Új Néplap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 98-123. szám)

1990-08-28 / 120. szám

2 1990. AUGUSZTUS 28. Változások a kormányzati munkamegosztásban FELKÉSZÜLÉS A HELYHATÓSÁGI VÁLASZTÁSRA A kormány késlekedik (Folytatás az 1. oldalról) Péter (Fidesz) arra vonatkozó in­dítványát, hogy a sajtóprivatizá­ciós bizottság a jövőben paritá­sos alapon végezze munkáját. A tárgysorozat első napirendi pontjaként a képviselők meg­kezdték annak a törvényterve­zetnek a tárgyalását, amely a kor­mányzati munkamegosztás vál­tozásával összefüggésben egyes törvények módosításáról rendel­kezik. A törvényjavaslat előadója, Balsai István igazságügyi mi­niszter - mintegy indokláskép­pen - hangsúlyozta, hogy a tárcák hatáskörének kimunkálása, azok pontosítása szükségessé teszi né­mely kormányzati feladatkör át­csoportosítását. Ennek értelmé­ben - miként az a miniszter sza­vaiból kitűnt - különválasztják a környezetvédelem és a vízgaz­dálkodás központi irányítását. A vízügyi igazgatást a közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztéri­um látja majd el, míg a környe­zetvédelem - kiegészülve az épí­tésügy központi feladataival - a környezetvédelmi és területfej­lesztési miniszter hatáskörébe tartozik a jövőben. (A konkrét építőipari tevékenységet azon­ban továbbra is az ipari és keres­kedelmi tárca irányítja majd.) A törvényjavaslat emellett foglalkozik még a szakmai okta­tás, a középfokú szakoktatás fel­ügyeletének rendezésével, pon­tosítja a Szakképzési Alap mű­ködtetését, s a változtatásokkal összefüggésben természetesen a - minisztériumok felsorolásáról szóló törvény szövegét is. A tervezet feletti vitában csu­pán néhány képviselő mondta el véleményét, kisebb-nagyobb ki­egészítést, észrevételt fűzve a törvényjavaslathoz. Elhangzott azonban egy módosító indítvány is, ezért - azt bizottsági vélemé­nyezésre bocsájtva - a törvény- tervezet tárgyalását felfüggesz­tette a Tisztelt Ház. Sok szempontból a kibonta­kozó magyar demokrácia, a rendszerváltás történelmi pilla­nata volt, amikor Bőd Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter előterjesztésében végre „hivata­losan” is a Parlament plénuma elé került az állami kiskereske­delem, a vendéglátóipar és a fo­gyasztási szolgáltatások vagyo­nának privatizálásáról szóló tör­vényjavaslat. A tegnapi parlamenti ülésen általánosságában már elfogadott tervezet - amelynek részletes vi­tája a módosító indítványok tu­catjainak tüzetes bizottsági át­vizsgálása után várható csak - talán legmarkánsabb rendelke­zése, hogy a privatizációra szánt üzleteket csak természetes sze­mély, illetőleg a kizárólag ezek részvételével működő gazdasági munkaközösség, betéti társaság vagy korlátolt felelősségű társa­ság részére értékesítik. A terve­zethez fűzött indoklás ez ügyben világosan kifejti: a kormány je­lentős politikai és gazdasági ér­deknek tekinti a hazai vállalko­zói réteg kialakulását, s a külföl­di tőkét távol kívánja tartani az előprivatizációtól, lévén meg­előzendő a nagyarányú tőkeki­vonás veszélye. A tervezet parla­menti vitája egyértelművé tette, hogy e rendelkezés megítélésé­ben erősen eltér a koalíciós pár­tok és az ellenzékhez tartozó sza­baddemokraták, illetve fiatal de­mokraták álláspontja. (A szocia­listák az elhangzott felszólalások tanúsága szerint e kérdésben semleges álláspontra helyezked­nek.) Élénk vitát váltott ki a kor­mánykoalíció és az ellenzék kö­zött a vagyonügynökség szerepe is a privatizáció lebonyolításá­ban. A tervezet ugyanis szinte karmesteri szerepet szán a szer­vezetnek. Egy sokkal vészterhesebb vita árnyékát vetítették előre a Kis­gazdapárt képviselőinek felszó­lalásai. A hozzászólók a mostani ülés napirendjéről egyelőre leke­rült földtörvény-tervezet vitáiból már ismert logikát követve kifo­gásolták, hogy a törvényjavaslat privatizációt, s nem reprivatizá­ciót irányoz elő. Márpedig a kis­gazdák „nem engednek a 47- ből”, s határozott álláspontjuk szerint az egykor jogtalanul megrabolt kistulajdonosoknak mindenképpen kártalanítás jár. Ezzel szemben a tervezet még csak elővásárlási jogot sem biz­tosít számukra. Mindezek alapján várható, hogy a tervezet részletes vitája - az ellentervezeteknek is beillő módósító indítványok nyomán - további heves összecsapásokat hoz. A további két törvénytervezet vitájában is hasonló döntés szü­letett, azaz: csak a bizottsági tár­gyalást követően kerülhet sor az állami vállalatokra vonatko­zó jogszabályok, valamint az át­alakulási törvény egyes pontjai­nak módosításával foglalkozó törvénytervezetek részletes vitá­jára. Mivel mindkét törvényterve­zethez érkeztek módosító indít­ványok, kiegészítő javaslatok, s ezek bizottsági véleményezésre várnak - az elnöklő Szűrös Má­tyás ezen a ponton lezárta a vitát, s egyúttal berekesztette a tegnapi ülést. Indul a választási kampány 3. FIATAL DEMOKRATÁK SZÖVETSÉGE “Nem akarunk robbantani!” A hét elején hivatalosan is megkezdődött a választási kam­pány az önkormányzati választá­sokhoz. Deutsch Tamás, a Fidesz kampányfőnöke így látja a vá­lasztási előkészületeket.- Szeretnénk, ha az önkor­mányzati választások is beleil­leszkednének a Fidesz megerő­södésének, izmosodásának, poli­tikai presztízsnövekedésének fo­lyamatába. Mi nem kívánunk robbantani abban az értelemben, hogy most kell második, harma­dik párttá lennünk. A Fidesz a már kivívott politikai súlyának megfelelő eredményt kíván elér­ni a helyhatósági választásokon. Valamennyi 10 ezer lakost meg­haladó településen indítunk je­löltet és listát is, s ezen kívül még 200-250 településen lesz jelöl­tünk. Szeretnénk helyi szinten is meghatározó politikai tényezővé válni. A Fidesz arra helyezi a hangsúlyt, hogy bár megfelel­jünk az elengedhetetlen mennyi­ségi követelményeknek, de je­löltjeink olyan köztiszteletben álló, hiteles emberek legyenek, akik helyi szinten is azt afideszes képviselői magatartást tudják folytatni, amelyet parlamenti frakciónk kialakított.- Milyen pártokkal kívánnak szövetségre lépni a választások során?- Választási szövetségről nem beszélhetek, van együttműködés 4 pártok helyi-csoportjai között. A fiatal demokraták helyi cso­portjai nagyrészt önállóan indul­nak a választásokon, együttmű­ködés helyi szinten csak az SZDSZ-szel alakult ki. A kor­mánypártokkal értelmetlen az együttműködés, a parlamenten kívüli pártok pedig nem olyan politikai súlyúak, hogy szóba ke­rülhetnének.- Milyen programmal készül a Fidesz a helyhatósági választá­sokra?- Csak őszinte programmal le­het a választópolgárok elé állni. Hiszen nem kis gond, hogy ki többet, ki kevesebbet ígért a már­ciusi parlamenti választások so­rán, s ennek most isszuk a levét. A magyar lakosságot nem készí­tették fel arra, hogy milyen mér­tékű lesz anyagi helyzetének romlása. A Fidesz az emberek elé tárja a kampány során, hogy meddig ér a takarónk, s meddig lehet nyújtózkodni. Nem az a kérdés, hogy lesz-e munkanélküliség, hanem az, hogy milyen szociális intézkedé­sek szükségesek a helyzet javítá­sára. A Fidesz éppúgy, mint már­ciusban, vállalja azt a népszerűt­len feladatot, hogy a gondokról nyíltan beszél.- Hogyan sikerült a jelöltjeik felkészítése?- A jelöltkiválasztás lezárult, ezt az ajánlási szakasz követi. Je­löltjeink kivétel nélkül rátermett emberek. Felkészülésük egyrészt -önképzés, másrészt pedig szakér­tőink révén történik. Tervezünk regionális összejöveteleket, ahol segítséget nyújthatunk jelöltje­inknek.- Elképzelhetőnek tartja, hogy lesz olyan párt, amely a többiek lejáratásával igyekszik hlajö Sza­vazatot gyűjteni?- Elképzelhető, bár remélem, hogy ez a kampány nem lesz olyan durva, mint az ország- gyűlési választások idején volt. A szociális demagógiára már most is vannak jelek. A Fidesz a kam­pány során az ilyen jelenségek ellen határozottan fellép, nem engedi, hogy a kampány eldur­vuljon.- Hány szervezete van jelenleg a Fidesznek, és mennyit fordíta­nak a kampányra? Közel 250 településen van szervezetünk, csoportunk. Tag­jaink száma pedig már 10 ezer fölött van. A kampányra keve­sebb, mint 10 milliót fordítunk. Ez fele a márciusi választásokon felhasznált pénznek.- Milyen kampányt akar a Fi­desz?- A Fidesz görcstelen, csendes, jó hangulatú kampányt akar. A budapesti és a megyei rendezvé­nyeink is ezt a célt szolgálják. Szeretnénk színessé tenni kam­pányunkat, így gondolunk sport- rendezvényekre, kulturális talál­kozókra is. Nem szeretnénk szür­ke gyűléseket. Sz. B. Az önkormányzati választá­sokra való felkészüléssel töltöt­ték a szombati napot a Szabad Demokraták Szövetségének pol­gármesterjelöltjei és a megyében lévő szervezetek vezetői. Az egésznapos rendezvényen, amelynek a tiszafüredi szervezet adott otthont, két frakcióban vi­tatkoztak a kampány lefolytatá­sáról és a vállalati tanácsok újra­választásáról. Az utóbbi kérdés­körrel kapcsolatban az esti ösz- szefoglalón elmondták, hogy nem fogadják el a vállalati taná­csok újraválasztásának szeptem­ber 16-i határidejét, mert ezt az MDF ellenkampánya részének tekintik. Ismereteik szerint az érintett vállalatok munkásai is elutasítják ezt, mert a jelenlegi vállalati tanácsokat már az új, a rendszerváltás utáni időszakban választották. Miért kell hát ismét újraválasztani azokat néhány hó­nap után? A nap zárásaként Bauer Tamás közgazdásszal, az SZDSZ Or­szágos Választmányának tagjá­val találkoztak, aki előadásában a vállalati tanácsok újraválasztá­sáról beszélt. Helytelenítette, hogy a kormány ezt késlekedve, csak szeptemberre tűzte ki, ahe­lyett, hogy megalakulásakor azonnal leállította volna a már beindult folyamatokat, és menet közben az új elképzelésekkel módosította volna azokat. Hely­teleníti azt is, hogy az újjáválasz­tandó vállalati tanácsban helyet kap a minisztérium embere is, aki biztosítja a vállalat és a mi­nisztérium közötti kapcsolatot. Ez a régi központi irányítás ve­szélyeit rejti magában. A rendez­vény után őt kérdeztük a jelenleg legaktuálisabbnak tűnő problé­mákról.- Bauer úr, most mindenkit a száznapos határidő vége foglal­koztat. Ön is elmondta vélemé­nyét, hogy ebben az időszakban a kormánynak semmilyen pozi­tív irányú cselekedete nem volt. Ön szerint csak késve indul a kormányprogram, vagy még most sincs olyan jel, amely né­hány hónapon belül pozitív vál­tozásokkal biztatná az embere­ket?- Amit várnak az emberek, az nem lesz, mert ők a helyzet javu­lását, az infláció csökkenését várják. Részben azért, mert nem is nagyon lehet, részben pedig, mert a kormány már így is sok időt veszített. Elriasztotta a kül­földi tőkét, és ez nagyon nagy baj, nem is tudjuk felmérni, hogy mekkora. A földtörvénnyel pe­dig zavart keltett a mezőgazda­ságban. Ezek nagyon nagy ba­jok, amelyek nem múlnak el a száz nap leteltével. Még akkor sem, ha a kormány holnaptól el­kezdene nagyon jól tevékeny­kedni, amit az eddigiek alapján nem tudok feltételezni. Már na­gyon sokat rombolt a helyzeten, ezért nem várok javulást a követ­kező száz nap alatt sem. Kétség­telen tény, hogy az első száz nap első felét azzal töltötték, hogy önmagukat megszervezzék. Ezen már túl vannak, így bizto­san javul a kormány tevékenysé­ge. És még egy gondolat. Az előző kormány utolsó intézkedé­sei az ország külgazdasági hely­zetét erősen javították a túrista- valuta megszüntetésével, a szov­jet export elvágásával, amivel az exportot nyugat felé irányítot­ták. De ezek a folyamatok nem tartanak örökké. Jövőre a dollá­relszámolásra való áttéréssel sokkal nehezebb lesz a gazdasá­gi helyzet, javulásról tehát nem lehet szó.- Említette a vállalati tanácsok újraválasztását és a szándékos időzítést. Ez Ön szerint a helyha­tósági választások megtorpedó­zása vagy szándékos befolyáso­lása?- Szerintem a választásokra akarja megerősíteni a kormány- koalíciót.- Ez azt jelenti, hogy a régi rendszer működik tovább, vagy a mostani csak módszereiben ugyanaz?- Nem ugyanaz, de hasonló.- Önök felvilágosítással, pro­pagandával akarnak küzdeni. Elegendő lesz-e ez? Meghozza-e a kívánt eredményt?- Hogy meghozza-e a várt eredményt, nem tudom. De nincs más lehetőségünk, ez az egyetlen fegyverünk.- Köszönöm a beszélgetést.- V.I.I. ­Mozgásban az arab diplomácia a válság megoldására Az iraki sajtó támadta a Szovjetuniót Katar hozzájárult ahhoz, hogy külföldi erők használják területét és katonai létesítményeit egy esetleges újabb agresszió vissza­verésére - jelentette tegnap az öbölmenti emirátus hírügy­nöksége. Katar az ötödik azon államok sorában, amelyek Kuva- it iraki megszállását követően engedélyezik idegen erők tartóz­kodását területükön. A 21 államot tömörítő Arab Liga tizenegy tagja jelezte tegna­pig egyetértését azzal a kezde­ményezéssel, hogy az öbölmenti válság megvitatására csütörtö­kön rendkívüli külügyminiszteri értekezletet tartsanak Kairóban. Ezek: Egyiptom, Szíria, Szaúd- Arábia, Kuvait, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Katar, Omán, Libanon, Szomália és Dzsibuti, és várhatóan Marokkó is hasonlóképpen dönt. Az öbölmenti válság megol­dására irányuló diplomáciai erő­feszítések keretében vasárnap Líbiában Kadhafi líbiai vezető­vel tárgyalt Húszéin jordániai ki­rály. A „munkamegbeszélésen” - mely után Húszéin tegnap Tuné­ziába utazott - a hasemita uralko­dó egy jól értesült forrás szerint egy „arab és nemzetközi megol­dás létrejöttét” szorgalmazta. Húszéin a hét folyamán felkeresi Algériát, Marokkót és Mauritá­niát, majd Nagy-Britanniába és az NSZK-ba látogat. Húszéin király üzenetét vitte tegnap Ománba a jordán külügy­miniszter, és úgy tudni, innen ha­sonló céllal Bahreinbe utazik. Marokkói tárgyalásai befejezté­vel tegnap Párizsba utazott a szaúd-arábiai diplomácia veze­tője. Fogadta őt II. Hasszán ma­rokkói király, akinek átadta Fahd szaúd-arábiai uralkodó üzenetét. Jasszer Arafat, a PFSZ VB el­nöke tegnap Bagdadban iraki ve­zetőknek azt javasolta: az iraki erőket hat hónapra arab béke- fenntartó csapatokkal váltsák fel, s ezalatt tartsanak választásokat a kis öbölmenti országban. A ja­vaslatot a hírek szerint a palesz­tin vezető és Husszein jordániai király együttesen dolgozta ki. Az elképzelés szerint egy új politi­kai rendszer - alkotmányos mo­narchia - jöhetne létre Kuvait- ban. A javaslat Kuvait jövőjét a Franciaország és Monte Carlo között kötött szerződés példájára képzeli el. Ebben bizonyos ad­minisztratív jogok illetik meg Franciaországot, ugyanakkor félig önálló maradhatna a kis sejkség. A PFSZ tegnap felajánlotta közvetítését az Irakban fogva tartott 247 görög állampolgár szabadon bocsátása érdekében. A PFSZ elítélte Kuvait iraki megszállását, és támogatta az ez­zel kapcsolatos ENSZ-határoza- tot, ugyanakkor bírálta a nyugati országokat is katonai erejük fel­vonultatása miatt. Bagdad szívében fog rajta­ütéseket végrehajtani egy kuvaiti ellenálló szervezet. A „Február 25-e csoport” tegnap jelentette be tervét a valószínűleg szaúdi területről sugárzó emigráns ku­vaiti rádió adásában. A kuvaiti függetlenség dátu­máról elnevezett egység a közle­mény szerint elkötelezte magát Kuvait teljes felszabadítása és az emír hatalmának helyreállítása mellett, s ígéretet tett arra is, hogy „felégeti Szaddám Húszéin rezsimjét”. A csoport a nyilatko­zat szerint „a szabad irakiakkal együtt mér csapást Húszéin rend­szerére, mégpedig Bagdad szívé­ben”. A hivatalos iraki sajtó a kuva­iti válság kirobbanása óta elsőíz­ben támadta tegnap a Szovjet­uniót az ENSZ által meghirdetett Irak-ellenes gazdasági embargó és az iraki csapatok Kuvaitból történő visszavonását kimondó határozat támogatása miatt. Az A1 Dzsumhurija, az iraki kormány lapja tegnapi számában a Szovjetuniót a fentiekért „az Egyesült Államok engedelmes követőjének” minősítette. Acikk szerint Mihail Gorbacsov veze­tése alatt a Szovjetunió többé már nem az a szuperhatalom, amely valaha kiállt a világ népe­inek érdekeiért, ma már csupán mint negyedik vonalbeli hata­lomról lehet róla beszélni.- Amikor a Szovjetunió még nagy ország volt, olyan vezetők­kel, akik az ENSZ-ben álláspont­juk nyomatékosabbá tétele érde­kében akár a cipőjükkel is képe­sek voltak az asztalt verni, a világ népei bízhattak benne és ígérete­iben - írja az A1 Dzsumhurija, nyilvánvaló utalással Hruscsov emlékezetes ENSZ-beli fellépé­sére. Most azonban - folytatja a lap -, hogy a Szovjetunió már csak egy papírmedvéhez hason­lítható, a világ népei csupán ma­gukra hagyatkozhatnak. Akormánylap arra figyelmez­teti Moszkvát: ha vakon követi Washington politikáját, az egész világ amerikai gyarmattá válhat, ahol az erő lesz az egyetlen hat­hatós érv.

Next

/
Oldalképek
Tartalom