Tiszafüred, Török- szentmiklós, Túrkeve kivételé­vel) közvetlenül választják. Pol­gármesterjelölt az lesz, akit a vá­lasztásra jogosultak 3 százaléka jelöltnek ajánlott. napló Ha idegen helyen járok, szívesen keresem fel a temetőket, mert úgy vélem, azokból nagyon sok minden kiolvasható az illető település la­kóiról. Jártam például Moszkvában, a novogye- vicsi temetőben: nyomasztó élmény volt. Ott van eltemetve egyebek között Majakovszkij, Alekszej Tolsztoj, Bulgakov, hogy csak néhá­nyat említsek az írók közül, de ott nyugszanak olyan közismert személyiségek is, mint Miko- jan, az egykori külügyminiszter, vagy Sztálin felesége, no meg Nyikita Szergejevics Hrus­csov. Két és fél, három méteres bronz és gránit síremlékek állnak itt a halott fölött, s ezek az embertelen, heroikus méretek, a bronz mindent elborító őrülete teszi oly lidércnyomásossá ezt a temetőt - számomra. Ott áll egy tábornok, talán már a hozzátartozói sem emlékeznek rá, ácsorog bronzba öntve, és telefonkagylót szorít a füléhez. Még halálában is a kötelességét tel­jesíti. Groteszk kép, de jól megmutatja a sztálini szellemben fogant szocializmus emberidegen világát, s a hatalom megalomániás álmait. Ugyanakkor jártam Jasznaja Poljanaban is, Lev Tolsztoj sírjánál. A nagy író sírja egy gondozott földhalom, még a neve sincs felírva rá - kíván­sága szerint. Megrázó élmény a szerénységnek és a nyilvánvaló nagyságnak ez a megtestesü­lése. Nem sorolom tovább a külhoni példákat, márcsak azért sem, mert érdemes szétnéznünk a saját településeinken is. Esetemben Karca­gon. Átmentem az I-es számú főcsatorna hídján (mely alatt undorító, döglött víz, szennylé foly- dogált), elmentem a zsidótemető mellett (a ke­rítésen belül szép rend van, de a kerítés Jövébe már odahajított valaki némi szemetet), a tégla­járdára ránőtt a magas gaz, a csőszház mögött műanyagon heverő sóder és bedöglött beton, az árokban üvegek, műanyagok, kihajított virá­gok, koszorúk, szemét, szemét... Mit mond ró­lunk egy ilyen temető? Körmendi Lajos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom